Magyarország, 1939. február (46. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
2 mányt ennek a javaslatnak az előterjesztésére késztették. Ha pedig nem belső okokról, hanem máshonnan jelentkező szuggesztiókrólvan szó, ezeknek a javaslat végrehajtása nyomán jelentkező súlyos körülmények ismeretében, ellen kellett volna állni. A közhangulat kialakulása kérdésében nem lehet a kormányt felmenteni az alól, hogy ezt a közhangulatot maga alakította ki, mert a kormánysajtónak a közhangulat kialakításában döntő szerepe volt. 99 A szociális juttatások megosztása nem egyenletes.* . — Nem vitás, hogy az ország évek óta egy belső szociális feszültség állapotában van. Ennek több oka van. Először a magyar nemzeti jövedelem más országokkal szemben összehasonlíthatatlanul igen alacsony. A jövedelemmegoszlásban is mutatkoznak aránytalanságok. A mezőgazdasági cselédség és munkásság évi keresete átlagban 400 pengő, ezzel szemben az ipari munkásság évi átlagos keresete megközelíti az évi 1300 pengőt. A szociális juttatások megoszlása sem egyenletes. Ezekből ugyanis a városi lakosságra 40 pengős fejkvóta esik, a mezőgazdasági népességre pedig 7—8 pengős. A külpolitikai viszonyok alakulása azt mutatja, hogy nem kétséges: a háború után kialakult európai status quo megváltoztatására irányuló törekvések még nem fejeződtek be. Hitler vezér és kancellár tegnapi beszéde békés törekvésekre ámutal, kétségtelen azonban, hogy Németország hatalmi politikai birtokállományának további gyarapításával kell számolni. Ha háborús öszszetűzés támadna, Magyarország előreláthatóan nem maradhatna az események passzív szemlélője. A világpolitikai helyzet arra kötelez tehát, hogy az ország gazdasági erőforrásait kíméljük és gyarapítsuk. „Az ipar teljesítőképessége gyengülni fog 66 — A javaslat végrehajtása nyomán ellenkező irányú fejlődés fog megindulni. Teljes felelősséggel állítom, hogy 38—40.000 emberből, akik az iparban értelmiségi munkakörben vannak foglalkoztatva, a javaslat által kontemplált 16—18.000 ember leváltása megoldhatatlan kérdést jelent. Megoldhatatlan kérdés először azért, mert nem áll rendelkezésre az ezek pótlásához szükséges tartalék. Pusztán számszerűen sem áll ennyi ember rendelkezésre, még kevésbé lehet szó ennyi kiképzett munkaerőről. Ez azt jelenti, hogy az ipar teljesítőképessége gyengülni fog, ami katonai szempontból is a legnagyobb megfontolást érdemli. Számolni kell azzal is, hogy a törvény által érintett mintegy 6.700.000 főnyi zsidóság fogyasztása lényegesen csökkenni fog. Nehézségek mezőgazdasági termékeink elhelyezése körül . Rendkívül fontos eshetőség, hogy azok az országok, amelyek a zsidókérdésnek Közép-Európában kialakított rendelkezésével szemben állanak, ezt a felfogást a gazdasági kapcsolatok fentartásában is éreztetni fogják. Ez a magyar kivitel alakulására is vissza fog hatni. Ennek következménye az lesz, hogy mezőgazdasági termékeink elhelyezése körül nehézségek fognak mutatkozni. Ez az eddiginél is nagyobb mértékben utal bennünket Németországra. — Ausztria csatlakozása és a szardétavidék megszerzése óta Németországba irányuló kivitelünk a magyar összkivitel 47—48%-át teszi ki. Ezzel szemben mi Németország kivitelében összesen csak 3%-ban részesedünk. E két számadat szembeállítása elég meggyőzően mutatja, hogy a magyar gazdasági