Magyarság, 1921. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-26 / 46. szám

1921. február 20. szombat Budapest, II. évf. 46. (60.) szám MMAIBSII. Előfizetési Arak: X^WZ5*i»\az»‘»'l,e8eWse9 • vn. kerület, Miuw-utca «. msm. SS "A"! IS­E2SE Felelős szerkesztő: Mii­otay IstvA^:;^^ iSSSfSA Egyes szára Ar« 2 korona • Megjelenik k­étlő feltétel­vel mmni.nnap. Az ablakon át Teleki miniszterelnök ma egy újságíró előtt kedvetlen és keserű hangú nyilatkozatot tett a poli­tikai helyzetről s arról a hossza­dalmasságról, mellyel a nemzet­gyűlés a kormány programjáról vitatkozik s amely, úgy látszik, türelmetlenné teszi a miniszter­­elnök urat. Ő — mondta egyebek közt — szívesen elhagyja helyét, ha a vitát még sokáig folytatják. A mentők mondása szerint min­denkit érhet baleset. Én — je­gyezte meg a miniszterelnök — megfordítom ezt a mondást. Mindenkit érhet szerencse, még a miniszterelnököt is érheti az a szerencse, hogy elhagyhatja he­lyét Kijelentette még igazán kedves őszinteséggel azt is, hogy ő, ha ellenzéki képviselő volna, még sokkal erősebb kritikát tudna gyakorolni a kormány hibáival szemben, mint az most a nem­zetgyűlésben történik. Ez a vita azonban szerinte most már egyéb fontos feladatokban gátolja a törvényhozást s ideje volna vé­get vetni. Én magam persze — mondta Teleki gróf — nem in­dítványozhatom a vita befejezé­sét, mert magamról van szó, vi­szont azonban nem vagyok poli­tikus s igy nem tudom belátni, mire jó voltaképpen e vitát foly­tatni Ha jókedvűnk volna, eltréfál­­kozhatnánk a kormány elnöké­nek különösen ezen a legutóbbi kijelentésén. Mert ha komolyan és szó szerint vennénk ezt a nyi­latkozatot, olyan kérdőjellel ta­lálnánk magunkat szemközt, amelynek megfejtése sok min­dent megmagyarázhatna, amit különben nem tudtunk volna ed­dig megérteni mindabból ami hónapok óta a magyar politiká­ban történik. De nyilvánvaló, ugy­e, hogy ez a kijelentés nem őszinte önvallomás, inkább iro­nikus célzás a politikusoknak és a politikának arra a válfajára, mely haszontalan és hosszadal­mas vitákban keresi a gyógyitó­­szert a nemzet és az ország se­beire. Teleki Pál gróf, aki a tudós idegenkedését érzi a politikával, mint önmagáért való mesterség­gel és hivatással szemben, ért­hető, ho­­gy kritizálja meg azo­kat, akik beszélnek pusztán a szó kedvéért s olyan munkát vé­geznek, amelynek eredményéről a magyar gazda is azt szokta mondani, hogy szalmára sok, szemre kevés. Bennünket azonban a minisz­terelnök nyilatkozatából inkább az érdekel amit ő nem mondott el, de ami ott lappang a keserű jókedv mögött, mellyel a nemzet­gyűlés és a kormányzópártok magatartását szemléli. Ez pedig az a valóság, hogy a kormány feje a pártok között és a pártok fölött most elfoglalt sajátságos NP, nem ura annak a szerkezetnek, melynek egyéb­ként minden mozgását neki­­kel­lene irányítania és megszabnia. A miniszterelnök úr majdnem áperte kimondja, hogy ő élhetett kézzel kénytelen nézni, mit csi­nálnak azok a pártok, melyeknek politikai támogatása és bizalma folytán ő a kormány élén áll, annak tevékenységét vezeti s ezért a felelősséget a nyilvános­sággal szemben, de elsősorban a nemzetgyűléssel szemben is vi­seli. Mert a bizalom és a politikai támogatás — már olyan amilyen — megvan ugyan, de a kormány feje, mihelyt szük­sége volna rá, nem élhet vele, mert ez a bizalom és ez a támo­gatás a pártok mai erőviszonyai és összetétele mellett csak annyit jelent hogy a miniszterelnököt elviselik mindaddig, míg ő is csak éppen viselni akarja ezt a címet, de ha megfelelni is pró­bálna neki annak rendje és módja szerint, akkor mindjárt baj esik a szerkezeten. Teleki Pál gróf érzi ezt a sajátságos helyzetet minden ferdeségével s miután azt is érzi, hogy nincs módjában rajta segíteni, igy kívülről, az ablakon át üzenget be a pártok­nak, hogy vagy engedjék való­ban kormányozni, vagy engedjék békében eltávozni. Hiszen, ha a jelenlétét nem veszik észre, vagy nem akarják