Magyarság, 1925. április (6. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

1925 április 1, szerda MAGYARSÁG Napirendre ülte a nemzetgyűlés a mezőgazdasági ímerjavaslatot A nemzetgyűlés ma is csak rövidke ülést tartott, hogy a következő nap munkarendjét megállapíthassa. Bródy- Harrach Tihamér előterjesztette a mezőgazdasági hiteljavaslatról szóló bizottsági jelentést. Putnoky Sándor pedig a fővárosi törvény módosításáról szóló jelentést ismertette. Mikovinyi Jenő előadó felszólalása után vita nélkül elfogadta a nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát Zsilinszky Endre, Krakker Kálmán, Hegedűs György, Peyer Károly, Vanczák János, Szabó József, Várnai Dániel, Bassay Károly és Bevárd Ágoston mentelmi ügyében. Maillot Nándor báró a magyar-lengyel szerződésről tett jelentést. Ezután elhatározta a Ház, hogy a szerdai ülésre mindjárt kitűzi a. "mezőgazdasági hitelről, a fővárosi törvény módosításáról és a magyarlengyel kereskedelmi szerződésről szóló javaslatokat. Beck Lajos kifogásolta, hogy a bizottsági ülések miatt a képviselők alig vehetnek részt a nemzetgyűlés munkájában. A jegyző jelentette, hogy a szerdai ülésen Eckhardt Tibor, Kiss Menyhért és Dénes István terjesztenek elő interpellációt. Ezután felolvasta a jegyző Mayer János földmivelésügyi miniszter írásbeliVálaszát Bodó János interpellációjára, amelyben a miniszter közli, hogy az Őszentiván és Újszentiván községek földreform ügyében átiratot intézett az OFB-hoz és úgy értesült, hogy a megváltási díjak előreláthatólag április vége felé kerülnek tárgyalásra. Ezzel az ülés be is fejeződött. A bizottságon tétjeidben is megszavazott a felsőházi javaslatot A nemzetgyűlés közjogi és igazságügyi együttes bizottsága Bethlen István gróf miniszterelnök és Pesthy Pál igazságügyminiszter részvételével ma folytatta a felsőházról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A felsőházi tagok választásáról intézkedő 16. szakaszt azzal a módosítással fogadták el, hogy az első választást a közigazgatási bíróság elnöke vezeti, a későbbi választásokról a felsőház elnöke, az országgyűlés együtt nem létében pedig a közigazgatási bíróság elnöke vezeti. A vitézi szék és a is képviselethez jutnak A felsőházi tagok választásáról rendelkező 18. szakaszba Ugron Gábor indítványára olyan módosítást vettek fel, hogy az illető törvényhatóság nem küldheti be a felsőházba főispánját, sem azokat az állami tisztviselőket, akik a közigazgatási bizottság tagjai. A szervezetek és intézmények részéről választandó felsőházi tagokról szóló 19. szakasznál Eckhardt Tibor indítványozta, hogy a vitézi szék hárma taggal nyerjen képviseletet a felsőházban. Nagy Emil azt kívánta, hogy az OKH és a Hangya is jusson képviselethez. Bethlen István gróf miniszterelnök felszólalása után a bizottság az eredeti szöveget fogadta el azzal a módosítással, hogy a vitézi szék egy taggal képviselethez jut a felsőháziban. A 20. szakasznál az előadó javaslatára kimondották, hogy a vitézi szék részéről a felsőházba küldendő tagot, a Budapesten székelő vitézi szék saját tagjai közül válassza. A kinevezésen alapuló" felsőházi tagságról intézkedő 23. szakasznál Nagy Emil indítványára a bizottság kimondotta, hogy az ,érdemes polgárok közül a szavak" alatt, nők is értendők. Az előadó, javaslatára a felsőházi tagsági jog megszűnéséről intézkedő 26., 27. és 27. szakaszok helyébe új szakaszt iktattak be, amely a következőket mondja: “A felsőházi tagságot megszűntnek kell kimondani arra a tagra nézve: 1. aki a meghívó- vagy megbízólevél bemutatását elmulasztja és mulasztását a felsőház elnökének hivatalos felszólítására sem pótolja; 2. aki az eskü letételét megtagadja vagy elmulasztja; 3. akinek működése az esküben fogadott, kötelezettségével ellentétbe kerül. Akinek tagságátmegszűntnek mondták ki, azt öt éven át az országgyűlés egyik házának tagjává sem lehet megválasztani amikor a nemzetiségi képviselők a parlamentben egyenesen állam- és nemzetellenes magatartást tanúsítottak. A második szempont