Magyarság, 1921. február (2. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-24 / 44. szám
1921. február 24. csütörtök Budapest, II. évf. 44. (58) szám Előfizetési árak - Szerkesztőség VII. kérőtét, Miksa-utca 8. szám. KTJÍZ Felelős szerkesztő: MILOTAY ISTVártigi Egyes szám ára 2 korona Megjelenik hétfő kivételével mindennap , A kultúra jogán Az a bizottság, melyet az amerikai unitárius egyházak az erdélyi protestáns magyarság helyzetének tanulmányozására Magyarországba küldtek, tapasztalatainak eredményeit terjedelmes memorandumban foglalta össze, melyet angol nyelven megküldöttek Európa és Amerika minden nevezetesebb politikusának, a parlamenteknek és egyházi hatóságoknak. Ez az emlékirat az elfogulatlanság és a tárgyilagosság színeivel rettentő képet fest azokról a politikai, erkölcsi, kulturális és gazdasági következményekről, melyeket a román imperiumnak Erdélyre történt kiterjesztése az ottani magyarságra zúdított. Az amerikai bizottság jelentése egyebek közt azt mondja, hogy a román uralom a balkáni fertőt kiterjesztette két millió nyugati műveltségű és erkölcsű népre. A módszer, melylyel a román kormányzat Erdély magyarságának romanizálását vagy kiirtását és megsemmisítését akarja elérni, a számkivetés, idegen betelepítés, terror és üldözés minden elképzelhető eszközét felhasználja. Ennek a szörnyű kormányzati rendszernek egyik legfőbb célja annak az ezeréves kultúrának elpusztítása, melyet az erdélyi magyarság szellemében, iskoláiban, közművelődési intézményeiben, történelmi emlékeiben, templomaiban, irodalmában és művészetében s gazdasági és társadalmi életében megteremtett s amelynek természetes fölényével szemben a hóditó Románia a börtön, a botozás, a vagyonelkobzás legbrutálisabb fegyvereit veti latba, miután kulturális erő, erkölcsi tisztaság, a civilizáció szellemi és lelki vonzóképessége dolgában a románság egy ázsiai nép színvonalán áll ezzel a magyarsággal szemben. Olvassuk ezeknek a tiszteletreméltó amerikai férfiaknak, papoknak és tudósoknak beszámolóját, az a régi angolszász szellem lélegzik bennük és hangzik ki soraikból, mely valamikor a testvériség és lelkirokonság csodálatával és szeretetével karolta fel Kossuth Lajos és a magyar szabadság ügyét s amely most Wilson rettentő munkájának eredményeivel szemben a művelt világ ítéletéhez föllebbezi egy elpusztításra ítélt nép és ország igazságát. Csak a minap közölte a Magyarság Gallois professzornak, a párisi Sorbonne híres tanárának nyilatkozatát, amelyben a kultúra, a haladás és civilizáció nevében próbálta megokolni annak az ezeréves politikai és kulturális egységnek szétrombolását, melyet Magyarország és a magyar állam az emberiségre nézve jelentett. Gallois professzor úr a kulturális felsőbbség jogán hirdeti Franciaország és a francia uralom igényét Elszász-Lotharingiára s e felsőbbség címén nyugszik meg Erdély romanizálásában és abban a hódító munkában, melyet ott a román önkényuralom végez. A tájékozatlanságnak és kegyetlenségnek ezzel a nyilvánulásával szemben úgy hat az amerikai szemtanuk vallomása, mint egy hatalmas vádirat és egy megdönthetetlen igazolás. Nekünk azonban nem szabad ölbetelt kezekkel néznünk a rokonérzésnek és védelemnek azt a feljajdulását, mely a külföldről, ellenségeink köréből is a jobbak és igazabbak részéről most már fel-felhangzik s utat keres a művelt világ lelkiismeretéhez. Magunknak is meg kell szólalnunk, hogy az a kulturális és erkölcsi felsőbbség, melyet a politikai s a történelmi és a gazdasági egymásrautaltság jogcímein kívül a magunk igazsága mellett latba vethetünk, bizonyítékokkal lépjen a nagy világ elé, melyek ékesebben beszélnek minden élőszónál. interptilációk fő izgalmak a Rofsztígg Brósai Stern Samu szerepe — Hegyeshalma és Sándor Pál vltára A szibériai hadifoglyotó — A Magyarság tudósítójától — A nemzetgyűlés időtartam tekintetében ma szinte rekord-ülést tartott. Délelőtt fél 11 órától este háromnegyed 7-ig, csekély megszakításokkal és váltakozó látogatottság mellett, de úgyszólván állandó érdeklődés, néha lázas