Magyarország, 1983. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1983-07-03 / 27. szám
Közel-Kelet A Fatah-válság filmje Damaszkusz, Tunisz, Prága Habib újra Jeruzsálemben Szinte abban a pillanatban, amikor az Egyesült Államok újrakezdte diplomáciai erőfeszítéseit az izraeli—libanoni—amerikai megállapodás érvényesítésére, az arab világban új problémák jelentkeztek, egyrészt a Fatah válságával, másrészt Arafat és Szíria kiéleződött ellentétével. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnökét, az El-Fatah vezetőjét távozásra szólították fel Damaszkuszból, s ezt követően drámai gyorsasággal követték egymást az események. Érdemes és tanulságos egy hét krónikáját összeállítani, mintegy „az események filmjét lepergetni”. Nyolc támaszponton Június 22., szerda: Mind több részlet válik ismeretessé az előző napi fegyveres összeütközésekről, amelyek az El-Fatah különböző csoportjai között robbantak ki Kelet-Libanonban. Palesztin szóvivő szerint szír csapatok és harckocsik is csatlakoztak a lázadókhoz, akik elől aztán az Arafathoz hű palesztin harcosok visszavonulni voltak kénytelenek. Nyolc kulcsfontosságú támaszpontot kellett átengedniük a lázadóknak. Ezt követően Damaszkuszban összeült az El-Fatah forradalmi tanácsa, hogy megkísérelje eloszlatni a nézeteltéréseket, de ez nem sikerült, mire Arafat Tripoliba indult. Kerülő úton, mert a lázadók ellenőrzésük alatt tartották a Bejrút— Damaszkusz utat. A WAFA, a palesztin hírügynökség közli, hogy Arafat üzenettel fordult Algéria, Szaúd-Arábia, Észak- és Dél-Jemen, Abu Dhabi, Marokkó, Kuvait és Irak államfőihez, ezenkívül külön üzenetet küldött az Arab Liga főtitkárának, valamint Jugoszlávia, Kuba, Etiópia, Ciprus államfőjének és Indira Gandhinak, az el nem kötelezettek soros elnökének. Arafat kérte a címzetteket: jószolgálataikkal segítsék elő a palesztin mozgalom és Szíria közötti válság megszüntetését. Az angol Reuter hírügynökség kommentátora szerint a válság hatására valószínűleg erősödik a palesztin ellenállás az Egyesült Államok közel-keleti javaslataival szemben, és megnövekszik Szíria befolyása a mozgalomra. A megfigyelők úgy vélik: Asszad szír elnök semmiféle garanciát sem kapott az USA-tól arra, hogy az amerikaiak elrendezik Izraellal a megszállt Golan-fennsík ügyét. Ezért Szíria — úgy tűnik — olyan átfogó közel-keleti megoldás mellett tör lándzsát, amely természetszerűleg kiterjed a Golan-fennsíkra, a palesztin kérdésre és amelybe bevonható a Szovjetunió is. Június 23., csütörtök. Jasszer Arafat „a palesztin forradalom ellen irányuló szíriai és líbiai agresszióról” beszél, s azzal vádolja Szíriát, hogy támogatja az Abu Mussza ezredes mellett felsorakozott palesztin lázadókat, azok a Libanon keleti részén levő Bekaa-völgyben kirobbant fegyvereskonfliktus során "katonai segítséget is kaptak. Arafat Tripoliból váratlanul a szír fővárosba utazik, hogy ott találkozzék a Palesztinai Felszabadítási Szervezethez tartozó más csoportok vezetőivel. Június 24., péntek. A szír hatóságok felszólítják Arafatot, hogy azonnal hagyja el az ország területét. A PFSZ elnöke Tuniszba repül. A kiutasítást bejelentő damaszkuszi közlemény szerint Szíria továbbra is szívügyének tekinti a palesztin ellenállási mozgalom és a PFSZ egységét, de Szíria nem egyes személyeket támogat, hanem az egész mozgalmát. Damaszkuszban tárgyal Szaúd Al-Fejszál szaúd-arábiai külügyminiszter, és átadja Asszad elnöknek Fahd király üzenetét. Ezután Ahmed Taleb Ibrahimi algériai külügyminiszter is a szír fővárosba érkezik Bendzsedid Sadli elnök üzenetével. Június 25., szombat. A szír kormány lapja, a Tisrin „rágalmazással vádolja Arafatot, amiért az azt állította, hogy a szír csapatok támogatják az El-Fatah lázadóit a Bekaa-völgyben és Szíriában. Az El-Fatah damaszkuszi képviselője is nyilatkozik, szerinte Arafat kiutasítása után is akadálytalanul folytathatják tevékenységüket Szíriában a palesztin forradalom parancsnoksága, harcosai és káderei, a PFSZ és az El-Fatah irodái. A damaszkuszi rádió egy kommentárja : „Szíria elkötelezettsége a palesztin ügy mellett nem jelent személyek iránti elkötelezettséget.” A hírmagyarázó nem említi Arafat nevét, de „bizonyos személyekre” utal, akik „kapcsolatba léptek az Egyesült Államokkal, tárgyaltak Izraellel és Jordániával a Reagan-terv alapján, miközben Szíria vérével védte a palesztin ügyet és elvetett mindenféle tárgyalást, amely kérdésessé tette volna a palesztinok jogait és a PFSZ képviseleti jogát”. KennethDaun amerikai külügyminiszter-helyettes nyilatkozatából: Arafat eddig „viszonylag mérséklő hatást gyakorolt” a PFSZ-re, a lázadás, amely őt vette célba, „rossz fejlemény”. A Libanoni Kommunista Párt