Magyarország, 1978. július-december (15. évfolyam, 27-53. szám)

1978-07-02 / 27. szám

— MAGYARORSZÁG címoldalán látható felvételt a versailles-i kastélyban történt pokolgépes merénylet pusztítá­sáról szinte lapzártakor kaptuk. Félre is tettük az addig a cím­lapra tervezett képeket. Időnk már nem volt arra, hogy egész oldalas cikket, részletes beszá­molót kérjünk párizsi tudósítónk­tól, csupán azt tehettük meg, hogy nemzetközi lapszemlénkben, az öt világrész száz lapjából című rovatunkban egy egészen friss franciö lapvéleményt ad­junk a tudósítónk telexen érke­zett fordításában. Egyébként e számunkban újabb sorozat közlését kezdjük, a téma: a tíz évvel ezelőtti diáklázadások, általában pedig a 60-as esztendők ifjúsági moz­galmai. Bizonyos időszerűséget az ad a kérdésnek, hogy való­színűleg nem alaptalan a fel­tevés: a mai terrorizmus egyik eredője a tízegynéhány eszten­deje eluralkodott balos, álfor- radalmár elmélet és gyakorlat. Természetesen sokkal összetet­tebb volt a kép egy évtizede. A diákmegmozdulásokban na­gyon sok pozitív elem akadt: gondoljunk csak vissza arra, j hogy a vietnami háború elleni, világméretű tiltakozás élvonalá­ban éppen a fiatalok haladtak. Az is bizonyos, hogy az ifjak többsége őszintén akart küzdeni a társadalmi változásokért, a tőkés rend ellen. Viszont a ne­gatívumok közé tartozott, hogy sok zűrzavaros elmélet talált kö­vetőkre. Kezdve azon, hogy ,,a diákok a forradalom professzo­rai", egészen odáig, hogy Cohn- Bendit, a párizsi diáklázadás egyik hangadója ,,a kommuniz­mus aggkórsága ellen erőszakos gyógymódot" sürgetett. A forrongó fiatalságra néha és néhol értetlenül tekintettek a felnőttek, ami a nemzedéki ellentét éleződéséhez vezetett. Sokan mondogatták: „A diák tanuljon, ne politizáljon. Az ál­lam sokat költ az egyetemekre, tessék annak a diáknak ezt meg­hálálnia!” A műveletlenek sze­mében mindig meglevő értelmi­ségellenes magatartás is azt diktálta sokaknak, hogy lenéz­zék az útkereső diákokat. Vagy egy másik divatos vélekedés: „Ezek a mai fiatalok el vannak kényeztetve, nem úgy, mint mi voltunk. El is puhultak! Semmi sem érdekli őket, csak a sze­retkezés, a beat-, a pop- és egyéb zene, a kábítószer, no meg a végén a randalírozás ...” Az egyetemi oktatás reform­ját idézték elő számos ország­ban a diákmegmozdulások, hi­szen addig eléggé vaskalapos volt az oktatás a főiskolákon. Ezen a téren érte el leghama­rabb a legkézenfekvőbb eredmé­nyeket a tíz évvel ezelőtti ifjú­sági küzdelem. Érdekes megfigyelni, mi lett az egy évtizeddel ezelőtti bál­ványokból, a dutschkékból, vagy az akkor divatos filozófusból, Marcuse-ból. A sorozatokat - tudjuk - ol­vasóink egy része igényli és kedveli. Egyrészt bővebb infor­mációkkal szolgálnak, mint amennyit egy cikk adhat, más­részt heteken át a szokott ol­dalon található egy bizonyos témájú, egy bizonyos stílusú írás. Lélektanilag — s ezt pszicholó­gusok kimutatták -, ez meg­nyugtató hatású. Még akkor is, ha olyan izgalmas témáról szól a sorozat, mint az ifjúsági moz­galmak, v _______________________________/ A Á lláspontunk Kettősség Éppen azokban a kérdésekben, amelyekben a legnagyobb szükség van a nyílt, őszinte, egyértelmű állásfoglalásra, ott a legkétértelműbb a vezető tőkés országok politikája: a béke és a háború kérdésében. Sőt, egészen nyilvánvaló kettősség, Janus- arcúság jellemzi magatartásukat ezen a téren. Gondoljunk csak arra, hogy míg az ENSZ rendkívüli ülésszakán egyes államfér­fiak a békéről szónokolnak, addig ugyanabban az időben leg­magasabb rangú politikusaik a NATO-országok vezetőinek wa­shingtoni csúcsértekezletén a fegyverkezésről, hadseregeik meg­erősítéséről határozlak. De a nemzetközi viszonyok alakulása szempontjából döntő szovjet—amerikai kapcsolatokban is hamisan „játszanak”. Ami­kor szovjet részről a közelmúltban rámutattak, hogy az ameri­kai kormány irányvonala