Magyarország, 1922. szeptember (29. évfolyam, 198-222. szám)
1922-09-08 / 204. szám
1923 p’Interc, szeptember 8. MAGYARORSZÁG Az erdődi szerelmi regény Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Szeptember nyolcadikén, Petőfi házasságának hetvenötödik évfordulóján kezdődnek a centennárium ünnepségei ( Magyarország tudósítójától). Néhány nap múlva, Kisasszony napjának bágyadt, szeptember v égén elindulnak a fecskék és a nyarutó ragyogásában megkezdődik a Petőfi-jubileum. Félegyházán lesz az első ünnepség szeptember 3-án, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia esküvőjének hetvenötödik évfordulóján. Az ugortür regényes, megható, gyengéd, sokszor fájdalmas színekkel teljes, s az ünnepi forduló kezdetén Petőfi viharos életéből elsőnek az erdődi lombok halk zúgását halljuk. Most Kisasszony napja táján, a centennárium kezdő akkordjaiban első emlékünk Petőfi házasságának szól, ennek a Végzetes s a tragikum fenségéig emelkedő szerelemnek. A rombimllató vadgesztenyék alatt visszasuhannak hozzánk a régi szerelmi történet hősei: a lángoló szemű költő, a karcsú,feketehajú. Szendrey Júlia, akinek alakját még most is, finom homály borítja. Garzdag, büszke, széplelkű leány, később ünnepelt, híres feleség, a Szabadságharc alatt szenvedő anya s Petőfi halála után csak asszony, akinek életét még ma sem értjük meg teljesen. Vájjon szerette-é Petőfit? Higginős Jókainak: Petőn bizony szeretve volt." A nagykárolyi faúr 1846. augusztusában Petőfi Papp Endre és Riskó Ignác hívására Szatmármegyébe utazott. Szeptemberben Nagykárolyban beiktatták a szatmármegyei főispánt, s ekkor Petőfi barátaival a megyei bálra utazott. A „Szarvas"-ban vacsoráztak s a költő itt ismerkedett meg az eredeti modoráról, különcködéseiről, szabadelvüségéről és bravúrjairól egyaránt híres Teleki Sándor gróffal, akinek később fontos szerep jutott Petőfi házasságában. Hazay Viktor mutatta be teleki Sándornak Petőfit, aki kimért, hideg udvariassággal üdvözölte a fiatal főurat. Később azonban forró barátság keletkezett közöttük. Kiskó szállása átellenben volt Térey Gábor uradalmi jószágigazgató lakásával. Petőfi Riskónál lakott s a Téreyék kertjében látta meg először Szelidrey Júliát, aki Térey Marival, a későbbi kedves postalon d’amour-ral sétált. A karcsú, hollófekete, rövidre nyírt hajú, éjsötét, ragyogó szemű, bizarr öltözködésű leány az első pillanatra mély hatást tett rá. Biskó Ignáctól tudta meg a költő, hogy a leány" Szendrey Júlia, előkelő és vagyonos s csak most jött haza Pestről, a Lejtey-féle nevelőintézetből. Petőfi kérésére barátja karonfogta a kék átállás, pörgőkalapos költőt és magával vitte a Téreyék kertjébe, ahol a lányok örömmel fogadták . Szendrey Júlia megkérte, hogy írjon verset az emlékkönyvébe. Este újból találkoztak a megyei bálon, ahol Szendrey Júlia az első csárdást Petőfivel táncolta. Júlia másnap hazautazott Erdődre, Petőfi pedig szeptember 19-én Papp Endrével együtt meglátogatta őt. Ürügy a vár megtekintése volt. Erről a találkozásról Szendrey Júlia többek között a következőket írta Térey Marinak: „Szombaton délben jöttek. Petőfi, Papp Endre és Biskó is elmentek délután hat órakor. Ez a fő. Hogy jól mulattam, azt nevetséges volna még ide írnom is, arról úgyis bizonyos vagy, hogy egy szóval, azaz hárommal: kedélyesen, erélyesen, szívélyesen. Hanem figyelmet kérek! furcsán érzem magamat: " az a Petőfi gonosz egy fiú, oly szenvedélyesen tud az emberre nézni, hogy vigyázzon a baloldalára, különben annak úgyis tüzes lakása fellázad ellene..." A továbbiakban azt írja Szendrey Júlia: „A restaurációra Petőfi ismét Károly bán lesz. Ha tudnád, hogy örülök erre az időre. Igazán ha nem ismerném magam jobban, azt hinném, hogy szerelmes vagyok." Az ősz utolsó virágai Petőfi szeptember 27-én újból átrándult Erdődre, ahol Júlia hideg tartózkodással fogadta, úgy hogy Petőfi nehéz szívvel, szomorúan vált meg tőle... Pedig két nappal később . Szendrey Júlia, naplót kezd vezetni és