Magyarság, 1925. április (6. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

1925 április 1, szerda MAGYARSÁG Napirendre ülte a nemzetgyű­lés a mezőgazdasági ímerjavaslatot A nemzetgyűlés ma is csak rövidke ülést tartott, h­ogy a­ következő nap munkarendjét megál­lapíthassa. Bródy- Harrach­ Tihamér előterjesztette a mező­­gazdasági hitel­javaslatról szóló bizott­sági jelentést. Putnoky Sándor pedig a fővárosi törvény módosításáról szóló jelentést ismertette. Mikovinyi Jenő elő­adó felszólalása után vita nélkül elfo­gadta a nemzetgyűlés a mentelmi bizott­ság javaslatát Zsilinszky Endre, Krak­­ker Kálmán, Hegedűs György, Peyer Károly, Vanczák János, Szabó József, Várnai Dániel, Bassay Károly és Bevárd Ágoston mentelmi ügyében. Maillot Nándor báró a magyar-lengyel szerző­désről tett jelentést. Ezután elhatározta a Ház, hogy a szerdai ülésre mindjárt kitűzi a. "mezőgazdasági hitelről, a fővá­rosi törvény módosításáról és a­ magyar­lengyel kereskedelmi szerződésről szóló javaslatokat. Beck Lajos kifogásolta, hogy a bizottsági ülések miatt­ a képvi­selők alig vehetnek részt a nemzetgyűlés munkájában. A jegyző jelentette, hogy a szerdai ülésen Eckhardt­ Tibor, Kiss Menyhért és Dénes István terjesztenek elő interpellációt. Ezután felolvasta a jegyző Mayer János földmivelésügyi miniszter írásbeli­­Válaszát Bodó János interpellációjára, amelyben a miniszter közli, hogy az Őszentiván és Újszentiván községek földreform ügyében átiratot intézett az OFB-hoz és úgy értesült, hogy a megváltási­ díjak előreláthatólag április vége felé kerülnek tárgyalásra. Ezzel az ülés be is fejeződött. A bizottságon tétjeidben is megszavazott a felsőházi javaslatot A nemzetgyűlés közjogi és igazság­ügyi együttes bizottsága Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök és Pesthy Pál igazságügymin­iszter részvételével­ ma folytatta a felsőházról szóló törvényja­vaslat részletes tárgyalását. A felsőházi tagok választásáról in­tézkedő 16. szakaszt azzal a módosítás­sal fogadták el, hogy az első válasz­tást a­ közigazgatási bíróság elnöke ve­zeti, a későbbi választásokról a felső­ház elnöke, az országgyűlés együtt nem létében pedig a közigazgatási bí­róság elnöke vezeti. A vitézi szék­­ és a is képviselethez j­utnak A felsőházi tagok választásáról ren­delkező 18. szakaszba Ugron Gábor in­dítványára olyan módosítást vettek fel, hogy az illető törvényhatóság nem küldheti be a felsőházba főispánját, sem­ azokat az állami­ tisztviselőket, akik a közigazgatási bizottság tagjai. A szervezetek és intézmények részéről választandó felsőházi tagokról szóló 19. szakasznál Eckhardt Tibor indítványoz­ta, hogy a vitézi szék hárma taggal nyerjen képviseletet a felsőházban. Nagy Emil azt kívánta, hogy az OKH és a Hangya is jusson képviselethez. Bethlen István gróf m­iniszterelnök fel­szólalása után a bizottság az eredeti szöveget fogadta el azzal a módosí­tással, hogy a vitézi szék egy taggal képviselethez jut a felsőháziban. A 20. szakasznál az előadó javaslatára ki­mondották, hogy a vitézi szék részéről a felsőházba küldendő tagot, a Budapes­ten székelő vitézi szék saját tagjai kö­zül válassza. A kinevezésen alapuló" felsőházi tag­ságról intézkedő 23. szakasznál Nagy Emil indítványára a bizottság kimon­dotta, hogy az ,­érdemes