Magyarország, 1921. november (28. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-01 / 244. szám

! Előadások: fél 5, 5/1? 7, 9 órakor| Egy pár „Osera“-h­arisnya helyettesit két f­­isik pár!. VAILOR, Kossuth Lajos­ utca 11. sz. Príocittác ! Okv­erem megvette a Máglya­ u. 94. szám alatti d . Csanádi Lajos-féle sütödét. Hilejezők a nap alatt irodámba'­ jelentkezzenek, mert egyébként ügyfelem felelős­­séget nem vállal Ifi, dr. Szigeti László ügyvéd, Klotild­ utca ifi Szőnyeget mm HADUL, VII. kerület, KTanzál-tér 3. szám. — Telefon: József 10­1-70 O f Pl PTaSoiTenteRtifféli felMin | I VI. Teréz-körut 19 ! Uzsonna k&tonazenit Víjö—7-ig és Vác—Vsll-ig I 1/21­ órától záróráig cigányzene ! J|jT01?8315§| H §0m1si0!&© K“ÍS fstói»HkMer»át Brilliáns* S009-T®.00« Gátját veszi A “ b! üt Tel. J. 52-64 Hermáim Lipót rajzai Az új festőgeneráció e kivételesen gazdag tehetségű tagja, kötetbe gyűjtve kiadta, néhány évi rajztermé­sének legjavát, mintegy harminc rajzot, stúdiumot, kompozícióvázlatot ihletett percek finom és művészi capriccióit. Az albumhoz Lehel Ferenc írt előszót. Ara 250 korona kapható, könyvkereskedésében, VII., Erzsébet-­­­­ körút 18-20., IV. Váci­ utca 12., V. Vilmos császár­ út 14., Magyarország könyvkereskedésében Erzsébet­ körút 9. 2 --------------------- .............—— Úgy látsz­i, a Bethlen-kormány nem meri össze­hívni a nemzetgyűlést közgazdasági, pénzügyi és közjogi okokból. A Kereszténypárt egyik vezető tagja a következőkép nyilatkozott a parlament összehívását illetően: *— A nemzetgyűlés sürgős összehívását okvet­lenül szükségesnek tartjuk.­­ Szerdán este a párt intézőbizottsági ülést tart, amelyen az összes aktuális problémákat meg­vitatjuk és további magatartásunk fölött döntünk. A baranyai választások A baranyai választások csak ma este fejeződ­nek be és hiteles eredményt eddig mindössze a dárdai csonn­kia kerületből kaptunk, ahol a beérke­zett jelentés szerint Márvay Sámuel kisgazdapárti 79 szavazattal győzött Fenyő Miksával szemben. A pártok erősen bizakodnak jelöltjeik győzelmé­ben, s valószínű, hogy több helyen pótválasztásra kerül a sor. Az ellenzék főként Regőcén, Nagy­­szentmiklóson és a pécsi második kerületben vár győzelmet, a Kereszténypárt a villányi és szabad­kai kerületeket veszi biztosra, a Kisgazdapárt pe­dig a bajai, mohácsi és szőregi kerületekben re­méli jelöltjeinek diadalát. A dorogi kerületben a független kisgazdapárt programjával Méhely Kálmán volt államtitkár lép fel, aki holnap kezdi meg­­körútját a kerületben. Útján Rassay Károly és Dró­dy Győző képviselők kísérik. I­l k­amara vezet :­ P­y­g­m­a­lio­n­­g? Fej nélküli lovas Harry Piel MAGYARORSZÁG Budapest, 1921 kedd, november 1. „A hazáért élt és érte pértanúhalált halt*” Leleplezték a Tisza-emléktáblát — Bárczy miniszteri tanácsos emlékbeszéde (A Magyarország tudósítójától.) A miniszter­elnökség tisztviselői kara Tisza István gróf tragi­kus halálának évfordulóján a miniszterelnökség palotájában ünnepség keretében leplezte le ma délben Tisza István emléktábláját, melyet a mi­­niszterelnökség tisztviselői kara állított. Az ün­nepségre nagyszámban gyűltek össze a társadalom és közélet előkelőségei. Ott láttuk többek között Izabella főhercegasszony, József, József Ferenc, Albrecht főhercegeket, kormány tagjai közül Fiethlen István gróf miniszterelnököt, Bán­ff­y Mik­­lós, Vass József, nagyatádi Szabó István, Hegyes­­hal­my Lajos és