Magyarország és a Nagyvilág, 1878 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1878-06-30 / 26. szám

Felelős szerkesztő: ÁGAI ADOLF. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Budapest, Ferencziek­ tere, Athenaeum-épület. XV. ÉVFOLYAM. 1878. 26. SZÁM. BUDAPEST, JUNIUS 30. Előfizetési dij: Negyedévre 2 frt 50. — Félévre 5 frt. — Egész évre 10 frt. Congressusi képek. Waddington, franczia külügy­minister. — A congressus ülés­terme. — A Radzivil palota. — A congressusi tagok lakása. Ш (Képekkel a 404—405., 408. és 409. lapokon.) ton növekedő érdekkel, aggódó feszült­tel tekint az egész miveit vil­ig Berlin felé, mely most politikailag valóban a világ közepe; a congressusra egybegyűlt nagynevű államférfiak minden szavát, minden lépését világ­szerte hirdeti a táviró s mert a congressus tulaj­donképi tárgyalásaiból csak igen kevés jut nyilvá­nosságra, apró jelekből fürkészgeti a nagy­közönség, békét vagy háborút végeznek-e a berlini nagy ta­nácsban. Politikai lapjainkra bízva a combinálga­­tást, ezúttal néhány újabb érdekes rajzot mutatunk be a congressus székhelyéről. A­ congressus főbb szereplő tagjai ugyanazok az államférfiak, kik az utóbbi években Európa ügyeit intézték s kiknek arczképe lapunkban kivé­tel nélkül megjelent. Csupán egy jelentékenyebb férfiú szerepel a congressuson, kinek bemutatásá­val még adósak voltunk; ez Waddington, a fran­czia köztársaság külügyminisztere, kinek arczképét e soraink kíséretében közöljük. Waddington neve a politikai téren csak az utóbbi néhány év óta ismeretes, de annál isme­­retebb volt már régóta a tudományos világban. Waddigton Párisban született angol származású szülőktől, tanulmányait is Angliában, a cambrid­­gei egyetemen végezte s ifjabb éveiben sokat uta­zott, majd a numismatikával és epigraphiával fog­lalkozván, Európa egyik első régésze lett, alig gondolván arra, hogy valaha nagy szerepet fog játszani Európa politikai vitás kérdéseinek eldön­tésében is. Francziaországban telepedvén meg, hol már szülei is honosak voltak, az 1871-ki viharos idő őt is a politikai küzdelmekbe sodorta. A nemzetgyű­lés tagjául választatván, a szabadelvű párthoz csatlakozott s 1872-ben kinyilatkoztatta, hogy föl­­tétlen hive a conservativ köztársaságnak. Thiers a közoktatási tárczát bízta reá, újabban pedig, midőn a Broglie-féle reactionárius kormány meg­bukott, Mac-Mahon ismét meghívta a kormányba, még­pedig a külügyi tárczát bízta reá. És nemcsak Francziaország, hanem Európa is meg van elé­gedve Waddington működésével, mert az ő kül­ügyérsége óta Francziaország ismét nagyobb súly­­lyal érezteti befolyását Európában. A congres­­szuson pedig Waddington igen fontos feladatot tűzött maga elé: őrködni, hogy a szerződések szentsége lehetőleg fentartassék. A congressus gyűlései a Radzivili-palotában tartatnak, mely most Bismarck hg. lakása. E pa­lota a múlt század elején épült s egészen a leg­újabb időkig a Radzivil-család birtokában volt, míg végre a német kormány megvette és Bismarck hg. számára kanczellári hivatalnak és egyúttal lakásnak is berendeztette. Az építés, átalakítás, bebútorozás alig néhány hóval ezelőtt fejeztetett be, épen jókor, hogy a congressus itt egybeül­hessen. A congressusi terem igen díszes és tágas te­rem, melyből jobbra-balra kisebb tanácskozó szo­bákba, ebédlőbe, innen a kertbe nyílnak ajtók. A terem közepén áll a­ patkó­ alaku asztal s ennek közepén ül Bismarck­ig. mint elnök. Az első na­pokban kétségkívül meglepőleg hatott a vas­kan­­­czellár rég ismert arczán a hosszú ősz szakás, me­lyet tavasz óta eresztett; múlt héten azonban ismét leborotváltatta. Bismarck hggel szemben ül a másik két német meghatalmazott: Hohenlohe hg. és Bülow. Jobbra Bismarck herczegtől ül Andrássy WADDINGTON, franczia külügy­miniszter.

Next