Magyarság, 1921. február (2. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-26 / 46. szám
1921. február 20. szombat Budapest, II. évf. 46. (60.) szám MMAIBSII. Előfizetési Arak: X^WZ5*i»\az»‘»'l,e8eWse9 • vn. kerület, Miuw-utca «. msm. SS "A"! ISE2SE Felelős szerkesztő: Miiotay IstvA^:;^^ iSSSfSA Egyes szára Ar« 2 korona • Megjelenik kétlő feltételvel mmni.nnap. Az ablakon át Teleki miniszterelnök ma egy újságíró előtt kedvetlen és keserű hangú nyilatkozatot tett a politikai helyzetről s arról a hosszadalmasságról, mellyel a nemzetgyűlés a kormány programjáról vitatkozik s amely, úgy látszik, türelmetlenné teszi a miniszterelnök urat. Ő — mondta egyebek közt — szívesen elhagyja helyét, ha a vitát még sokáig folytatják. A mentők mondása szerint mindenkit érhet baleset. Én — jegyezte meg a miniszterelnök — megfordítom ezt a mondást. Mindenkit érhet szerencse, még a miniszterelnököt is érheti az a szerencse, hogy elhagyhatja helyét Kijelentette még igazán kedves őszinteséggel azt is, hogy ő, ha ellenzéki képviselő volna, még sokkal erősebb kritikát tudna gyakorolni a kormány hibáival szemben, mint az most a nemzetgyűlésben történik. Ez a vita azonban szerinte most már egyéb fontos feladatokban gátolja a törvényhozást s ideje volna véget vetni. Én magam persze — mondta Teleki gróf — nem indítványozhatom a vita befejezését, mert magamról van szó, viszont azonban nem vagyok politikus s igy nem tudom belátni, mire jó voltaképpen e vitát folytatni Ha jókedvűnk volna, eltréfálkozhatnánk a kormány elnökének különösen ezen a legutóbbi kijelentésén. Mert ha komolyan és szó szerint vennénk ezt a nyilatkozatot, olyan kérdőjellel találnánk magunkat szemközt, amelynek megfejtése sok mindent megmagyarázhatna, amit különben nem tudtunk volna eddig megérteni mindabból ami hónapok óta a magyar politikában történik. De nyilvánvaló, ugye, hogy ez a kijelentés nem őszinte önvallomás, inkább ironikus célzás a politikusoknak és a politikának arra a válfajára, mely haszontalan és hosszadalmas vitákban keresi a gyógyitószert a nemzet és az ország sebeire. Teleki Pál gróf, aki a tudós idegenkedését érzi a politikával, mint önmagáért való mesterséggel és hivatással szemben, érthető, hogy kritizálja meg azokat, akik beszélnek pusztán a szó kedvéért s olyan munkát végeznek, amelynek eredményéről a magyar gazda is azt szokta mondani, hogy szalmára sok, szemre kevés. Bennünket azonban a miniszterelnök nyilatkozatából inkább az érdekel amit ő nem mondott el, de ami ott lappang a keserű jókedv mögött, mellyel a nemzetgyűlés és a kormányzópártok magatartását szemléli. Ez pedig az a valóság, hogy a kormány feje a pártok között és a pártok fölött most elfoglalt sajátságos NP, nem ura annak a szerkezetnek, melynek egyébként minden mozgását nekikellene irányítania és megszabnia. A miniszterelnök úr majdnem áperte kimondja, hogy ő élhetett kézzel kénytelen nézni, mit csinálnak azok a pártok, melyeknek politikai támogatása és bizalma folytán ő a kormány élén áll, annak tevékenységét vezeti s ezért a felelősséget a nyilvánossággal szemben, de elsősorban a nemzetgyűléssel szemben is viseli. Mert a bizalom és a politikai támogatás — már olyan amilyen — megvan ugyan, de a kormány feje, mihelyt szüksége volna rá, nem élhet vele, mert ez a bizalom és ez a támogatás a pártok mai erőviszonyai és összetétele mellett csak annyit jelent hogy a miniszterelnököt elviselik mindaddig, míg ő is csak éppen viselni akarja ezt a címet, de ha megfelelni is próbálna neki annak rendje és módja szerint, akkor mindjárt baj esik a szerkezeten. Teleki Pál gróf érzi ezt a sajátságos helyzetet minden ferdeségével s miután azt is érzi, hogy nincs módjában rajta segíteni, igy kívülről, az ablakon át üzenget be a pártoknak, hogy vagy engedjék valóban kormányozni, vagy engedjék békében eltávozni. Hiszen, ha a jelenlétét nem veszik észre, vagy nem akarják észrevenni, a