Magyarság, 1921. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-25 / 45. szám

1021. február 25. péntek Budapest, II. évf. 45. (50.) szám MHAlBSlfi Előfizetési árak : aartentfirtg I VII. termet, Mlku-vncii a. ama. R&rrsKs sssnsKs FeleIŐS m,ld­av Egyes szán ára 2 korona Megjelenni kettő kivételével mindennap. Buda vára Elesettségünk, megcsonkultsá­­gunk, vérveszteségünk szomorú napjainak hétköznapi szürkesé­gében ma egy fénysugár villant föl. A fáklyát a magyar történet­írás egyik büszkesége tartotta és szövetnekének tüzét az igazságos Mátyás udvarának fényétől köl­csönözte. Csonkamagyarország fő­városának elcsigázott kulturkö­­zönsége fölragyogó arccal, meg­csillanó szemekkel hallgatta a tudós előadását és csodálta Buda várának félezredéves remekeit. Két éve lesz, hogy ennek a vá­rosnak falait a nemzetköziség színének műdrapériáival borította el a lázadások vérhulláma s ami érték, nyersanyag még megma­radt a nagy háborús mérkőzés után, azt idegen megszállók hor­dái rabolták el. Azóta kifosztot­­tan, megraboltan, elgyengülten támolygunk a természet és jog tör­vényei ellenére megcsonkított ezer­éves hazánk szűk határai között. Nagy szegénységünkben szinte gondolni sem tudunk már jobb időkre s most előáll íme a tör­ténelem tudósa és csodát tesz ve­lünk. öt évszázad letűnt homályá­ból elébünk állítja elevenen, beszé­desen históriánk legragyogóbb fejezetét, amikor Buda várában Hollós Mátyás székelt. Az euró­pai néptengerben rokontalanul, elszigetelten élő magyarság tisz­teletet parancsolt abban az idő­ben egész Európának. Az olasz tengerparttól és Nándorfehérvár büszke várától a cseh-morva ha­­tárig, az oszmán portától a né­met császári trónig őt tisztelték, őt rettegték, érte rajongtak, mert a nyugati kultúra keleti végvárá­nak őrét látták benne. Kultúrát hozott Buda várának falai közé és kultúrát terjesztett e falak körül. Előőrse volt a nyugati klasszikus művelődésnek. Jobb­jában karddal védte hazája ha­tárait, fajának, a magyarságnak érdekeit, baljában pedig a Korvi­nákat szorongatta és az olasz humanisták kulturkincseit ültette át a magyar ugarba. Fényes udvart, pezsgő udvari életet teremtett meg a dunaparti várhegyen. Volt ebben szórako­zás és mulatság, baj vívás és bo­hóckodás, álarcos bál és lakoma, de a magva, a lényege salak­­mentes, színtiszta kultúra volt. Itália derűs­ége alól idecsaloga­tott és itthon, a magyar földből sarjadt, külföldet járt tudósok, írók és művészek írták a köny­veket, faragták a márványt, emel­ték a palotákat. A legendás fe­kete sereg védte a hazai rögöt, a kultúra serege pedig a hazai mű­velődést. Mert Hollós Mátyás idejekorán fölismerte, hogy a nemzeti nagyságnak, haladásnak és fejlődésnek egyenrangú té­nyezői a kard és a toll, az ecset és a szobrász kalapácsa. Ennél a pontnál kapcsolódik a Buda váráról ma elhangzott előadás napjaink politikájába. Mátyás király udvari életének nagy tanulságait soha úgy meg nem kellett szívlelnünk, mint most, történetünk legszom­orúbb napjaiban. Mert Hollós Mátyás kora óta a világ folyása lénye­gesen megváltozott. Akkor na­gyok voltunk, azóta megcsonkít­­tattunk. Akkor a kultúra még csak fényűzés volt, azóta élet­­szükségletté vált. És mint ahogyan a kicsiny Hollandia vagy Dánia s a többi törpe északi állam vi­lághatalmi pozícióját kultúrájá­val verekedte ki, úgy a kicsiny Csonkamagyarország is kultúrá­­jával fogja régi nagyságát, tör­téneti határait visszahódítani. Kultúránk eddig is fölülmúlta szomszédainkét, de a párisi böl­csek tanácsa ennek ellenére is a szerbek, oláhok és csehek ala­­csonyabbrendű kultúrájának igája alá rendelte a virágzó Délmagyar­­ország, az ősi műveltségű Erdély és a magyar Felföld kultúráit. A művelődéstörténetem örök törvénye szerint az elszakított területek felsőbbrendű kultúrája