izgalmak között tárgyalt a Ház. A liberális blokk Rassay Károlyt küldte ostromra a kormány ellen, aki rövid, de motívumokban oly színes politikai múlttal és szinte deákferenci önérzettel hadakozott a keresztény politika és a kormány ellen. Barla-Szabó József a kormányt támogató párt padsoraiból folytatta Kassay támadását, az ő külön, személyes ellenfele, a népjóléti miniszter ellen. Az ülés további eseményeit az interpellációk szolgáltatták, számszerint négy, köztük egyedül Sándor Pálé vette órákhosszat igénybe a nemzetgyűlés idejét. Hegyeshalmy miniszter válasza és Sándor Pál viszonválaszai, valamint a személyes kérdésben felszólaló Korányi Frigyes báró és Lipták Pál közbeszólásai alaposan felkavarták a Ház hangulatát. AMay-Biedermann-féle szerződések, valamint Stern Samu szerepe Budapest közellátása körül voltak az izgalom és a szenzáció gyapontjai. A nemzetgyűlés többsége azonban tudomásul vette Hegyeshalmy feleleteit és fedezte a minisztert a vádak és a gyanúsítások ellen. Az interpellációk során szerepelt Schandl Károly a falusi lakáshiányról, Széchenyi Viktor gróf a szibériai hadifoglyok ügyéről és Somogyi István bizonyos birtokparcellázási visszaélésekről, amelyekről a Magyarság néhány nappal előbb már megemlékezett. Rakovszky István elnök a nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg. Folytatták a kormányprogram vitáját. . Rassay Károly szólalt fel elsőnek. Örömmel üdvözli Andrássy Gyula aktivitásba lépését. Kifogásolja Andrássy beszédében, hogy nem ad konkrétumokat. A kormány programjáról szólva kifejti, hogy a kormány a nemzetgyűlést mint felesleges valamit kezeli. Már a születése pillanatában megtagadta a parlamentarizmus elvét, szóvá teszi Pest vármegyének tegnapi gyűlését s felhívja a kormányt, hogy a legerélyesebben szálljon szembe a parlamentet ért sérelmekkel. A pénzügyi politikáról szól, majd kifejti, hogy a királykérdésben való halogató politika miatt bizalmatlansággal néz a kormány működése elé. Teleki Pál gróf miniszterelnök beterjeszti az 1915—16. évi zárszámadást s azonkívül Magyarország egyesített címerének magánosok és vállalatok használati díjának felemeléséről szóló törvényjavaslatot A Ház kiadja a két javaslatot a megfelelő bizottságnak. Barla-Szabó József: Nem lát garanciát arra, hogy a kormány intézkedéseit végre is hajtja. A cenzúrát mai formájában nem lehet fenntartani. A debreceni esettel kapcsolatban súlyos sérelem érte a hatóságok s a rendőrség részéről azoknak tapintatlan eljárása folytán a protestantizmust. Mint a kormányt támogató párt tagja, elfogadja a kormány programját. Hegyeshalmi a Máv szállításairól Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter válaszolt ezután Sándor Pál Interpellációjára. A vádak, amelyeket Sándor emelt, alaptalanok. Csak azokat a vádakat sorolta fel, melyeket már előzőleg napilapok is hoztak. Kifejti, hogy az adott viszonyok között akkor a szerződést nem lehetett másképpen megkötni Nem tudja megérteni, hogy lehet ennyi kárt kimutatni, mikor a teljes szállítási összeg hat- , száz millió kormát tesz ki. Hogy lehet ebből kétszázötvenmillió kár. Az egész kampánynak, amelynek értelmi szerzője Sándor Fál, nincs más célja, mint a keresztény irány befeketítése. Az államvasutaknak tizen-és ötezer munkás foglalkoztatásához anyagra volt szüksége és hogy ráfizet-e a máv a valutáris differenciára, az később fog eldőlni. A szerződés meg- kötése előtt informálódott a Pesti Hazai Első Takarékpénztár vezérigazgatójánál, aki azt tanácsolta, hogy sokkal jobb volt márkában megkötni az üzletet, mint svájci valutában. Visszautasítja Sándor , Pálnak azt a kijelentését, hogy tisztességes cégek azért nem pályáznak, mert elárulják áraikat a pályázat előtt. Ez nem más, mint a tisztviselői karnak mentelmi jog védelme alatt való meggyanusítása s rágalmazása. Sándor Pál: Az újságból kicenzúrázták. Hegyeshalmy: Tisztességes, becsületes tisztikart így nem lehet megrágalmazni. A minisztérium vasúti osztálya a beszerzést nem ellenezte. Az olajat most azért űzették márkában, mert a lengyelek a legjobb valutáért voltak csak hajlandók szállítani. Amikor a magyar gyárak megtudták a Biedermann-céggel folytatott tárgyalásokat, pár nappal a szerződés megkötése előtt fölterjesztést tettek a minisztériumba, de a Máv nem volt abban a helyzetben, hogy megvárhassa ezeknek a gyáraknak üzembehelyezkedését. Tárgyaltak más cégekkel is, a Biedermanncég ajánlata volt a legmegfelelőbb. Sándor Pál — úgymond — kijelentette, hogy ezzel az üzlettel az ország moufölki tózsefe .