Magyarság, 1929. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

. Az Államvasutak igazgatósága a főiskolát és középiskolát végzett tisztviselők státusában 1511 hivatalnokot előléptetett. A csillaggal megjelölt tisztviselők hadiszolgálatuk miatt a képesítő­­vizsgát később tudták megszerezni s emiatt ké­sett a kinevezésük. 1929 január 1-től kezdődő érvényességgel: A főiskolás tisztviselők státusában: Az V. fizetési osztály A-csoportjának 1-ső fizetési fokozatából a IV. osztály A-csoportjá­nak 3-ik fokozatába: Scholtz Kornél ügyvezető­­osztályfőnök, Wachtler Ferenc dr. igazgatósági csoportvezető felügyelőket főfelügyelőkké; az V. fizetési osztály B-csoportjának 1-ső fize­tési fokozatából a IV. osztály A-csoportjának 5-ik fokozatába, Csia Sándor dr. igazgató­­főorvos felügyelőt főfelügyelővé, kinevezték. Az V. fizetési osztály B-csoportjának 1-ső fokozatából ugyanazon fizetési osztály A-csoport­­jának 1-ső fizetési fokozatába: Bazár Elemér, Papp Dénes, Dó Gyula, Polgár Lajos, Barabás F­e, Hajdú László, Takács Gyula dr. felügyelők, előléptek. A VI. fizetési osztály B-csoportjának 1-ső fokozatából ugyanazon fizetési osztály A-csoport­­jának 1-ső fizetési fokozatába: Kandel Jeremiás Jenő főmérnök, Vigh János dr., Pelách Endre dr titkárok, Hőnsch Dezső főmérnök, előléptek. A VII. fizetési osztály A-csoportjának 1-ső fokozatából a VI. fizetési osztály A-csoportjá­nak 3-ik fizetési fokozatába: * Vitéz Szepesy An­­tal dr. segédtitkárt titkárrá, kinevezték. A VI­. fizetési osztály A-csoportjának 3-ik fokozatából a VI. fizetési osztály A-csoportjá­­nak 3-ik fizetési fokozatába. * Csorba Sándor mérnököt főmérnökké, kinevezték. A VII. fizetési osztály B-csoportjának 1-ső fokozatából ugyanazon fizetési osztály A-csoport­jának 1-ső fizetési fokozatába: Váry Ferenc dr. Sztankó Gyula dr., Fenyvesi Gyula, Szige­sy Kálmán dr., Grenczer Mihály dr. segédtitkárok, Wittenberger István mérnök, előléptek. A Vili. fizetési osztály A-csoportjának 1-ső fokozatából a VII. fizetési osztály A-csoportjá­­nak 3-ik fizetési fokozatába. • Mike Béla mér­nök mérnökké, kineveztetett. A középiskolás tisztviselők státusában: Az V. fizetési osztály A-csoportjának 1-ső fokozatából a IV. fizetési osztály A-csoportjá­nak 3-ik fizetési fokozatába. Müller Gyula János kereskedelmi minisztériumba berendelt felü­gyelő főfelügyelővé, kineveztetett. Az V. fizetési osztály B-csoportjának 2-ik Feleségének, ha ideges vegyen PILAVIN fenyőfürdőtablettát, mert a Pilavin fürdő az idegeket csillapítja. Kapható patikákban, drogériában és illatszertárban. Doboza 6 tab­lettával, 6 fürdéshez P 2.40 fokozatából ugyanazon fizetési osztály A-csoport­­jának 2-ik fokozatába: Kovács Kálmán, Knotz Sándor, Toroczkai József Ferenc, Schaffer Fe­renc, Kemény Ignác, Nierlit Dezső, Króner Ágost Pál, Ratatics István, Kovács Lajos, Radó Sándor, Engelmann Géza Gyula, Laszka Antal, Sauer Gusztáv, Túras Miklós, Fridrik Gábor Jenő, Len­gyel Géza, Ritt Gyula Lajos, Hamza Dezső Ár­pád, Kovács József, Parragh Gábor, Balogh Béla felügyelők, előléptek-A VI. fizetési osztály A-csoportjának 1-ső fokozatából az V. fizetési osztály A-csoportjá­nak 3-ik fizetési fokozatába: Aszódy Imre főintéző felügyelővé, kineveztetett. A VII. fizetési osztály A-csoportjának 1-ső fokozatából a VI. fizetési osztály A-csoportjá­nak 3-ik fizetési fokozatába: Mentz Illés, Juras­­sek Alfréd, Kozacsek Lajos, Bosznai István, Pigall Péter, Kovács Imre, Tompos Dezső, Ko­vács Sebestyén József, Mihalik Kálmán, Papp Zsigmond, Gál Márkus, Veres Gyula, Márk Ká­roly, Huszág Géza, Argényi Mátyás, Farkas Ernő, Sugár Hugó, Novák Artur, Galgóczy Gyula, Buday József, Pipcsák István, Ujj Béla, Vörös Mátyás, Horváth Károly, Koncz