Magyarország, 1974. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-06 / 1. szám

Szovjetunió Derűlátó évkezdés A Kamaz és negyven segédüzeme­ltem az A és a B szektorban ! Az új esztendő Nyugat-Európá­­ban úgy köszöntött be, hogy az energiagondok, más gazdasági problémák miatt amúgy is ideges emberek igyekeztek az ünnepekre hivatkozva „elnapolni a közügye­ket”. A Szovjetunióban már az óév utolsó napjai (szilveszter ki­vételével) a nagy dologidő, a szá­molgatás, a rendcsinálás, a tervez­­getés napjai voltak — az új év első napjai a nekirugaszkodáséi. Az üzemek — a tervteljesítésre össz­pontosítva, ha lehet, az év végén még feszítettebb tempóban dolgoz­tak, mint máskor, bár nem volt ritka, hogy ez a sietség már nem a távolodó esztendő feladatainak teljesítéséért volt, hanem hogy jól megalapozzák 1974-et. 1973 de­cemberében például — mint an­nak idején Sztahanovét — egy Amoszova nevű szövőnő nevét és arcát ismerte meg az ország. Ez a munkásnő az iparágban elsőként teljesítette ötéves tervét. Az események sora és a hét or­szágra szóló ünneplés, a december végén kiosztott sok száz magas állami kitüntetés emlékeztetett arra, hogy az ipar és a mezőgaz­daság irányítását fokozottan a tu­domány és a számítástechnika .Hatja át. A vezetés évről évie­ei is nagyobb súlyt helyez arra, hogy tömve legyenek az erszé­nyek, s el is lehessen költeni tar­talmuk.­ A Koszkva ünneplése megerősítette: szilárd, változatlan a kommunizmus felé törekvő szov­jet társadalom legfőbb erkölcsi alapszabálya — a munka ma is becsület és dicsőség dolga. Az élen: az energetika Az ipari termelés a tervezettnél másfél százalékkal gyorsabban nö­vekedett. A 13,6 milliárd pad ga­bona, amely a mi mértékünkkel mérve 222,5 millió tonnának felel meg, rendkívüli eredmény, mint­egy egynegyedével haladja meg az eddigi rekordot. A vártnál gyorsabban emelkedett a dolgozók reáljövedelme, s újabb 11 millió ember lakásviszonyain javítottak. A beruházási tevékenység 1973- ban új lendületet vett, de moszk­vai közgazdász körökben nem tit­kolják, hogy a beruházási szféra az ötéves terv első három évének összesítésében még nem szolgálta­tott okot a teljes elégedettségre. Az új esztendőben 104,2 milliárd rubelt ruháznak be. Ez 6,5 száza­lékos növekedést jelent, s a nép­­gazdasági terv előírja, hogy az összeg 70 százalékát a már meg­kezdett beruházások befejezésére kell felhasználni, így a népgazda­sági állóalapok egy év alatt 86,8 milliárd rubellal gyarapodnak. Világgazdasági aktualitása miatt első helyen említik az energetikai és nyersanyagtermelő kapacitások növekedését. Az olajtermelés ke­reken 30 millió tonnával (7 szá­zalék), a földgáztermelés 20,8 mil­liárd köbméterrel (8,8 százalék), növekszik, elsősorban Nyugat-Szi­bériában, Kazahsztánban, Közép- Ázsiában a Komi és az Udmurt autonóm köztársaságok területén. Egy év alatt 9000 kilométernyi új olaj- és földgázvezeték, 85 szi­vattyú- és kompresszorállomás épül. A villamosenergia-termelés 6,6 százalékkal nő. Az atomerőmű­vek fokozatos kapacitásnövelése mellett Uszty-Ilimben 1974-ben üzembe állítják az Angara új ví­­zierőmű-óriását. Hatszáz kilomé­terrel délebbre, ugyancsak