Magyarország, 1980. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-06 / 27. szám

MAGYARORSZÁG 1980/27 A belső válság, amelyről az el­múlt héten már érezni lehe­tett, hogy mindinkább a fel­színre tör, néhány nap alatt vi­szonylag látványos megnyilvánu­lásokhoz is vezetett. Ezek közül mindenesetre a legfeltűnőbb, hogy a társadalmilag konzervatív, de ugyanakkor a legszegényebb tö­megek számára vonzó radikális jelszavakkal operáló egyházi kö­rök offenzívája elérte a köztársa­sági elnök, Baniszadr személyét is. Egy másik kérdés a megkezdett tisztogatások pooblémája, amely az egyetemekről átterjedt a minisz­tériumokra, sőt a politikai szer­vezetekre is. A hivatalos jelszó magától értetődően az, hogy meg kell tisztítani a közigazgatást azok­tól az elemektől, akik együttmű­ködtek a sah rendszerével vagy éppen a titkosszolgálattal. Miután a sah rövid megszakításokkal a második világháború dereka óta uralkodott, értelemszerűen min­denki kiszolgálta, aki valameny­­nyire is hangadó tagja volt a hi­vatalos adminisztrációnak, illetve a hadsereg tisztikarának. A sah­­nak természetesen volt polgári és baloldali ellenzéke is. Ezt a pol­gári nacionalista ellenzéket azon­ban éppen Khomeini és hívei szo­rították ki a hatalomból a sah megbuktatása után. A mostani tisz­togatás pedig — úgy tűnik — ki­terjed azokra a nem bigott val­lási és laikus baloldali forradal­mi-fegyveres szervezetekre, ame­lyek gyakorlatilag végrehajtották annak idején a sah megbuktatását. Khomeini ultimátuma ilyen alapon a legkevesebb amit el lehet mondani: tisztázatlan a tisztogatás valódi célja és iránya. Hasonlóképpen: nem lehet poli­tikailag minősíteni a most kibon­takozó folyamatot, s azt sem lehet látni, hogy mik lesznek annak közvetlen következményei. Június 26. A haladó iszlám fél­katonai szervezet, amely annak idején meghatározó szerepet ját­szott a sah megbuktatásában, köz­leményt hoz nyilvánosságra. A Mudzsaheddin Khalk bejelenti: be­zárja minden irodáját „mindad­dig, amíg az alkotmányban rög­zített politikai véleménynyilvání-­ tási jogait el nem ismerik”. A ha­ladó iszlám szervezet — fejti ki a közlemény — ily módon akarja elejét venni azoknak a zavargá­soknak és összecsapásoknak, ame­lyeket „mások” a modzsaheddinek nevében provokálhatnak. (Ez a „mások” megjegyzés nyilvánva­lóan a konzervatív vallási körök­re utal.) A közleményben a szer­vezet felkéri az ország vezetőit, hogy mindent tegyenek meg az ilyen kiprovokált zavargások el­kerülésére. Június 27. Khomeini beszédet mond, amelyet a rádió is közvetít. A vallási frazeológia mögött a be­széd fő támadási iránya: a mi­nisztériumok és maga Baniszadr köztársasági elnök. Khomeini fel­szólította az elnököt: a kormány­­hivatalokat késedelem nélkül tisz­títsa meg a sah rendszeréből visz­­szamaradt korrupt elemektől. Az iráni forradalom vezetője türel­metlenségének adott hangot amiatt, hogy a forradalom óta el­telt csaknem másfél év alatt úgy­szólván „semi sem történt a nép érdekében”. Elismerte, hogy az or­szág gyenge, és kifogásolta, hogy a felelős vezetők ennek ellenére csupán aktatologatással foglala­toskodnak. A bürokráciát a mo­narchiával azonosította, és a mi­nisztériumokat éppúgy „sátániak­­nak” minősítette, akár a sah rend­szerét. Mindezért közvetlenül a régi rendszerből helyükön maradt ma­gas beosztású állami hivatalnoko­kat okolta. Szavaiból másrészt ki­tűnt, hogy elsősorban az elnököt tartja felelősnek azért, hogy eze­ket az embereket rég nem váltot­ták le. Sürgette, hogy a forradal­mi tanács akkor is indítson vizs­gálatot a korrupcióval gyanúsít­ható személyek ellen, ha azok kor­mányhivatalok élén állnak. A megtisztulás szimbólumaként a minisztériumi levélpapírokon még mindig ott levő császári cí­mer eltüntetését jelölte meg, s er­re tíznapos határidőt szabott. El­lenkező esetben az ultimátum le­járta után kiadja a jelszót, hogy a nép juttassa Reza Pahlavi sor­sára a jelenlegi kormányzat tag­jait is. Teheráni megfigyelők szerint kijelentéseivel inkább az állam­­gépezetet próbálta kirángatni moz­dulatlanságából, mintsem fenye­getőzni akarna. Az elhangzottakat mindazonáltal Baniszadr címére intézett figyelmeztetésnek tekin­tik, úgy vélve, hogy ha az aja­­tollah válaszút elé kerül, inkább a vallási erőket tömörítő iszlám köztársasági párt támogatására hajlik majd. Tovább folytatódik a fegyveres konfliktusok sorozata Irán és Irak között. Az iráni fegyveres erők egyesített vezérkarának szóvivője Teheránban bejelentette: iraki és iráni katonák között második nap­ja összecsapások és tüzérségi pár­baj folyik Ham tartományban, két határállomás körül. Az irániak eddig visszaverték az iraki beto­lakodókat — jelentette ki a szó­vivő. Egy