Magyarság, 1921. február (2. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-26 / 46. szám
2a*. Telem a hosszú programvita ellen A folyosón ma határozott formában elterjedt az a hir, hogy Teleki Pál gróf elkedvetlenedett a hosszú kormányprogram vita miatt s a lemondás gondolatával foglalkozik. A miniszterelnök a hírlapírók kérdésére kijelentette, hogy a hírnek van Valami alapja. — Nem látom — úgymond — szükségét annak, hogy ilyen hosszú vitát rendezzenek s ha ez így folyik tovább, inkább elhagyom helyemet. A parlamenti helyzettel én csakugyan elégedetlen vagyok, de nem a magam személye miatt, hanem a nemzetgyűlés szempontjából. A munösbiztosító reforja Bernolák Nándor nemzetgyűlési képviselő, akit a népjóléti miniszter megkért arra, hogy vállalja el a munkásbiztosító törvényjavaslat előadói tisztát, ma a Házban tanácskozott Farkas István és Propper Sándor szocialista vezérekkel. Bernolák a munkásság álláspontját akarta megismerni, mert csak abban az esetben hajlandó elvállalni az előadói tisztséget, ha bizonyos megállapodásokat tud létesíteni a munkásság képviselőivel. Katrangh Jenő a véderőbizottság elnöke Pénteken délután 5 órakor alakult meg az első számú bizottsági szobában Könyves Lajos korelnök vezetésével a nemzetgyűlés véderő-bizottsága, amely elnökének Karafidth Jenő nemzetgyűlési képviselőt, jegyzővé pedig Dinich Vidor nemzetgyűlési képviselőt választotta meg. A p£nzügyi és véderő-bizonsító letárgyalta a nanavérzitásról szóló javaslatot A nemzetgyűlés pénzügyi és véderőbizottsága Klebelsberg Kunó gróf elnöklete alatt pénteken délután letárgyalta a fia kiváltságról szóló törvényjavaslatot. A kérdéshez hozzászóltak Iklódy-Szabó János, Hegedűs Lóránt, Sréter István, Gaál Íjásztón, Nagy János (egri), Gyomori György, Szabó István (sokorópárteti), Szabóky Jenő, Ugrón Gábor, Huszár Károly, Palazsy Dénes, Henczer János, Belitska Sándor. Végül Hegedűs Lóránt reflektált a felszólalásokra. Köszönetet mondott Meter Kornélnak, a javaslat megalkotójának. Kisebb házakat (házrészeket) és építkezésre alkalmas telkeket vételre keresünk. Közvetitésért 20/» közvelitői díjat fizetünk. „Realitás” Részvénytársaság Bpest,VII. Erzsébet-kömle 27 .Tol, József 121-93 A híres Kocsis Csodálatos magyar vidéken, hol az öreg Tisza nádas, gyékényes holtágaival, locsogós érvizeivel ezüst pántokat, pántlikákat szövöget a zöld mezőkbe és a vén hegy mézes szőlőivel óriási darumadárként busán, szürkén gubbaszkodik, van Nemes- Tarján. A tarjáni földesur a pokol ördögeiről nevezte piros orbiku, Magwsce szemű, bársonyfekete négy hegelijét. Dölyfösen, kényesen édes, tiszta szavú, meleg lányhangú csengőket rozdogáltak ezek a lovak. Mint virágkehely, hamvasfehérek voltak ezek a nemes ezüstcsengők, mikor Tarjányi Andris urfi, szilaj magyar mulatozásait járta és — jövet a Tisza felől — még Debrecen is olyan c csodanagy, külön világ volt, hogy egyedül az Arany-bikáig tizenháromvároson és hatvan utcén kellett át- menni. Tarjányi Andris négy fekete sámánjának első legény volt a kocsisais. Barnapiros volt az arca.’ Fülig ►csavarintottn, vastag bajuszát. Szárnyas, széles tölgyajtóhoz hasonlított f* válla a merész nézésű Csíkos-Bá®nt Miskának. A suhogóval embertársa két ujja közül kicsapta a suszter-tallért. Kocsijának káprázatosan forgatott kerekeivel nyolcasokat rajzolgatott a porba. Egyetlen asziszegi hanggal a meredély szélénmegállította a fekete sátánokat, vagy ha a gyeplőt közébnek csapta is, megmerevedtek azok. A nem térő kocsit, tengelyakasztással, akkor s úgy fordította árokba, ahogyan éppen tetszett Mihálynak. A hetvenkedő kocsis fogatát valami titkos tudással ,megállította az után, hogy tapodtat sem mozdultak az idegen lovak és ha a hátsó kerékbe kapaszkodott, két ló sem tudta elrántani az erős Mihályt. — Híres kocsis, első kocsis ez a Mihály! — mindenfelé elismerték. Mihály becsületét nagyon emelte, hogy tartotta a régi vásárjárók törvényét is. a midőn a gazda iszik, maradjon józan a kocsis ... Mihály csupán egyszer öntött fel a garatra, ez azonban emlékezetes maradt. Tavaszi éjtszaka volt. Az olvadástól már bizni kezdtek a holtvizek. A fűzvesszőből hányt bürü-híd gátján cserregve szaladt tovább az érárok dagadó vize. Baktóról, az Andris urfi eljegyzéséről, kocogtak hazafelé a fekete lovakkal Mintha csak az Andris urfi menyasszonya beszélgetett volna az éjtszakából, midőn a fekete sátánok nyakából vidáman csilingeltek a lányhangú ezüstcsengők ... Az úr és a kocsis is — italos fővel — elbóbiskolt: azérc vesszőből hányt rengő Indiánál ekkor megriadtak, ágaskodva felhorkantak a fekete lovak és vízbe fordult a kocsi. Mihály a partra bukott, később gazdáját holtan húzta ki a vízből. A fekete lovak az összetört kocsival nekivágtak az éjtszakának s a sápadt hold sárga sugarával a híd melletti görbe fűzfán cifraszürös akasztott embert világított meg. Az életunt csavargó holttestét rejtelmesen himbálta a tavaszéjféli szél, et- tűl riadtak meg a lovak Midőn »urfiját« eltemették, Csikós- Bálink Mihály, a híres kocsis eltűnt, elbujdosott a tájról. Nemrég, öregedő fővel, a borédesítő, szelíd hegyek között kocsiztam. Fehér hő takarta a hegy oldalát. A fekete varjak, a trágyával beszórt fehér mezőn falkákban keresgették a dermedt férget, elszóródott tavalyi magyat ... Elölről, a kanyarodó hegy láthatatlan útjáról kolompszó csendült, majd sirámos öreg férfihang kezdett nyújtogatni felém a szülőföldről egy régi, régi, kedves paraszti dalt: Kiskertemben a Csengő, a Virág, a Leverte ,jaz harmatos rezidát... ilpj, rezida, rezida, rezida! Ifisangyalom nem jó többé vissza. Az utak keresztezésénél azután kocsim elé bukkant a lassú canimo- i gásti ökörfogat. Bus, barnaszemű, vigásszami, négy fehér ökör mélán rázta a kolompot. A trágyával rá-kött szekér mellett fehér hajuszu , öreg béresemben dúdolta siralmasan a régi hajdanótát. — Kézit csókolom! — a vén béresember ma már szinte szokatlan tisztességtudással megemelintette keshedt szőrsüvegjét. Mint jobb időkből maradt bizonyság, a foltozott urasági kocsicskekecs kalimpálva verődött nehéz csizmájához. — Bátyó! . . . Honnnét tudja ezt a szép nótát ? — A tarjáni földről való vagyok. — mondta. — Mihály bácsi! — leugrottam, megöleltem az üreget. — Az vagyok én, — szólt rekedten, megindultan a híres kocsis, — mióta az a gyászeset ért... Bujdosóban vagyok! Az én drága, jó uramért büntetem magamat. Azóta nem ittam szeszt és én, a hires kocsis, megaláztam magamat ... Felhagytam a kocsissággal... Hisz’, tetszik is látni, ilyen csámpás, jámbor ökrök mellé szegődtem, hajh, trágyahordó béresnek. A meghatódott öregember markába marék szivart nyomtam... Hires kocsis Csikós Bálint Mihályt jámbor ökreivel már elnyelte a messzeség köde, de felriadt lelkemben még mindig csilingelnek a Tarjányi Andris fekete sátán-le*’»inaié Ifényhangu ezüstcsengői . , , Hajh, — rezida, rezida, rezida, ■— szilaj, büszke magyarságommal én is mivé lettem ? Hová jutottam ? , Móricz V* MAGYARSÁG ,1921 február 26. szombat Tovább folyik a vita a kormányprogramról Napirendi csata a számszéki elnöki jelölés körül — Személyes