Magyarország, 1924. július (31. évfolyam, 129-155. szám)

1924-07-13 / 140. szám

4 teljesen fejlődtek, leveleik nagyok s a talajt egészen beborítják. A minősítő becslésük szerint országos átlagban ezidőszerint jó közepes cukorrépa termésre van kilátás. A takarmányrépa általában szintén igen szépen fejlődött,erek és egészséges. Szép termés várható. A minősítő becslések adatai szerint országos átlagban ez időszerint jó közepes termés mutatkozik. A kerti vetemények igen szépek s jó termést ígérnek. A zöld termények nagy tömegben kerülnek piacra. Az ország keleti felében azonban a legutóbbi Száraz és forró napok után már esőt kívánnak. A bab virágzik. Fejlődése: kielégítő. Esőt kíván. Egyéb hüvelyesek jól fejlődnek és jó termést igérnek. A káposzta a szárazság dacára jól fejlődik és szép fejekbe borul. Helyenként hernyókár észlelhető. A mesterséges takarmányok közül a lóhere és lucerna második , kaszálása folyamatban van. Közepes eredmény várható. A gyümölcsfélék közül cseresznyéből él, meggyből kevés termett s az is ma.'yicra került. Barackból szintén gyenge termésre van kilátás. Almából, körtéből és dióból elég jó termés ígérkezik, annak dacára, hogy sok , férges és lehullott gyümölcs. A dinnye szépen fejlődik és jó termést ígér. A szőlő fejlődésére az időjárás kedvező, azonban a peronospora országszerte nagymértékben fellépett és igen nagy károkat okoz. Egyes helyeken (Szikszó, Pécs vidékén) jégverés okozott a legutóbbi két hét alatt 30— 80%-os kárt. Lisztharmat csak szórványosan található. Középen aluli termés várható. A bor ára literenként minőség szerint 1000—12.000 K között váltakozik. A borkereslet és kínálat lanyha. Kis hajók téli tengeren Írta: Komjáthy Aladár Hej!bolond évek elragadtak, zeng, zúg fölöttem az idő, a végtelenség zord, havas fok, felém repülve jő. Dagadt vitorla bárka orrán, szállók a sűrű ég alatt, süvöltve nyög a téli orkán, tajték és hó szakad. Fehér hullák villódzva buknak alá és bőg a szörnyű mély, cibálja bitang ladikuknak szárnyát északi szél. Fagyasztó minden. Zúg a végzet, repülnek kint a kis hajók, de oldódik a vad igézet s meghalnak mind a jók. Meghalnak mind a jók s a rosszak, a zörgő csontvihar elül s kigyúlnak végtelenség-hosszat a csillagok béke jelül. a félhomályban s lomhán, kéken terült rongyokba a gerendák közt. Apró lángok ropogtatták a kukoricaszárat és rozsét, vibráló sárga fény táncolt a kosarakon, szecskavágón, megvilágította Böbék Samut, amint előrehajolva nézte művét ... Vékony tüzesíkok szaladtak szerteszét a földön s bújtak a zugokba. Sűrű füst verte ki fészkeikből a rémült verebeket s éles csiripeléssel röpködtek odafent. Böbök Samu sötét mosolygásra torzult, reszketett minden tagjában, ahogy most a máglya csúcsán pattogó lábbal kanyarult fel a tűz. De szemeit a sűrű füst marni kezdte s kint a tűz szagára nyerítettek a lovak, így hamar kiment. Reszkető kezével becsapta és betámasztotta a kaput. Most a lovakhoz! A pajta eresze alól már mindenütt szivárgott a füst s keserű szagával megfeküdte az épület környékét. Böbék Samu rikoltozni, tombolni szeretett volna, mint legénykorában, hajnalba nyúló, zengő dáridókon. Milyen muzsikája lesz itt a tűznek! Milyen lármája a pusztulásnak! Hogy dörög a láng, hogy jajgat a harang, hogy sír a forró levegő ! Úgy omlik össze minden ami az övé volt! Rekedten csillapíthatta a horkoló lovakat, mellét döngette a szíve, fejét indulatok nyomták és zúgott a vére. Megragadta a gyeplőt, hamar a kocsira vergődött. Ekkor lobbant ki a zsúptető közepén magasan és vörös borzalommal a tűz. Körül a szomszédoknál kiáltások verték fel a csendet, de minden csak távolról rémlett most, mint valami nehéz, izgató álom. Megrántotta a gyeplőt s nyaktörő fordulattal rohant a kocsi keresztül az udvaron. Hová? — nem tudta. Előre. Fogai csikorogtak, szeme véres volt, ahogy a leomlott nagy lovak vitték, ragadták ki az örökségből. Egy pillanatra megvillant előtte a felesége, amint kezét tördelve görcsökben vonaglott a pitvar könyöklője mögött s nem tudott