Magyarország, 1921. április (28. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-12 / 77. szám
MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1921 ÁPRILIS 12. KEDD XXVIII. ÉVFOLYAM 77. SZÁM Elég voltó válságból Válság követ válságot, aminek megvan a maga magyarázata, mert hiszen a kormányzást vállaló pártokat felfogásbeli különbségek áthidalhatatlan óceánja választja el egymástól. Mégis azt mondjuk, hogy erre a válságra nem volt szükség és hogy éppen ezért hamar véget is kell ennek vetni. Nem élünk normális időket, ez a nemzetgyűlés nem országgyűlés, hol a kormányzásnak egész korszakra kiterjedő iránya és programja szabja meg a politika határait. Ez csak nemzetgyűlés, amely egy meglehetősen szűkre szabott program megvalósítására vállalkozott. Ezt a programot a legellentétesebb felfogású pártok is megvalósíthatják, sőt meg is kell valósítaniuk, éppen mert ezt vállalták és éppen, mert e kötött marsruta lehetővé teszi, hogy a legellentétesebb felfogású politikusok és csoportok isegyüttműködhessenek mindaddig, amíg e célok meg nem valósulnak, amikor is a nemzetgyűlés misszióját befejezte és átadhatja a helyét már egy országgyűlésnek, ahol szabadabban alakulhat ki az elvek harca és a közös meggyőződésünknek többségi vagy kisebbségi pártba való tömörülése. Bármennyire érthető is tehát, hogy ez a válság kitört minden különösebb ok nélkül, éppen úgy követelhetjük, hogy simuljon is el. A látszólagos ellentétek, a mesterségesen kiélezett differenciák könynyen elsimíthatók és azok, akik eddig sem vallottak egy felfogást, ■s csupán egy egységes feladat megvalósítására vál* lalkoztak, — végezzék dolgukat, fejezzék be missziójukat,, válságosdik, pártharcok, személyi gyűlölködések, az egyéni érvéényesülés és a túlzott politikai érzékeny* ség állandó knkitörései nélkül. Nem tud* juk, mi az akadálya annak, hogy helyreálljon a politikai nyugalom, hogy válságmentes kormányzás legyen, de ha van oka, tessék azt eltávolítani, ha egyes sze* mély vagy személyek az akadályai, tessék azokat lekapcsolni. Itt nem lehet helye személyi érzékenységnek, ez nem alkalom az érvényesülésre, még kevésbé a politikai viták elmérgesedésére, az elvek harcára. A célt kitűzték, a feladatot meg* szabták, még az elvégzendő munkák sorrendjét is megállapították. Szenvtelenül, lehiggadtan, meggyőződések és elvi állás*pontok kikapcsolásával kell ezt a munkát elvégezni minél gyorsabban, minél alaposabbam, minél simábban és így minél jobban is. Az ország unja a válságokat. A közönséget nem érdeklik ezek a kicsinyes csatározások. Azt akarja mindenki, hogy a kormány dolgozzon. Végezze el elsősorban a pénzügyi talpraállás, gazdasági konszolidáció előkészítő munkáit, hozza tető alá a Hegedűs Lóránt javaslatait és nyugodt tárgyalásaival segítse őt koncep ciója megvalósításában, amelynek minden izgalom, a szenvedélyek minden kirobbanása éppen úgy árt, mint a nehéz beteg* nek egy köhögésroham, a láz, sőt akár már a legkisebb nátha is. Végezzék el a közigazgatás reformját, csinálják meg a választójogot, biztosítsák a sajtószabadságot, alkossák meg a szükséges alkotmányjogi törvényeket, amelyek függőben hagynak minden most el nem intézhető kérdést és hajtsák végre a földbirtokreformot. Ezt vállalták. Ezt el kell végezniük. Ezt el is végezhetik a kormányzópártok minden elvi ellenkezés ellenére is. Ezt megcsinálhatják izgalmak, differenciák