ellentmondásba került az enyhülés ér­dekeivel, Washington válasza a lényeget megkerülve ködösített. Egyfelől készséget mutatott a Szovjetunióval szükséges további intenzív leszerelési tárgyalásra, másfelől azonban erősen leplezte, mi az Egyesült Államok álláspontja a sürgető megoldást köve­telő kérdésekben. így hát jogos az a feltételezés, hogy az ame­rikai „válasz” mögött hátsó szándékokat kell keresni: „meg­nyugtatni” a washingtoni politika veszedelmes tendenciái miatt aggódó amerikai- és világközvéleményt. S az sem hagyható figyelmen kívül, hogy miközben a NA­TO egyes vezető országai nagy hanggal beszélnek a Szovjet­unióval való kapcsolatok elsődleges fontosságáról, aközben — miklnt Brezsnyev a napokban megjegyezte — „magas szinten és meglehetősen cinikus formában próbálják kijátszani a »kínai kártyát« a Szovjetunió ellen”. A fenti példákkal illusztrált kettősség rövidlátó és veszé­lyes politika. Akadályozza, nehezíti az államok közötti bizalom­teli kapcsolatok kialakulását, vagy fenntartását, gátolja a konst­ruktív tárgyalásokat, ennélfogva keresztezi az enyhülés útját. A világpolitika békés fejlődéséért küzdő erők harcához ked­vező feltételeket teremt az a tény, hogy a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország nemzetközi fellépése egyértelmű, világos, pontosan követhető. Ez ma, a NATO-politika Janus-arcúságával szemben különösen jól látható. A szocialista külpolitika tiszta szándékai a „szilárd elv — realista magatartás — előrevivő cselekvés” logikai sorba fog­lalhatók. Vegyük például a békés egymás mellett élés elvét, amely a szocialista közösség országait a jószomszédi kapcsola­tok erősítésére, a háború megakadályozására ösztönzi. Ebből lo­gikusan következett, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán át­fogó, messzire tekintő és reális programot terjesztett elő a fegy­verkezési hajsza megszüntetésének gyakorlati útjairól. Emel­lett hatékonyan támogatott minden más javaslatot, amelynek megvalósitásával a kormányok konkrét megállapodásokra jut­hatnának a tartós béke érdekében. Ez a magatartás nem korlátozódik csupán tárgyalótermi ál­lásfoglalásokra. Messzemenő készséget mutat azonnali konkrét lépésekre is. Példa rá a szocialista országok legújabb kezdemé­nyezése a bécsi csapat- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon. Hogy az mit eredményezne a gyakorlatban, azt egyetlen rész­lettel illusztrálhatjuk. Ha a kezdeményezés az egyenlő biztonság elve alapján megállapodássá érlelődik, akkor a Szovjetunió egy éven belül kész három teljes hadosztályt kivonni, a teljes harci technikával együtt, beleértve mintegy ezer harckocsit. Ilyen ér­tékű kötelezettséget kell vállalnia természetesen az Egyesült Ál­lamoknak is. S ebben nincs helye semmiféle taktikázásnak. „Szi­lárd meggyőződésünk — mondotta Leonyid Brezsnyev a minap —, hogy a tárgyalások egyetlen résztvevőjének sincs joga má­sok háta mögé rejtőzve kitérni a csapatcsökkentés elől, még ke­vésbé növelni fegyverzetét a mások által végrehajtott csökken­tés számlájára.” Hazánk — ahogy idehaza mondani szoktuk — önmagában nem meghatározója a nemzetközi helyzet alakulásának. Mint­hogy azonban ott van a világ sorsát formáló erők között, mert tagja a szocialista államok közösségének, külpolitikájában is egyértelmű vonalvezetésre törekszik. Ennek lényegét a párt és a kormány már többször kifejtette: mindenki számára legyen világos és félreérthetetlen, hová tartozunk, milyen célokat kö­vetünk. A gyakorlatban ez három — egymástól elválaszthatatlan — magatartást igényel. Legyünk továbbra is a szocialista or­szágok hű szövetségesei, a nemzeti szabadságukért, fejlődésükért küzdő volt gyarmati népek őszinte barátjai, és a fejlett kapita­lista országok korrekt partnerei. Ennek a magatartásnak következetes szószólója volt Kádár János legutóbb Debrecenben is. „. . . politikánk