távozását sem vehetik rossz néven. Hát ez bizony nem jól van így sem a pártok, sem a miniszterelnök úr és — ha lehet még erről beszélni — az ország szempontjából sem. Nagyatádi Szabd a liberális Dsohsz ellen A kisgazdapárt bizalmat szavazott vezérének lomcsánál a cenzúra enzimeséről A kisgazdák a szabadforgalmat követelik — A Magyarság tudósítójától — A kisgazdapárt ma este mintegy ötven képviselő részvételével értekezletet tartott, amelyen nagyatádi Szabó földmivelségügyi miniszter is megjelent. Az értekezleten elsőnek Gömbös Gyula szólalt fel: — A lapokban — úgymond rendszeres hadjárat indult nagyatádi Szabó István ellen. A párt tisztában van ezeknek a híreknek tendenciás voltával és éppen ezért sziklaszilárdan áll vezére mögött. Indítványt terjesztett elő, amelyben a párt bizalmát nyilvánítja nagyatádi Szabó István iránt, továbbá kifejezi azt a szándékát, hogy vezérével együtt akar a keresztény Magyarország újjáépítésében résztvenni A kisgazdapárt visszautasít minden kútmérgezést A liberális blokk és a kisgazdapárt között nincs semmi kapcsolat A párt egyedül is erősnek érzi magát és nincs olyan pártokra utalva, amelyeknek programja ellentétes a keresztény újjáébredés eszméjével. Nagyatádi Szabó szólalt fel ezután. Kijelenti, hogy a liberális blokktól teljesen távol áll, ő mindig a kisgazdapárt elveinek érvényesítéséért küzdött, esze ágában sincs, hogy a pártot akárkinek is literálja. Több felszólalás után Tomcsányi Vilmos könnyítéseket ígért a cenzúra terén. Indítványozza, hogy a kormányprogram vitáját minél előbb fejezzék be. Dömötör Mihály az ellátatlanok kataszterének elkészítését követeli a közélelmezési minisztertől Mayer János szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy a legközelebbi értekezletre a közélelmezési minisztert is meghívják és megkérdik, mi a szándéka a jövőre vonatkozóan, mert ha továbbra is a szabadforgalom ellen foglal állást, akkor megvonják tőle bizalmukat. Szijj Bálint és Lehandl Károly követelték a földbirtokreform és a házhelyekről szóló törvény mielőbbi végrehajtását, a belügyi tárcának kisgazdapárti politikussal való betöltését,, végül a kis üstök mielőbbi felállítását. A Keresztényszociális-szottság programja A keresztény párt szociális bizottságának péntek este hat órai alakuló ülésén Bernozák Nándor azt javasolta, hogy a bizottság vonja munkakörébe a köztisztviselők megfelelő ellátásának kérdését, a rokkantügyet, gyermekvédelmet és a nővédelmet is. Frühwirth Mátyás súlyt helyezett arra, hogy a nemzetgyűlésnek még hátralevő ideje alatt teljes energiával juttassa érvényre a párt a maga szociális programját, hajtsa keresztül a munkáskérdés reformját, az ipari munkásoknak a vállalat hasznában való részesedését, a munkáskamarák felállítását és a panaszbizottságok létesítését Nem szabad megfeledkezni a mezőgazdasági munkások szociális ügyeinek rendezéséről sem. Szabó József (budapesti) kívánatosnak tartja, hogy a párt szoros érintkezést tartson fenn a keresztény munka,sszervezetekkel és gondoskodjék arról, hogy a bizottságnak a munkásság képviselői bevonásával hozott határozatai a pártban és párton kívül feltétlenül érvényesüljenek. Elsősorban azokat a kérdéseket óhajtaná tárgyalni, amelyekkel a munkásság égető bajai sürgősen orvosolhatók. Ilyennek tartja a panaszbizottság megszervezését. Bendrd Ágoston népjóléti miniszter mindenekelőtt a munkásbiztosításról szóló és a nemzetgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat és" a kereskedelemügyi minisztérium törvényelőkészítő bizottságában már előkészített egyéb javaslatok megoldását tartja szükségesnek Elnök bemutatta a közszolgálati alkalmazottak nemzeti szövetségének a kormányhoz intézett két memorandumát Javaslatára elhatározta a bizottság, hogy a legközelebbi szerdán a köztisztviselők súlyos anyagi helyzetének kérdését veszi részletes tárgyalás alá és pénteken foglalkozik a munkásbiztosításról