Magyarország, 1980. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-06 / 27. szám
MAGYARORSZÁG 1980/27 A belső válság, amelyről az elmúlt héten már érezni lehetett, hogy mindinkább a felszínre tör, néhány nap alatt viszonylag látványos megnyilvánulásokhoz is vezetett. Ezek közül mindenesetre a legfeltűnőbb, hogy a társadalmilag konzervatív, de ugyanakkor a legszegényebb tömegek számára vonzó radikális jelszavakkal operáló egyházi körök offenzívája elérte a köztársasági elnök, Baniszadr személyét is. Egy másik kérdés a megkezdett tisztogatások pooblémája, amely az egyetemekről átterjedt a minisztériumokra, sőt a politikai szervezetekre is. A hivatalos jelszó magától értetődően az, hogy meg kell tisztítani a közigazgatást azoktól az elemektől, akik együttműködtek a sah rendszerével vagy éppen a titkosszolgálattal. Miután a sah rövid megszakításokkal a második világháború dereka óta uralkodott, értelemszerűen mindenki kiszolgálta, aki valamenynyire is hangadó tagja volt a hivatalos adminisztrációnak, illetve a hadsereg tisztikarának. A sahnak természetesen volt polgári és baloldali ellenzéke is. Ezt a polgári nacionalista ellenzéket azonban éppen Khomeini és hívei szorították ki a hatalomból a sah megbuktatása után. A mostani tisztogatás pedig — úgy tűnik — kiterjed azokra a nem bigott vallási és laikus baloldali forradalmi-fegyveres szervezetekre, amelyek gyakorlatilag végrehajtották annak idején a sah megbuktatását. Khomeini ultimátuma ilyen alapon a legkevesebb amit el lehet mondani: tisztázatlan a tisztogatás valódi célja és iránya. Hasonlóképpen: nem lehet politikailag minősíteni a most kibontakozó folyamatot, s azt sem lehet látni, hogy mik lesznek annak közvetlen következményei. Június 26. A haladó iszlám félkatonai szervezet, amely annak idején meghatározó szerepet játszott a sah megbuktatásában, közleményt hoz nyilvánosságra. A Mudzsaheddin Khalk bejelenti: bezárja minden irodáját „mindaddig, amíg az alkotmányban rögzített politikai véleménynyilvání- tási jogait el nem ismerik”. A haladó iszlám szervezet — fejti ki a közlemény — ily módon akarja elejét venni azoknak a zavargásoknak és összecsapásoknak, amelyeket „mások” a modzsaheddinek nevében provokálhatnak. (Ez a „mások” megjegyzés nyilvánvalóan a konzervatív vallási körökre utal.) A közleményben a szervezet felkéri az ország vezetőit, hogy mindent tegyenek meg az ilyen kiprovokált zavargások elkerülésére. Június 27. Khomeini beszédet mond, amelyet a rádió is közvetít. A vallási frazeológia mögött a beszéd fő támadási iránya: a minisztériumok és maga Baniszadr köztársasági elnök. Khomeini felszólította az elnököt: a kormányhivatalokat késedelem nélkül tisztítsa meg a sah rendszeréből viszszamaradt korrupt elemektől. Az iráni forradalom vezetője türelmetlenségének adott hangot amiatt, hogy a forradalom óta eltelt csaknem másfél év alatt úgyszólván „semi sem történt a nép érdekében”. Elismerte, hogy az ország gyenge, és kifogásolta, hogy a felelős vezetők ennek ellenére csupán aktatologatással foglalatoskodnak. A bürokráciát a monarchiával azonosította, és a minisztériumokat éppúgy „sátániaknak” minősítette, akár a sah rendszerét. Mindezért közvetlenül a régi rendszerből helyükön maradt magas beosztású állami hivatalnokokat okolta. Szavaiból másrészt kitűnt, hogy elsősorban az elnököt tartja felelősnek azért, hogy ezeket az embereket rég nem váltották le. Sürgette, hogy a forradalmi tanács akkor is indítson vizsgálatot a korrupcióval gyanúsítható személyek ellen, ha azok kormányhivatalok élén állnak. A megtisztulás szimbólumaként a minisztériumi levélpapírokon még mindig ott levő császári címer eltüntetését jelölte meg, s erre tíznapos határidőt szabott. Ellenkező esetben az ultimátum lejárta után kiadja a jelszót, hogy a nép juttassa Reza Pahlavi sorsára a jelenlegi kormányzat tagjait is. Teheráni megfigyelők szerint kijelentéseivel inkább az államgépezetet próbálta kirángatni mozdulatlanságából, mintsem fenyegetőzni akarna. Az elhangzottakat mindazonáltal Baniszadr címére intézett figyelmeztetésnek tekintik, úgy vélve, hogy ha az ajatollah válaszút elé kerül, inkább a vallási erőket tömörítő iszlám köztársasági párt támogatására hajlik majd. Tovább folytatódik a fegyveres konfliktusok sorozata Irán és Irak között. Az iráni fegyveres erők egyesített vezérkarának szóvivője Teheránban bejelentette: iraki és iráni katonák között második napja összecsapások és tüzérségi párbaj folyik Ham tartományban, két határállomás körül. Az irániak eddig visszaverték az iraki betolakodókat — jelentette ki a szóvivő. Egy