kérdések és indítványok — A Magyarság tudósítójától — A kormányprogram vitája ma négy szónokot emésztett föl, mind a négy a kisgazdák oldaláról bírálta a kormány működését s a vita ilyformán széles mederben hömpölygő tanácskozássá fejlődött, amelynek központi és állandó tárgya a politikai helyzet. Napirend előtt Drozdy Győző panaszolta el mentelmi jogának ismételt megsértését, a napirend anyagát, a programvitát Lebenyei Pál, Balla Aladár, Bodor György és Pásztor József beszédei töltötték ki. A szónokok közül különös élvezettel s csaknem állandó derültséggel hallgatták Bodor György felszólalását, aki a falu ügyes-bajos dolgait tette szóvá valami egészen sajátszerű tudákossággal. »Ha így megy tovább — mondta György bátyánk zajos kacagások közepette — nemsokára a kisgazdák Bra-koszfilmben lesznek kénytelenek járni! »Olyan modor — folytatta Bodor — folyik az országban, amelyet nem lehet bírni sokáig«. Ezután Úrból Attila indokolta meg indítványát a lakáskérdés rendezésére, majd Bence Károly kezdeményezésére hosszú időt lefoglaló napirendi vita indult meg azon, váljon illetékes-e a nemzetgyűlés a legfőbb állami számszék elnöki állására teendő jelölésekre, vagy nem, s ez utóbbi esetben nem kell-e előbb egy szakaszos törvénynyel rendezni azt az alkotmányjogi zűrzavart, amelyet e kérdés megoldásánál a főrendiház szüneteltetése okoz ? Minthogy a miniszterelnök is hozzájárult Hencz napirendi módosításához, a Ház többsége, szemben az elnöki javaslattal, levette a holnapi ülés tárgysorozatáról a számszéki elnök-jelöléseket. Végül Budaváry László mondta el sürgős interpellációját a pestvármegyei községi visszaélések tárgyában, amelyre Tomcsányi, mint ideiglenes belügyminiszter rögtön válaszolt Rakovszky István elnök a nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg. Napirend előtt mentelmi jogának megsértése ügyében Drózdy Győző szólalt fel. ismerteti a fiáztal mentelmi joga megsértésének előzményeit. Bosnyák Géza és Easy Gábor dr. izgatás és a választók jogtalan befolyásolása cílén feljelentést tettek ellene. Az első nyomozás eredménytelen maradt, de az ő felfolyamodására újabb vádiratot adtak be s igazságügyminiszter rendeletére áttették ügyét a veszprémi törvényszékhez azzal a megjegyzéssel, hogy az ügyészség tegye magáévá a zalaegerszegi vádiratot. Mindkét nyomozás eredménytelenül végződött s most az általános amnesztia alatt utána nézett, hogy ügye nem-e került automatikusan amnesztia alá, mert szerinte nemzetgyűlési képviselő nem fogadhat el kegyelmet. (Felkiáltások ! Úgy van!) Felterjesztést tett ez ügyben az igazságügyminiszterhez és az eredmény az volt, hogy a minisztériumból utasították a veszprémi törvényszéket, hogy terjessze fel az ügyet amnesztiára, ő ebben mentelmi jogának megsértését látja. A Ház az ügyet kiadja a mentelmi bizottságnak. Gömbös Gyula válaszol a TrebitschLincoln-ügyben Gömbös Gyula rossznéven veszi Pallavicinitől, hogy mint régi bajtársától, tegnapi felszólalása előtt nem kért a Trebitech—Lincoln-ügyben tőle információt. Nem tárgyalt Trebitsch-sel. Különben már régebbről ismert. Most is csak azért szólalt fel, nehogy úgy lássák, mintha ő vagy barátai komolyan tárgyaltak volna Trebitseh-sel magyar politikai ügyekről. Nem szeretné, ha úgy vinne fel, hogy Magyarországon mellékkományok vannak. Itt senki hatáskörét át nem lépi. A falu tiszteilátása — Földbirtok- reform •— LakásKérdés Letenyei Pál beszédében utal arra, hogy a vidékről, különösen a falvakból, folytonos és jogos panaszok érkeznek, hogy a malmok raktárai tele vannak