szóló javaslattal Később kerül sorra a gazdasági szakegyesületekről, a magánalkalmazottak szolgálati viszonyáról, az ipari és kereskedelmi vállalatoknál alkalmazott személyek munkaidejéről, a munkáskamarákról és a panaszbizottságokról szóló munkálatok, továbbá a tisztviselő és munkáslakások, valamint az aggkori rokkantság és munkanélküliség esetére szóló biztosításra vonatkozó előterjesztés. Tárgyalni fogja a bizottság a mezőgazdasági munkások szociális kérdéseit és az ipari vállalatok jövedelméből való részesedés kérdését is. A disszidtensek többsége belép a keresztény pártba Andrássy belépése a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjába úgy a nemzetgyűlési, mint a parlamenten kívül álló politikai tényezők közt nagy elevenséget és mozgalmasságot idézett elő. A keresztény párt újjászervezése és megerősödése elsősorban a disszidens csoportra fogja éreztetni hatását: a két nagy párt között ma még elhelyezkedést nem talált frakció többsége feltétlenül csatlakozni fog a Keresztény Egyesülethez, amely tegnap külön agrárbizottságot küldött ki, hogy a párt programját kibővítse és átdolgozza a faun népének igényei szerint a grid megnyissa az utat a túlnyomóan agrárszínezetű disszidensek csatlakozására. Mint értesülünk, a csoport tagjai közül bizonyosra vehető Mikványi Jenő, Beischl Richard, Parányi Ferenc, Karafiáth Jenő, Huszár Elemér, Kenéz Béla, Pallavicini György őrgróf, Jozettler Jenő, Gyömörey György és Magyar Kázmnár belépése. Fáy Gyula és Putnoky Móric alkalmasint visszamennek a kisgazdákhoz, Klebelsberg Kunó gróf egyelőre még nem döntött, Sigray Antal gróf pedig főkormánybiztosi állása miatt nem csatlakozik egyik nagy párthoz semó. Ki Überaus blokk Jelentettük, hogy a Polgárok és Munkások Szövetsége eímén új radikálisliberális tömb verődött össze felette tarka és viharvert múltú politikai elemekből. Ez a Balthazár—Giesswein—Persian— Batthyány Tivadar cégvezetésével alakult szövetség a maga körüjött és vegyes karavánjával pontosan az ellenkezőjét érte el annak a hatásnak, amelyre számított. Egyetlen valóságos eredménye Bárczyék és Sándor Pálék hadrakelésének, hogy megmozdulásuk erjedésbe hozta a mérsékelt, konzervatív szabadelvűeket is, akiket Zichy János gróf próbál, egy táborba tömöríteni és bizonyos nemzetgyűlési tényezőkkel közös politikai alapra gyűjteni. Zichy fáradozása odairányul, hogy az új csoportosulás élére Apponyi Albert grófot nyerjék s esetleg bevonják Vázsonyi Vilmost is, aki a jövő hónap folyamán érkezik Budapestre. Apponyi azonban ebben a formában aligha vállalja a vezetést, csak abban az esetben, ha sikerülni fog együttműködést teremteni az Andrássy vezérlete alatt álló keresztény párt és Zichyék között Hadik János gróf egyelőre semmiféle politikai akcióban nemdván részt venni , Egy nap nevéhez kapcsolt találgatások teljességgel léghijjas térben mozognak. A liberális újságok tudni vélik, hogy Ugrón Gábor szintén csatlakozik a liberális blokkok valamelyikéhez. Akiknek Ugrón Gábor egyéniségét az utóbbi időben volt alkalmuk megfigyelni, azok előtt nem titok, hogy az utolsó hetek politikai, eseményei őt sem hagyták érintetlenül. Ugrón maga a legélesebb formában kijelentette a blokkjukba őt invitáló Balt határoknak, hogy nemcsak hogy nem csatlakozik hozzájuk, de elítéli és kárhozatosnak tartja az októbristák rezgelődését. Hadik János cáfolata Egyes lapok azt írták, hogy Hadik János gróf tárgyalásokat folytat a múlt politikai élet egyes tényezőivel új párt alakítás " dolgában. E hírekkel szemben Hadik János gróf a következő nyilatkozatot adta ki: — Most érkeztem vidékről a fővárosba, olvasom egyes lapokban, hogy én Zichy János gróffal, Kürthy Lajos báróval és Vássonyi Vilmossal és másokkal egy párt megteremtésén fáradozom. Nem tudom, van-e ilyen szervezkedés, de én részemről semmiféle pártalakitási munkában részt nem vettem és boáttekvmet senkivel nem folytattam.