Ráday Gedeon minisztereket, Für­­t­enberg német követet a követség teljes tisztik­ará­val. Az egyházi és világi főméltóságok közül Nemes Antal budavári plébános, címzetes püspököt, Mel­les Emil budapesti görög-kath­olikus apánpré­nost, Wleissics Gyula bárót, Vojnits Sándor bárót, Szász Károlyt, Beöthy Zsoltot, Klebelsberg Kunó grófot, özv. Khuen-Héderváry Károlyné grófnőt, Siegescu Józsefet, Edelsheim Gyulay Lipót grófot, Cziráky Antal grófot, Balogh Jenőt, Popovics Sándort, Drasche Lázár Alfrédet, Pongrácz János grófot, Dessewffy Emil grófot, Meskó Pált, Csál­y Imre grófot, Darányi Ignácot, Ullmann Adolf bárót, a tá­bornokok közül Csanádi­ táborszernagyot, Willer­­ding bárót és Sárkány altábornagyot, Balassa, Csécsi Nagy Imre tábornokokat, Csáky Zsigmond grófot, a csendőrség volt főparancsnokát, a nem­zetgyűlés tagjai soraiból Kenéz Bélát, a nemzetgyű­lés alelnökét, Simonyi-Semadam Sándort, Teleki Pál grófot, Szalánczy Józsefet, Korányi Frigyes bárót, Karaváth Jenőt, a főváros részéről Sipőcz Jenő főpolgármestert, Pest vármegye részéről Preszly­­ Elemér főispánt, továbbá Nádassy Imre országos­­ főkapitányt és so­k más kiválóságot. Fél egy óra után kezdődött az ünnepség, „amelynek egyetlen szónoka bárcziházi Bárczy István dr. miniszteri tanácsos volt. — Pár óra választ el minket — mondotta — annak a szomorú történelmi eseménynek harmad­éves évfordulójától, hogy nem a haza védelmében, hanem politikai törtetők és degenerált kalandorok gyáva és alattomos gyillka folytán meghalt hazánk egy­ik nagy fia, Tisza István gróf. Ha visszagondo­lok azokra a gyászos percekre, előttem rémlik an­nak minden mozzanata. Megjelenik előttem a bá­tor férfiú, aki amikor felszólítják, hogy menekül­jön, azt mondja, hogy csak a hazáért éltem és a hazáért akarok meghalni. — Aki ilyen volt életében, a­ki ilyen fenségesen tudott meghalni, azért a férfiúért m­ég fokozottabb mértékben vesz erőt rajtunk a fájdalom. Láttuk őt állami egységünk pompájában, amikor Szent Ist­ván birodalma ép volt és a magyar dicsőség tető­pontján állott. Most látjuk, hogy országunk föl van darabolva és a magyar dicsőségnek fénye van csak meg. Szomorú ez a helyzet és némi vigaszt csak abban találunk, hogy ma nemcsak hűséges bará­tai jelentek meg itt ezen az ünnepségen, nemcsak azok, akik szeretettel gondolnak reá, akik nagy egyéniségét életében csodálták meg, hanem kép­viselve van itt ennek a meggyötört és megcsonkí­tott országnak egész közvéleménye. Itt vannak azok is, akik életében mint politikai ellenfelek ál­lottak vele szemben, azok, akiket nem beteges am­bíció vezetett a személye elleni gyűlöletben. És mindazok, akik itt vannak, magyar emberekhez méltó nyílt bátorsággal tesznek tanúságot arról, hogy Tisza István gróf a haza javát akarta. — A magyar kormány, a nemzet elismerésének és hálájának adott kifejezést, amikor a debreceni Tudományos Egyetemet Tisza István gróf nevéről nevezte el. Mi tisztviselői az ország ez első hivata­lának meg akartuk örökíteni ennek a kiváló állam-­ férfiúnak emlékét Buda ősi várában, a magyar tra­díciót hirdető ebben a régi házban, ahol Tisza Ist­ván gróf ifjú életét töltötte és közélet pályájára készült. — Ezzel az emlék­táblával kiengesztelni akarjuk Tisza István gróf emlékét. Szégyenprrral arcunkon kell gondolnunk arra, hogy kilenc hónapon ke­resztül politikai kalandorok, degenerált emberek, gyilkosok és gonosztevők tanyáztak ebben a