lemondás hírei Június 28. Szadat egyiptomi el­nök „rendkívül súlyosnak” ne­vezte a Kairóban tartózkodó volt iráni sah egészségi állapotát. Arra az újságírói kérdésre, milyen jel­legű a sah betegsége és kiújult-e a rákja, amivel tavasszal megope­rálták, Szadat csak annyit mon­dott: a dolog két héttel ezelőtt tüdőgyulladással kezdődött. Az egyiptomi elnöki hivatalból származó értesülések szerint a hat­vanéves Reza Pahlavit beszállí­tották ugyanabba a kairói katonai kórházba, ahol a műtétet végez­ték rajta. Orvosi közleményt nem adtak ki az állapotáról. A forrá­sok tagadták, hogy Pahlavi rák­betegsége súlyosbodott volna. Be­számoltak viszont arról, hogy két héttel ezelőtt — nyilván a tüdő­­gyulladással összefüggően — fel­szökött a láza, de azóta visszaállt a normál érteikre. Június 29. Egy teheráni lap ér­tesítést közöl. Eszerint Baniszadr köztársasági elnök felajánlotta le­mondását Khomeini ajatollahnak. Baniszadr állítólag kijelentette: „az erről szóló levél Khomeini kezében van; lemondásom bármi­kor realizálható, ha az ajatollah úgy ítéli meg: eltértem az iszlám szellemétől vagy a forradalom irányvonalától”. Szadat bejelenti: alexandriai tartózkodását megszakítva vissza­tér Kairóba, hogy meglátogassa Reza Pahlavi volt iráni sahot. Eb­ből megfigyelők arra következ­tetnek, hogy a trónfosztott ural­kodó állapota rosszabbodott Hí­rek érkeznek arról, hogy ameri­kai orvosokat várnak, akik csat­lakoznak a Pahlavit kezelő fran­cia specialistákhoz. A teheráni rádió összefoglalót ad a Khomeini által kezdeménye­zett tisztogató akciók eddigi mér­legéről. Eszerint a vizsgáló bizott­ságok elbocsátották a kőolajipari minisztérium mintegy 500 alkal­mazottját és csupán az utóbbi na­pokban újabb 69 egyetemi tanárt és diákot távolítottak­ el a tehe­ráni egyetemről a sah rendszeré­vel, és a SAVAK-kal való együtt­működés vádjával. Elbocsátották a megdöntött rendszer volt parla­mentjének tagjait is. Csupán a minisztériumokból négyezer sze­mélyt távolítottak el a tisztogató akciók során. Teheránban nagygyűlést hirdet a Fedajjin Khalk nevű, elsősor­ban diákokra és haladó értelmi­ségiekre támaszkodó szervezet, amelynek fegyveres osztagai an­nak idején a mudzsaheddinokkal együtt meghatározó szerepet ját­szottak a sah eltávolításában. Az iráni belügyminisztérium a nagy­gyűlést két órával megkezdésének tervezett időpontja előtt betiltja. Az elnök válaszol Június 30. Baniszadr egy nyilat­kozatában megerősíti, hogy be­nyújtotta lemondását Khomeini­­nek, aki azt bármikor elfogad­hatja. Azt is közli, hogy az „isz­lám forradalmi gárdisták” élére új parancsnokot nevezett ki. Az első jelentés csak az új parancs­nok nevét tartalmazza (Rodzsnor­­di). Egyébként az elnök annyiban reagál Khomeini korábbi bírála­tára, hogy háromtagú bizottságot nevezett ki a minisztériumok te­vékenységének vizsgálatára. Bani­szadr azzal érvel, hogy a jelen­legi miniszterek közül egyet sem , ő választott ki. Szinte mindany­­nyian tagjai voltak már Bazargan kormányának is. Túlnyomó több­ségük nem felel meg a velük szemben támasztott követelmé­nyeknek, alig törődnek az ország ügyeivel és nem törekszenek az államfővel való együttműködésre. „Tarthatatlan állapot, hogy az ál­lamfő kezében alig van hatalom, ezzel szemben az ő vállán nyug­szik a felelősség” — mondotta Baniszadr. Kairóban Reza Pahlavi volt irá­ni uralkodón francia és egyiptomi orvosok félórás tüdőműtétet haj­tottak végre. A műtétet azzal in­dokolják, hogy a tüdőből geny­­nyet kellett eltávolítani. Az ural­kodó rákbetegségének alakulásáról a hivatalos közlemény nem tesz említést. Július 1. A teheráni rádió úgy reagál a volt uralkodó súlyosbodó betegségéről szóló kairói hírekre, hogy az sem hozná előbbre az amerikai túszok szabadon bocsá­tását, ha az exsah meghalna, még mielőtt a túszokat bíróság elé ál­lítanák. (Ismeretes, hogy a jelen­legi iráni rezsim köreiben vannak bizonyos nézetkülönbségek. Bani­szadr és Ghatbzadeh külügymin­­niszter általában nem szabják ki­fejezetten feltételként a túszok szabadon bocsátásához a sah ki­adatását. Más csoportok és — minden jel szerint — maga Kho­meini is azonban ezt igényelnék. Közben a Baniszadr által egy nappal korábban kinevezett „gár­dista” parancsnok (akiről utóbb közölték, hogy a parlament egyik képviselője) levélben elutasította a megbízást. Az országban tovább folyik a tisztogatás. Három nap alatt összesen 1400 állami alkal­mazottat bocsátottak el, és felté­telezik, hogy a tisztogatások miatt az egyetem esetleg nem kezdheti meg szeptemberben munkáját. Irán-dosszié A nagy tisztogatás Súlyos belső küzdelmek Baniszadr utóvédharca ? BANISZADR KHOMEINI KÉPE ELŐTT „A levél Khomeini kezében van”

Next