polgárok kö­zül a szavak" alatt, nők is értendők. Az előadó­, javaslatára a felsőházi tagsági jog megszűnéséről intézkedő 26., 27. és 27. szakaszok helyébe új sza­kaszt iktattak be, amely a következőket mondja: “­A felsőházi tagságot meg­szűntnek kell kimondani arra a tagra nézve: 1. aki a meghívó- vagy meg­bízólevél bemutatását elmulasztja és mulasztását a­ felsőház elnökének hiva­talos felszólítására sem pótolja; 2. aki az eskü letételét megtagadja vagy el­mulasztja; 3. akinek működése az eskü­ben fogadott, kötelezettségével ellentétbe kerül. Akinek tagságát­­megszűntnek mondták ki, azt öt éven át a­z ország­gyűlés egyik házának tagjává sem lehet megválasztani amikor a nemzetiségi képviselők a par­lamentben egyenesen állam- és nemzet­­ellenes magatartást­­ tanúsítottak. A má­sodik szempont az, hogy az esküben azt mondjuk: »Az ország törvényeit meg nem tagadom­. Tulajdonképpen azt kellene mondani, hogy az ország tör­vényeit megtartom,­­ de ez kissé mesz­­szebbmenő kifejezés. A cél az, hogy ne legyen folytatható olyan propaganda, amely a meghozott törvényeket érvény­teleneknek állítja be. Ennek a kérdés­nek igen nagy jelentősége lehet sok­féle szempontból. Itt van például a trónfosztási törvény, vagy a köztársa­sági propaganda. A harmadik szempont az, hogy: »A törvények megváltoztatására más mó­don, mint törvényes eszközökkel nem tö­rekszem«. Ez a puccsok ellen hozott in­tézkedés, amely mentalitás az utóbbi években meglehetősen el volt terjedve, sajnos, még a parlamentben is kifeje­­­­zésre jutott időről-időre, úgy­hogy a kor­mány kénytelen volt egyes képviselők­kel szemben­ igen erős rendszabályokhoz nyúlni. De a legitimista propaganda szempontjából is van ennek jelentősége. Ha valaki alkotmányos eszközökkel tö­rekszik valamely törvény megváltozta­tására, ez ellen senkinek sem lehet kifo­gása, de a meghozott törvények érvényét senki tagadásba nem veheti. A negyedik szempont bizonyos­­aktualitással bír, mert hiszen az utóbbi években a szélső balszárnyon bizonyos jelenségeket ta­pasztaltunk arra nézve, hogy az illető párthoz tartozó urak utasításokat kap­tak külföldről. Ez annyit jelent, hogy az ő függetlenségikt, a szuverenitásuk csak részleges és külföldről rángatott drót­emberekké válnak. Az eskü tehát igenis olyan védekezés, amely figyelmeztet minden pártot, hogy erre a lejtőre ne in­duljon. Magáévá tette Ugron Gábor ál­láspontját és indítványozta, hogy a 36. szakaszt, amely az eskü szövegét tartal­mazza, a bizottság tartsa függőben ad­dig, a­m­íg erre a kérdésre vonatkozólag a választójogi bizottsággal együttes ülést, lehet tartani.­­ A bizottság ezután a régi 26, 27. és 28. szakaszokat törölte s ezek helyébe az előadó által indítványozott új 27. sza­kaszt tette. Vita a Király által Kinevezed téren lett felsojtázi tagságéról A 32. szakasznál, amely az ország­­gyűlés két házának egymással való érintkezéséről szól, az előadó ugyanazt a módosítást javasolta, amelyet az ál­talános tárgyalás során a miniszterel­nök indítványozott. A bizottság ezt a módosítást elfogadta. A 41. szakasznál Széchenyi Viktor gróf indítványt tett, hogy a király által­­kinevezett, vala­mint életfogytiglan megválasztott fő­rendiházi tagok a felsőháznak élet­­fogytiglllan tagjai legyenek, ha a ma­gyar állampolgárságukat