kiélezése, indulatok tobzódása, válságok és összeütközések nélkül is. Budapest, április 11. (A Magyarország tudósítójától.) Egyes hétfői lapokban olyanféle hírek jelentek meg, mintha nagyatádi Szabó István nem kapott volna meghívást a kormányzóhoz és mintha megbomlott volna a Kisgazdapárt egysége, amelynek egyes tagjai — e hírek szerint — új pártba akarnának tömörülni, amelynek esetleg a vezére Rubinek Gyula lenne. E hírekkel szemben a Kisgazdapárt a vezető köreiből a következő, feltétlenül hiteles értesülést nyertük: — Nem felel meg a valóságnak az, mintha nagyatádi Szabó Ispán nem kapott volna meghívást. Nagyatádi Szabó István változatlanul az események központjában áll ma is, bírja pártjának osztatlan bizalmát, de bírja bizalmát ama más tényezőknek is, amelyektől e válság elintézése függ. A helyzet szinte egyedül nagyatádi Szabó István körül kristályosodott ki, szinte egyedül az ő állásfoglalása a döntő abban, hogy mely irányban történjen a megoldás. Állandó és közvetlen kapcsolatba áll mindazokkal, akik a válság sorsára befolynak és így sem nélküle,sem akarata ellenére nem történhetik semmi sem. Éppen igy valótlanság az, mintha új párt alakulna. A Kisgazdapárt teljesen egységes, semmiféle kísérlet a pártot megbontani nem tudta. A pártszakadás legfeljebb csak azoknak a kegyes óhajtása, akik mindig külön utakon jártak és mellékvágányokon akarták elérni személyi érvényesülésüket, amelyet egyenes úton elérni, tudták hogy nem lehet. Csak tájékozatlanságra vall az, hogy e lapok közül egyesek Szijj Bálintot állítják szembe nagyatádi Szabó Istvánnal, azt a Szijj Bálintot, aki nagyatádi Szabónak egyik legrégibb és legmegbízhatóbb híve, aki soha vezérével szembe nem helyezkedett és így nem helyezkedett szembe most sem. A helyzet tisztázódik. Minden valószínűség szerint már estére komoly megállapodások lesznek,amelyeknek eredményeként igen közeli a megoldás. Tárgyalások állandóan folynak, s ezekből eddig körülbelül az alakult ki, hogy minden valószínűség szerint vagy Telesd marad meg miniszterelnöknek, bárha Tomcsányi Vilmos Pálról is szó volt s ez esetben ugyancsak minden valószínűség szerint, a kabinetben csak annyi változás történne, hogy Gaál Gaszton lenne az új belügyminiszter, Huszár Károly venné át a népjóléti miniszterséget Benárdtól, Mayer Jánost kineveznék közélelmezési miniszternek és amennyiben mégis Tomcsányi lenne a miniszterelnök, az esetben az igazságügyminiszteri tárcát Bernolák Nándor, a külügyit pedig Teleki Pál gróf kapná. A kormányzó egyébként ma Gaál Gasztont kihallgatáson fogadta. Teleki ma egész napját tárgyalásokkal tölti. Délelőtt nagyatádi Szabó Istvánnal tárgyalt hosszasabban, később pedig felkereste Hegedűs Lóránt pénzügyminisztert, a délután folyamán pedig ■kfrrözténypárti politikusokkal és elsősorban gróf Andrássy Gyulával fog tanácskozni. A miniszterelnök koalíciós alapon akarja megoldani a válságot, a kabinet kiegészítésével. A Kisgazdapárton ugyan még mindig erős a hangulat, amely Teleki Pál miniszterelnök távozását szeretné, de tekintettel arra, hogy Bethlen István gróf a mai viszonyok között semmi körülmények közt sem akarja vállalni a miniszterelnökséget, hajlandókmegállapodni egy konkrét munkaprogramban és beleegyezni abba, hogy Teleki maradjon továbbra is a miniszterelnök. A nehézséget inkább a kereszténypárt állásfoglalása okozza. Nevezetesen a kereszténypárt ■ változatlanul