élet nemzetközi kapcsolatai a szükséges kiegyensúlyozottság helyett bizonyos irányban egyoldalúan fognak tovább fejlődni. Súlyos veszedelmet rejt magában a zsidó vállalat fogalmának bevezetése a törvényhozásban. Ez azt jelenti, hogy a magánkézben lévő zsidó vállalatok fenmaradása a jövőben nehez MAGYARORSZÁG 1939 február 1 szerda Elrontott gyomornál és az ezzel összefüggő bélzavarok felfúvódás, émelygés, homlokfájás, láz, hányás, hasmenés vagy székszorulás eseteiben már egy pohár természetes .Ferenc Józsefé keserűvíz is igen gyorsan, biztosan és kellemesen tisztítja ki az emésztés útjait. Kérdezze meg orvosát. zebb lesz. Ezek a vállalatok tehát a közeljövőben piacra fognak kerülni. Nem látom azonban azokat a tőkeerős kezeket, amelyek ezeket a vállalatokat megvásárolná. A földbirtokpolitikai problémák most tervezett megoldása sem fog abban az irányban hatni, hogy ezeket az ipari vállalatokat mások átvehessék. „Idegen kezekbe kerül a piacra dobott ipari vagyon egy része66 — A leghatározottabban szembe kell szegülnünk az olyan törekvésekkel, hogy ezeket a vállalatokat esetleg az állam váltsa magához. Az a körülmény állhat be, hogy a piacra dobott ipari vagyon egy része idegen kezekbe kerül. — Ez a lehetőség annál inkább fennáll, mert ezek a vagyonok a tőzsdén jelenleg értékük egyharmadáért vásárolhatók meg. Rendkívül súlyos hatással lesz ezért a javaslat az ország belső anyagi kohéziója szempontjából. Nyolc-kilencszázezer embernek a nemzeti közösségből való Miért illúzió a kivándorlásra való ösztönzés ? A kivándorlásra való ösztönzés üres illúzió. Néhány százezer ember eltávolítása az országból reménytelen törekvés. Meizler Károly képviselő a kivándoroltak számára kétezerpengős fejkvótát irányoz elő. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdasági életnek tizenkétszázmilió pengő értékű külföldi valutát kellene elköltenie. A mai körülmények között ennek megszerzése még külföldi kölcsön útján is teljesen kilátástalan. Erős a meggyőződésem, hogyha ezeket a gazdasági szempontokat a kormány az országban elhatalmasodott demagógiától függetlenül mérlegelte volna, a javaslat ebben a formájában nem került volna a Ház elé. Haum Artúr természetesnek tartja, hogy Knobh Sándor a javaslat ellen beszél, mert ő a liberális világ egyik exponense. Elfogadja a javaslatot. Még akkor is elfogadja, ha csak egy hajszállal megy tovább az első törvénynél, mert szerinte minden lépés újabb honfoglalást és térhódítást jelent ezen a téren. Természetes, hogy a liberális világ minden eszközt felsorakoztat a javaslat védelmére. Kéri azonban a miniszterelnököt, hogy ne engedjen a javaslatból. ipari átképzéshez — mestervizsgákra nélkülözhetetlen a MŰSZAKI KÖNYVTÁR Jávor: Lóerőszámítás 2.— Mihályi E.: Hogyan ■■■ ..... vezessünk autót ? 1.— Kádár: A hegesztés — ■■■■■ kézikönyve. 4.— Mihályi E.: ■ sí Hydraulikus fékek. —.60 Kis$ : Egyenáramú motor -------—------------------------működése. —.60 Mihályi E.: Csónakok és ——■ csónakmotorok. 2.— ■ Kiss : Modern cipészet. 6.— | ■■■■-----------------------------—---------e ... . . — Mihályi E.: Az autók Klinger Erdősi: A radar elektromos felszerelése. _________8- Berendezése. Kezelése Knapp: A kenőanyagok. Javítá..a 2. _________~ 80_________ - Mihályi E.: Köhalmy : Súlyszámítás Nehéz motorkerékpár. 1.20 ■■..a ■ kézikönyve. 