ezt a naplót így kezdi el: „Oh, csak tudnám, őt úgy szeretni, mint mennyire szerettetni érdemes . . Ezalatt Petőfi egymásután irta Júliáról a szebbnél-szebb verseket s ezek közül nyolcat szépen leirt s elküldte. Júliának, a néhány lapnyi füzet külsejére ráírva: „Az ősz utolsó virágai Juliánál majd emlékverset ir hozzá: „Sz. J. kisasszony emlékkönyvébe" cimezt és azt, egy albumrafjra letisztázva, október 10-én magával vitte Erdődre és átadta Júliának. Itt 'JilVa tatfA-apvJAm fogadj' s Petőfi neves ostroma közben szomorúan jegyzi meg, hogy jobb lett volna, ha sohasem találkoznak, Petőfi erre kijelentette, hogy többé sohasem látják egymást és elvált tőle. A leány a várkastély erkélyéről lobogtatta feléje zsebkendőjét. De a megyei tisztújszágon újból találkoztak Téreyék házában s ekkor Júlia bucsuzás alkalmával megvallotta Petőfinek, hogy szereti őt, de megkérte, hogy tavaszig ne látogassa meg. Ez idő alatt tisztában lehet azzal, hogy oly nagy-e Petije iránti szerelme, hogy dacolhat a szülői tilalommal. Szendrey Júlia atyja, az erdődi kastély tiszttartója ugyanis Uray szolgabíróhoz akarta feleségül adni Júliát. Petőfi Pest felé indul, néhány napotDebreceniben tölt, egy nap azonban levételt kapott Szatmáritól és ebben egy ottani barátja azt árja,hogy Szendrey Júlia férjhezmegy. Prídre Kornélia Petőfit ez a bír a mélyen elkeserítette s ekkor történt ismert kalandja Priellé Kornéliával. A debreczeni színházban Szigligeti: „Két pisztoly" című népszínművét adták s mikor Petőfi belépett a színházba, az egész közönség érdeklődéssel fordult feléje. Prielle Kornélia a színpadrólfelismervén a költőt, a darabba szőtt nóta helyett Petőfinek „A virágnak megtiltani nem lehet" című népdalait énekelte és tomboló tapsvihart aratott. Petőfi lelkesen rohant a fiatal színésznő öltözőjébe, egy nap múlva megkérte a kezét és Prielle Kornélia igent mondott. A házasságot rögtön meg akarták tartani, de nem akadt pap, aki kihirdetés nélkül megeskette volna őket. Prielle Kornélia Kolozsvárra utazott, azzal az elhatározással, hogy néhány hét múlva Petőfi felesége lesz. Később azonban megtudta a költőnek Szendrey Júlia iránt való szerelmét, sokáig nem válaszolt Petőfi leveleire. Közben Térey Mari kibékítette, Petőfit Szendrey Júliával. Petőfi ugyanis 1847 április 7-én a következő levelet írta Térey Marihoz: „Tisztelt kisasszonyt Bocsánatot kérek, hogy alkalmatlankodom, de rövidebb és biztosabb után nem láttam e könyvet Sz. Júlia kisasszony kezeihez szolgáltatni. Kérem kegyedet, méltóztassék átadni őneki s egyszersmint nevemben igen-igen boldog házaséletet kívánni, mert hallom, hogy férjhez megy. Kezét csókolva, szives emlékezetébe ajánlva magamat, vágyo: a tisztelt Kisasszonynak alázatos szolgája, Petőfi Sándor." A levél nem volt eredménytelen, május 1-én Szendrey Júlia megírta barátnőjének híres levelét, mely így kezdődik: „Kedves Mari, te, rá legjobban tudod, mennyire szeretem őt, elgondolhatod, őt láthatnám legnagyobb boldogságom volna." Levelét, így fejezi be: Ha mint Sándorom nője leszek boldogtalan, — mi csak tőle függ, lesz erőm tűrni mindene, mit reám küld az ég, de ha elszarasztanak tőle, — úgy veszve, veszve lesz minden számomra." Az erdőül esküvő E levelet Térey Mari elküldte Petőfinek, aki erre egyszerre Erdődön termett. • Május 27-én már jegyesek. Petőfi pedig visszautazik Pestre, hogy házassága előtt még pénzviszonyait rendezze s jövendő háztartására minden előkészületet megtegye. Ekkor adta el Emich Gusztávnak költeményeit ezerötszáz forintért. 1817 szeptember 8-án, éppen fordulóján annak a napnak, mikor Petőfi és Júlia először látták egymást, megtartották, az esküvőt az erdődi várkápolnában. Petőfi házasságlevele a következőképpen hangzik: Krisztus Urunk születése után 1817. évben. 1. Nap hava: széni. 