lapja, az An-Nida cikkében hangsúlyozza, hogy Szíria és a PFSZ konfliktusa mindkét fél számára egyformán csak káros lehet. Jasszer Arafat váratlanul Prágába érkezik, és nyomban felszólal a béke-világtalálkozónak az ázsiai,afrikai és latin-amerikai népekkel vállalt szolidaritás jegyében megrendezett nagygyűlésén. Hangsúlyozta: az USA változatlanul megtagadja a PFSZ elismerését, nem hajlandó elismerni a palesztin nép nemzeti jogait. Megemlít bizonyos „arab és nem arab” kísérleteket, amelyekkel egyesek külső eszméket akarnának erőltetni a PFSZ-re, be akarnak avatkozni önálló döntéseibe. Arafat beszéde végén méltatja a Szovjetunió következetes békepolitikáját és a palesztin népnek nyújtott támogatását. A jordániai kormány hivatalos nyilatkozatban elítéli Szíriát Arafat kiutasítása miatt, „Jordánia továbbra is támogatja a PFSZ-t”. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy 1970 szeptemberében, a „fekete szeptemberben”, a jordán hadsereg leszámolt a palesztin fegyveres erőkkel, s a palesztinok azóta sem folytathatnak gerillatevékenységet Izrael ellen jordán területről. Az USA új terve Június 26., vasárnap. Philip Habib megérkezik Tel Avivba. Sajtóértesülések szerint „az amerikai elgondolások” lényege az, hogy 10—10 kilométer mélységű, részleges szír—izraeli csapatvisszavonást kezdeményeznek a Bejrút— Damaszkusz út mentén. Jasszer Arafat ismét Tuniszban tartózkodik és fogadja Franciaország tuniszi nagykövetét. Az arab országok egymás közti diplomáciája szinte számlálhatatlan megbeszélést, üzenetváltást eredményez, a sok közül néhány mutatóba. Asszad szír elnök fogadja dr. George Habbast, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért szervezet főtitkárát, Husszein jordán király üzenetet küld Mubarak egyiptomi elnöknek, Tarik Aziz iraki külügyminisztertől „sürgős és fontos” üzenetet kap Kamal Hasszán Ali, az egyiptomi diplomácia vezetője. * A Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért (FDLP) és a Népi Front Palesztina Felszabadításáért(PFLP) közös katonai és politikai vezető szerv létrehozását határozza el. (Najef Havatmeh és dr. George Habbas szervezete a PFSZ nyolc tagszervezetének sorában az El-Fatah után a legnagyobb két csoport.) Június 27., hétfő: A Pravda nemzetközi szemléjében így öszszegzi a helyzetet: Az El-Fatahon belül kirobbant ellentétek az eddiginél is bonyolultabbá teszik a közel-keleti helyzetet. A térségben tovább folyik a kardcsörtetés és a nagy politikai aktivitás, amelybe Izrael mellett bekapcsolódott az USA és — sajnos — néhány arab ország is. Begin izraeli miniszterelnök fogadja Habib nagykövetet. Mose Arensz hadügyminiszter szerint az amerikai elnök megbízottjával azt tárgyalják meg, hogyan vehetné át egy olyan libanoni erő az Izrael által kiürítendő területeket, amelyet „több nemzetiségű alakulatok” támogatnának. Június 28., kedd. Ismét fegyveres összetűzések robbannak ki az El-Fatah két szárnyának katonái között a Bekaa-völgyben, Abu Mussza lázadói elfoglalják az Arafathoz hű erőik több fontos támaszpontját. Tripoliban közük, hogy 15 halott és 20 sebesült az Arafat-tábor vesztesége. A harcok a szír csapatok által lezárt Bejrút—Damaszkusz út térségén túl Baalbak körzetére is kiterjednek. A Népi Front Palesztina Felszabadításáért Főparancsnokság elnevezésű szervezet (vezetője Ahmed Dzsdbril), amely közel áll Szíriához, egy Damaszkuszban kiadott közleményében „a PFSZ és a palesztin nép vezetésére alkalmatlannak” nevezi Arafatot Feltételek Szaúd-Arábia kormánya közleményt ad ki, amelyben kifejezi, hogy a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének tekinti a PFSZ-t. Ugyanekkor Hijádban tárgyal Philip Habib, megpróbálja rávenni Szaúd-Arábiát, s gyakoroljon pénzügyi nyomást Szíriára, a libanoni—izraeli paktum elfogadása érdekében. Iszkander Ahmed szír tájékoztatási miniszter egy nyilatkozatban leszögezi, hogy a szír csapatok mindaddig nem mozdulnak ki libanoni állásaikból, amíg az izraeli hadsereg feltétel nélkül ki nem vonul Libanonból. Június 29., szerda: Jasszer Arafat Algírban tartózkodik és tájékozódik arról, hogy milyen választ kapott Algéria Szíriától a közvetítési kísérletére. Philip Habib amerikai elnöki különmegbízott Egyiptomban tárgyal. Bár akairói kormánynak közvetlen befolyása nincs a legújabb közel-keleti eseményekre, Szíriával pediig egyenesen rossz a viszonya Egyiptomnak, Habib megkísérli akairói közvetett kapcsolatokat felhasználni az USA céljainak elérésére. összehívják a PFSZ végrehajtó bizottágát, hogy az döntsön az El-Fatah válságában. ARAFAT ÉS KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI VIDEOFELVÉTELT NÉZNEK A konfliktus mindkét fél számára csak káros lehet MAGYARORSZÁG 1983/27