egyik elemét sem tehetjük ki ingadozásoknak — mondotta. — Éppen, mert számítanak ránk, biznak bennünk, számolnak velünk, nem te­hetjük, hogy egyszer ezt, egyszer azt mondjuk. Ezért marad­tunk hűek már több mint két évtizede irányvonalunkhoz, s tar­tunk ki a lövőben is szilárdan mellette.” (----------------------------------------^ A M AGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai: Veszprémi Miklós (olvasószerkesztő) Cömöri Endre (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitika) Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatársJ levelezés) Alaksza Tamás (tördelőszerkesztői „öt világrész száz lapjából") Bedecs Éva (nő* és családrovat) Oltványi Tamás (ifjúságpolitika; sport) Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Barabás János (Varsó) Baracs Dénes (Párizs) Flesch István (Tokió) Fort Péter (Havanna) Heltai András (Washington) Kis Csaba (Moszkva) Kocsis Tamás (Berlin) László Balázs (London) Lehel Miklós (Madrid) Márkus Gyula (Belgrád) Oltványi Ottó (Bukarest) Polgár Dénes (Brüsszel) Sándor István (Bonn) Sebestyén Tibor (Prága) Dr. Simó Endre (Róma) Temesi János (Szófia) E számunk képeit az MTI Fotó és az MTI Külföldi képszolgálata készítette. A lapot a Magyar Posta terjeszti, elő­fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzletei­ben és a Posta Központi Hírlap Iro­dánál (KHI) Budapest V., József ná­dor tér 1. Távbeszélő: 180-850 Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda. 1900 Budapest Előfizetési díj: 1 hónapra 12,- Ft, ne­gyed évre 36,- Ft, fél évre 72,— Ft, egész évre 144,— Ft Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkeres­kedelmi Vállalat (H—1389 Budapest, Postafiók 149.) Lapunk a következő cí­meken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubius Book Com­pany, 58, Chatsworth Road, London NW2 4DD; AUSZTRÁLIA: Globe Hun­garian Bookshop 694-696 George St. Sydney, NSW 200; AUSZTRIA: Rudolf Novák GmbH. Köllnerhofgasse 4. A-1011 Wien I.; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda. Rua 7 de Abril, Caixa Postal 7943, 01000 Sao Paulo; CA­NADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West, Montreal 130. Que.; Pannónia Books, P. O. Box. 1017, Postal Station „B", Toronto, Ont. M5T 2T8; Hungarian Ikko and Travel Service, 1234 Granville Street, Vancouver 2BC; DANI A: Hunnia Books and Music, Nor- rebrogade 182. I tv, Kobenhavn; FINN­ORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa, Keskuskatu 2. Sf-00100 Helsinki 10; FRANCIAORSZÁG: Société Balaton, 12, Rue de la Grange Bateliére, Paris 9. HOLLANDIA: Club Qualiton, Prinsen- straat 26. Amsterdam; IZRAEL: Hadash kölcsönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4. Tel Aviv; Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10. Beth Hakranot, Israel; JUGOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1., Növi Sad; NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSA­SÁG: Újvári - Griff, 8000 München 81, Titurelstr. 2.; Harry Münchberg, Wissenschaftliche Versandbuchhand­lung, Postfach 3394 Langelsheim 2., BRD; SVÁJC: Metropolitan Ver­lag, Szerday Sándor, Teichweg 16, CH- 4142 Münchenstein; SVÉDORSZÁG: A. B. Nordiska Bokhandeln, Aiströmer- gatan 22, 101 10 Stockholm 1.; USA: Center of Hungarian Literature, 4418-16 Ave. Brooklyn N. Y. 11204; Hungarian Books and Records, 11802 Buckeye Road, Cleveland, Ohio 44120 VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Igle- sia Ed. Villoria, Apt. 21-105. C. 24. Ca­racas. Amennyiben a megrendelés a KUL­TÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H-1389 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj átutalható a Magyar L Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest), a KULTÚRA 024/7 számú számlálóra. —----------------------------- J T I TFT m l ’rr-'TTTTTFlITT'TrTF'inTTTrnTiriTTír' - r—

Next

/
Thumbnails
Contents