Magyarság, 1921. február (2. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-25 / 45. szám
1021. február 25. péntek Budapest, II. évf. 45. (50.) szám MHAlBSlfi Előfizetési árak : aartentfirtg I VII. termet, Mlku-vncii a. ama. R&rrsKs sssnsKs FeleIŐS m,ldav Egyes szán ára 2 korona Megjelenni kettő kivételével mindennap. Buda vára Elesettségünk, megcsonkultságunk, vérveszteségünk szomorú napjainak hétköznapi szürkeségében ma egy fénysugár villant föl. A fáklyát a magyar történetírás egyik büszkesége tartotta és szövetnekének tüzét az igazságos Mátyás udvarának fényétől kölcsönözte. Csonkamagyarország fővárosának elcsigázott kulturközönsége fölragyogó arccal, megcsillanó szemekkel hallgatta a tudós előadását és csodálta Buda várának félezredéves remekeit. Két éve lesz, hogy ennek a városnak falait a nemzetköziség színének műdrapériáival borította el a lázadások vérhulláma s ami érték, nyersanyag még megmaradt a nagy háborús mérkőzés után, azt idegen megszállók hordái rabolták el. Azóta kifosztottan, megraboltan, elgyengülten támolygunk a természet és jog törvényei ellenére megcsonkított ezeréves hazánk szűk határai között. Nagy szegénységünkben szinte gondolni sem tudunk már jobb időkre s most előáll íme a történelem tudósa és csodát tesz velünk. öt évszázad letűnt homályából elébünk állítja elevenen, beszédesen históriánk legragyogóbb fejezetét, amikor Buda várában Hollós Mátyás székelt. Az európai néptengerben rokontalanul, elszigetelten élő magyarság tiszteletet parancsolt abban az időben egész Európának. Az olasz tengerparttól és Nándorfehérvár büszke várától a cseh-morva határig, az oszmán portától a német császári trónig őt tisztelték, őt rettegték, érte rajongtak, mert a nyugati kultúra keleti végvárának őrét látták benne. Kultúrát hozott Buda várának falai közé és kultúrát terjesztett e falak körül. Előőrse volt a nyugati klasszikus művelődésnek. Jobbjában karddal védte hazája határait, fajának, a magyarságnak érdekeit, baljában pedig a Korvinákat szorongatta és az olasz humanisták kulturkincseit ültette át a magyar ugarba. Fényes udvart, pezsgő udvari életet teremtett meg a dunaparti várhegyen. Volt ebben szórakozás és mulatság, baj vívás és bohóckodás, álarcos bál és lakoma, de a magva, a lényege salakmentes, színtiszta kultúra volt. Itália derűsége alól idecsalogatott és itthon, a magyar földből sarjadt, külföldet járt tudósok, írók és művészek írták a könyveket, faragták a márványt, emelték a palotákat. A legendás fekete sereg védte a hazai rögöt, a kultúra serege pedig a hazai művelődést. Mert Hollós Mátyás idejekorán fölismerte, hogy a nemzeti nagyságnak, haladásnak és fejlődésnek egyenrangú tényezői a kard és a toll, az ecset és a szobrász kalapácsa. Ennél a pontnál kapcsolódik a Buda váráról ma elhangzott előadás napjaink politikájába. Mátyás király udvari életének nagy tanulságait soha úgy meg nem kellett szívlelnünk, mint most, történetünk legszomorúbb napjaiban. Mert Hollós Mátyás kora óta a világ folyása lényegesen megváltozott. Akkor nagyok voltunk, azóta megcsonkíttattunk. Akkor a kultúra még csak fényűzés volt, azóta életszükségletté vált. És mint ahogyan a kicsiny Hollandia vagy Dánia s a többi törpe északi állam világhatalmi pozícióját kultúrájával verekedte ki, úgy a kicsiny Csonkamagyarország is kultúrájával fogja régi nagyságát, történeti határait visszahódítani. Kultúránk eddig is fölülmúlta szomszédainkét, de a párisi bölcsek tanácsa ennek ellenére is a szerbek, oláhok és csehek alacsonyabbrendű kultúrájának igája alá rendelte a virágzó Délmagyarország, az ősi műveltségű Erdély és a magyar Felföld kultúráit. A művelődéstörténetem örök törvénye szerint az elszakított területek felsőbbrendű