megtartották.. Lukács György, Kaas Albert báró és Nagy Emil hozzászólása után Bethlen István gróf minisztereln­ök azt fejte­gette, hogy a kegyeletlenség szempont­ját legfeljeb a kinevezettek kategóriá­jára lehetne felhozni, de semmiesetre sem a választott tagokra nézve. Az első kategóriánál sem lehet azonban erről szó, mert most felsőházat alkot­nak a főrendiház helyébe, már­pedig a királyi kinevezés a főrendiházra vo­natkozott, de nem vonatkozhatott a felsőházra. Ha például­­ szenátust alkot­nának,­ akkor sem lehetne honorálni ezt a szempontot. Amikor a Habsbur­gokat, néhány kivételével, egyénileg fosztják meg felsőházi tagságuktól, akkor nem lehet azt kívánni, hogy ezeknek a kinevezetteknek erősebb jo­guk legyen, mint maguknak a Habs­ A felsőházi jogon eshüjéről a választójogi bizottsággal együtt döntenek Rassay Károly aggályát fejezte ki, hogy a felsőház egyes tagjaira nézve nem lehet a szövegben foglalt jogcím­­konzekvenciákat levonni. Ugron Gábor arra mutatott rá, hogy a szakasz össze­függésben van a választójogi javaslat­tal s így célszerű volna, ha ezt a kér­dést egyelőre kikapcsolnák a tárgyalás anyagából. Bethlen István gróf miniszterelnök elismerte, hogy a kérdés tényleg­ kap­csolatban van az alsóházban teendő eskü kérdésével. A cél az volt, hogy az eskü csak bizonyos kategóriákra vo­natkozzék: a kinevezettek és a válasz­tottak ■ kategóriájára, mert hiszen azok, akik méltóság révén kerülnek be a felsőh­ázba, amúgy is esküt tesznek hi­­vatlauknál fogva. Az esküben négy kérdés van rendezve. Első a magyar államhoz és nemzethez való hűség. Ez bizonyos jelentőséggel bír akkor, ha visszaemlékezünk azokra az időkre. burgokna­k, vagy azoknak, akik ezer­éves törvényeink alapján ültek benn a főrendiházban. Ha a régi jogcímeket belevennék ebbe a javaslatba, ez i­n­­kongruenciát vonna maga után. A bizottság ezután Széchenyi gróf indítványát 6 szavazattal 5 ellenében elvetette. Lefű­tésére 1925 végére összefűtött a felsőházat A 42. szakasz után az előadó új sza­kasz felvételét javasolta,­ mely a követ­kezőképpen szól: »Az izraelita vallás­felekezet képviseletére hivatott felsőházi tag választásának szabályai a törvény 6—11. és 22. szakaszaiban megállapított szabályok figyelembevételével és az ér­dekelt hitközségekkel való tárgyalás alapján a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter az igazságügyminiszterrel egyet­értőleg állapítja meg. Ezt az intézke­dést a nevezett miniszterek bármikor módosíthatják.­ Ezután az előadó a 43. szakasznál olyan értelmű módosítást ajánlott, hogy az új felsőházat legkésőbb 1025 végéig össze kell hívni. A­ módosítást elfogad­­ták. Az országgyűlés felsőháza és akóháza között felmerülő esetleges konfliktusok elintézésére a 45. szakasznál az előadó a miniszterelnök által az általános tár­gyalás során indítványozott ú­j Szakaszt ajánlotta. Ugron Gábor, Rassay Károly és Örffy Imre felszólalása .'utan­ ik.hi-200' ság úgy döntött, hogy a konfliktusok ki­egyenlítésére irányuló , szakasz szövegét később állapítja meg. A további szaka­szokat a bizottság változatlanul fogadta el és így részleteiben is letárgyalta­­a­ felsőházról szóló törvényjavaslatot, . Flegtterűféli­s választójog! javasla! részletes tárgyalását A nemzetgyűlés választójogi külön bizottság Bethlen István