Magyarország, 1967. július-december (4. évfolyam, 27-53. szám)
1967-07-02 / 27. szám
A A szerkesztőségétől mostanában a szokásosnál is sűrűben kérnek felvilágosítást fiatalok, mi az útja-módja, s hogy újságírókká lehessenek? ! (A felfokozott érdeklődésben nyilván közrejátszik a Televízió nagy sikerű „Riporter kerestetik" pályázata. Pedig a nyilvánosság előtt megoldandó vizsgafeladatokból mindenki számára kiderülhetett, hogy nem is olyan nagyon könnyű mesterség a miénk.) A szórványos érdeklődésre mindeddig személyhez szabott levelekben válaszoltunk. Tömegesen azonban nem győzzük, így e helyütt vázoljuk röviden, kiből is lehet újságíró? Elöljáróban az egyéni adottságokról. Tudni kell, hogy az újságíráshoz érzett kedv nem azonos a rátermettséggel még kevésbé a képességgel. Az újságíró-önjelöltnek nemcsak íráskészséggel kell rendelkeznie. Nem elég, ha szabatosan és könnyedén tud fogalmazni. Legalább ilyen fontos a fegyelmezett gondolkodás, a jelenségek összefüggésének felismerése. Az újságíró-jelöltnek (mondjuk már így) legyen önálló ítélőképessége, tudja elválasztani a lényegest a lényegtelentől. Persze, mindezek a képességek kezdetben csak nyomokban mutatkoznak. Fejlesztésük hosszú, fáradságos, szívós tanulás eredménye. Most pedig vegyük sorra az objektív feltételeket, lehetőségeket. Kétféle útja van a „szerencsét próbálásnak". Az egyik, hogy valaki egyenest a lapoknál próbálkozik írásaival. Nem versekkel és novellákkal, hanem akár hírekkel, kis tudótudósításokkal, érdekes információkkal. Aki rendkívüli képességeket mutat, azzal szívesen foglalkoznak, s ha megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik, akkor talán gyakornokká válik, s bekerül az újságíró-tanfolyamra is. (Az egyetemi végzettséget mindenképp meg kell szereznie.) (Itt mindjárt megjegyezzük, hogy az írások megítélésének mércéje egyre magasabbá válik, nagy a „versenyfutás", évente viszont legfeljebb 8-10 új gyakornokra van csupán szüksége sajtónknak.) A pályára kerülés másik útját az egyetemi lapokkal karöltve teremtette meg a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Évről évre megrendezik a közös tehetségkutató pályázatukat, s azokat, akik komoly helyezést érnek el, a MÚOSZ keretében működő különböző esti munkastúdiókon képezik szakmailag. Ezek közül a legjobbakat, nyáron a különböző lapok szerkesztőségeihez szakmai gyakorlatra helyezik ki. Az egyetem elvégzése után a legjobbakat az újságokhoz javasolják. (Más kérdés, hogy felveszik-e?) Az egyetemi végzettség természetes követelménnyé vált. Az újságíró műveltségben és felkészültségben semmiképp sem maradhat az esetleges interjú-alany, vagy informátorpartner szintje alatt. Követelménynyé vált — a gyakorlat kívánta meg -, legalább két idegen nyelv ismerete. Hogy az újságíró a külföldi sajtóban is tájékozódni tudjon, külföldön vagy külföldiekkel itthon beszélni tudjon. Az elkövetkező időben elsősorban közgazdasági, műszaki és agrár szakemberekre lesz szüksége a magyar sajtónak. A MAGYARORSZÁG 1967/26 MAGYARORSZÁG szerkesztősége nem hirdet „riporter kerestetik" pályázatot, nem tud fiatalokat foglalkoztatni, s ami a külpolitikai újságírást illeti, csak annyit jegyez meg, hogy ehhez nem elég a többrendbeli nyelvtudás vagy az érdeklődés a világ eseményei iránt. Stockholm Az utóbbi idők egyik legnagyobb é s úgy tűnik, legjelentősebb békedemonstrációjának lehet tanúja a világ a jövő héten. Július 6-án nyílik meg Stockholmban a nemzetközi Vietnamkonferencia, amelyen — a hírek szerint — közel félszáz ország neves közéleti személyiségei vesznek részt és számos nemzetközi szervezet is képviselteti magát. A konferencia iránt világszerte megnyilvánuló érdeklődés teljesen érthető. Olyan időben ül össze, amikor az Egyesült Államokban újabb felhívások hangzanak el a vietnami nép elleni agresszió további fokozására, s ily módon az amerikai népet és a világ közvéleményét fel akarják készíteni a háborús eszkaláció következő szakaszára. Ebben a helyzetben kijózanítóan hathat a tömegekre az USA-ban és annak határain kívül is a nagy tekintélyű tudósok, művészek, politikusok és egyházi vezetők elítélő véleménye az Egyesült Államok vietnami politikájáról. A tanácskozás Vietnamról tárgyalva elkerülhetetlenül eljut az imperializmus agresszivitásának újabb megnyilvánulásához, a közel-keleti válság témájához. Ez lesz tehát az első olyan nagyobb méretű, társadalmi jellegű, nemzetközi tanácskozás, amely a béke védelmének közös fe'idn'-ai !" Itt szót emel az erőszak és az önkény imperialista erőinek újabb veszélyes lépései ellen. A Béke-világtanács csupán egyik részvevője lesz a tanácskozásnak. Rajta kívül a svéd fővárosba várják a Szövetség a Leszerelésért és a Békéért elnevezésű tervezet és sok más szövetségi egyesület képviselőit. Ily mód a konferencia az emberiség jobbik felének véleményét különféle formákban, más és más világnézeti alapon, eltérő taktikai elképzeléseket képviselő, de végső soron a békéért harcoló szervezetek lazább vagy szorosabb együttműködésének formálásában is szerepet játszhat, örülünk, hogy a magyar békemozgalom küldöttei is részt vesznek a konferencián. Útravalóként csak annyit: tegyenek meg mindent, hogy a békeszerető embermilliók szava még hangosabb legyen, tevékenységük pedig még hatékonyabban segítse a vietnami nép hősi harcát. Ez méltó feladata a nemzetközi békemozgalomnak, mert a vietnami nép békét akar, igazságos békét, mely elválaszthatatlan szabadságától, függetlenségétől. ssz Álláspont Napirenden kívül A párt Központi Bizottsága az elmúlt héten a magyar közvéleményt most leginkább foglalkoztató két kérdésben adott világos és határozott eligazítást. Jelenleg a belpolitikai érdeklődés homlokterében a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítése áll, a nemzetközi kérdések közül pedig a közel-keleti válság érdekli leginkább az embereket. A párt vezető testülete arról nyilatkozott, amiről a párttagok és a pártonkívüliek hallani akartak és úgy fogalmazta meg véleményét, értékelését, ahogyan az emberek túlnyomó többsége látja, értékeli a hazai viszonyokat és a világpolitikai problémákat. Ezek után természetes, hogy a Központi Bizottság legutóbbi ülése a napirenden szerepelt két kérdés kapcsán még mindig élénk beszédtéma az országban. De a múlt heti tanácskozás „napirenden kívüli” gondolatokat is ébreszt. Az emberek helyeslően veszik tudomásul, hogy a párt legfelső vezetése a legfontosabb hazai és nemzetközi eseményekkel teljesen szinkronban dolgozik és határozott állásfoglalásaival igyekszik időben tájékoztatni és formálni a közvéleményt, mozgósítani a párttagságot és egész népünket a jó ügy szolgálatára. Figyelemre méltó az is, milyen rendszeresen tanácskozik nálunk a Központi Bizottság, vagyis ténylegesen gyakorolja azokat a jogokat, amelyek két kongresszus között megilletik. Ez is az egyik jele annak, hogy az MSZMP-ben a kollektív vezetés elve következetesen és minden szinten érvényesül, a legfontosabb döntések