föl fogja szívni a föl­éje erőszakolt ala­­csonyabbrendű népelemeket Ez a felszívódás annál gyorsabb, annál hatásabb és biztosabb lesz, minél magasabbá tudjuk a megmaradt anyaország kultúráját fokozni. Ha még oly mélyre estünk is, egy pillanatra sem szabad elfeled­nünk, hogy azok a szellemi, er­kölcsi és politikai erők, amelyek Mátyás Magyarországot Közép- Európa döntő hatalmává tették, kiirthatatlanul élnek a mag­­ar­­ságban. Ha hiszünk bennük és ápoljuk őket, fel fognak emelni bennünket a porból, hova a vég­zet lesújtott. És ha a magyar tör­vényhozás és társadalom lehetővé teszi e hitünk ápolását, fokozott fejlesztését, úgy mihamar régi fényében fog ragyogni Buda vára, az európai kultúra keleti bástyája. András» a keresztény párt vitézd­­­zottságának dnáke A Keresztén­y párt Ünnepi vacsoráin Andrássy tiszteletére Andrássy arafrik okfejtései a Keresztény párth­oz való csatlak­ozásáról — A Magyarság tudósitójától — A mai nap messzehangzó politikai eseménye a keresztény nemzeti egye­sülés pártjának az a cselekedete, amely­­lyel Andrássy Gyula grófot formálisan is pártvezérül,­ illetve az intézőbizott­ság elnökévé választotta meg. Ez a választás lényegileg és formailag kife­jezi azt a viszonyt, amellyel Andrássy Gyula gróf a keresztény nemzeti egye­sülés pártjába lépett. Meg kell állapí­­tani, hogy Andrássy vezérségének elfogadása a párt részéről teljes egyértelműséggel és egyhangúsággal történt, amely eleven és hatha­tós kifejezése volt a párt bizalmá­nak és meleg­szeretetének megnyilat­kozása a pártértekezleten és az új ve­zér tiszteletére rendezett vacsorán, amelyen a párt képviselő tagjai közül valamennyien részt vettek, sokan a kül­tagok közül is, valamint a székesfővá­ros magisztrátusai, élükön Sipőcz Jenő­vel. A vacsora mindvégig a leglelke­sebb hangulatban folyt le. Az asztalfőn Andrássy Gyula gróf ült Rakovszky Ist­ván és Sipőcz Jenő között, mig vele szemben Haller István és Ernst Sándor foglaltak helyet A kormány tagjai kö­zül senki sem jelent meg az ünnepi va­csorán, ami különböző magyarázatokra adott alkalmat, azonban köztudomásúvá vált, hogy a kormány a ma estére hir­detett minisztertanács miatt nem vehe­tett részt Andrássy ünneplésén. Az első pohárköszöntőt Haller István mondotta, aki szárnyaló szavakkal kö­szöntötte Andrássyban azt a vezért, akit a keresztény és nemzeti gondolat számára történelmi hivatása, nagy küldetése és sorsdöntő szerepe meg­követelt. Haller István beszéde alatt a több száz főből álló ünnepi közönség percekig tapsolta Andrássy Gyulát. Andrássy pohárköszöntőjében rátért azoknak az okoknak és előzményeknek kifejtésére, amelyek őt arra bízták, hogy éppen a keresztény kurzusnak úgynevezett politikai válsága idején csatlakozott ehhez a táborhoz. Okfej­tései, valamint az egész politikai hely­zetre kiterjeszkedő fejtegetései, ame­lyeken a meggyőződés mély heve és a politikai éleslátás tisz­tasága csillogott át, rendkívüli be­nyomást tettek a párt tagjaira s meg­állapítható, hogy ez Andrássy és a keresztény párt között létesült szövet­ség nem csupán alkalmi érdekfrigy, hanem mindkét részről a legőszintébb, a legodaadóbb és a legigazabb érzelmek­ből fakadó összhang. Megválasztottál­ az intézőbizottságot A keresztény nemzeti egyesülés pártja ma este fél hétkor értekezletet tartott a Károlyi-palotában. A párt kijelölte a tizenhét tagú intézőbizottságot, amelynek elnökévé egyhangú lelkesedéssel megvá­lasztotta Andrássy Gyula grófot. Az értekezleten Rakovszky István el­nökölt. A négytagú bizottságnak műkö­déséért köszönetet mondtak, majd az intézőbizottság tagjaivá közfelkiáltással megválasztották a következő képviselő­ket : Andrássy Gyula grófot, Beniczky Ödönt, Bernolák Nándort, Ernst Sándort, Haller Istvánt, Homonnay Tivadart, Huszár Károlyt, Montra