az, hogy az esküben azt mondjuk: »Az ország törvényeit meg nem tagadom. Tulajdonképpen azt kellene mondani, hogy az ország törvényeit megtartom, de ez kissé meszszebbmenő kifejezés. A cél az, hogy ne legyen folytatható olyan propaganda, amely a meghozott törvényeket érvényteleneknek állítja be. Ennek a kérdésnek igen nagy jelentősége lehet sokféle szempontból. Itt van például a trónfosztási törvény, vagy a köztársasági propaganda. A harmadik szempont az, hogy: »A törvények megváltoztatására más módon, mint törvényes eszközökkel nem törekszem«. Ez a puccsok ellen hozott intézkedés, amely mentalitás az utóbbi években meglehetősen el volt terjedve, sajnos, még a parlamentben is kifejezésre jutott időről-időre, úgyhogy a kormány kénytelen volt egyes képviselőkkel szemben igen erős rendszabályokhoz nyúlni. De a legitimista propaganda szempontjából is van ennek jelentősége. Ha valaki alkotmányos eszközökkel törekszik valamely törvény megváltoztatására, ez ellen senkinek sem lehet kifogása, de a meghozott törvények érvényét senki tagadásba nem veheti. A negyedik szempont bizonyosaktualitással bír, mert hiszen az utóbbi években a szélső balszárnyon bizonyos jelenségeket tapasztaltunk arra nézve, hogy az illető párthoz tartozó urak utasításokat kaptak külföldről. Ez annyit jelent, hogy az ő függetlenségikt, a szuverenitásuk csak részleges és külföldről rángatott drótemberekké válnak. Az eskü tehát igenis olyan védekezés, amely figyelmeztet minden pártot, hogy erre a lejtőre ne induljon. Magáévá tette Ugron Gábor álláspontját és indítványozta, hogy a 36. szakaszt, amely az eskü szövegét tartalmazza, a bizottság tartsa függőben addig, amíg erre a kérdésre vonatkozólag a választójogi bizottsággal együttes ülést, lehet tartani. A bizottság ezután a régi 26, 27. és 28. szakaszokat törölte s ezek helyébe az előadó által indítványozott új 27. szakaszt tette. Vita a Király által Kinevezed téren lett felsojtázi tagságéról A 32. szakasznál, amely az országgyűlés két házának egymással való érintkezéséről szól, az előadó ugyanazt a módosítást javasolta, amelyet az általános tárgyalás során a miniszterelnök indítványozott. A bizottság ezt a módosítást elfogadta. A 41. szakasznál Széchenyi Viktor gróf indítványt tett, hogy a király általkinevezett, valamint életfogytiglan megválasztott főrendiházi tagok a felsőháznak életfogytiglllan tagjai legyenek, ha a magyar állampolgárságukat megtartották.. Lukács György, Kaas Albert báró és Nagy Emil hozzászólása után Bethlen István gróf miniszterelnök azt fejtegette, hogy a kegyeletlenség szempontját legfeljeb a kinevezettek kategóriájára lehetne felhozni, de semmiesetre sem a választott tagokra nézve. Az első kategóriánál sem lehet azonban erről szó, mert most felsőházat alkotnak a főrendiház helyébe, márpedig a királyi kinevezés a főrendiházra vonatkozott, de nem vonatkozhatott a felsőházra. Ha például szenátust alkotnának, akkor sem lehetne honorálni ezt a szempontot. Amikor a Habsburgokat, néhány kivételével, egyénileg fosztják meg felsőházi tagságuktól, akkor nem lehet azt kívánni, hogy ezeknek a kinevezetteknek erősebb joguk legyen, mint maguknak a Habs A felsőházi jogon eshüjéről a választójogi bizottsággal együtt döntenek Rassay Károly aggályát fejezte ki, hogy a felsőház egyes tagjaira nézve nem lehet a szövegben foglalt jogcímkonzekvenciákat levonni. Ugron Gábor arra mutatott rá, hogy a szakasz összefüggésben van a választójogi javaslattal s így célszerű volna, ha ezt a kérdést egyelőre kikapcsolnák a tárgyalás anyagából. Bethlen István gróf miniszterelnök elismerte, hogy a kérdés tényleg kapcsolatban van az alsóházban teendő eskü kérdésével. A cél az volt, hogy az eskü csak bizonyos kategóriákra vonatkozzék: a kinevezettek és a választottak ■ kategóriájára, mert hiszen azok, akik méltóság révén kerülnek be a felsőházba, amúgy is esküt tesznek hivatlauknál fogva. Az esküben négy kérdés van rendezve. Első a magyar államhoz és nemzethez való hűség. Ez bizonyos jelentőséggel bír