1.40---------------------------------■ ■■■ Mihályi E.: Autójavítás és Komp : Gőzturbinák 2.— autójavítóműhelyek bérén......................1--------------idézése, vezetése. Függele László: A’feltaláló út;a kül. Merényi: Az autó-1 I.20 gumi javítása. 2.40 * Jhölotzky : Morvay : Vas és fémipari Az aratógépkezelés. 3.60 kézikönyv. 1.20 Vasipari Szerszámok Nagy : Traktorok. 2.40 A mérőeszközök szerkezete és gyakorlati használata Németh: Betonmunkák __gy zsebkönyve 2.40 IWeyer: Számítási táblázat a Némethy: vashoz 2.80 S Köművesmesterség. 8.— Kaphatók AZ EST könyvkereskedésében, Budapest, VII., Erzsébet körút 18—20. — Vidékre, az összeg előzetes beküldésénél..(lehet bélyegekben is), bérmentve szállítjuk intézményes kirekesztése súlyos nehézségeket fog felidézni. Számolni kell azzal, hogy ezek szubverzív, elemekké válnak, akiknek a számát még növelni fogják azok, akiknek egzisztenciája a zsidóság által teremtett munkaalkalmakon alapul. Gratz Gusztáv erőteljes érvelése a javaslat ellen Gratz Gusztáv nem ért egyet a a javaslattal, amely szakít a magyar politikai múlt legszentebb hagyományaival és mert mind politikai, mind gazdasági jövőnk szempontjából , súlyos következményekkel fog járni. Utal ezután arra, hogy a magyar nemzet az elmúlt századok folyamán nagy asszimilációs képességről tett tanúságot. A fajelmélet legmeggyőződésesebb hirdetői sem tagadhatják, hogy kevert nép vagyunk. Azt mondják, hogy a zsidóságban nincs meg az asszimilálódásra való képesség, hogy nálunk a faji jelleg sokkal erősebb a környezet által gyakorolt befolyásnál. Nem tudja magáévá tenni ezt a felfogást, mert sok példáját látja annak, hogy a zsidóság más nagy nemzeteken belül teljesen bele tudott illeszkedni az illető nemzetek lelkiségébe és vele annyira közössé vált, hogy nem is lehetett észrevenni a különbséget zsidók és nemzsidók között. A zsidóság szerepe a szellemi téren — Ami faji tulajdonságok bennük megmaradtak, azok egyéni tulajdonságokká változtak át és nem kárára, hanem hasznára a nemzetnek■ Százezrekre megy azoknak a zsidóknak a száma, akiket minden elfogulatlan ember ma is teljesen asszimiláltaknak tekint, százezrekre megy azoknak a száma, akik már rajta vannak az asszimilálódás útján. Azt is mondják, hogy a zsidóság beleolvadása nem kívánatos, mert csak bomlasztó elemeket visz a nemzetbe. — Szellemi téren azt, amit zsidó szellemiségnek szoktak nevezni, bizonyos szkepticizmus jellemzi, aminek lehetnek jó oldalai is. Mert szükséges, ma talán inkább, mint valaha, hogy a jelszavak ködébe olykor belevilágítsunk a racionalizmus fényével, aminek egyes túlzásai és elfajulásai azonban előttesen rokonszenvesek. Bár nem rajong a puszta negatívumokban kiélő szkeptikus felfogásért, mégis károsnak tartaná, ha a kétkedést a szellemi életből ki akarnók irtani, mert a kétkedés az igazságok felismerésének előszabálya. Nem tartja tehát azt, hogy az, amit zsidó szellemiségnek szoktak nevezni — nem egészen helyesen, mert ez inkább korszellem, amelyet a zsidóság egy része magáévá tett — a nemzet szellemi életéből gyökeresen kiirtandó volna, mert ez több kárt, mint hasznot okozna a szellemi életnek. A zsidóság szerepe a sajtóban . Azt mondják, hogy a zsidó szellemiség különösen a sajtó terén só lentkezik, hogy a zsidó mindent le akat rántani és nem riad viszsza az igazság