észrevenni, a távo­zását sem vehetik rossz néven. Hát ez bizony nem jól van így sem a pártok, sem a miniszter­elnök úr és — ha lehet még erről beszélni — az ország szem­pontjából sem. Nagyatádi Szabd a liberális Dsohsz ellen A kisgazdapárt bizalmat szavazott vezérének lomcsánál a cenzúra enzimeséről­­ A kis­gazdák a szabadforgalmat követelik — A Magyarság tudósítójától — A kisgazdapárt ma este mintegy ötven képviselő részvételével értekezletet tar­tott, amelyen nagyatádi Szabó földmivel­ségügyi miniszter is megjelent. Az érte­kezleten elsőnek Gömbös Gyula szó­lalt fel: — A lapokban — úgymond rend­szeres hadjárat indult nagyatádi Szabó István ellen. A párt tisztában van ezek­nek a híreknek tendenciás voltával és éppen ezért sziklaszilárdan áll ve­zére mögött. Indítványt terjesztett elő, amelyben a párt bizalmát nyilvánítja nagyatádi Szabó István iránt, to­vábbá kifejezi azt a szándékát, hogy ve­zérével együtt akar a keresztény Ma­gyarország újjáépítésében résztvenni A kisgazdapárt visszautasít minden kútmér­­gezést A liberális blokk és a kisgazda­­párt között nincs semmi kapcsolat A párt egyedül is erősnek érzi magát és nincs olyan pártokra utalva, amelyeknek pro­gramja ellentétes a keresztény újjáébre­­dés eszméjével. Nagyatádi Szabó szólalt fel ezután. Ki­jelenti, hogy a liberális blokktól teljesen távol áll, ő mindig a kisgazdapárt elvei­nek érvényesítéséért küzdött, esze ágában sincs, hogy a pártot akárkinek is literálja. Több felszólalás után Tomcsányi Vil­mos könnyítéseket ígért a cenzúra terén. Indítványozza, hogy a kormányprogram vitáját minél előbb fejezzék be. Dömötör Mihály az ellátatlanok katasz­terének elkészítését követeli a közélel­mezési minisztertől Mayer János szólalt fel ezután. Kije­lentette, hogy a legközelebbi értekezletre a közélelmezési minisztert is meghívják és megkérdik, mi a szándéka a jövőre vonatkozóan, mert ha továbbra is a sza­badforgalom ellen foglal állást, akkor megvonják tőle bizalmukat. Szijj Bálint és Lehandl Károly követel­ték a földbirtokreform és a házhelyekről szóló törvény mielőbbi végrehajtását, a belügyi tárcának kisgazdapárti politikus­sal való betöltését,, végül a kis üstök mi­előbbi felállítását. A Keresztényszociális-szottság programja A keresztény párt szociális­ bizottságá­nak péntek este hat órai alakuló­ ülésén Bernozák Nándor azt javasolta, hogy a bizottság vonja munkakörébe a köztiszt­viselők megfelelő ellátásának kérdését, a rokkantügyet, gyermekvédelmet és a nő­védelmet is. Frühwirth Mátyás súlyt helyezett arra, hogy a nemzetgyűlésnek még hátralevő ideje alatt teljes energiával juttassa ér­vényre a párt a maga szociális program­ját, hajtsa keresztül a munkáskérdés re­formját, az ipari munkásoknak a vállalat hasznában való részesedését, a munkás­­kamarák felállítását és a panaszbizottsá­gok létesítését Nem szabad megfeled­kezni a mezőgazdasági munkások szo­ciális ügyeinek rendezéséről sem. Szabó József (budapesti) kívánatosnak tartja, hogy a párt szoros érintkezést tartson fenn a keresztény munka,sszerve­­zetekkel és gondoskodjék arról, hogy a bizottságnak a munkásság képviselői be­vonásával hozott határozatai a pártban és párton kívül feltétlenül érvényesülje­nek. Elsősorban azokat a kérdéseket óhajtaná tárgyalni, amelyekkel a mun­kásság égető bajai sürgősen orvosolhatók. Ilyennek tartja a panaszbizottság meg­szervezését. Bendrd Ágoston népjóléti miniszter mindenekelőtt a munkásbiztosításról szóló és a nemzetgyűlés előtt fekvő törvény­javaslat és" a kereskedelemügyi minisz­térium törvényelőkészítő bizottságában már előkészített egyéb javaslatok meg­oldását tartja szükségesnek Elnök bemutatta a közszolgálati alkal­mazottak nemzeti szövetségének a kor­mányhoz intézett két memorandumát Ja­vaslatára elhatározta a bizottság, hogy a legközelebbi szerdán a köztisztviselők súlyos anyagi helyzetének kérdését veszi részletes tárgyalás alá és pénteken foglal­kozik a munkásbiztosításról szóló