Magyarország, 1924. augusztus (31. évfolyam, 156-180. szám)
1924-08-01 / 156. szám
Tűrhetetlen!" N Borzasztó ez kérem, igazán borzasztó. Mondhatnánk, tűrhetetlen. Budapesten már minden harmadik embernek szavazati joga van. Tessék jól vigyázni: minden harmadiknak. Mert a közbeeső kettőnek nincs, bár az is éppen úgy dolgozik, fizeti az adót s viseli a közterheket, mint a szerencsés harmadik. Értjük, nagyon értjük a keresztény községi párt egynémely korifeusának idegeskedését. Őket nyugtalanítja a választók számának megnövekedése, ők sokalják az urnák elé lépő tömegeket s ezért ijedtükben nemlétező külföldi példákra hivatkoznak. Azt mondják : másutt a lakosságnak csak 20 százaléka jogosult szavazásra, míg nálunk a statisztika már 32 százalékot mutat. Hát nem »tűrhetetlen« ez ? Különösen amaz urak számára, akik mindenkor olyan nagy előszeretettel hivatkoztak a múltban a tömegekre, a százezrekre és milliókra, akik mind mögöttük állanak. Úgy látszik, mégis baj van ezekkel a »tömegekkel«. Különben nem riadoznának úgy tőlük. Nem sokallanák annyira, mikor választásra kerül a dolog. A nyugtalan, idegeskedő vezérek, nem olyan régen, még büszkén vallották az »általános, titkos« jogosultságát. Miért félnek hát most egyszerre tőle! Ha nem csalódunk, a menyasszony túlságosan szép. . Tisztelettel bátorkodunk bejelenteni, hogy mi egyáltalán nem tartjuk tűrhetetlennek a választópolgárok »nagy« számát. Nem. Sőt éppen ellenkezőleg. Éppen azt tartjuk tűrhetetlennek, hogy még mindig ilyen kevesen vannak. Mert azt valljuk, hogy mindenki, aki magyar állampolgár, maga keresi meg kenyerét becsületes munkával, adót fizet s így közvetve, vagy közvetlenül az ország felépülésén dolgozik, a jog és igazság szerint várhatja el a kötelességek lerovása mellett jussának élvezését is. Mi nem sokaljuk, inkább keveseljük a választásra jogosult polgárokat. Mi nem félünk tőlük. Mi jól tudjuk, hogy a külföldön mindenütt egyre demokratikusabb alapon kezelik a választójog kérdését s egyre több és több dolgozót bocsátanak be a polgári alkotmány sáncaiba. Mi egyáltalán nem nehezményezzük a választópolgárok táborának megnövekedését. Ellenkezőleg : örülünk neki. Viszont sajnáljuk azokat, akiket tiltó rendelkezések oktalanul nem engednek be soraikba. Akinek tiszta a politikai lelkiismerete, nem fél a tömegektől. Hanem hát a siránkozó, tűrhetetlenséget felpanasztó urakkal kapcsolatban igazán furcsa antagonizmus is lenne tömegeket emlegetni. Hol vannak azok a »tömegek«, akik az ő elveiket vallják s értük lelkesülnek ? A hivatkozásaikon kívül — sehol. így aztán persze érthető, hogy mikor választásokra kerül a sor, egyszerre sokallani kezdik azokat, akik mind másfelé orientálódnak. »Tűrhetetlennek« tartják ezt a helyzetet. Megnyugtathatjuk őket: valóban, tűrhetetlen is. De nem azért, amiért ők gondolják. Hanem azért, mertcsakugyan tűrhetetlen állapot, hogy ők a választópolgárok tömegeinek akarata ellenére üljenek helyükön. Ami pedig azt illeti : kár volt nekik a külföldet emlegetni. Ilyen példára sehol se akadnak, — Szovjet-Oroszországon kívül. De — úgy tudjuk ez talán nekik se ideáljuk. A tömegek *— ha sokalják is őket — majd ítélni fognák felettük az urnáknál, bármennyire tűrhetetlen* is ez. ilva 2000 korona , BUDAPEST, 1924 AUGUSZTUS 1. PÉNTEK XXXI. ÉVFOLYAM 156. S te ipífülparas®lk ma prtali Smith ffüii^tesnái A fiatizfios a deficit eBlenéra igen biztatónak látja az ország helyzetét (A Magyarország tudósítójától.) Smith főbiztos ma délelőtt fogadta az építőiparosok küldöttségét. Az építőiparosok azért járultak a főbiztos elé, hogy megnyerjék a hozzájárulását a költségvetésben a közmunkákra előirányzott 12 millió aranykorona felemeléséhez, általában a főbiztos támogatását kérték az építkezések megindítása érdekében. A 10 tagú küldöttség, amelyben részt vettek az Országos Iparos Szövetség, a Budapesti Iparos Szövetség, a Budapesti Építőmesterek Ipartestületének és a Magyar Építőmesterek Egyesületének képviselői, Altár Ignác vezetésével jelent meg ma délelőtt 11 órakor Smith főbiztos előtt, aki szívélyesen fogadta a deputációt. A társalgás angol nyelven folyt le, a főbiztosra kellemesen hatott, hogy a magyar építőiparosok közül többen angol nyelven tudnak vele beszélni. Mintegy másfél óráig időztek az építőiparosok Smith főbiztosnál, aki meghallgatta a küldöttség előterjesztését, átvette az építőiparosok memorandumát, amelynek beható tanulmányozására ígéretet tett és a küldöttség egyes tagjaival hosszasan elbeszélgetett. Smith feltűnő tájékozottsággal beszélt Magyarország pénzügyi viszonyairól és ismételten hangsúlyozta azt a reményét, hogy Magyarországot sikerülni fog talpraállítani. A küldöttség szónoka Kálmán László, az építőiparosok testületének ipari hatósági biztosa volt, aki rámutatott ara, hogy mivel a magyar kormány a büdsé számadataihoz kötve van és azokon túl nem műtet, az építőiparosok a főbiztos segítségét és hozzájárulását kérik az új építkezésekhez, valamint kívánják a régi épületek karbantartására a költségvetésben előirányzott igen kevés összeg felemelését is. Az új építkezésekre előirányzott 12 millió aranykorona mindössze 6000 munkásnak ad egy évre kenyeret, holott az építőiparban és a vele összeforrott segédiparoséban 60.000 munkás vár munkára és kenyérre. Az előirányzott összegnek merev fentartása tehát azt eredményezi, hogy több mint 50.000 munkás kenyér nélkül marad. Smith főbiztos nagy érdeklődéssel hallgatta az előterjesztést, amelyre részletesen válaszolt. Nem annyira az építőipar helyzetével foglalkozott, mint inkább Magyarország pénzügyi viszonyairól, az adott keretekről és a jövő kilátásairól beszélt. Rámutatott arra, hogy a kormány hatáskörébe nem avatkozhatik, megígérte azonban, hogy amit a maga részéről tehet ebben az ügyben, azt meg is fogja tenni. Tisztában van az építkezés kérdésének nagy jelentőségével, ebben a tekintetben részéről megértésre számíthatnak. Az építőiparosokat kérte, jelöljék meg közelebbről azokat a tőkéket, amelyek bevonására az építkezéseknél gondolnak. Belátja, hogy a 12 millió aranykorona kevés a közmunkákra, kifejtette azonban azokat az okokat,, amelyek szigorú takarékosságra kényszerítenek. Részletesen vázolta az ország pénzügyi viszonyait, feltárta a költségvetés egyes adatait. A helyzetet a jövő szempontjából igen optimisztikusan ítélte meg, kifejtette, hogy bár a költségvetés az első hónapokban deficitet mutat, a kilátások mégis kedvezőek s megdönthetetlen a bizodalma abban, hogy ez a deficit el fog tűnni és sikeres lesz a szanálás műve. Ehez azonban természetesen szükség van az ország lakosságának kitartására, áldozatkészségére, fokozott munkaerejére. Smith főbiztos ezután elbúcsúzott a küldöttség tagjaitól.Az építőiparosok küldöttsége a főbiztostól való távozása után Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter előtt akart megjelenni, a