a demokratikusan megválasztott testületek ülésein születnek. A külpolitikával foglalkozó vagy iránta érdeklődő emberek általában azt az immár hagyománnyá vált módszert dicsérik, hogy a Központi Bizottság szinte minden ülésén áttekinti a nemzetközi helyzetet és esetenként vita útján, mikor konkrét állásfoglalásokkal szab irányt a magyar külpolitikának, segíti a bonyolult helyzetek, összefüggések, fejlemények megértését és értékelését. E tekintetben különösen hasznos volt a Központi Bizottság határozata a közel-keleti válság kérdésében. Világossá tette, hogy mi az arab országok elleni támadást az átfogó imperialista politika részének tekintjük és eltökélten fellépünk a közel-keleti imperialista agresszió ellen, a béke védelmében. Belpolitikai téren a KB legutóbbi üléséből és határozatából következik, hogy a párt nemcsak kezdeményezte a gazdasági mechanizmus reformját, hanem azóta is szervezi, irányítja az előkészületeket. Emellett állandóan a figyelem reflektorfényében tartja az időszerű gazdasági feladatokat, a harmadik ötéves terv teljesítésének kérdéseit. Nyilvánvaló ugyanis, hogy nincs az a „csodatevő” mechanizmus, amely egy lépéssel is előrevinné az országot a szocializmus útján, ha nem teljesítjük országépítő terveinket, nem végezzük el becsületesen, fegyelmezetten, gazdaságosan a munkánkat. MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkeszti: Dr. Pálfy József főszerkesztő és Gárdos Miklós h. főszerkesztő Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója Külföldi tudósítók: ACCRA: Éliás Béla BÉCS: Heltai András BELGRÁD: Marton László BERLIN: Dr. Győrffy Tibor BONN: Polgár Dénes LONDON: Köves Tibor, dr. Sugár András MOSZKVA: Piriyi Sándor PÁRIZS: Lehel Miklós PRÁGA: Halasi György SZÓFIA: Nagy Károly VARSÓ: Hegedűs Dániel WASHINGTON: Kis Csaba az MTI állandó külföldi tudósítói Szerkesztőség: Budapest, Vili., Gyulai Pál utca 14. Telefon: 137-660. Postafiók: Budapest 62. Pf. 634. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1. sz.) Előfizetési díj: 1 hónapra 8,- Ft, öj évre 24,- Ft, fél évre 48,- Ft, egész évre 96,- Ft 67.02404/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. F. v.: Bolgár Imre Index: 25 606. Lapunk külföldre előfizethető közvetlenül a KULTÚRA Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál. BUDAPEST 62. P. O. B. 149, vagy ANGLIA: Collet’s Holding Ltd., Dennington Estate, Wellingborough, Northants. - Danubia Book Co., 78. Shaftesbury Av. London, W- 1. AUSZTRÁLIA: A. Keesing, Sydney, G. P. O. Box 4886. AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitungen, Höchstädtplatz 3. WIEN 20. BRAZÍLIA: Livrario Brody Ltda., P. O. B. 6366. Sao Paulo. FRANCIAORSZÁG: Nouvelle Messagerie de la Presse Parisienne, 111 Rue Réaumur, Paris 20. - Société Balaton, 12 Rue de la Grange Bataliere. Paris 9. KANADA: Pannónia Books, 2. Spadina Rue. Toronto 4., Ontario. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Erich Bieber, Wilhelmstrasse 4., Stuttgart N. - Griff Verlag, Sedanstrasse 14., München, Kuban und Sagner, München 34. Schliessfach 68. USA: Joseph Brownfield, 1484 Third Avenue, New York. N. Y. 10028. — Farn Book Service. 69 Fifth Avenue, New York 3. N. Y. — Stechen and Hafner Inc. 13. East 10th Street, New York 3. N. Y./ A MAGYARORSZAG 1967./27. (179.) számának fényképei MTI Külföldi képszolgálat - MTI Fotó: Fényes Tamás, Kácsor László és Molnár Edit, továbbá Huba László és Kemény László felvételei Karikatúra: Szűr-Szabó József