nullás liszttel és a lisztadagokat pedig nem adják ki. Sürgeti a földbírtokreformot, úgyszintén a közigazgatási reform keresztülvitelét. Ha a kormány a reformokat nem valósítja meg, azzal csak árt és nem használ az országnak. Balla Aladár: Nem tudja megérteni a parlament eljárását, mert itt a legkülönbözőbb formában hozzák tudomására a kormánynak, hogy politikája rossz, de mire beszédük végére érnek a szónokok, ideig-óráig bizalmat szavaznak a kormánynak. A lisztellátás módját azért tartja lehetetlennek, mert Ausztriát még most is naponta vagonszámra látják el nullás liszttel. Majd bírálja Pallavicini állásfoglalását a külügyi politikában. Reméli, hogy a külügyminiszter a királykérdésben nyilatkozik, mert a kormány tagjai közül egyedül Nagyatádiról tudják, hogy a szabad királyválasztás híve. A kormánnyal szemben bizalmatlan. Szimat után Bodor György beszél a rekvirálások ellen. Sürgeti a gabona sza- Ibadforgalmának megvalósítását, mert különben minden a lánckereskedők kezébe kerül. Kéri az ipartörvény revízióját , mivel reméli, hogy a kormány ezeket megvalósítja, bizalmát fejezi ki iránta. Pásztor József : Rámutat, hogy a sok beszédnek nincsen semmi haszna s kéri a nemzetgyűlést, hogy térjen az alkotó munkához. Orbók Attila: A lakáskérdésben tett indítványát indokolja és kéri a kormányt, hogy pénzügyi politikával hasson vele, hogy tavasszal induljon meg az építkezés, mert ezáltal az összes iparos» szakma munkát kapna. Kéri a nemzetgyűlést, hogy indítványát tűzzék ki tárgyalásra. A Ház elfogadja a tárgyalási indítványt. Tomory Jenő: Régebben indítványt tett Pallavicini őrgrófnak a mentelmi bizottság elé való állításáról, ezt a bejelentést most visszavonja. Vita a napirend körül Az elnök indítványt tett, hogy a Ház legközelebbi ülését 26-án tartsák meg. Napirendre az indítvány és interpellációs könyv felolvasása, az állami számvevőszék elnöki állására való hármas jelölés megejtése, a kormányprogram feletti vita s a pénzügyi javaslat tárgyalását tűzte ki Bejelentette, hogy Karafláth Jenő interpellációjára a felvidéki püspökség illetéktelen betöltéséről a külügyminiszter a holnapi ülés keretében válaszolt Hencz Károly . A napirendi javaslathoz szót kér. Készségesen hozzájárulna az elnök indítványához, azonban az állami számvevőszék állására való hármas jelölésben alkotmánysértést lát. (ügy van!) Minden alkotmánynak pillére a költségvetés és a zárószámadás joga. A főrendiház nem szűnt meg, hanem csak működését szüntette be és a főrendiházról szóló törvény ezidőszerint eltörölve nincsen. Úgyszintén nincsen eltörölve minden jog és minden hatáskör, melyet eddig a főrendiház gyakorolt. Ha ezen jogok bármelyike más szervre szállott át, minden esetben külön törvénnyel szabályozták. Az igazságügyminiszter azt mondta, hogy az országgyűlés jogai automatice a nemzetgyűlésre szállnak át. Lényegileg igaz, de formailag nem. Hogy ez az elv nem áll, éppen a nemzetgyűlés eddigi működése mutatja, mert különben miért mondták volna ki, hogy ugyanaz a mentelmi jog illeti meg a nemzetgyűlés tagjait, mint a régi országgyűlés tagjait. A nemzetgyűlést éppúgy kötelezi a törvények betartása, mint bárki mást. Mert kellett külön törvényben kimondani, hogy a végrehajtói hatalmat a nemzetgyűléssel együtt ezután a felelős minisztérium gyakorolja. Az 1920: XVIII. törvénycikk kifejezetten megállapítja, hogy a Ház elnapolása és berekesztésére vonatkozó királyi hatalomban foglalt jogok a nemzetgyűlésre kiterjesztetnek. A nemzetgyűlésnek joga van arra, hogy magát illetékesnek mondja ki.