lemondás hírei Június 28. Szadat egyiptomi elnök „rendkívül súlyosnak” nevezte a Kairóban tartózkodó volt iráni sah egészségi állapotát. Arra az újságírói kérdésre, milyen jellegű a sah betegsége és kiújult-e a rákja, amivel tavasszal megoperálták, Szadat csak annyit mondott: a dolog két héttel ezelőtt tüdőgyulladással kezdődött. Az egyiptomi elnöki hivatalból származó értesülések szerint a hatvanéves Reza Pahlavit beszállították ugyanabba a kairói katonai kórházba, ahol a műtétet végezték rajta. Orvosi közleményt nem adtak ki az állapotáról. A források tagadták, hogy Pahlavi rákbetegsége súlyosbodott volna. Beszámoltak viszont arról, hogy két héttel ezelőtt — nyilván a tüdőgyulladással összefüggően — felszökött a láza, de azóta visszaállt a normál érteikre. Június 29. Egy teheráni lap értesítést közöl. Eszerint Baniszadr köztársasági elnök felajánlotta lemondását Khomeini ajatollahnak. Baniszadr állítólag kijelentette: „az erről szóló levél Khomeini kezében van; lemondásom bármikor realizálható, ha az ajatollah úgy ítéli meg: eltértem az iszlám szellemétől vagy a forradalom irányvonalától”. Szadat bejelenti: alexandriai tartózkodását megszakítva visszatér Kairóba, hogy meglátogassa Reza Pahlavi volt iráni sahot. Ebből megfigyelők arra következtetnek, hogy a trónfosztott uralkodó állapota rosszabbodott Hírek érkeznek arról, hogy amerikai orvosokat várnak, akik csatlakoznak a Pahlavit kezelő francia specialistákhoz. A teheráni rádió összefoglalót ad a Khomeini által kezdeményezett tisztogató akciók eddigi mérlegéről. Eszerint a vizsgáló bizottságok elbocsátották a kőolajipari minisztérium mintegy 500 alkalmazottját és csupán az utóbbi napokban újabb 69 egyetemi tanárt és diákot távolítottak el a teheráni egyetemről a sah rendszerével, és a SAVAK-kal való együttműködés vádjával. Elbocsátották a megdöntött rendszer volt parlamentjének tagjait is. Csupán a minisztériumokból négyezer személyt távolítottak el a tisztogató akciók során. Teheránban nagygyűlést hirdet a Fedajjin Khalk nevű, elsősorban diákokra és haladó értelmiségiekre támaszkodó szervezet, amelynek fegyveres osztagai annak idején a mudzsaheddinokkal együtt meghatározó szerepet játszottak a sah eltávolításában. Az iráni belügyminisztérium a nagygyűlést két órával megkezdésének tervezett időpontja előtt betiltja. Az elnök válaszol Június 30. Baniszadr egy nyilatkozatában megerősíti, hogy benyújtotta lemondását Khomeininek, aki azt bármikor elfogadhatja. Azt is közli, hogy az „iszlám forradalmi gárdisták” élére új parancsnokot nevezett ki. Az első jelentés csak az új parancsnok nevét tartalmazza (Rodzsnordi). Egyébként az elnök annyiban reagál Khomeini korábbi bírálatára, hogy háromtagú bizottságot nevezett ki a minisztériumok tevékenységének vizsgálatára. Baniszadr azzal érvel, hogy a jelenlegi miniszterek közül egyet sem , ő választott ki. Szinte mindanynyian tagjai voltak már Bazargan kormányának is. Túlnyomó többségük nem felel meg a velük szemben támasztott követelményeknek, alig törődnek az ország ügyeivel és nem törekszenek az államfővel való együttműködésre. „Tarthatatlan állapot, hogy az államfő kezében alig van hatalom, ezzel szemben az ő vállán nyugszik a felelősség” — mondotta Baniszadr. Kairóban Reza Pahlavi volt iráni uralkodón francia és egyiptomi orvosok félórás tüdőműtétet hajtottak végre. A műtétet azzal indokolják, hogy a tüdőből genynyet kellett eltávolítani. Az uralkodó rákbetegségének alakulásáról a hivatalos közlemény nem tesz említést. Július 1. A teheráni rádió úgy reagál a volt uralkodó súlyosbodó betegségéről szóló kairói hírekre, hogy az sem hozná előbbre az amerikai túszok szabadon bocsátását, ha az exsah meghalna, még mielőtt a túszokat bíróság elé állítanák. (Ismeretes, hogy a jelenlegi iráni rezsim köreiben vannak bizonyos nézetkülönbségek. Baniszadr és Ghatbzadeh külügyminniszter általában nem szabják kifejezetten feltételként a túszok szabadon bocsátásához a sah kiadatását. Más csoportok és — minden jel szerint — maga Khomeini is azonban ezt igényelnék. Közben a Baniszadr által egy nappal korábban kinevezett „gárdista” parancsnok (akiről utóbb közölték, hogy a parlament egyik képviselője) levélben elutasította a megbízást. Az országban tovább folyik a tisztogatás. Három nap alatt összesen 1400 állami alkalmazottat bocsátottak el, és feltételezik, hogy a tisztogatások miatt az egyetem esetleg nem kezdheti meg szeptemberben munkáját. Irán-dosszié A nagy tisztogatás Súlyos belső küzdelmek Baniszadr utóvédharca ? BANISZADR KHOMEINI KÉPE ELŐTT „A levél Khomeini kezében van”