Magyarság, 1921. január (2. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-22 / 17. szám
1921. január 22. szombat MlftYABSK: Előfizetési árak* ^/nH*erke«tő*én: VH. kerület, Miksa-utca 8. szám. Egész évre 280 korona Negyedévre 70 korona Felelős szerkesztő: Milotai István ín!11 ezzel 08-02 Félévre ^ 140 korona Egy hóra... 26 korona \ . *,s . ... Egyes ■■»*«» ára 2 korona Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Háziurai és lakói A világpolitika kavargásai, a belső politika hullámzásai ne térítsék el figyelmünket Budapestnek egy kényes és veszedelmes kérdéséről, amely a megcsonkított Magyarország amúgy is lázas fővárosát társadalmi forradalommal fenyegeti, ha jókor és helyesen meg nem oldjuk. Eszünk ágában sincs az a lelketlen és a tényekkel nem törődő demagógia, amely — méltó folytatásául az osztályharc-elméletnek — egyszerűen kétfelé vágja a világot s az igazságnak baljára állítja a háziurakat, jobbjára a lakókat és törik-szakad, csak a lakóknak tud igazat adni akkor is, mikor a háziurak javára is szólnak a tények egyetmást. Nagyon jól tudjuk, hogy a háború első évei óta hatalmasat fordult a világ. Nagyon jól tudjuk, hogy a háztulajdonosi méltóság azóta nemcsak dísz és rózsavíz, hanem sok helyütt és sok mindenben gond és teher is. Nagyon jól tudjuk, hogy ma már vannak bankárlakók és láncoslakók, akik anyagi viszonyaikhoz mérten potom béreket fizetnek akkor, mikor a »háziúr« valósággal fuldoklik a rettenetes élelmiszer-árak s a javítási vagy beszerzési költségek óriási súlya alatt. De éppen azért, mert lakói mivoltunkon felülemelkedve, pártatlanok tudunk lenni, követelünk meghallgattatást és észszerű intézkedéseket a bonyolult és veszedelmes budapesti lakáskérdésben. Teljes képtelenség, hogy a házigazdáknak megadják a tetszésszerint való fölmondás jogát. A lakásnyomorúságokkal amúgy is megterhelt Budapesten ez olyan fölfordulást jelentene, amelyhez képest még az 1871-es háború Berlinjének jelenetei is eltörpülnének. Aki a még mindig forradalmi láztünetekben vonagló fővárost nem akarja prédául dobni a fölfordulásnak, az — legyen akármilyen magas fórum, sőt annál inkább! — lehetetlenségnek tekinti ezt a követelést és ad acta teszi minél hamarább. Marad a részleges fölmondás joga. Ez is olyan veszedelmes, hogy semmi esetre sem lehet csak úgy általánosságban kimondani, megadni. Mert a világháború és a két forradalom következményeképp Budapesten olyan lehetetlen és össze-vissza társadalmi állapotok következtek be, amelyek gondos figyelembevétele nélkül ilyen kérdésben meg sem lehet moccanni. Mi következnék a részleges fölmondási jogból ? Az, hogy a háziurak elsősorban azoknak a lakóknak mondanának föl, akiket nem szívesen látnak s ezek mindenekelőtt a nincsetlen emberek lennének, a rekvirált lakások bérlői, a vagonokból átmenekült menekülők. A társadalom igazságérzetében úgyis ezerszer megbántott lateiner- és munkástömegnek megint azt kellene látnia, hogy még a legelemibb életszükséglet, az a négy fal, az a mennyezet és padlózat, amely között az élet tragédiái és mulatságai elzajlanak, még az is teljes tökéletesen Mammon őfel- Iségének van kiszolgáltatva. Hasonlóképp áll a dolog a házbéremelés ügyével is, amely megint csak a termelő és dolgozó rétegeket sújtaná, nem az élősködőket és kizsákmányolókat. Viszont tudjuk, hogy valamit mégis kellene tenni, mert — bár vannak háziurak, akik csak akkor háziurak, amikor parancsolni vagy fenyegetni kell, ellenben sehol sincsenek, mikor a házban javítani kellene egy kályhavasat vagy ajtózárat — vannak olyanok is, akik a mai kényszerű viszonyokra valósággal ráfizetnek. Hát mi történjék, hogy az ilyen háziúr is megmaradjon, m