palo­­­­tában, ahol előbb hazánk legnagyobbjai, közéle­­­e­tünk kiválóságai is sűrűn megfordultak. A parla­­­­ment klasszikus korát követő időkben erőt vett­­ rajtunk a turáni átok. Hálás köszönetét fejezi ki ezután a szónok Teleki Pál gróf volt miniszterelnöknek és Bethlen István gróf miniszterelnöknek azért, mert megen­gedték az emléktáblának a miniszterelnöki palo­tában való elhelyezését. Köszönetet mond Kisfalud® Stróbl Zsigmond szobrászművésznek, aki a magyar ■ művész’ önzetlenségével készítette ezt az emlék­­táblát — És most hulljon le a léptér! — mondotta a szónek. Ebben a pillanatban lehullt a nemzeti szinüi gyászfátyollal bevont lepel és láthatóvá lett a művészi emléktábla, amelyet néhány percig megilletődés­sel nézett a jelen volt előkelő hall­gatóság. Pár percnyi szünet után Bárczy így folytatia beszédét: — A művész vésője legjobban fejezte ki érzel­meinket, amikor azt a mondatot véste be a már­­ványlapba, hogy Tisza István gróf a hazáért élt és érte vér­tanúhalált halt. Tisza tényleg mindig a haza javát akarta. ..Mártírhalált halt azért, mert úgy állították­­ őt be, mint aki okozója és felidézője volt a világ­­i háborúnak és oka a háború hosszú elmúlásának.­­ Az osztrák köztársaság által kiadott külügyi diplomáciai iratokból igazolható, hogy a mon­archiának cseh és szláv nemzetiségű állam­fér­fiaival szemben Tisza István gróf magyar miniszterelnök ellenezte a háború megindítását. Ő jelentette ki azt is, hogy nem szabad annektálni. — így cselekedett ő később is. 1916 tavaszán, amikor az olasz offenzívát megindítottuk és had­seregünk sikert aratott, kiadtak egy hadparancsot, amely a délnyugati határok kitolásáról szólottak. Tisza e­­l rosszalta és ellenezte. Sőt Románia le­­veretése után azon az emlékezetes koronatanácson a nagy osztrák érzelmű államférfiak és táborno­kokkal szem­ben ugyancsak Tisza István gróf volt az, aki azt hangoztatta, hogy nem szabad Romá­niából semmit sem annektálni. A magyar minisz­terelnöknek azon a koronatan­ácson tett nyilatko­zata emlékeztető kell, hogy legyen azoknak a kis­államoknak, amelyek Magyarország területéből nagy területeket vettek el. Az volt Tisza István főelve, hogy egy ország hatalma és eg­y dinasztia dicsősége nem attól függ, hogy minél több népe le­gyen és minél több területet birtokoljon, hanem attól, hogy az együvé tartozásnak klasszikus tanú­bizonyságát adják. Beszédét a szónok így fejezte be: — Mi tisztviselők Tisza István gróf halálának harmadik évfordulóján ezzel az emléktáblával hívjuk tetemre az ország közvéleményét és azt mondjuk, hogy tartson össze, hogy meg ne ismétlődhessék soha az a nagy szerencsétlenség, amiben az országnak most része van. Ezzel az ünnepség véget ért. * A díszes emléktáblát a miniszteri főlépcsőn helyezték el. A félvér hazai márványból készült ovális emléktábla tetején turulmadár van, amely karmai között kardot tart. Az emléktábla fölirata a következő: — Gróf Tisza István magyar királyi minisz­terelnök emlékének, aki a hazáért élt és vértanú­halált halt. Hálás kegyelete jeléül a magyar ki­rályi miniszterelnökség. A felirat alatt az ország teljes címere van. .. I 'Wpr'i 'ajLjtgn * lJVC.''ir.-.ri7Ezzwl'l I KoszTflHszdroTik I y ‘^memma&zzemaarmKr.zsMzcvzzsx.zrBsx.­zzLE.a.:, gatsasst rejtt ’zix eammntjmurmntnm [' ‘' j TÉLIK ABflT KEIMk! I BÉLÉS SELYMEK­­ I [ FBflHCia faihelmkI I iLEBSiesEiBramaggj I Nemzeti luliaSiáz CSAK RÁKÓCZI-UT 7. SZÁM

Next