„Italmú beszédekkel, amelyekben az elől’ járó köztisztviselő becsületét rágalmazzák, az országot igenis betaszítják a mocsárba. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Sándor Pál megerősíti vádjait A miniszter után Sándor Pál emelkedik szólásra. Szerinte tények bizonyítanak. Tomcsányi miniszteri tanácsos kijelentette, hogy a horribilis árak miatt nem volna szabad megkötni a szerződést, de a hazai ipart érő sérelmek miatt sem. A miniszter azt állította, hogy ez fényes üzlet, ugyanakkor az államtitkár azt mondotta, hogy ilyen szerződést aláírni disznóság. Lipták Pál: Tagadólag int fejével. (óriási zaj a Ház minden oldalán. Felkiáltások: Lipták tagadja! Szembesíteni kell!) A szerződést nem is láttam, én ezt a beadványra mondtam. Sándor Pál: Az adatokat a gépgyárosok s a vasgyárosok szövetségétől kapta és ha azok hazudtak, akkor ő is hazudott. Ha továbbra is tagadások lesznek, teljes névsorral szolgál. (Óriási vihar, felkiáltások: Erkölcsi kötelessége neveket mondani!) Megnevezi Tomory miniszteri tanácsost, Lipták Pált, Korányi Frigyes bárót. Korányi 5829. számú átiratában kifejtette, hogy a szerződés valutáris szempontból nem előnyös s azt csak akkor hagyhatja jóvá, ha az anyagokra feltétlenül szükség van s azokat itthon nem szerezhetik be. Tény az, hogy a miniszteri osztályokon nem ment végig a dolog és azon a napon tárgyalták le, mikor a Házba hozták. Tiltakozik az ellen, hogy interpellációját rosszhiszeműen hozta volna a Ház elé, ily feltevését még , a miniszternek is — tisztelettel visszautasítja. Ez az akció az Origó-tól indult ki és vállalja a felelősséget. Hegyeshalmy Lajos: Ezekkel árt az országnak. Sándor Pál: Nem ártok az országnak, hanem ön árt az ilyen szerződésekkel Ernszt Sándor: Fogja be a száját ! Sándor Pál: A Ganz-Danubius ugyanakkor ötven százalékkal olcsóbban kötött szerződést ugyanilyen árukra. Az nem járja, hogy a Máv ötven százalékkal drágábban űzesse az árut, mert hitelre vette. (Ellentmondás jobbról.) Ha ez az adat nem igaz, nem jövök erre a helyre többé. (Derültség: Akkor más helyet foglal el.) Teljes egészében fenntartja azt az állítást, hogy az államot kétszázötvenmilliós károsodás érte és kéri, hogy vizsgálják meg az üzletet arra nézve, mennyivel drágábban vettek az államvasutak és milyen minőségű volt az áru, amit leszállítottak. Ha úgy találja a Ház, hogy a miniszter válaszát tudomásul veheti, vegye tudomásul. Korányi Frigyes nyilatkozik Korányi Frigyes személyes kérdésben szólal fel. Valutáris szempontból ellenezte a szerződés megkötését, ez azonban nem jelenti azt, hogy a szerződésről magáról mint anyagbeszerzésről véleményét "nyilvánította volna. Homonnay Tivadar: Elmondta, hogy a kerületének gyárai érdekében járt a Máv igazgatóságánál és ugyanazokat az adatokat kapta előzőleg, mint Sándor Pál a Biedermann-szerződésre vonatkozólag azonban a Máv.-nál ugyanazt mondták, amit a miniszter is mondott... Hegyeshalmy kereskedelemügyi miniszter válaszol Schandl Károlynak. Tagadja azt, hogy a minisztérium szakosztálya ellenezte volna a szerződést. Sőt ellenkezőleg, az ipari szakosztály részéről az volt a véleményezés, hogy a szerződés* hez hozzá kell járulni Az interpellációk Szja* Szünet után a Ház az interpellációkra tér át. Az első interpelláló Schandl Károly, a falu lakásügyei épp oly mostohák, mint a fővárosé, interpellál az igazságügymiiiszterhez, hogy ezeket az állapotokat megszüntessék. Tomcsányi Pál igazságügyminiszter utal az új lakásrendeletre, amely módot nyújt arra, hogy a tanyán lakó " gazdák, ill. J8Sl..!aSü*ft*i .HjseelKlM !