pénzügyminiszter azonban rendkívüli elfoglaltságára való tekintettel nem fogadhatta a deputációt, helyette Szabóky Alajos államtitkár beszélt velük. A küldöttség arra kérte a pénzügyi államtitkárt, hogy a kormány emelje fel a közmunkákra előirányzott 12 millió aranykoronát. Szabóky azt válaszolta, hogy ez a kérés teljesíthetetlen, a kormánynak erre a célra nincs újabb pénzforrása, nincs fedezet a költségvetésben előirányzott összeg felemelésére. Az építési hitel ügyében is előterjesztést tettek az építőiparosok. Azt kérték, hogy a 12 hónapra felosztott építési hitelt adják meg nyolc hónapra, mert a téli időben úgy sincs építkezés. A pénzügyi államtitkár kijelentette, hogy nincs akadálya e kérés teljesítésének. A küldöttség házadómentességet is kért az építendő új házakra Az építkezést ugyanis megnehezíti az a körülmény is, hogy az új magánépítkezések nem részesülnek adómentességben. Az államtitkár azt válaszolta a küldöttségnek, hogy a házadómentességre vonatkozólag tegyenek javaslatot. Amerika nem vállalja a döntőbíró szerepét európai kérdésekben Kern engedi el Franciország adósságait és Németország mielőbbi meghívását sürgeti. Francia parlamenti körök szerint Londonban csak elvi kérdésekben fognak határozni Berlin, július 31. (A Magyarország külön tudósítójának telefon jelentése.) Washingtonban hiteles helyen a következő információkat adták a londoni konferencia állásáról és az amerikai felfogásról a Magyarország tudósítójának: — Noha az Egyesült Államok kormánya a legmelegebben kívánja, hogy a londoni konferencia eredményes legyen s a maga részéről ehez hozzá kíván járulni, mégis el van tökélve, hogy semmi olyan javaslatot el nem fogad, amely az Egyesült Államoknak a döntőbíró szerepét akarná juttatni. • Nem is fog egyetlen bizottságban sem hivatalos képviselő útján résztvenni, mert nem hajlandó politikai felelősséget vállalni Európa boldogulásáért. Ha európai újságok az utóbbi időben azt írták, hogy tárgyalások vannak folyamatban, amelyeknek célja Franciaország háborús tartozását, amellyel Amerikának adósa, leszállítani vagy éppen teljesen törölni, úgy ezek a hírek egészen alaptalanok. Az amerikai kormány továbbra is optimisztikusan nézi a szövetségközi konferencia munkáját s bízik benne, hogy az újabb amerikai javaslatok annak célját elősegítik. Nagyon fontosnak tartják itt, hogy Németországot meghívják a konferenciára és úgy vélekednek, hogy a meghívásnak mielőbb meg kell történnie, ámbár a politikai válság a szövetségközi katonai ellenőrző bizottságok és a német kormány között a legalkalmatlanabb időben keletkezett. Párizs, július 31. (A Magyarország külön tudósítójának távirata.) Élénk vita tárgya politikai körökben, hogy elnapolják-e a parlamentet és ha igen, várjon a kamara és szenátus bizonytalan időre napolja-e el magát ! Ma a törvényhozás mindkét házának ülése lesz és a többség amellett foglal állást, hogy a kormánynak szabadkezet kell adnia a parlament összehívására, ha annak idejét elérkezettnek látja. A Temes szerint parlamenti körökben számítanak azzal a lehetőséggel, hogy a londoni konferencia csak a nagy elvi kérdésekben fog határozni és úgy a gazdasági, mint a kölcsönkérdéseket egy későbbi konferenciára tartja fenn. „Bármi történjék is, Franciaországra nem tarthsi felelősség“ Párizs, július 31. (Havas.) Valamennyi lap megállapítja, hogy a döntőbíróság kiküldetésére és a Ruhr vidék kiürítésére vonatkozó francia, javaslatok