Magyarország, 1920. május (27. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-23 / 123. szám

i terü­letek megszálló csapatait. Amsterdam, május 22. Llonar Law kijelentette az alsóházban, hogy ha Szovjetoroszország nem hajlandó békét kötni Lengyelországgal, akkor Anglia segíteni fogja a lengyeleket. A legfelsőbb tanács is így határozott. Csökkent a minészre a nagy zöldség- és guru­lföleskivitelnek Sokra:ártott a siftraxság — Vonatok ás hajók ) prszállitás céljaira ! Budapest, május 22 / (Ajplagyar ország tudósítójától.) A Má­v. igaz­gatóka, mint értesülünk, a termelők bevonásával a Kis­keméten és Hatvanban értekezletet tartott s"ezen s­z értekezleten megállapították a gyümölcs és főzelék szállítása céljából beállítandó vonatok menetrendjét, úgy hogy naponként két vonat fog közlekedni. A Máv­ a legközelebbi időkben Bécs­ben tárgyal az osztrák varutak igazgatóságával az ausztriai export biztosítása végett és ugyanez alka­lommal az Ausztrián keresztül menő forgalom biz­tosítására szükséges intézkedéseket is megállapít­ják. A szállítási igazolványokat a jövő héttől kezdve a gabonagydrjtési kirendeltségek központ­jain fogják kiadni és az export céljaira megszerve­zett vonaláratokat nem használhatja más, csak az, aki részére ezek a kirendeltségek igazolványo­kat kiadnak és minden külföldi szállítmány a fel­adás szig­orú sorrendjében kerül továbbításra. A közélelmezési minisztérium tegnap megálla­podott a hajóstársaságokkal gyors uszályjáratok megindítása végett, a hajóstársaságok egyelőre a meglevő hajók felhasználásával szállítják Buda­pestre a Duna-menti városok gyümölcs- és főzelék­feleslegét. A minisztérium intézkedett aziránt is, hogy a gyümölcs- és főzelék­vásárlást senki ne akadályozhassa, senkinek nincs joga az áruforgal­mat megnehezíteni és bármely esetben is csak a közélelmezési minisztérium fog­lalhatja le az árut, más hat­óság vagy hivatalos szervezet csak felje­lentést tehet bárki ellen. A várható gyümölcsforgalom­ lebonyolítása körül kialakuló keres­kedelmi tevékenységet az állam magának akarja biztosítni, olykép, hogy a felszámoló burgonyaközvetítő iroda­­helyett telje­sen új alapon­­ megszervezte az Állami Zöldség, Gyümölcs, Főzelék kiviteli hivatalt, amelynek ügyviteli szabályait most állapítják meg. Sajnos, hogy azok a reménységeik, amelyek egy nagyszabású gyümölcs- és főzelék-exporthoz fűződtek, a kedvezőtlen időjárás következtében jelentékenyen csökkentek. Szinte bizonyosra vethető, hogy nem fogunk olyan mértékben exportálhatni, mint azt pár héttel ezelőtt remélhettük és a belföldi fogyasztás biztosítása után fenn­maradó felesleg nem lesz olyan nagy, mint amennyire a közélelmezési minisztérium számított. A jövő hét folyamán Kcskemét, Gyöngyös, Hat-­­van, Nagykörös, Kiskunhalas és később Dombóvár területén a gabonagyűjtési kirendeltségek meg­kezdik a gyümölcs- és főzelékforgalom lebonyolí­tását, ezek a kirendeltségek állítják ki a belföldi és külföldi forgalomra vonatkozó igazolványokat. A gombamódra elszaporodott kereskedelmi alaku­lások jogtalanul hirdetik, hogy a küföldi forga­lomba beállítandó vonatok az ő rendelkezésükre állanak, ez nem felel meg a valóságnak, mert ezek felett kizárólag a■ közélelmezési minisztérium által létesített szervezetek diszponálnak. , Budapest, 1920. vasárnap, május 23. tokra, amelyek Kelet- és Középeurópában, kü­lönösen Ausztriá­ban és Bécsben uralkodnak és amelyek okát Asquith meggyőződése szerint Ausztriának és Magyarországnak képtelen mó­don megállapított új határaiban kell keresni. Kifejtette azután, hogy a békeszerződésnek első feladata az kellett volna hogy­ legyen, hogy a volt monarchia gazdasági ezépségét a békeszer­ződésben bent.