szólni, nem tudott jajgatni, lépni se, csak beteg kezét tartotta maga elé a nyitott szájjal falta a levegőt. Hallotta a tehenek, borjúk rettenetes bőgősét, a csikók, tombolását. De mindezt csak egy pillanatig. Aztán eltűnt mögötte az udvar, kint volt az ucca két fehér házsora között, amelyeket bevilágított a hatalmasan fölkelő tűz fénye. Kiáltozó emberek hadonáztak a mindjobban megvaduló lovak előtt, karjaikat lengetve. A legelőről hazatérő barmok fölemelt farkkal nyargalásztak szanaszét. Ugattak a kutyák. Rohanó asszonyok tűntek el a kocsi mellett, amely jobbra-balra hánykolódó farral, süketítő dübörgéssel táncoltatta Böbök Samut. Percek alatt kiért a faluból és a sarat frecskelő lovak most vitték, ragadták a csöndes, egyenes, sötétbe nyúló úton előre. Megkondult a harang, az esti szél szanaszét hajtotta, lengette a földeken, ahogy suta kongásokkal élesen ütött a csendbe egyetegyet. Bíborfény hosszú sávokat vetett a barna nyárfák szemközt rohanó sorain. Böbök Samu torkát most marokba csavarta a rémület. Rekedten hörgött, fel akart állni, de a bőszült lovak lobogó sörénnyel, lobogó farokkal ragadták tovább, nyelték az utat s szemét arcát sárral dobálták tele. Elégtelen sokáig tartott ez a rohanás. A harang mind távolabb kongott, a fénynyalábok halványultak előtte a sárban. De a kocsi megtöretlen hatalommal dübörgött tovább. A nyárfasor fekete glédája megszűnt, szanaszét alvó fák guggoltak a legelőn s a dűlő végén finom csillogással bukkant fel a Dráva. Ott volt a lejárat a révhez. Böbök Samu már elvesztette a gyeplőt. A lovak hatalmas ugrásokkal vitték a lőcsbekapaszkodót. Rongyos szerszámuk átfordult rajtuk, verte a lágyékukat. S Böbök Samu előremeredt a közeledő, hatalmas és nyugodt folyóra, az ezüstös villogásra, a sötét partra s egyszerre nyugodt lett, hideg és elszánt. Megtörölte sáros arcát, meztelen fejét s utoljára nézett vissza a vörösen lobogó égre. Kék szemén megvillant a tűzfény, ahogy búcsút vett az éjszakába zuhanó tájtól. De a házat nem örökölte utána senki. MAGYARORSZÁG Budapest, 1924. július 13. vasárnap Korányi és Nagyatádi harca a vagyondézsma-földek körül (A Magyarország tudósítójától.) Ismeretes, hogy a földreformnovella végrehajtási utasítása két héttel ezelőtt, a rendes pénteki minisztertanácson keresztülment és minden intézkedés megtörtént arra, hogy már a hivatalos lap vasárnapi számában megjelenjék. A földbirtoknovella végrehajtási utasítása azértnem jelent meg mindezideig, mert a végrehajtási utasítás dolgában ellentétek merültek fel a pénzügyi és a földmívelésügyi kormány között. A pénzügyminiszter ugyanis az utolsó pillanatban a vagyondézsmaföldek értékmegállapítása körül olyan módosítást kíván, amely igen sok esetben lehetetlenné teheti az igénylő kisembereknek a földvásárlást. Két hét óta tárgyal erről a pénzügyi és földmívelésügyi minisztérium, eddig minden eredmény nélkül. Nagyatádi Szabó István földmívelésügyi miniszter, — hír szerint — föltétlenül ragaszkodik álláspontjához és kész a maga részéről esetleg kabinetkérdést is csinálni annak érvényesítéséért. Munkatársunk a pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter között felmerült ellentéttel kapcsolatosan kérdést intézett Korányi Frigyes báró pénzügyminiszterhez aki a következő felvilágosítást adta :. . — A földreformnovella végrehajtási utasítása körülbelül két hét óta diszkusszió tárgya a két minisztérium között. A tárgyalások egyelőre ugyan nem végződtek eredménnyel, remélem azonban, hogy ajövő héten szerdán folytatódó tárgyalások alkalmával sikerül megegyezésre jutnunk. Ki kell jelentenem, hogy , a helyzet nem olyan kritikus, hogy ahol túlzott és messzemenő következtetéseket lehetne fűzni. A pénzügyminisztérium és az egyes tárcák között állandóan folynak megbeszélések, amelyek nem mindig végződnek eredménnyel. Ez azonban sohasem jelenti azt, hogy az eseteges ellentéteket ne lehetne áthidalni. Királyi ügyészség a noitahisztériama! Végéig reareis-us ellen indított rágalmazási perben nem igen meri vllatni a nádaspviseletét A Nemzeti Zenede évek óta húzódó ügye (A Magyarország tudósítójától.) Véghelyi Aladár dr. orvos-ezredesnek, a Nemzeti Zenede igazgatóival, Kern Auréllal és Haraszti Emillel szemben folyó izgalmas rágalmazás pőre felkavarta a Nemzeti Zenede évek óta húzódó ügyét. Különösen nagy feltűnést keltett a tegnapi tárgyaláson Farkasházy Zsigmond dr.