ragaszkodik Grátz Gusztáv további külügyminiszterségéhez és nem akarja Gaál Gasztont belügyminiszternek semmi körülmények közt sem elfogadni. Az ellen is tiltakoznak, hogy a kományelnök nyilatkozatot tegyen, ami voltakén megismétlése volna a Krencz-féle javaslatnak. A Kisgazdapárt agrárdemokrata képviselői mint halljuk elállónak attól a szándékuktól, hogy Telekit mindenáron megbuktassák. Nagyatádi Szabó István a miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után a Magyarország munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette: — Nem szabad és nem is engedhetjük meg, hogy a helyzetet bárki is felborítsa. Evégből feltétlenül a koalíciós kormányzat mellett maradunk. Ilyen irányban tárgyal Teleki Pál gróf miniszterelnök a pártvezérekkel, ebben a minőségben voltam én most nála. Bethlen miniszterelnöksége ez időszerint elháríthatatlan akadályok miatt nem jöhet szóba. Nekünk nem az a fontos, ki a miniszterelnök, vagy kik lesznek a miniszterek, a fontos, hogy minél előbb vége legyen a válságnak, mert ez a húzódás az ország gazdasági erejét veszélyezteti és igy rövidesen, ha lehet még e héten ki kell lábalnunk ez áldatlan helyzetből. Lehet, hogy ez sikerül Teleki miniszterelnöknek, aki ebben az irányban tárgyal és megkísérli, hogy ennek a válságnak véget vessen. " Alkalmunk volt Teleki Pál gróf miniszterelnökkel beszélni, aki a következő nagy fontosságú nyilatkozatot tette: — Mostanig itt volt nálam nagyatádi Szabó miniszter úr, akivel hosszasabban megbeszéltem a helyzetet. A helyzet az, amit mindig mondottam, hogy ez a válság tulajdonképpen nem sok okkal van felidézve és lényegileg ennek a válságnak személyi momentumai alig vannak. Én eredetileg is kijelentettem, hogy erre a válságra nem volt ok és hogy az tulajdonképpen minimális jóakarat mellett elsimul. Ez az ügyre nézve nagyon fontos. Jobb lett volna, ha egyáltalában nem lett volna válság, sajnos azonban ezen ma már nem lehet segíteni. Ha elkerültük volna, akkor politikailag és gazdaságilag nem jutottunk volna abba a helyzetbe, hogy politikai tőkénk lemorzsolódott, most pedig gazdasági előnyeink lemorzsolódása fenyeget. Ami a válság további menetét illeti, most a pártvezérek fognak tanácskozni. Én szívesen venném, ha ők magaik között tárgyalnának, azonban hajlandó vagyok a postás szerepét betöltetni. Közvetíteni fogom a tárgyalásokat, de meg vagyok győződve -.arról is, hogy a pártok vezérei között és a közeljövőben közös megbeszélés is lesz. Ezután megemlítettük a miniszterelnöknek, hogy a konfliktus tulajdonképpeni oka az, hogy állítólag a kormány ma is az 1920. I. t.-c. alapján járt el a király-kérdésben. Erre a miniszterelnök a következőket mondotta: — Ami a konfliktus magvát illeti, arra nézve azt mondhatom, hogy a kormány az 1920. évi I. t.-c. alapján áll, ezt mutatta a kormány első megnyilatkozása és elfogadásra ajánlotta a Hencz-féle határozati javaslatot, melynek megfogalmazásánál jelen voltam és amely világosan kijelenti, hogy a kormány ezen az alapon áll. Egyébként is akormányt az 1920. 1. t.-c. alapján nevezték ki, mostani alkotmányos berendezkedésünk is ezen nyugszik. A kormányzó urnái további kihallgatások Teleki és Tomcsányi a miniszterelnöki jelöltek Egységes a Kisgazdapárt — Gaál Gaszton belügy-, Teleki külügy-, huszár népjóléti, Bernolák igazságügyminiszter — Teleki és Nagyatádi nyilatkozatai Egyes számára 2 korona