-irtsa. y ­ Felmentett és kinevezett­­ kormánybiztosok A hivatalos lap mai száma közli, hogy a kor­mán­y felmentene állásuktól a következő főispán­­kom­pánybiztonkat: Lippich István (Jásznagykun­­szolnok), Szolt­o­­ Dezső dr. (Tolna, Somogy), Szomjas­ Gusztáv (Hajdú, Debrecen), Maillott Nándor báró (Zemplén), Vasek Ernő dr. (Szeged),­­ Zsitvay Tibor dr. (Kecskemét), valamint Gedeon Aladár kerületi kormánybiztost (Abaúj Torna, Bor­sod, Gömör, Zemplén, Miskolc) és Karner Gusztáv kerületi kormán­y­biztoshelyettest (Vas, Moson, Sopron, Zala és Sopron város). Új főispán-kor­­m­ánybiztosokká a következőket nevezték ki: boros­tyánkői Egan Imre dr. miniszteri titkár (Jász- Nagykun-Szolnok), homorogdi Lichtenstein László (Miskolc), Puky Endre dr. volt alispán (Borsod), Gömör), Sárközi­ György főszolgabíró (Somogy), Hubert Ottó törvényszéki bíró (Debrecen), Aigner Károly dr. ügyvéd (Szeged), Thuránszky László alispán (Zemplén), Fáy István főszolgabíró (Kecs­kemét), Horthy Gyula földbirtokos (Bereg, Ung), s végül kormánybiztoshelyettessé Filberger Gyula dr. főszolgabírót (Borsod, Gömör). H test, május 22. mén érdekes cik­­i, abból az atka­­zerződés lehetővé okat illető ön­­rendes kereset. ak­nek a területnek cseh fennhatóság alól való kiszakítása egyaránt nagy érdeke úgy Magyar, mint Lengyelországnak és ez hő kíván­sága nemcsak Budapestnek, hanem Varsónak is, mert ezen az uton lenne a két országnak közös határa. Hogy Lengyelországban hogy gondolkoznak Magyarország felől, azt a Rzach i Wojsko című lengyel katonai lapnak hatalmas vezércikke is bi­zonyítja, amelyben kifejti, hogy a magyar és len­gyel nép egymásra van utalva. A két nemzetet nemcsak a történelmükben gyökerező szimpátiák, hanem a gazdasági érdekek és a közös veszedelem is egymáshoz kapcsolják. Ugyanis a bolseviki ve­szedelemmel szemben Középeurópának a magyar­lengyel front nyújtaná a legjobb védelmet. Cseh­ország Magyar- és Lengyelország közös ellensége. Lengyelország nemzeti aspirációit ugyanis a csehek akadályozzák meg, Magyarország pedig Csehor­szágban Felsőmagyarország elrablóját látja. A bol­seviki veszedelmet az is növeli, hogy a szociálde­mokrata Csehország titokban Szovjetoroszországgal kacérkodik, sőt a szövetséget készít elő. Európának tehát nagy érdeke, hogy ez létre ne jöjjön. „ Prága, május 22. A honvédelmi miniszter lapja, a Csehszko Slovo, varsói táviratot közöl, amely szerint a len­gyel országgyűlés Grembinszky képviselő szenve­délyes beszéde után elhatározta, hogy a kormányt fölhívja, szakítsa meg a diplomáciai érintkezést Csehországgal és távolítsa el a cseh hiva­talnokokat és munkásokat a tescheni ke­rületből, máskülönben a lengyelek önma­guk erejével fognak védekezni. Ha­­Varsóban izgalom uralkodik, Prágában épp olyan izgatottak a kedélyek. Benes külügyminister még e hét folyamán éles tiltakozó jegyzéket fog átnyújtani a legfelsőbb tanácsnak a lengyel terror ellen- Az antant egy tescheni távirat szerint meg fogja háromszorozni a népszavazásban résztvevő A kormányzó­­t a békéről,a belső remiéről és a kommimbtaus pup£Htá$airól ,­j Budapest, május 22. A „Hunandsci\jFicu\v.vbureau‘' külön tu­dósítója, m­int Hjíjfából a B. T.-nak táviratoz­zék, beszélgetést folytatott Horthy Miklós kormányzóval, aki a levelező kérdéseire a többi közt a következőkép nyilatkozott: — .A háborúból már több, mint elég volt; a legyőzött és a győztes népek egyaránt bé­kére, valódi békére vágyakoznak. Ennek be­következése azonban nem tőlünk függ. A béke­­szerződés formai megkötése nem jelent sem­mit ha igazi kibékülés nem jön létre, amelynek nyomán megszűnik a merev elzárkózás, bizal­matlanság és ellenséges érzés. Ha van ország, úgy Magyarország az, amely átérzi az igazi béke bekövetkezésének szükségességét. Ná­lunk csak a kétségbeesés adhatna fegyvert az ország kezébe. Nagy várakozással nézünk ezért az egyre több megértést tanúsító antant­­államok jövő politikája felé. A mi lelkiismere­tünk nyugodt. Egyet mindenesetre le kell szö­geznem, hogy a megkötendő békeszerződésért és a világ nyugalmának helyreállításáért a fe­lelősség teljes egészében a békét diktáló an­tantot terheli.