javaslat­tal Később kerül sorra a gazdasági szak­­egyesületekről, a magánalkalmazottak szolgálati viszonyáról, az ipari és keres­kedelmi vállalatoknál alkalmazott szemé­lyek munkaidejéről, a munkáskamarákról és a panaszbizottságokról szóló munkála­tok, továbbá a tisztviselő és munkáslaká­sok, valamint az aggkori­ rokkantság és munkanélküliség esetére szóló biztosí­tásra vonatkozó előterjesztés. Tárgyalni fogja a bizottság a mezőgazdasági mun­kások szociális kérdéseit és az ipari vál­lalatok jövedelméből való részesedés kér­dését is. A disszidtensek többsége belép a keresztény pártba Andrássy belépése a Keresztény Nem­zeti Egyesülés pártjába úgy a nemzet­gyűlési, mint a parlamenten kívül álló politikai tényezők közt nagy elevenséget és mozgalmasságot idézett elő. A keresz­tény párt újjászervezése és megerősödése elsősorban a disszidens csoportra fogja éreztetni hatását: a két nagy párt között ma még elhelyezkedést nem talált frakció többsége feltétlenül csatlakozni fog a Ke­­resztény Egyesülethez, amely tegnap kü­lön agrár­bizottságot küldött ki, hogy a párt programját kibővítse és átdolgozza a faun népének igényei szerint a grid­ megnyissa az utat a túlnyomóan agrár­­színezetű disszidensek csatlakozására. Mint értesülünk, a csoport tagjai közül bizonyosra vehető Mikványi Jenő, Beischl Richard, Parányi Ferenc, Kar­a­fiát­h Jenő, Huszár Elemér, Kenéz Béla, Pallavicini György őrgróf, Jozettler Jenő, Gyömörey György és Magyar Kázmnár belépése. Fáy Gyula és Putnoky Móric alkalmasint visszamennek a kisgazdákhoz, Klebelsberg Kunó gróf egyelőre még nem döntött, Sig­­ray Antal gróf pedig főkormánybiztosi állása miatt nem csatlakozik egyik nagy párthoz semó. Ki Überaus blokk Jelentettük, hogy a Polgárok és Mun­kások Szövetsége eímén új radikális­­liberális tömb verődött össze felette tarka és viharvert múltú politikai elemekből. Ez a Balthazár—Giess­wein—Persian— Batthyány Tivadar cégvezetésével alakult szövetség a maga körüjött és vegyes ka­ravánjával pontosan az ellenkező­jét érte el annak a hatásnak, amelyre számított. Egyetlen valóságos eredménye Bárczyék és Sándor Pálék hadrakelésének, hogy megmozdulásuk erjedésbe hozta a mér­sékelt, konzervatív szabadelvűeket is, akiket Zichy János gróf próbál, egy táborba tömöríteni és bizonyos nemzet­gyűlési tényezőkkel közös politikai alapra gyűjteni. Zichy fáradozása odairányul, hogy az új csoportosulás élére Apponyi Albert grófot nyerjék s esetleg bevonják Váz­sonyi Vilmost is, aki a jövő hónap folyamán érkezik Budapestre. Apponyi azonban ebben a formában aligha vállalja a vezetést, csak abban az esetben, ha sikerülni fog együttműködést terem­teni az Andrássy vezérlete alatt álló ke­resztény párt és Zichyék között Hadik János gróf egyelőre semmiféle politikai akcióban nem­­dván részt venni , Egy na­p nevéhez kapcsolt találgatások teljesség­gel léghijjas térben mozognak. A liberális új­ságok tudni vélik, hogy Ugrón Gábor szintén csatlakozik a libe­rális blokkok valamelyikéhez. Akiknek Ugrón Gábor egyéniségét az utóbbi idő­ben volt alkalmuk megfigyelni, azok előtt nem titok, hogy az utolsó hetek politikai, eseményei őt sem hagyták érintetlenül. Ugrón maga a legélesebb formában kije­lentette a blokkjukba őt invitáló Balt ha­­tároknak, hogy nemcsak hogy nem csat­lakozik hozzájuk, de elítéli és kárhoza­­tosnak tartja az októbristák rezgelődését. Hadik János cáfolata Egyes lapok azt írták, hogy Hadik Já­nos gróf tárgyalásokat folytat a múlt po­litikai élet egyes tényezőivel új párt­ alakítás " dolgában. E hírekkel szemben Hadik János gróf a következő nyilatko­zatot adta ki: — Most érkeztem vidékről a fővá­rosba, olvasom egyes lapokban, hogy én Zichy János gróffal, Kürthy Lajos báró­val és Vássonyi Vilmossal és másokkal egy párt megteremtésén fáradozom. Nem tudom, van-e ilyen szervezkedés, de én részemről semmiféle pártalakitási munkában részt nem vettem és b­oátte­­kvmet senkivel nem folytattam.

Next