elferdítésétől és az izgatástól sem. Be kellett látnia, hogy ami hibát valamikor maga is a zsidó újságírás terhére rótt, azt általában a modern újságírás ama bizonyos fajtájának terhére kellett volna írnia, amely abból az elgondolásból indult, ki, hogy egy újságközleménynek nem kell okvetlenül igaznak lennie, hanem elsősorban érdekesnek. L — Alapjában véve a közönség a hibás, amely ilyen szellemi táplálékot keres és ilyent követel. A legnagyobb mértékben támogat olyan törekvést, amely arra irányul, hogy a sajtó magas színvonalat érjen el. Deák Ferenc szavai szerint az egyetlen sajtótörvény a következő: mindig igazat kell írni. Attól tart azonban, hogy a zsidó embereknek a sajtóban való háttérbe szorításával ezt a célt még, nem érjük el. „A zsidóság a nemzet gazdasági fejlődésének szempontjából felbecsülhetetlen értéknek bizonyult6” . Gazdasági szempontból csak olyan valaki tarthatja helytelennek vagy értéktelennek a zsidóság tevékenységét, aki egyáltalában nem ismeri gazdasági életünk fejlődését. Az a gazdasági konstruktív tevékenység, amely a zsidóságot jellemzi, a nemzet fejlődése szempontjából felbecsülhetetlen értéknek bizonyult. Iparunk igen jelentős ágai soha nem fejlődtek volna ki a zsidók vállalkozási szelleme és tőkegyűjtése nélkül. Még ha most nélkülözni is tudnók őket, hálátlanságnak tartanám, ha arra az álláspontra helyezkednénk, hogy »a mór megtette kötelességét, a mór mehet«. A magyarság még nem is érte el a gazdasági képzettségnek azt a fokát, hogy az iparban, kereskedelemben és a pénzvilágban a zsidó embereket megfelelően helyettesíteni tudná. Évtizedekig nagy megerőltetéssel és sok áldozattal tudtunk magyar ipart teremteni és most kockára akarjuk tenni mindazt, amit sikerült elérnünk. A zsidóság gazdasági tevékenységének káros voltát azzal szokták indokolni, hogy igen nagy arányban zsidókat találnak bűnösnek azok között, akik az üzleti erkölcs ellen vétenek. Ez természetes olyan országban, ahol az üzleti élet túlnyomó része zsidó kezében van. Angliban és Amerikában az ilyen visszaélések vannak olyan gyakoriak, de ott a zsidók sokkal kisebb számban szerepelnek a gazdasági életben, mint nálunk és ezeket a visszaéléseket az úgynevezett árják követik el. Közjogi gettó Nem tudja elfogadni azt az intézkedést, amely közjogi gettóba helyezi a zsidóságot. Nem pusztán a jogegyenlőség elvére való tekintettel, hanem más nemzetpolitikai érdekekből merített okokból sem. Ha külön népcsoportot teremtünk a zsidókból, más népcsoport is külön népcsoportként való megszervezését fogja követelni. A javaslat hamis úton keresi azoknak a problémáknak a megoldását, amelyeket dűlőre akar vinni. „Az asszimilálódás megtagadása egyértelmű a nemzet erejének szándékos és tudatos gyengítésével. A javaslat két alapvető elgondolását kell gyökeresen megváltoztatni. Sokkal gondosabban és a múltban kialault viszonyok elfogulatlanabb és tárgyilagosabb megítélése alapján kellene meghatározni azt, hogy a zsidóságnak mely eleme tekinthető aszszimiláltnak vagy az asszimilálódás útján levőnek. "Az asszimilálódás egyik ierve tehát a vallás. Aki a zsidó vallást otthagyta és ezzel bizonyítékát adta annak, hogy nem akar ahhoz a zárt közösséghez tartozni, azt a nemzet közösségéből kirekeszteni nem lehet csak azért, mert vannak a zsidóságnak még asszimilálatlan elei