kultúrája föl fogja szívni a föléje erőszakolt alacsonyabbrendű népelemeket Ez a felszívódás annál gyorsabb, annál hatásabb és biztosabb lesz, minél magasabbá tudjuk a megmaradt anyaország kultúráját fokozni. Ha még oly mélyre estünk is, egy pillanatra sem szabad elfelednünk, hogy azok a szellemi, erkölcsi és politikai erők, amelyek Mátyás Magyarországot Közép- Európa döntő hatalmává tették, kiirthatatlanul élnek a magarságban. Ha hiszünk bennük és ápoljuk őket, fel fognak emelni bennünket a porból, hova a végzet lesújtott. És ha a magyar törvényhozás és társadalom lehetővé teszi e hitünk ápolását, fokozott fejlesztését, úgy mihamar régi fényében fog ragyogni Buda vára, az európai kultúra keleti bástyája. András» a keresztény párt vitézdzottságának dnáke A Keresztény párt Ünnepi vacsoráin Andrássy tiszteletére Andrássy arafrik okfejtései a Keresztény párthoz való csatlakozásáról — A Magyarság tudósitójától — A mai nap messzehangzó politikai eseménye a keresztény nemzeti egyesülés pártjának az a cselekedete, amelylyel Andrássy Gyula grófot formálisan is pártvezérül, illetve az intézőbizottság elnökévé választotta meg. Ez a választás lényegileg és formailag kifejezi azt a viszonyt, amellyel Andrássy Gyula gróf a keresztény nemzeti egyesülés pártjába lépett. Meg kell állapítani, hogy Andrássy vezérségének elfogadása a párt részéről teljes egyértelműséggel és egyhangúsággal történt, amely eleven és hathatós kifejezése volt a párt bizalmának és melegszeretetének megnyilatkozása a pártértekezleten és az új vezér tiszteletére rendezett vacsorán, amelyen a párt képviselő tagjai közül valamennyien részt vettek, sokan a kültagok közül is, valamint a székesfőváros magisztrátusai, élükön Sipőcz Jenővel. A vacsora mindvégig a leglelkesebb hangulatban folyt le. Az asztalfőn Andrássy Gyula gróf ült Rakovszky István és Sipőcz Jenő között, mig vele szemben Haller István és Ernst Sándor foglaltak helyet A kormány tagjai közül senki sem jelent meg az ünnepi vacsorán, ami különböző magyarázatokra adott alkalmat, azonban köztudomásúvá vált, hogy a kormány a ma estére hirdetett minisztertanács miatt nem vehetett részt Andrássy ünneplésén. Az első pohárköszöntőt Haller István mondotta, aki szárnyaló szavakkal köszöntötte Andrássyban azt a vezért, akit a keresztény és nemzeti gondolat számára történelmi hivatása, nagy küldetése és sorsdöntő szerepe megkövetelt. Haller István beszéde alatt a több száz főből álló ünnepi közönség percekig tapsolta Andrássy Gyulát. Andrássy pohárköszöntőjében rátért azoknak az okoknak és előzményeknek kifejtésére, amelyek őt arra bízták, hogy éppen a keresztény kurzusnak úgynevezett politikai válsága idején csatlakozott ehhez a táborhoz. Okfejtései, valamint az egész politikai helyzetre kiterjeszkedő fejtegetései, amelyeken a meggyőződés mély heve és a politikai éleslátás tisztasága csillogott át, rendkívüli benyomást tettek a párt tagjaira s megállapítható, hogy ez Andrássy és a keresztény párt között létesült szövetség nem csupán alkalmi érdekfrigy, hanem mindkét részről a legőszintébb, a legodaadóbb és a legigazabb érzelmekből fakadó összhang. Megválasztottál az intézőbizottságot A keresztény nemzeti egyesülés pártja ma este fél hétkor értekezletet tartott a Károlyi-palotában. A párt kijelölte a tizenhét tagú intézőbizottságot, amelynek elnökévé egyhangú lelkesedéssel megválasztotta Andrássy Gyula grófot. Az értekezleten Rakovszky István elnökölt. A négytagú bizottságnak működéséért köszönetet mondtak, majd az intézőbizottság tagjaivá közfelkiáltással megválasztották a következő képviselőket : Andrássy Gyula grófot, Beniczky Ödönt, Bernolák Nándort, Ernst Sándort, Haller Istvánt, Homonnay Tivadart, Huszár Károlyt, Montra