Aladárt, Kutka­­falvy Miklóst, Lingauer Albint, Prőhle Vilmost, Szabi Józsefet, Szádeczky Lajost, Túri Bélát és Vrandischgraetz Lajos her­ceget. A felsorolt képviselőkön kívül az intézőbizottságok tagjai lesznek a párthoz tartozó összes miniszterek, a nemzet­gyűlés elnöke és Pekár Gyula állam­titkár. Andrássy Gyula köszönetet mondott a intézőbizottság elnökévé való megválasz­tásáért, kijelentette, hogy a párt bizalmát nagy megtiszteltetésnek tartja, a párt céljaival és törekvéseivel mindenben azonosítja magát. Bleyer Jakab, Huber János és Schulin­ Ödön képviselők Nyugatmagyarország kérdésére vonatkozóan hibáztatják a kor­mány magatartását és erélyesebb cselek­vést várnak. Andrássy Gyula gróf csat­lakozott ehhez a felfogáshoz. Kutkafalvy Miklós a rutén kérdésről beszélt hasonló értelemben. Végül Haller István agrár­­bizottság alakítását sürgette a párt kebe­lén belül. Ehhez hozzájárultak. Az érte­kezleten résztvevő képviselők ezután át­mentek a Gellért-szállóba, ahol Andrássy tiszteletére lakoma volt. Andrássy ünneplése A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja ma este 8 órakor Andrássy Gyula gróf tiszteletére a Gellért-szállóban bankettet rendezett. A lakomán résztvettek: Ra­­kovszky István, Ernst Sándor, Haller István, Szmrecsányi György, Huszár Ká­roly, Bleyer Jakab, Bernolák Nándor, Sipőcz Jenő, Beniczky Ödön, Kutkafalvy Miklós, Csernus Mihály, Szo­deczky Lajos, Bartos János, Somogyi István, Milotay István, Gerencsér István,­­Debreczeni Ist­ván gyöngyösi főispán és még nagyon sokan. Haller üdvözli Andrássyt Az első pohárköszöntőt Haler István mondotta. Andrássy Gyula gróf legutolsó parla­menti beszédében hosszas megfigyelés után úgy találta, hogy a mi pártunk akarja megvalósítani azokat az elveket, amelyektől mi is, ő is az ország feleme­lését várjuk. Niki módjában volt meg­figyelni, hogy a mi szándékaink és inten­cióink megfelelnek a nép és az ország érdekeinek. Mi a magunk zászlajára ugyanazt a két jelszót tűztük ki, amely gerince volt legutolsó beszé­dének : A keresztény és nemzeti jelszót» A kereszténység életprincipiuma, a­mely nem jelent sohasem gyűlöletet, elnyomást. ■ Hiába állítják szembe a mi irányzatunk­kal azt a liberalizmust, amely Deák Fe­renc és Eötvös szeme előtt lebegett és amelynek apostola volt Kossuth Lajos. Sohasem fogjuk ezt megtagadni. Mi csak azt a liberalizmust tagadjuk meg, amely önimádás volt és amely minden nemzeti értéket hajlandó volt felégetni, s­s ezzel tulajdonképpen visszatértünk Széchenyi­hez. Széchenyi fajmagyar volt és Széche­nyi keresztény volt. Deák Ferenc is ma­gyar volt, liberális is volt, de amellett hivő katolikus. Az egész ország keresz­tény politikai táborának nevében örömö­met fejezem ki afelett, hogy egy olyan tapasztalt és nagyértékű politikus hoz­zánk jött, vezetésre szegődött. Az a politikus, aki megáll, visszafelé megy. Aki nem tudja az események konzekven­ciáit levonni, megszűnt politikus lenni. Kegyelmes Uram ! Fogadd hűségünket, támogatásunkat, bennünk csalódni" soha­sem fogsz. (Taps és éljenzés.) Andrássy gróf beszéde Ezután Andrássy Gyula gróf szólalt föl. — Azt írták rólam a lapok egy részé­ben : ne bízzanak Andrássyban, olyan nem következetes. Én azzal védekezem, hogyha hosszú pályafutásom alatt némely kérdés­ben megváltoztattam álláspontomat, úgy ebben igen jó társaságra tudok hivatkozni. Legnagyobb férfiaink mindig következe­tesek voltak, mindig ugyanazt mondták? Kossuth Lajos vajjo­n ugyanúgy’ cseleke­dett-e a nemzetiségi kérdésben 48 előtt és 48 után ? Kossuth Lajosnak ugyanaz volt-e a nézete a dinasztikus kérdés­ben 48 előtt és 49 után ? Hát Szé­chenyi Istvánnál, aki megindította a nagy reformokat és később megdöb­bent saját munkájának következményeiről, az ő pályafutásában nem látjuk ezt é

Next