Magyarország és a Nagyvilág, 1871 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1871-01-29 / 5. szám
Bourbaki tábornok. (Képpel az 51. lapon.) A hadi történelemben páratlanul álló eseményt fog képezni az, ami most a német-franczia háborúban megtörtént: hogy egy nagy államnak nem csak fejedelme, hanem több százezer főre rugó összes rendes hadserge is az ellenség foglyává lett. A franczia csapatok százezerenként rakták le a fegyvert s a közvitézekkel együtt, fogságban van az összes tisztikar is, hadnagyoktól egész a tábornagyokig. Csupán egy menekült a volt hadtest-parancsnokok közül, Bourbaki tábornok, ki most szolgálja hazáját s Garibaldival együtt a keleti harcztéren működik. Bourbaki Károly Denis tulajdonképen görög származású, (atyja el is esett a görög szabadságharczban) s 1816. ápril 22-én Párisban született. Korán hajlamot érezvén a katonai pályára, a st. cyri katonai iskolába adatott, honnan 1836-ban mint az 59-ik sorezred hadnagya lépett tettleges szolgálatba, csakhamar pedig a zuávokhoz helyeztetett át. Szilárd, katonás jelleme, rendkívüli személyes bátorsága nem középszerű értelemmel is párosulván: rövid idő alatt futotta meg az alsóbb tiszti rangfokozatokat . 1846-ban már a 2-ik afrikai sorezred parancsnoka, néhány évvel később a konstantinei turko zászlóaljak vezére lett, 1850-ben alezredessé, 1851-ben pedig az 1. zuárezred főnökévé neveztetett ki. Ez állásában tevékeny részt vett az afrikai harczokban s mig helyes intézkedéseivel a felsőbb körök figyelmét magára vonta, vitézsége és halált megvető bátorsága által annyira megnyerte a katonák ragaszkodását, hogy még Afrikából való távozása után is folyvást élénk emlékezetben maradt s a tábortűznél az ő hősi kalandjainak elmesélése sokáig divatozott. Az 1855-iki krimi hadjárat Bourbakit is a harcztérre szólíta s már mint dandárparancsnok kitűnő részt vett az almai, inkjermani csaták, valamint Sebastopol ostromának intézésében. Érdemei az uralkodó által kellően méltányoltattak. 1857-ben osztálytábornokká neveztetett ki és az 1859-ks olasz háborúban a lyoni hadtest parancsnokságát nyerte, melylyel kivált a solferinoi döntő ütközetben győzelmesen részt vett. A következő évben a becsületrend nagykeresztjét, 1869-ben pedig a chalensi tábor parancsnokságát és császári hadsegédi czimet nyert. Midőn a mostani még mindig tartó háború kitö■rőben volt, Bourbakinak fontos állomás volt szánva. Mint képezett és kiválóan vitéz katona a válogatott a császári testőrség parancsnokává neveztetett ki, de csak keveset tehetett. Mac Mahon hadtestének visszavonulása után a franczia hadsereg zöme hátrált és csak Metznél ütközött össze a német hadakkal azon három napi gyilkos csatákban, melyek eredménye lett, hogy Bazaine tábornagy az egész parancsa alatt volt sereggel Metz várába vonult vissza, hol aztán két havi ostrom után kapitulált. Bourbaki és a császári testőrség szintén Metzben voltak. Bourbaki, mint az olvasó talán még emlékezni fog, rejtélyes módon menekült az elfogatás elől. Midőn az ostrom még javában folyt, egy Regnier nevű férfiú jelent meg Bazaine tábornagynál s állítólag Eugenia császárné nevében rábírta a fővezért, hogy Bourbakit Angliába küldje. Bourbaki egy hollandi orvos társaságában el is hagyta a várat, megjelent Chiselhurstben Eugenia császárné előtt s miután rövid ideig értekezett vele, ismét távozott. Mi felett folyt ez értekezés, azt mély titok homálya fedi; csak annyit tudunk, hogy Bourbaki egyenesen Francziaországba tért, felajánlotta kardját a köztársasági kormánynak s bár eleinte bizalmatlansággal fogadtatott, rövid idő múlva reá bízták az északi hadsereg parancsnokságát. Bourbaki erélyesen munkához látott, s hogy néhány hét óta a Francziaország éjszaki részében működő sereg létezésének nyomatékos jeleit adja, az főként az ő szervező tehetségének köszönhető. Midőn a Loire melletti harczok élénkebben megindultak, Bourbaki elhivatott Északról s azon feladatot nyerte, hogy Garibaldival együtt Werder porosz hadteste ellen működjék. Kezdetben sikeresen is támadott, de a legújabb tudósítások, fájdalom, ismét kedvezőtlen fordulatot jelentenek. Édes reggeli, ismeretterjesztő VII. ÉVFOLYAM 1871, 5. SZÁM, PEST, JANUÁ 29. Megjelelt minden vasárnap. Kiadja a Deutsek-féle könyvnyomda- és kiadói részvénytársaság. Kiadóhivatal: PEST, József tér 6. sz. Előfizetési díj : Negyedévre 2 frt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 frt. — ,,Kákai Heti Veronikájával66 együtt: Negyedévre 3 frt. — Félévre 6 frt. — Egész évre 12 frt. Faidherbe tábornok. (Képpel az 51. lapon.) Soha sem kezdte még kormány oly súlyos helyzettel szemben működését, mint Francziaországban a mostani köztársaság hazafias kormányférfiai. A rendes hadsereg majdnem teljesen megsemmisítve, a győzelmes ellenség az ország szívében, Páris falai alatt, a nemzet megrémülve, katonák, vezérek, hadiszerek nélkül, és a köztársasági kormány még sem csüggedett; százezernyi seregeket teremtett s talált, ha nem is lángelméjű, de legalább oly derék vezéreket, kik meg