Aladárt, Kutkafalvy Miklóst, Lingauer Albint, Prőhle Vilmost, Szabi Józsefet, Szádeczky Lajost, Túri Bélát és Vrandischgraetz Lajos herceget. A felsorolt képviselőkön kívül az intézőbizottságok tagjai lesznek a párthoz tartozó összes miniszterek, a nemzetgyűlés elnöke és Pekár Gyula államtitkár. Andrássy Gyula köszönetet mondott a intézőbizottság elnökévé való megválasztásáért, kijelentette, hogy a párt bizalmát nagy megtiszteltetésnek tartja, a párt céljaival és törekvéseivel mindenben azonosítja magát. Bleyer Jakab, Huber János és Schulin Ödön képviselők Nyugatmagyarország kérdésére vonatkozóan hibáztatják a kormány magatartását és erélyesebb cselekvést várnak. Andrássy Gyula gróf csatlakozott ehhez a felfogáshoz. Kutkafalvy Miklós a rutén kérdésről beszélt hasonló értelemben. Végül Haller István agrárbizottság alakítását sürgette a párt kebelén belül. Ehhez hozzájárultak. Az értekezleten résztvevő képviselők ezután átmentek a Gellért-szállóba, ahol Andrássy tiszteletére lakoma volt. Andrássy ünneplése A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja ma este 8 órakor Andrássy Gyula gróf tiszteletére a Gellért-szállóban bankettet rendezett. A lakomán résztvettek: Rakovszky István, Ernst Sándor, Haller István, Szmrecsányi György, Huszár Károly, Bleyer Jakab, Bernolák Nándor, Sipőcz Jenő, Beniczky Ödön, Kutkafalvy Miklós, Csernus Mihály, Szodeczky Lajos, Bartos János, Somogyi István, Milotay István, Gerencsér István,Debreczeni István gyöngyösi főispán és még nagyon sokan. Haller üdvözli Andrássyt Az első pohárköszöntőt Haler István mondotta. Andrássy Gyula gróf legutolsó parlamenti beszédében hosszas megfigyelés után úgy találta, hogy a mi pártunk akarja megvalósítani azokat az elveket, amelyektől mi is, ő is az ország felemelését várjuk. Niki módjában volt megfigyelni, hogy a mi szándékaink és intencióink megfelelnek a nép és az ország érdekeinek. Mi a magunk zászlajára ugyanazt a két jelszót tűztük ki, amely gerince volt legutolsó beszédének : A keresztény és nemzeti jelszót» A kereszténység életprincipiuma, amely nem jelent sohasem gyűlöletet, elnyomást. ■ Hiába állítják szembe a mi irányzatunkkal azt a liberalizmust, amely Deák Ferenc és Eötvös szeme előtt lebegett és amelynek apostola volt Kossuth Lajos. Sohasem fogjuk ezt megtagadni. Mi csak azt a liberalizmust tagadjuk meg, amely önimádás volt és amely minden nemzeti értéket hajlandó volt felégetni, ss ezzel tulajdonképpen visszatértünk Széchenyihez. Széchenyi fajmagyar volt és Széchenyi keresztény volt. Deák Ferenc is magyar volt, liberális is volt, de amellett hivő katolikus. Az egész ország keresztény politikai táborának nevében örömömet fejezem ki afelett, hogy egy olyan tapasztalt és nagyértékű politikus hozzánk jött, vezetésre szegődött. Az a politikus, aki megáll, visszafelé megy. Aki nem tudja az események konzekvenciáit levonni, megszűnt politikus lenni. Kegyelmes Uram ! Fogadd hűségünket, támogatásunkat, bennünk csalódni" sohasem fogsz. (Taps és éljenzés.) Andrássy gróf beszéde Ezután Andrássy Gyula gróf szólalt föl. — Azt írták rólam a lapok egy részében : ne bízzanak Andrássyban, olyan nem következetes. Én azzal védekezem, hogyha hosszú pályafutásom alatt némely kérdésben megváltoztattam álláspontomat, úgy ebben igen jó társaságra tudok hivatkozni. Legnagyobb férfiaink mindig következetesek voltak, mindig ugyanazt mondták? Kossuth Lajos vajjon ugyanúgy’ cselekedett-e a nemzetiségi kérdésben 48 előtt és 48 után ? Kossuth Lajosnak ugyanaz volt-e a nézete a dinasztikus kérdésben 48 előtt és 49 után ? Hát Széchenyi Istvánnál, aki megindította a nagy reformokat és később megdöbbent saját munkájának következményeiről, az ő pályafutásában nem látjuk ezt é