8, 2. Házasságba öszveadatlak: Vezeték és kex mofflex Mű h.Uugások: Pelöji canaor ur, ágostai hitvallású, Szendrey Júlia róm. kath. 3. Életnemek, származások, lakhellyel.. . Nőtlen, Félegyháza, hajadon Erdőd, Pest.i. A tanult vezeték és keresztnevek, életnemek, tisztelt Lanka József , ur — Sas Károly, ur — az őszreadó egyházi szénéig .Kálósi István, erdődi lellkész, reverzális mellett, .. .1 hirdetések vagy más akadályoktól fölmen- . . tés, elbocsátás: háromszori hirdetéstől fölmentették, a Vő elbocsátatott. 1. Észrevételek: A menyasszonyt Hollóra vji- . ték, onnan Pestre. ■ A tanukon kívül csak Júlia édesanyja és Mariska húga — később Gyulai Pálné — volt jelen. Az apa meg sem csókolta leányát, midőn esküvő után kocsiba ült, hogy Teleki gróf körtéi kastélyába mehessenek. Koltóra csak másnap érkeztek, mivel Útközben eltörött kocsijuk kereke. Éjjelre Nagybányán a fogadóban, kellett maradniok, amibe egyébként alegjobb humorral nyugodnak bele,, különösen Petőfi. „Házasságam első élét fogadóban! — írja útileveleiben — nem hiába vagyok a csárdák költője." Teleki, Sándor Petőfi kívánságára az egész személyzetet elküldte egy időre a kastélyból. Mikor Petőfi azt mondta: „Egy lélek se maradjon", Teleki azt felelte: „Szakács csak maradjon, mert enni mégis csak fogtok Pesten, a Dohányutcában A koltói szép napok után Kolozsvárra ment az ifjú pár, ahol fáklyászenével fogadták őket. Azután meglátogatták Arany Jánosékat Nagyszalontán és november 4-én Pestre érkeztek. Egresssy Ákos, Egresffy Gábor fia a következőképpen írja le Petőfi budapesti házaséletét: ,,Atyám a Dohány- és Síp-utca sarkán levő emeletes házban bérelt számukra egy utcára nyíló emeleti lakást. Ez volt Petőfinek boldog családi fészke, mézédes házaséletük első évében. Velük reszül szemben laktunk mi az egykori Marczibányi- házban. Petőfi mint egyéves házas is épp oly ábrándos szerelmi életet folytatott nejével, mint egybekelésük első napjaiban. Atyám gyakran küldött engem hozzájuk valamely üzenettel, vagy megbízással, de egyszer sem léphettem szobájukba anélkül, hogy Petőfit a pamlagon, vagy íróasztala mellett ülve, ölében Júliájával, ölelkezve, csókolózva ne találtam volna. S míg engem, mint szemérmes gyermek is jut e szerelmes téte-á-léte a legnagyobb zavarba hozott, őket, a legkevésbé sem feszélyezte, sőt, bizalmaskodásukat annyira természetesnek találták, hogy — sáns géné — tovább ölelkeztek, csókolóztak az én jelenlétemben is. De jött a szabadságharc. A márciusi napok előtti nagy mozgalmak s Petőfiék házasélete egyszerre megváltozott. Petőfi Zoltán Szendrey Júlia ezekben a napokban ott állott férje mellett, sőt ő volt az, aki lelkesítette és buzdította Petőfit. Március 15-ike előtti éjszakáról Petőfi ezt írja naplójegyzeteiben: „Az éj nagy részét ébren töltöttem feleségemmel együtt, bátor, lelkesítő, imádott kis feleségemmel együtt; ki mindig buzdítólag áll gondolataim, terveim előtt, mint a hadsereg előtt a magasra emelt zászló. Azon tanácskoztunk, mit kell tenni, mert ez határozottan állt előttünk, hogy tenni kell és mindjárt holnap ... Hátha holnapután már késő lesz." . Ez történt a március 15-re virradó éjszaka. December 15-én pedig, pontosan az áldott anyaság idejének megfelelően megszületett Petőfi Zoltán. A nagy költő szerencsétlen fia, aki kétségtelenül a forradalom és szabadság füzében fogant meg. A vég Az idők tragikus gyorsasága most már rohamosan vitte tovább az eseményeket és Petőfiék házasságát. A költőt a 48-as mozgalmak elragadták családja mellől. Szeptember 8-án, házasságuk első évfordulóján, az előrehaladott állapotban levő Szendrey Júliát egy időre hazavitte Erdődre, hogy ott leljen nyugalmas fészket, míg ő Erdélyben van. Később Debreczenbe vitte feleségét, ahol Petőfi Zoltán, megszületett. Innen még egy időre visszatértek Pestre. Kitört aszabadságharc és 49. után Szendrey Júliat Horváth Árpád — később férje — kíséretében Erdélybe indult, hogy élve, vagy halva megtalálja férjét. Még csak egyet. Szendrey Júlia Petőfivel való házasságának évfordulóján, 1868 szeptember 8-án meghalt. Kisasszony napján ismerkedtek meg. Kisasszony napján keltek egybe és Kisaszony napján külsette 7