-nak, a Nemzeti Zenede egyesület ügyészének vallomása, amelyben kijelentette, hogy a Nemzeti Zenedében a törvényes rend helyreállítását a forradalmak lezajlása után, Pekár Gyula volt kultusz-államtitkár is akadályozta. Érdekes mellékhajtása is van ennek az ügynek, amely jelenleg már teljes egészében szintén a bíróság előtt van, mégpedig a kultuszminisztérium által Véghelyi orvos-ezredes ellen indított rágalmazási per formájában. Ez a per úgy keletkezett, hogy Véghelyi Aladár beadványt intézett Vass József dr. akkori kultuszminiszterhez 1922 április 11-én. Ebben a beadványban az orvos-ezredes a többi között a következőket írta: — »A Nemzeti Zenede, illetve annak igazgatói ellen emelt vádjaimat Nagyméltóságodnak ismételten jelentettem, de a megindított vizsgálat lefolytatása olyan volt, hogy bennem az a meggyőződés él, hogy a vizsgálat inkább a Nemzeti Zenede igazgatóinak érdekében, nem pedig az igazság kiderítése céljából folyt le. Mert jóllehet, tanúim bejelentésére miniszteri rendelet hívott fel, azok kihallgatva nem lettek; írásban ígérték meg újabb kihallgatásomat, de ezt az ígéretet nem teljesítették.* A továbbiakban a következőket írja: »Igen kérem Nagyméltóságodat, hogy bizonyítsa be nekem, hogy amit rólam a rendőrséghez intézett miniszteri leiratban idéznek, a valóságnak megfelel, mert különben kényszerítve leszek egyenesen a minisztérium ellen haladéktalanul a büntető bírósághoz fordulni, de akkor az a látszata van az egész ügynek, hogy a Nemzeti Zenede igazgatósága által érinett leglehetetlenebb rágalmakat a kultuszminisztérium is segít alátámasztani.« Az említett miniszteri leiratot Pekár államtitkár küldte 1922 február 6-án a rendőrfőkapitánysághoz és ebben Véghelyi orvos-ezredes ellen emelt a Zenededolgában különféle vádakat. A kultuszminisztérium e beadvány miatt felhatalmazást adott a királyi ügyészségnek, hogy Véghelyi Aladár ellen a rágalmazási pert folyamatba tegye. A vádtanács azonbanVéghelyit nem helyezte vád alá, csupán a vizsgálatot rendelte el, amely a büntető törvényszéken 9014—1923. sz. alatt le is folyt E vizsgálat során kiderült azonban, hogy az inkriminált beadvánnyal Véghelyi nem rágalmazta meg a kultuszminisztériumot, mert vádjai beigazolást nyertek és erre következett az a minisztériumok történetében eddig talán példátlanul álló eset, hogy a budapesti királyi ügyészség 1921 évi március 14-én átiratot intézett a kultuszminisztériumhoz 9930—1924. sz. alatt amelyben az ügyészség közti a kultuszminisztériummal, hogy Véghelyi Aladár, a Nemzeti Zenede igazgatója ellen emelt vádjait a vizsgálóbíró által kihallgatott tanuk vallomásaival igazolta és így a bírói tárgyaláson felmentés várható. A kir. ügyészég kérdi aminisztériumot, hogy ezek után is tartsa-e a vádat, avagy sem. A kultuszminisztériumban 27072—III. a. sz.ahra van iktatva az az átirat, amelyre a minisztérium mind a mai napig nem adott választ a kir. ügyészségnek. . . Így áll tehát a Pekár-rezsim által indított rágalmazási per ügye. Értesülésünk szerint Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter nyomban minisztersége után foglalkozni kezdett ezzel az üggyel és Zichy János gróffal, a Zenede volt elnökének fejével több ízben tárgyalt is a Zenede ügyének rendezéséről. Az a körülmény, hogy a kultuszminisztérium által indított rágalmazási perben az ügyészség nem igen gioli vállalni a vád képviseletét, különös meggondolásra késztette a minisztériumot, amely úgy látszik, nem akar egy kellemetlen per középpontjába kerülni azáltal, hogy Pekárék magatartását bírói tárgyaláson világítsák meg. Salamon Béla minden este fellép a Sziget Színpad szenzációs műsorában. Kezdete 9 órakor. Telefon: 20 73.