Szibé­riában, Bratszkban, valamint Krasznojarszkban új alumínium­kohók lépnek be a termelésbe. A milliós autótermelés Az európai országrészben az új létesítmények „megkerülik” az is­mert ipari metropolisokat: a le­­ningrádi és moszkvai iparvidéke­ken a nagyvárosok túlnépesedésé­nek meggátlása céljából és kör­nyezetvédelmi okokból a termelés kizárólag a munkatermelékenység emelkedése által nőtt. Ugy­antikkor új ipari és nyersanyag-központok vannak kialakulóban. Az új esz­tendőben kapcsolnak harmadik sebességre a kurszki mágneses, anomália vasércbányái. Novoli­­peckben növelik a legkorszerűbb szovjet kohómű teljesítményét, részben tőkés cégek közreműködé­sével rohamosan bővül az olajfel­dolgozó üzemek teljesítménye Nyizsnyekamszkban, Togliattiban, Balakovban. Hatalmas gázfeldol­gozó kombinát épül Orenburgban. A Volga-vidék, ahol víz, olaj, energia, viszonylagos munkaerőbő­ség és sok egyéb található együtt az utóbbi években az iparfejlesz­tés alapfeltételei közül, s amely egyben összekötő láncszemnek is tekinthető az európai és a szibé­riai központok között, a jelek szerint a Szovjetunió egyik legha­talmasabb ipari centrumává fej­lődik. A döntő lépést ebben a fo­lyamatban a legnagyobb európai tehergépkocsigyár, a Kamaz üzembe helyezése jelenti majd. Önmagában is hatalmas kiterjedé­sű ipari komplexum ez, amely magában foglalja a világ egyik legnagyobb öntödéjét és hajtómű­gyárát, valamint az ezekhez já­ruló, mintegy 40 segédüzemet. 1973 tavaszán az évi 50 000 munkáskéz­zel gyarapodó komplexum vezetői arról tájékoztatták a világsajtó képviselőit, hogy a termelőüzemek többsége 1974-ben munkába áll, s ha a több száz kül- és belföldi szállító teljesíti kötelezettségeit, az év végén legördül az első nyolc­tonnás teherautó a szerelőcsarnok futószalagjáról. Azóta már üzem­be helyezték a legfontosabb se­gédüzemek egyikét , a javító- és szerszámkészítő üzemet. Bár a tehergépkocsi-gyártásban a Kamaz, a személyautó-gyártás­ban a már teljes kapacitással dol­gozó Togliatti gyár minőségben és mennyiségben egyaránt új színvo­nalat jelent, a „konkurrencia” jó­tékony hatással van a régebbi üzemekre: a Lihacsov autógyárra, a Moszkvics gyárra, melynek izsevszki új gyártelepe ugyancsak a világszínvonalon épült, a gorkiji és a zaporozsjei személygépkocsi­­gyárakra. A személyautó-gyártás­ban az 1974-es év a szovjet autó­ipart az egymilliós határ közelébe viszi, s a népgazdaság a Kamaz nélkül is mintegy 400 000 új te­herautót kap. Tekintettel a nagy mezőgazda­­sági termés állandósításának fon­tosságára, az óévben a szovjet sajtóban — és nemcsak a sajtó­ban — bírálatok érték a vegyipari minisztériumot, amiért a műtrá­gyagyártás fejlesztésére fordított rendkívüli beruházásokat nem használja fel elég gyorsan. A hely­zet javulását nemcsak az 1973-as rekordtermések bizonyítják, ha­nem a tervszámok is: 1974-ben az összetett és koncentrált műtrágyák arányának lényeges növekedése mellett a mezőgazdaságban már 64,6 millió tonna műtrágyát kap. Ez 1,6 millió tonnával több az öt­éves terv eredeti előirányzatánál. A műtrágya rendeltetésszerű fel­­használása, az 1974-ben újabb 10 százalékkal bővülő mezőgazdasági