meg a szegény lakó is — aki nem tehet róla, hogy nem lakhatik őskori kőbarlangokban,vagy nem tanyázhat a szabad ég tündöklő csillagai alatt — nyuzatlan bőrrel meneküljön? Azt hisszük, ennek csak egy módja van : ha minden házi úri és lakói viszonyt minden esetben, mondhatni egyénileg állapítják meg és rendezik. Nincs más mód, mint külön bíróságot, külön szervet teremteni, amely háziurat és lakót egyaránt meghallgatna, minden követelést és minden sérelmet mérlegelne és döntéseit a méltányossághoz, az élet eleven tényeithez és sajátos igazságaihoz szabná. Minden általános intézkedés csak exisztenciákat tenne tönkre, gyűlölködést és bosszút szabadítana el láncairól s olyan forradalmi jelenségeket teremtene, amelyektől az agyongyötört társadalmat meg kell kímélni. S ma semmit sem szabad kisded érdekszempontból nézni, hanem mindent az egyetemes nemzeti érdek szempontjából és az illetékes tényezőknek is ehhez kell igazodniuk. Budapest, II. évf. 17. (31.) szám A Keresztes párt többsége Kilép a pártból és filidrasszhoz csatlakozik A királyválasztók szer¥€zkeűéve A disszidensek és az új ellenzék Két irányban fejlődik tovább holnap az Andrássy Gyula gróf nevéhez fűződő pártalakítási mozgalom. Az egyik esemény, amelyet tegnap bejelentettek, a keresztény egyesülés pártjának szombat esti értekezlete, amelyen előreláthatóan megtörténik a döntés abban a vonatkozásban, hogy kik mennek Andrássyval és kik szakadnak el a párttól. A többség Haller vezetése alatt csatlakozik Andrássyhoz s csak egy kis töredék, az úgynevezett szabad király választók csoportja marad elkülönzött állásponton. De más irányban is tisztulni fog a helyzet, a diszszidens képviselők ugyanis holnap este megtartják formális értekezletüket ugyanerről a tárgyról s esetleg már onnan is az új ellenzéki pártot gyarapító kiválások történnek. A k keresztény párt csallodozik Andrássyhoz Az új alakulás egyik vezérembere, aki részt vett a keresztény párt tegnapi értekezletén, a következőkben foglalja össze a helyzetet: — Akik a tegnapi értekezleten ellenvetéseket tettek a programmal szemben, részleteket követeltek, olyan aprólakosságokat, amelyekről ma még nem is tudjuk, hogy egyáltalában meg lehet-e valósítani. Haller István a szombati értekezleten indítványozni fogja egy szőkébb bizottság kiküldését, amelyik letárgyalja a programot s meg fogja nyugtatni a legháborgóbb lelkiismereteket is. Erre különben maga Andrássy Gyula gróf is alkalmat adott akkor, amikor a programnak csak a széles kereteit ismertette a keresztény párt vezéreivel. — Egyesek féltek attól, hogy Andrássy elhelyezkedése a keresztény alapra nem eléggé őszinte. Meggyőződtek azonban arról, hogy Andrássy neve ma, különösen a munkásság körében olyan páratlan népszerűségnek örvend a minővel egyik jelenlegi keresztény vezér sem dicsekedhet Hogy pedig ma ő is nyíltan a keresztény politika alapjára áll, annak egyszerű magyarázata az, hogy a keresztény politika végzetesen összefügg az ország sorsával. Természetesen a szombati döntő értekezlet felé irányul minden érdeklődés. Ezen az értekezleten azonban egyáltalán nem érhet bennünket meglepetés, mert biztos tudomásunk van arról, hogy az a tekintélyes csoport, amelyik a párt súlyát adta, közös megegyezéssel megy el az értekezletre. Elhatározták ugyanis, hogy bárhogyan határoz is a párt, ők még szombaton okvetlen bejelentik a keresztény pártból való kilépésüket és ezzel befejezett tények elé állítják az értekezletet. Huszár és Klebelsberg Andrássynál Huszár Károly és Klebelsberg Kunó gróf ma délután fölkeresték Andrássy Gyula grófot és megbeszélést folytattak vele az Andrássy akciójával kapcsolatos új pártalakulásról. • A