akkor, ha visszaemlékezünk azokra az időkre. burgoknak, vagy azoknak, akik ezeréves törvényeink alapján ültek benn a főrendiházban. Ha a régi jogcímeket belevennék ebbe a javaslatba, ez inkongruenciát vonna maga után. A bizottság ezután Széchenyi gróf indítványát 6 szavazattal 5 ellenében elvetette. Lefűtésére 1925 végére összefűtött a felsőházat A 42. szakasz után az előadó új szakasz felvételét javasolta, mely a következőképpen szól: »Az izraelita vallásfelekezet képviseletére hivatott felsőházi tag választásának szabályai a törvény 6—11. és 22. szakaszaiban megállapított szabályok figyelembevételével és az érdekelt hitközségekkel való tárgyalás alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértőleg állapítja meg. Ezt az intézkedést a nevezett miniszterek bármikor módosíthatják. Ezután az előadó a 43. szakasznál olyan értelmű módosítást ajánlott, hogy az új felsőházat legkésőbb 1025 végéig össze kell hívni. A módosítást elfogadták. Az országgyűlés felsőháza és akóháza között felmerülő esetleges konfliktusok elintézésére a 45. szakasznál az előadó a miniszterelnök által az általános tárgyalás során indítványozott új Szakaszt ajánlotta. Ugron Gábor, Rassay Károly és Örffy Imre felszólalása .'utan ik.hi-200' ság úgy döntött, hogy a konfliktusok kiegyenlítésére irányuló , szakasz szövegét később állapítja meg. A további szakaszokat a bizottság változatlanul fogadta el és így részleteiben is letárgyaltaa felsőházról szóló törvényjavaslatot, . Flegtterűfélis választójog! javasla! részletes tárgyalását A nemzetgyűlés választójogi külön bizottság Bethlen István gróf miniszterelnök és Rakovszky Iván belügyminiszter részvételével ma megkezdte az országgyűlési választásokról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A címhez Szilágyi Lajos szólalt fel. A miniszterelnöknek ama leplezetlen őszinteséggel kifejtett álláspontjára, hogy a törvényjavaslatnál politikai hatalomról van szó, a radikális, ellenzéki blokk nevében kijelentette, hogy a blokk nem a politikai hatalom kérdését keresi a javaslatban, hanem elsősorban emberi és állampolgári jognak tekinti a választójogot s igy áthidalhatatlan ellentét van a kormány és a blokk között. A miniszterelnök az általános választójog veszedelmeiről szólva, rémképeket festett. Megítélése szerint Bethlen István beszéde kimerítette annak a bűncselekménynek a kritériumát, amelyet feltétlenül nemzetgyalázásnak nevezett volna valamelyik szoteabíró vagy ügyész, ha ellenzéki lab Kist követte volna el. A miniszterelnökkel szemben tagadta, hogy az ipari munkásság teljesen eltávolodott volna a nemzeti ideáltól, és tévesnek mondta a minszterelnöknek azt az állítását is, hogy a mezőgazdasági proletariátus a kultúra legalacsonyabb fokán áll és nem tudja felismerni a valódi nemzeti érdekeket. A miniszterelnök mindig a szélsőségektől fél és következetesen a forradalom veszélyét emlegeti. Az ellenzék megítélése szerint a forradalmat éppen a miniszterelnök kormányzási módszere érleli és készíti elő. Bethlen istkén a polgári társasáspal vezetőszerepénest megőrzéséről Bethlen István gróf miniszterelnök a felszólalásra adott válaszában tévesnek mondotta múltkori beszédének azt az értelmezését, hogy a kormány és pártja a politikai hatalom megtartására törekszik. Ő csak arra mutatott rá, hogy bizonyos társadalmi osztályok törekszenek a hatalomra. A szociáldemokratáknak azzal a törekvésével szemben, hogy osztályuralmat valósítson meg, elengedhetetlenül szükség van arra, hogy Magyarországon az összes osztályok részesüljenek a politikai hatalomban, a polgári társadalom vezető szerepének megőrzésével. A leghatározottabban tiltakozott az ellen, hogy múltkori beszédét félremagyarázzák. Tiszta a helyzet, amelyet nem hagy elhomályosítani, mert a szociáldemokrata párt Magyarországon is és mindenütt osztályharcot hirdet és osztályuralomra törekszik. A bizottság ezután a törvényjavaslat címét elfogadta s megkezdte a választójogosultságról szóló első szakasz tárgyalását. Első felszólaló Szilágyi Lajos volt. Nem helyesli az állampolgárság időtartamának maghatározását s nem ért egyet a helybenlakás kikötésével sem, mert itt is visszaesést lát. Tagadja, hogy a négy elemi osztály elvégzése, biztosítaná az ítélőképességet s különben is nehéznek tartja a négy elemi osztály elvégzésének bizonyítását. 