Magyarország, 1973. január-június (10. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 1. szám

Vietnam Két és félszer Hirosima Karácsonyi vezércikk Hanoiban ! Kommentár : jóslás nélkül Tizenkét napon át zuhogtak az amerikai bombák a Vietnami De­mokratikus Köztársaság földjére. Rendkívül súlyos veszteségek ér­ték Hanoi és Haiphong polgári la­kosságát ma még nehezen állapít­ható meg a halottak és a súlyos se­besültek száma. Lakónegyedek egész sorát rombolták le és gyúj­tották fel az amerikaiak. Tizen­két nap után az amerikaiak fel­függesztették, pontosabban: határ­idő-megjelölés nélkül beszüntették a 20. szélességi foktól északra fek­vő területek ellen intézett légitá­madásokat. Az események tömör felidézése segít világosabban meg­érteni, mi is történt Vietnamban. A világfelháborodás 1972. december 18. Laird hadügy­miniszter közölte: az USA feloldot­ta a VDK bombázásával kapcsola­tos október 22-én elrendelt korlá­tozásokat és harci repülőgépei is­mét folyamatosan bombázzák a 20. szélességi foktól északra fekvő te­rületeket is. Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára kijelentette, hogy az amerikai parancsnokságnak olyan információi vannak, hogy „az el­lenség általános offenzívára ké­szül”. December 19. Nguyen Than Le, a VDK párizsi tárgyalóküldöttségé­nek szóvivője kijelentette: „A VDK álláspontja az, hogy továbbra is az október 20-án jóváhagyott egyez­mény szövegéhez kell ragaszkodni. Amennyiben az amerikai fél ezt meg akarja változtatni, a VDK is javasolni akar szükséges változta­tásokat. A tárgyalások halasztást szenvedtek, a háború mind kegyet­lenebbé válik, s ezért a helyzetért az amerikai felet terheli a felelős­ség.” December 20. A VDK külügymi­nisztériuma bemutatta az újság­íróknak az első lelőtt B-52-es stra­tégiai bombázó elfogott pilótáit. A támadások folytatódnak, lakóne­gyedeket, kórházakat, iskolákat bombáznak az amerikaiak. Hong­kongból a Tonkini-öbölbe indult az Enterprise repülőgép-anyahajó. Xuan Thuy, a VDK tárgyaló kül­döttségének vezetője Párizsban kijelentette: Kissinger az október­ben elfogadott egyezmény kilenc fejezetén összesen 126 módosítást akart. Xuan Thuy kijelentette, hogy az amerikaiakon múlik a tárgyalások folytatása. December 21. A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóján rendezett jubileumi díszünnepsé­gen mondott beszédében Leonyid Brezsnyev, miután előbb hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió épp úgy, mint minden békeszerető állam, a világ valamennyi népe erélyesen és felháborodottan ítéli el az ame­rikaiak újabb agressziós cselek­ményeit, kijelentette: „Mindig úgy véltük, hogy a Szovjetunió külpolitikájának egyik központi feladata az indokínai háborús tűz­fészek felszámolására való törek­vés. Ezért tevékenyen segítjük viet­nami barátaink erőfeszítéseit az igazságos és békés rendezés eléré­se érdekében.” Brezsnyev egyéb­ként a szovjet—amerikai viszony­ról szólva kijelentette: „Sok függ... majd attól — és ezt vilá­gosan le kell­ szögeznünk —, ho­gyan alakulnak a legközelebbi jö­vőben az események és különösen, hogy milyen fordulat történik a vietnami háború ügyében.” A nagy nemzetközi tiltakozáshullámban ott van a magyar nép szava is: a Magyar Népköztársaság kormánya nyilatkozatban ítélte el a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni terror­bombázá­sokat. December 22. Az amerikaiak a Hanoi elleni terrorbombázás során elpusztítottak egy ezerágyas kór­házat. A VDK légelhárítása újabb B-52-eseket és F—111-eseket lőtt le. A Christian Science Monitor írja a bombatámadásokról: „Nyugat- Európában valamennyi fontos ame­rikai szövetséges, Anglia, Francia­­ország és Nyugat-Németország meg­botránkozásának adott hangot. Dá­nia szocialista miniszterelnöke ja­vasolta, hogy a kérdést vigyék a NATO tanácsa elé. Csou En-laj egy szava December 24. Karácsony napján is folytatódott az amerikaiak bom­ba­támadás-sorozata. Szőnyegbom­bázással döntötték romba a fővá­ros autóbuszpályaudvarát, több sugárútját. Bombázták Haiphon­­got és Bao Thai tartomány terüle­tét is. A Nhan Dán, amelyet a bombatámadás közepette szerkesz­tettek és nyomtattak Hanpiban, vezércikkében írja: „Szívtelen em­ber az, aki vérrel ünnepli a ka­rácsonyt. Nixon, az amerikaiak lelkiismeretét lábbal tiporva a tárgyalások közben bombázhatta Észak és Dél-Vietnamot... Hanoi épületeit le lehet rombolni, de lakosait sohasem lehet térdre kényszeríteni. Hanoi az emberi méltóság fővárosává vált.” Alek­­szej Koszigin, a Szovjetunió mi­niszterelnöke fogadta Vo Thuc Dongot, a VDK moszkvai nagykö­vetét, aki átadta a VDK kormány­nyilatkozatának szövegét, amely­ben Hanoi élesen elítéli az ameri­kai terrorbombázásokat. Koszi­gin kijelentette: „A Szovjetunió kor­mánya elvárja, hogy az amerikaiak haladéktalanul szüntessék be a VDK elleni fegyveres akciókat és írják alá a vietnami tűzszünet megkötéséről és a béke helyreállí­tásáról szóló megállapodást.” December 25. A VDK Párizsban tárgyaló küldöttsége sajtónyilat­kozatából: „Ha a Nixon-kormány­­zat valóban komoly tárgyalások útján kívánja rendezni a vietnami problémát, akkor haladéktalanul véget kell vetnie a VDK elleni háború fokozását célzó cselekmé­nyeknek, le kell mondania az erő­szak alkalmazásával való fenyege­tőzésekről és mindenekelőtt vissza kell térnie a december 18-a előtti helyzethez.” Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter Moszkvában fogadta Nguyen Thi Binh asszonyt, a Dél-Vietnami Köztársaság kül­ügyminiszterét. December 26. A folytatódó ame­rikai terrorbombázások újabb sú­lyos károkat okoztak mind ember­életben, mind anyagi vonatkozás­ban. A Pentagon szóvivője közölte, hogy súlyosan megsérült a Hanoit ellátó egyik hőerőmű, s kijelentet­te: ez a célpont közvetlenül vagy, közvetve hatással van a VDK harckészségére. Újságírók kérdésé­re kijelentette: „Lehetség­es, hogy nem katonai célokat szolgáló léte­sítményeket is találat ér.” December 27. Bihn asszony, a DIFK külügyminisztere, Pekingben tárgyal. A tiszteletére rendezett fogadáson a Washington Post tu­dósítója megkérdezte Csou En-laj miniszterelnököt, „kihat-e Hanoi bombázása a kínai—amerikai kap­csolatokra”. Csou En-laj egyszavas válasza: „Biztosan”. A kínai mi­niszterelnök ezután üdvözletét küldte az amerikai népnek. December 28. A VDK párizsi tárgyalóküldöttségének nyilatkoza­tából: „Az amerikai légierő de­cember 18-a óta mintegy , ezer tak­tikai repülőgépet és a Délkelet- Ázsiában állomásozó összes B- 52-es stratégiai bombázót bevetette a VDK elleni légiháborúba. A viet­nami városokra tíz nap alatt 50 000 tonna bomba hullott, ezek együttes hatóereje két és félszerese a Hiro­simára ledobott atombombának. A történelemben példa nélkül álló terrorbombázások következtében több ezer polgári személy vesztette életét. Hanoi és Haiphong számos lakónegyede teljesen elpusztult. A vietnami néphadsereg légvédelmi egységei december 18. óta 71 ame­rikai repülőgépet semmisítettek meg, közöttük 31 darab B—52-es óriás bombázót. Az elnök józan esze December 29. Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, a KB titkára és Dmitrij Usztyinov, a PB póttagja, a Központi Bizottság titkára talál­kozott Truong Chinh-nel, a Viet­nami Dolgozók Pártja PB tagjával Moszkvában. Truong Chinh mély köszönetét fejezte ki a Szovjetunió következetes álláspontjáért a viet­nami nép testvéri megsegítésével és támogatásával kapcsolatban. „A Szovjetunió határozottan elítéli a VDK elleni amerikai agresszió eszkalációját, a városok és falvak barbár bombázását, követeli az amerikai fegyveres akció azonnali beszüntetését, a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállí­tásáról szóló megállapodás aláírá­sát” — hangsúlyozták szovjet rész­ről. Nguyen Minh­ay, a VDK Pá­rizsban tárgyaló küldöttségének helyettes vezetője brüsszeli sajtó­­konferenciáján közölte, kormánya már korábban javasolta az ameri­kai tárgyalófélnek, hogy december 28-án újítsák fel a párizsi négyes értekezletet. „Mi a magunk részéről bizalmas formában csak úgy, mint másképpen, hajlandók vagyunk folytatni a tárgyalásokat azzal az előfeltétellel, hogy a 20. szélességi fok fölött megszűnnek a bombázá­sok és más területeken is csök­kenni fognak.” Bihn asszony Pe­kingben tárgyalt Norodom Sziha­­nukkal, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront elnökével. A külügy­miniszter asszonyt fogadta Mao Cetung is. December 30. William Saxbe re­publikánus szenátor, Nixon vietna­mi politikájának támogatója a bombatámadásokról: „Úgy tűnik nekem, hogy ebben a kérdésben az elnök elvesztette a józan eszét.” A Pentagonban hivatalosan beje­lentették,,­hogy az amerikai légi­erő pénteken éjjel beszüntette bombázásait a VDK-ban a 20. szé­lességi foktól északra. A Fehér Házban közölték: dr. Kissinger elnöki főtanácsadó január 8-án is­mét találkozik Párizsban Le Duc Thóval, a VDK küldöttségének különleges tanácsadójával. Január 2-án pedig sor kerül a két küldött­ség „technikai szintű” tárgyalásai­nak felújítására. A CBS amerikai rádiótársaság kommentátorának megjegyzése: „Most már senki sem meri megjósolni, remélhető-e a közeli rendezés... Miután Kissin­ger hírhedt nyilatkozatát a­­kar­­távolságra levő békéről­ a törté­nelem legnagyobb arányai tömeg­bombázása követte a VDK sűrűn lakott területei ellen.” December 31. Hivatalos jelentés Hanoiból: „A VDK területe ellen irányuló terrorbombázások felújí­tása óta a vietnami néphadsereg légelhárító egységei 81 amerikai repülőgépet, köztük 34 B—52-es lé­gierődöt és 5 F—111-es változtat­ható szárnyállású vadászbombázót lőttek le.­ A vietnami háború kez­dete óta az amerikaiak összesen 4159 repülőgépet vesztettek.” M­A­GYARORSZÁG 1973/1 PEKING: BINH ASSZONY CSOU EN-LAJNÁL A légelhárító egységek 81 amerikai repülőgépet lőttek le­­ ' .. /

Next