gróf minisz­terelnök és Rakovszky Iván belügy­miniszter részvételével ma megkezdte az országgyűlési választásokról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A címhez Szilágyi Lajos szólalt fel. A miniszterelnöknek ama leplezetlen őszinteséggel kifejtett álláspontjára, hogy a törvényjavasl­atnál politikai hatalomról van szó, a radikális, ellen­zéki blokk nevében kijelentette, hogy a blokk nem­ a politikai hatalom kérdését keresi a javaslatban, hanem elsősor­ban emberi és állampolgári jognak te­kinti a választójogot s igy áthidalha­tatlan ellentét van a kormány és a blokk között. A miniszterelnök az álta­lános választójog veszedelmeiről szólva, rémképeket festett. Megítélése szerint Bethlen István beszéde kimerítette an­nak a bűncselekménynek a kritériumát, amelyet feltétlenül nemzetgyalázásnak nevezett volna valamelyik szoteabíró vagy ügyész, ha ellenzéki lab Kist követte volna el. A miniszterelnökkel szemben tagadta, hogy az ipari mun­kásság teljesen eltávolodott volna a nemzeti ideáltól, és tévesnek mondta a minszterelnöknek azt az állítását is, hogy a mezőgazdasági proletariátus a kultúra legalacsonyabb fokán áll és nem tudja felismerni a valódi nemzeti érdekeket. A miniszterelnök mindig a szélsőségektől fél és következetesen a forradalom veszélyét emlegeti. Az ellenzék megítélése szerint a forradal­mat éppen a miniszterelnök kormány­zási módszere érleli és készíti elő. Beth­len istkén a polgári társa­­sáspal vezetőszerepénest meg­őrzéséről Bethlen István gróf miniszterelnök a felszólalásra adott válaszában tévesnek mondotta múltkori beszédének azt az ér­telmezését, hogy a kormány és pártja a politikai hatalom megtartására törek­szik. Ő csak arra mutatott rá, hogy bi­zonyos társadalmi osztályok törekszenek a hatalomra. A szociáldemokratáknak azzal a törekvésével szemben, hogy osz­tályuralmat valósítson meg, elengedhe­tetlenül szükség van arra, hogy Ma­gyarországon az összes osztályok része­süljenek a politikai hatalomban, a pol­gári társadalom vezető szerepének meg­őrzésével. A leghatározottabban tiltako­zott az ellen, hogy múltkori beszédét félremagyarázzák. Tiszta a helyzet, ame­lyet nem hagy elhomályosítani, mert a szociáldemokrata párt Magyarországon is és mindenütt osztályharcot hirdet és osztályuralomra törekszik. A bizottság ezután a törvényjavaslat címét elfogadta s megkezdte a választó­­jogosultságról szóló első szakasz tár­gyalását. Első felszólaló Szilágyi Lajos volt. Nem helyesli az állampolgárság időtartamának maghatározását s nem ért egyet a helybenlakás kikötésével sem, mert itt is visszaesést lát. Tagadja, hogy a­ négy elemi osztály elvégzése, biztosítaná az ítélőképességet s különben is nehéznek tartja a négy elemi osztály elvégzésének bizonyítását. 1922-ben a miniszterelnök ebben a kérdésben enged­ményekre volt hajlandó, most azonban eszébe sem jutnak régi ígéretei, ami a legjobb bizonyíték, hogy Bethlen Istvánt személy,­­s"fén­ipontok vezetik a választó­jog kérdésében. Indítványt tett, hogy országgyűlési képviselő választójoga le­gyen minden férfinak, aki­ huszonnegye­dik esztendejét betöltötte, hat éve ma­gyar állampolgár és fél éve ugyanabban a községben lakik, vagy ugyanott lakása van. A sarvédvíti és a szeresmcsné­­szocialistái* kívánságai. Glombos Gyula