­­ Biztosíthatom, hogy agresszív katonai, vagy politikai akcióra Magyarországon senki sem gondol. De ma Magyarországnak határai teljesen nyíltak. Nem lehet hadseregünket alanyira redukálnunk, hogy a belső rend fentartására is alig legyen elegendő, amikor szomszédaink milliós hadseregeket tarthatnak fenn. Megnyugvást csak az egyforma elbánás elve hozhat és ezért a leszerelésnek általános­nak kell lenni. — Magyarországon mindenki mon­­archista. Azt azonban, hogy mikor kapjon az ország ismét királyt, ma egyáltalában nem lehet még megmondani. Csak teljesen konszo­lidált viszonyok között kezdheti meg a király az uralkodást. — Természetes, hogy a nyugati demokrá­ciák kívánságait gondosan mérlegelni fogjuk. A két forradalom persze nagyon meg­viselte a magyar közigazgatás épületét is és a közigazgatás rendszere korszerű refor­mokra egyébként is rászorul. A munkásosztály körében nem észlelhető mozgalom, vagy elé­gedetlenség, mely a katonai vezetést bárhol indokolttá tenné. Nyomatékosan hangsúlyo­zom, hogy Magyarországon semmiféle kivéte­les hatalom nincsen és hogy az országban ki­zárólag régi alkotmányunk értelmében törté­nik minden közhatalom gyakorlása.­­ A rosszindulatú koholmányok túlnyo­­mórészben bécsi forrásból kerülnek külföldre. A legutóbb vett jelentések szerint ösz­­szesen 1899 egyén van internálva, ezek közül 1500 a politikai internált, a többi vagy árdrá­gító, vagy fegyenc. Valamennyi internált a hajmáskéri fogolytáborban van elhelyezve, ahol kifogástalan ellátásban és bánásmódban van részük, miként azt a svájci vöröskereszt­misszió és más kiküldött missziók is megálla­pították.­­ Pontos jelentések szerint a kommuniz­mus megszűnése óta összesen 30 kivégzés volt. A népharag kitörésének némely helyen való­­ban az volt az oka, hogy a hatóságok túlzott kíméletességgel jártak el a kommunista go­nosztevőkkel szemben és a tömegek igazság­érzete nem lévén kielégítve, önkényes módon szerezték meg maguknak az igazságosnak vélt elégtételt és megtorlást. Somogyi szerkesztő esete is az utóbbiak közül való. ő a román megszállás alatt mint a Népszava szerkesztője ismételten denunciálta a nemzeti hadsereget, izgatott a románok további ittmaradása mel­lett és milliókra menő károkat okozott az or­szágnak azzal, hogy közreműködött a román megszállás meghosszabbításában.­­ A kommunizmus összeomlása után közönséges bűntények és politikai vétségek miatt összesen 656,9 embert állítottak elő. Ezeknek túlnyomó része kihallgatás és a vizs­gálat lefolytatása után már szabadlábra került. Ezidőszerint mindössze 1617 ember van még letartóztatásban, illetve internálva, valameny­­nyien Hajmáskéren.­­ Annál meglepőbb, sőt érthetetlen, hogy olyan kétségtelenül jóhiszemű ember, mint Henderson angol munkás vezér is, alaptalan vá­dakat emel Lloyd Georgehoz intézett nyílt le­velében úgy a magyarországi internáltak, mint egyéb magyar dolgok miatt. Válasz helyett meghívtuk az angolokat, nézzék meg szemé­lyesen a fogolytábort, látogassák meg a börtö­nöket és győződjenek meg a mi viszonyaink­ról. Örömmel látjuk, hogy a meghívásnak egy bizottság kiküldése által eleget is tettek. De a határ? Csehek és len­­­liának kötele s­­egíteni Most jelent meg! MAGYAR ELEK PESTI HISTÓRIÁK Páratlanul kedves történetek a ket­tős főváros múltjából. Kónya Sándor­­ a­­­uhenaeum gyönyörű többszínű boritékában —­s kiadása Ára 30 korona 80 fillér .. .

Next