Magyarország és a Nagyvilág, 1871 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1871-01-29 / 5. szám

Bourbaki tábornok. (Képpel az 51. lapon.) A hadi történelemben páratlanul álló eseményt fog képezni az, ami most a német-franczia háborúban megtörtént: hogy egy nagy államnak nem csak feje­delme, hanem több százezer főre rugó összes rendes hadserge is az ellenség foglyává lett. A franczia csapatok százezerenként rakták le a fegyvert s a közvitézekkel együtt, fogságban van az összes tiszti­kar is, hadnagyoktól egész a táborna­gyokig. Csupán egy menekült a volt hadtest-parancsnokok közül, Bourbaki tábornok, ki most szolgálja hazáját s Garibaldival együtt a keleti harczté­­ren működik. Bourbaki Károly Denis tulaj­donképen görög származású, (atyja el is esett a görög szabadságharczban) s 1816. ápril 22-én Párisban született. Korán hajlamot érezvén a katonai pá­lyára, a st. cyri katonai iskolába adatott, honnan 1836-ban mint az 59-ik sorezred hadnagya lépett tett­leges szolgálatba, csakhamar pedig a zuávokhoz helyeztetett át. Szilárd, katonás jelleme, rendkívüli szemé­lyes bátorsága nem középszerű érte­lemmel is párosulván: rövid idő alatt futotta meg az alsóbb tiszti rangfo­kozatokat . 1846-ban már a 2-ik afrikai sorezred parancsnoka, néhány évvel később a konstantinei turko zászlóaljak vezére lett, 1850-ben al­ezredessé, 1851-ben pedig az 1. zuár­­ezred főnökévé neveztetett ki. Ez állásában tevékeny részt vett az afrikai harczokban s mig helyes intézkedé­seivel a felsőbb körök figyelmét ma­gára vonta, vitézsége és halált megvető bátorsága által annyira megnyerte a katonák ragaszkodását, hogy még Afrikából való távozása után is foly­vást élénk emlékezetben maradt s a tábortűznél az ő hősi kalandjainak elmesélése sokáig divatozott. Az 1855-iki krimi hadjárat Bourbakit is a harcztérre szólíta s már mint dandárparancsnok kitűnő részt vett az almai, inkjermani csa­ták, valamint Sebastopol ostromának intézésében. Érdemei az uralkodó által kellően méltányoltattak. 1857-ben osztálytábornokká neveztetett ki és az 1859-ks olasz háborúban a lyoni hadtest parancsnokságát nyerte, mely­­lyel kivált a solferinoi döntő ütközet­­­ben győzelmesen részt vett. A következő évben a becsü­­­­letrend nagykeresztjét, 1869-ben pedig a chalensi tábor­­ parancsnokságát és császári hadsegédi czimet nyert. Midőn a mostani még mindig tartó háború kitö­■­rőben volt, Bourbakinak fontos állomás volt szánva.­­ Mint képezett és kiválóan vitéz katona a válogatott a császári testőrség parancsnokává neveztetett ki,­­ de csak keveset tehetett. Mac Mahon hadtestének vissza­vonulása után a franczia hadsereg zöme hátrált és csak Metznél ütközött össze a német hadakkal azon három napi gyilkos csatákban, melyek eredménye lett, hogy Bazaine tábornagy az egész parancsa alatt volt sereggel Metz várába vonult vissza, hol aztán két havi ostrom után kapitulált. Bourbaki és a császári testőrség szintén Metzben voltak. Bourbaki, mint az olvasó talán még emlékezni fog, rejtélyes módon menekült az el­­fogatás elől. Midőn az ostrom még javában folyt, egy Regnier nevű férfiú jelent meg Bazaine tábornagynál s állítólag Eugenia császárné nevében rábírta a fővezért, hogy Bourbakit Angliába küldje. Bourbaki egy hol­landi orvos társaságában el is hagyta a várat, megjelent Chiselhurstben Eugenia császárné előtt s miután rövid ideig értekezett vele, ismét távozott. Mi felett folyt ez értekezés, azt mély titok homálya fedi; csak annyit tu­dunk, hogy Bourbaki egyenesen Fran­­cziaországba tért, felajánlotta kardját a köztársasági kormánynak s bár eleinte bizalmatlansággal fogadtatott, rövid idő múlva reá bízták az északi hadsereg parancsnokságát. Bourbaki erélyesen munkához látott, s hogy né­hány hét óta a Francziaország éjszaki részében működő sereg létezésének nyomatékos jeleit adja, az főként az ő szervező tehetségének köszönhető. Midőn a Loire melletti harczok élénkebben megindultak, Bourbaki el­hivatott Északról s azon feladatot nyerte, hogy Garibaldival együtt Werder porosz hadteste ellen működ­jék. Kezdetben sikeresen is támadott, de a legújabb tudósítások, fájdalom, ismét kedvezőtlen fordulatot jelen­tenek. Édes reggeli, ismeretterjesztő VII. ÉVFOLYAM 1871, 5. SZÁM, PEST, JANUÁ­­ 29. Megjelelt minden vasárnap. Kiadja a Deutsek-féle könyvnyomda- és kiadói részvény­társaság. Kiadó­hivatal: PEST, József tér 6. sz. Előfizetési díj : Negyedévre 2 frt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 frt. — ,,Kákai Heti Veronikájával66 egy­ütt: Negyedévre 3 frt. — Félévre 6 frt. — Egész évre 12 frt. Faidherbe tábornok. (Képpel az 51. lapon.) Soha sem kezdte még kormány oly súlyos helyzettel szemben műkö­dését, mint Francziaországban a mos­tani köztársaság hazafias kormány­­férfiai. A rendes hadsereg majdnem teljesen megsemmisítve, a győzelmes ellenség az ország szívében, Páris falai alatt, a nemzet megrémülve, katonák, vezérek, hadiszerek nélkül, é­s a köztársasági kormány még sem csüg­gedett; százezernyi seregeket terem­tett s talált, ha nem is lángelméjű­, de legalább oly derék vezéreket, kik meg­

Next