1922-ben a miniszterelnök ebben a kérdésben engedményekre volt hajlandó, most azonban eszébe sem jutnak régi ígéretei, ami a legjobb bizonyíték, hogy Bethlen Istvánt személy,s"fénipontok vezetik a választójog kérdésében. Indítványt tett, hogy országgyűlési képviselő választójoga legyen minden férfinak, aki huszonnegyedik esztendejét betöltötte, hat éve magyar állampolgár és fél éve ugyanabban a községben lakik, vagy ugyanott lakása van. A sarvédvíti és a szeresmcsnészocialistái* kívánságai. Glombos Gyula helytelenítené Szilágyi Lajos szövetkezését azokkal az elemekkel, amelyekkel a polgári társadalomnak le kell számolnia. Ebből a szempontból nézi az egész választójogi kérdést s ellenzi Szilágyi indítványát. A fajvédelmiharc a konzervatív világnézet érdekében folyik s ezért megfelelőnek tartja a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, amely kétévi helybenlakáshoz köti a választói jogosultságot. Egyébként indítványt tett, hogy a külföldiek ne tíz, hanem húszévi Magyarországon való tartózkodás után nyerhessék el csak a választói jogosultságot. Patacsi Dénes csatlakozott Gömbös v. dívtányához, amelyet azzal egészített ki, hogy a Károly-csapatkeresztes vagy a vitézségi érmes volt frontkatonák, úgyszintén a hadseregben altiszti rangot viselt magyar állampolgárok iskolai végzettség bizonyítása nélkül jussanak választójoghoz. Szabó József a keresztény szocialista párt nevében két indítványt terjesztett elő. Az első a következőképpen hangzik : Országgyűlési képviselőválasztói joga van minden férfinak és nőnek, aki életének huszonnegyedik évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár és írniolvasni tud.« Amennyiben Indítványát nem fogadnák el, úgya következő szöveg felvételit kérte második indítványában : »Országgyűlési képviselői választójoga van minden férfinak, aki huszonnegyedik életévét betöltött éstíz év óta magyar állampolgár és inni plvneni tud.« Kifejtette még a nyil, választójogának azt az álláspontját, hogy vagy adják meg általánosan a nőknek a szavazati jogot, hogy inkábbb-egyálttalán ne legyen a nőknek választójoga. VázsonyiVilmos kihagyni kért-p .a szakaszból a domiciliumra vonatkozó-részt, majd azt a pótlást javasolta, hogy más elemi iskola négy osztályának elvégzésével egyértékű műveltség megszerzésének igazolása is elegendő legyen a valdásztói jogosultsághoz. 3 A belügyminiszter felszólalása Az elhangzott felszólalásokra 'Rakov- ■ szky Iván belügyminiszter válaszolt' s" azt fejtegette, hogy a négy elemi,"elvégzése és az írni-olvasni tudás között" lényeges különbség van a polgári intelligencia és a műveltség szempontjából. Hozzájárult Patacsi Dénes indítványához, hogy a vitézségi érméseket, és az altiszti fokozatokat elért katonákat mentesítsék a négy elemi iskola elvégzésének bizonyítása alól. A helybenlakásról szólva kijelentette, hogy a helybenlakás elvét az egész világon elfogadták, mert az egyhelyben lakó állampolgárok nagyobb értéket képviselnek, mint a vándorló elemek. Honorálta Vázsonyi Vilmosnak azt a kivárná ■ gát, hogy a négy elemi osztálynak megfelelő képzettség is elegendő legyen az iskolai végzettség követelményénél. Nem fogadta el Gömbösi Gyula indítványát, hogy a külföldieknél, a tízévi állampolgárság kellékét , húsz esztendőre emeljék fel. A nők választójogáról szólva kijelentette, hogy tényleg korlátozva van a női választójog,bás nők azonban az alkotmányos küzdelembel csak a legutóbbi idők óta vesznek részt és korlátozás nélkül számuk túlsúlyt jelenthetne a férfiakkalszemben. " Következett a szavazás. A bizottság a szakaszt eredeti szövegében fogadta el, Vázsonyi Vilmosnak az elemiiskola négy osztályával egyértékű műveltség megszerzésére vonatkozó pótlásával.