géppark kihasználása jelenti mos­tantól e fontos ágazat továbbfejlő­désének, belterjesítésének fő esz­közét, miután a dolog nehezén, az anyagi-műszaki bázis megteremté­sén a szovjet gazdaság úgy lát­szik, túljutott. A mezőgazdaság ma is szívügye az egész országnak, már csak azért is, mert ezzel a legszorosabban összefügg a leg­főbb tervfeladat, az életszínvonal emelése. Az 1974. éves terv egyik leg­jellemzőbb mutatószáma az ipari termelés A és B szektorainak nö­vekedési üteme. Az ötéves terv a fogyasztási cikkek iparának meg­előző ütemű fejlesztését irányozta elő, de tavaly a már ismert okok miatt erről ideiglenesen le kellett mondani. 1974-ben a fogyasztási cikkek termelése ismét másfél szá­zalékos ütemelőnybe kerül a ter­melési eszközökhöz képest. (A nemzeti összterméken belül a szo­cialista bővített újratermelés kö­rülményei között a fogyasztási ja­vak termelésének abszolút értéke mindig alacsonyabb, a szovjet vi­szonyok között pedig ma még lé­nyegesen alacsonyabb az A szek­tor termelési értékénél.) Jogos elégedettség A fejlődési ütem látszólag cse­kély arányváltoztatásai — méte­rekben, párokban és darabban mérhető — hatással vannak a kiskereskedelmi áruviszonyokra. A tartalékok keresését célzó intenzív munkát jelzi, hogy Nyikolaj Baj­­bakov, a Tervbizottság elnöke még a decemberi parlamenti vita lezárásakor is bejelentett egy 155 millió rubel értékű vmttatószám­­emelést. Ennyivel emelték néhány különlegesen nagy keresletnek örvendő korszerű ruhaanyag- és lábbelifajta értékesítési tervét. A könnyűipar egészében 4 szá­zalékkal termel többet 1974-ben, de viszonylag alacsony mutató ér­tékeléséhez tudni kell, hogy a szovjet üzletekből már régen nem általában a fogyasztási cikkek hiányoznak, hanem elsősorban a divatos, különleges, jó anyagokból készült ruházati és iparcikkek, va­lamint az úgynevezett luxus- és élvezeti cikkek egy része. Amíg a mezőgazdasági termelés stabili­zálódása és a gazdasági reform továbbvitelében feltételezett köz­­gazdasági eszközök ezen a téren meghozzák a kielégítő eredménye­ket, ezen a fogyatékosságon első­sorban a szocialista országokból és a legkorszerűbb nyugati eljárások és berendezések vásárlásával igye­keznek segíteni. A jó termésnek a moszkvai köz­gazdászok szerint oroszlánrésze volt abban, hogy az élelmiszer­­ipar, amelyben mennyiségi problé­mák is voltak az elmúlt években, 1974-ben 7,6 százalékkal növeli termelését. Az év végi számvetést szokás szerint az SZKP Központi Bizott­sága, a kormány és a Legfelsőbb Tanács készítette el decemberi ülésein. A decemberi párt­­plénumon elhangzott Brezsnyev­­beszédnek a sajtóban nyilvános­ságra hozott részletei alapján jo­gosnak ítélendő az a büszkeség, amellyel Moszkvában az új esz­tendőre pillantottak. „A kilence­dik ötéves terv harmadik döntő évét — írta a Pravda — népünk­nek a kommunista építésben az SZKP bel- és külpolitikájának végrehajtásában elért nagyszerű sikerei fémjelezték. Jogosnak tű­nik ez az optimizmus és elégedett­ség a jövő évi kilátások ismere­tében is.” BOKOR PÁL: ÉPÜL AZ ANGARA ÚJ VIZIERŐMŰ-ÓRIÁSA Harmadik sebességre kapcsolnak az új esztendőben MAGYARORSZÁG 1974/1

Next