helytelenítené Szilágyi Lajos szövetkezését azokkal az elemek­kel, amelyekkel a polgári társadalom­nak le kell számolnia. Ebből a szem­pontból nézi az egész választójogi kér­dést s ellenzi Szilágyi indítványát. A fajvédelmi­­harc a konzervatív világné­zet érdekében folyik s ezért megfelelő­nek tartja a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, amely kétévi helybenlakás­­hoz köti a választói jogosultságot. Egyébként indítványt tett, hogy a­ kül­földiek ne tíz, hanem húszévi Magyar­­országon való tartózkodás után nyerhes­sék el csak a választói jogosultságot. Patacsi Dénes csatlakozott Gömbös v­­. dívtányához, amelyet azzal egészített ki, hogy a Károly-csapatkeresztes vagy a vitézségi érmes volt frontkatonák, úgyszintén a hadseregben altiszti rangot­ viselt magyar állampolgárok iskolai végzettség bizonyítása nélkül­­ jussanak választójoghoz. Szabó József a keresztény szocial­ista párt nevében két indítványt terjesztett elő. Az első a következőképpen hang­zik : Országgyűlési képviselőválasztói joga van minden férfinak és nőnek, aki életének huszonnegyedik évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár és írni­­olvasni tud.« Amennyiben Indítványát nem fogadnák el, úgy­­a következő szö­veg felvételit kérte második indítvá­nyában : »Országgyűlési képviselői vá­lasztójoga van minden férfinak, aki huszonnegyedik életévét betöltöt­t és­­tíz­­ év óta magyar állampolgár és inni­ pl­­vneni tud.« Kifej­tette még a nyil, vá­lasztó­jogának azt az álláspontját,­ hogy vagy adják meg általánosan a nőknek­­ a szavazati jogot, hogy inkáb­bb-egyált­­­talán ne legyen a nőknek választójoga. Vázsonyi­­Vilmos kihagyni kért-p .a sza­kaszból a domicilium­ra vonatkozó-részt,­ majd azt a pótlást javasolta, h­ogy m­ás elemi iskola négy osztályának elvégzé­­sével egyértékű műveltség megszerzésé­nek igazolása is elegendő legyen a val­d­­­ásztói jogosultsághoz. 3 A belügyminiszter felszólalása Az elhangzott felszólalásokra 'Rakov- ■ szky Iván belügyminiszter válaszolt' s" azt fejtegette, hogy a négy elemi,"el­végzése és az írni-olvasni tudás között" lényeges különbség van a­ polgári in­telligencia és a műveltség szempontjá­ból. Hozzájárult Patacsi Dénes indít­ványához, hogy a vitézségi érméseket,­­ és az altiszti fokozatokat elért katoná­kat mentesítsék a négy elemi iskola el­végzésének bizonyítása alól. A hely­­benlakásról szólva kijelentette, hogy a helybenlakás elvét az egész világon el­fogadták, mert az egyhelyben lakó ál­lampolgárok nagyobb értéket képvisel­nek, mint a vándorló elemek. Honorál­ta Vázsonyi Vilmosnak azt a kivárná­ ■ gát, hogy a négy elemi osztálynak megfelelő képzettség is elegendő le­gyen az iskolai végzettség követelmé­nyénél. Nem fogadta el Gömbös­i Gyula indítványát, hogy a külföldieknél, a tízévi állampolgárság kellékét , húsz esztendőre emeljék fel. A nők­ választó­jogáról szólva kijelentette, hogy tényleg korlátozva van a női választójog,b­á­s nők azonban az alkotmányos küzdelembel­ csak a legutóbbi idők óta vesznek részt és korlátozás nélkül számuk túlsúlyt jelenthetne a férfiakkal­­szemben. " Következett a szavazás. A bizottság a szakaszt eredeti szövegében fogadta el, Vázsonyi Vilmosnak az elemi­­iskola négy osztályával egyértékű műveltség megszerzésére vonatkozó pótlásával.

Next