disszidensek értekezlete A disszidens képviselők ma este értekezletet tartottak Andrássy Gyula gróf pártalakításával kapcsolatosan. A tanácskozást Fáy és Gyömörey képviselők hívták össze. Az Andrássy-párt ebből a táborból több értékes tag csatlakozására számít. A szabad szirálpválasztók frontja A keresztény párt úgynevezett szabad királyválasztók, akikhez Lipták Pál államtitkárt, Dömötört, Simonyi Semadámot, Hence, Rassay, Grieger és Gerencsér képviselőket számítják, holnap már el sem ■mennek a keresztény párt értekezletére, miután felfogásuk az alkotmányjogi kérdésekre vonatkozólag eltérők azoktól, akik Andrássy körül csoportosulnak. E csoport egyik vezető egyénisége a következőket mondta a szabad királyválasztók felfogásáról: — Az a körülmény, hogy mi az alkotmányjogi kérdésekben külön frontot alkotunk, nem jelenti azt, hogy a végső eredményekben nem találkozhatunk a legitimistákkal. Nincs kizárva, hogy a személyben is találkozunk. Andrássy neve és programja mindenesetre olyan zászló, amely legalább 40—43 emberből álló erőt pártot fog létrehozni s ez a párt csupa kombattáns elemből áll majd, tehát rendkívül fontos tényezője lesz a nemzetgyűlésnek, amellyel mindenkinek számolni kell. (Törlés) Hegedűs Lóránt munka terve A kormánypártban ma este megjelent Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter is, aki informálta a párt tagjait munkatervéről A pénzügyminiszter tizenkét javaslatot akar a Ház elé terjeszteni, a két budgettörvényt, a régit és az újat, azonkívül tíz novelláris törvényt. Elmondta a miniszter, hogy az új bankjegyeket három helyen nyomtatják, Zürichben, Bécsben és Budapesten s a pénz kicserélése csak olyan időpontban történik meg, amikor a kincstár el lesz látva kellő mennyiségű új pénzzel, mégpedig nemcsak a nagy bankjegyekből, lesz elegendő mennyiség, hanem a kisebbekből is. Az önálló magyar bank felállítása június előtt nem lehetséges. A bankóprést be kellett szüntetni s ez már érezteti is jó hatását. Ausztriában folyton nyomják a bankót, az ő pénzük egyre rosszabb, a mi pénzünk pedig folyton javul. A beszélgetés során felmerült az az ötlet is, hogy a nemzetgyűlés kimondhatná magát képviselőháznak s még három esztendeig együtt maradna. Ez a terv azonban a képviselők részéről mérsékelt tetszést aratott, mert mindenki kivihetetlennek tartja. Az októbristák szervezhesse A radikális-liberális politikai irányzat hívőinek megmozdulásával egyidejűleg — melyről már több izben megemlékeztünk— újra a cselekvő politika terére készül lépni az úgynevezett függetlenségi pártnak az a töredéke, mely a Károlyiforradalomban olyan szomorú szerepet játszott. Arról van szó, hogy a függetlenségi párt legközelebb országos nagygyűlést akar összehívni Budapestre, hogy újra zászlót bontson és újra feltámassza önmagát. A nagygyűlés szónokai Batthyány Tivadar gróf és Ábrahám Dezső lesznek. Ők fogják kifejteni az okokat, melyek új szervezkedésre késztették őket s egyben a programot is, melyet a párt az uj viszonyok között hirdetni fog. Érdekes és jellemző, hogy Batthyányék érintkezést keresnek Balthazár Dezső debreceni református püspökkel is, akinek tudvalévően szintén pártalapítási tervei vannak. Batthyányék, amint ez a készülődés mutatja, azt hiszik, hogy két esztendő alatt a magyar közvélemény olyan tények és olyan bűnök fölött is napirendre tudott térni, amilyeneket ők a Károlyi-forradalom felidézésével a nemzeti függetlenség jelszavai alatt elkövettek. Meg vagyunk győződve róla, hogy a nemzeti közfelháborodás idejekorán és megfelelő módon meg fogja értetni ezekkel az urakkal, hogy ők egyszers mindenkorra befejezték politikai játékaikat s akarva nem akarva meg kell