Lajos, Déri Jenő, Wimmerth Győző, Schneider József, Tomsch­ey Lajos, Bácskai Árpád, Hoffecker La­jos, Éjszaky Előd, Alit Géza, Szántay István, Drenyovszky Gyula, csáfordi Tóth Lajos, Bóna Antal, Schädl Elemér, Wukov Károly, Radi­­metzky Géza, Necsor József, Fillkorn Lajos inté­zők főintézőkké, kineveztettek. A VII. fizetési osztály B-csoportjának 1ső fokozatából ugyanazon fizetési osztály A-csoport­jának 1-ső fizetési fokozatába: Klein Gyula, Lugossy Mihály, Moh­r Gyula, Gáthy Géza, Kwitschala Károly, Kovács József, Perjesz Ár­pád, Kaminszky József, Szilassy Sándor, Breuer Ottó, Török Antal, Esztergály Gyula, Trutter Lajos, Kocsis Mihály, Mihályi Károly, Szabó Annal, Nagy Károly, Timár Viktor, Baglyas Jó­zsef, Réti Kálm­án, Pilder József, Antal András, Szele Károly, Albert Ferenc, Lengyel Jenő, Nyíri Elemér, Sluchlich Antal, Váry Károly, Faddy Ferenc, Andor Béla, Reicher József, Sárkány Mátyás, Kassay Jenő dr., Szabady Miklós inté­zők, előléptek. A VII. fizetési osztály B-csoportjának 2-ik fokozatából ugyanazon fizetési osztály A-csoport­jának 2-ik fokozatába: Almássy Vilmos intéző, előlépett. , A Vili. fizetési osztály A-csoportjának 1-ső fokozatából a VII. fizetési osztály A-csoportjá­nak 1-ik fokozatába: * Faludi István, * Balogh Árpád, * Varga Ferenc, * Maly Károly főtisztek intézőkké, kineveztettek. A Vill. fizetési osztály A-csoportjának 3-ik fokozatából a Vll. fizetési osztály A-csoportjá­nak 3-ik fokozatába: * Liptay Béla, * Bagi Fe­renc, * Perndl Emil, István, * Vincze Károly, * Havas Alajos főtisztek intézőkké, kinevez­­tettek. A Vili. fizetési osztály B-csoportjának 1-ső fokozatából ugyanazon fizetési osztály A-csoport­jának 1-ső fokozatába: Komlósi Károly, Dobra Árpád, Mártha Gábor, Mészáros Lajos, Sávoly­ Mátyás, Kepenyes István, Herz Richard, Urbán György, Hegedűs Vince, Soós József, Takács Sándor, Béld Miklós, Quirsfeld Ilona, Gyenes Gizella, Kocsner Róbertné, Szabadosi Tivadar, Fodor Géza, Szepesi János Zoltán, Halász Jó­zsef, Riesz Gyula, Balázsovits Rezső, Guzik István, Háry Elemér, Kudar Ernő, Tóth Sándor, Mák Lajos, Harangozó Gábor, Nagy Lajos, Bodó Ádám főtisztek, előléptek. A Vfll. fizetési osztály B-csoportjának 2-ik fokozatából ugyanazon fizetési osztály A-csoport­jának 2-ik fokozatába: Debreczeni Márton, Roszkos Mihály, Mauk Géza József, Zala János, Wovska János, Borbély Adolf főtisztek, előlép­tek. A IX- fizetési osztály A-csoportjának 1-ik fokozatából a VIII. fizetési osztály A-csoportjá­nak 3-ik fokozatába: * Kiss László, * Papp Lajos, * Haydn Béla, Tamás Károly, * vitéz Har­mati­ Géza, * Szíjártó Ferenc, * Kovács András, * Blaskó Lajos tisztek főtisztekké, kineveztet­­tek, 1929 március 1-től: Az V. fizetési osztály A-csoportjának 3-ik fokozatából a IV. fizetési osztály A-csoportjá­nak 3-ik fokozatába: Lomm Nándor ügyvezető osztályfőnök, felügyelő főfelügyelővé, kinevez­­tetett, Államvasuti kinevezések vajáró milliomosnak mondjalak? Te m­ég mindig azt hiszed, hogy pusztán munkából meg lehet itt ma élni? Értsd meg, hogy a legvégzetesebb könnyelmű­ség volna tőlem, ha nem volnék köny­­nyelmű. —-­­szóval a kártya nálad csatabárd az életért vívott harcban. — Igenis, csatabárd. — Nagyon kétélű. — Lehet. Bár egyelőre nyerek. És nem is sok vesztenivalóm van. Gründo­­láshoz, kijáráshoz s egyéb közgazdasági tevékenységhez nem értek. A törvényt tisztelem. A kártya az egyetlen rablás, amit nem büntetnek És megélni csak joga van a köztisztviselőnek is. — Ferenci Elszorul a szívem­, ha eszembe jut, milyen szép dolgozatot ír­tál Cato-ról az önképzőkörben. — Ma is meg tudnám írni. — De nem azzal az idealizmussal, mint akkor. — Nem is. Hanem reálisan, mert most már tudom, hogy a kitűnő Cato, amikor nem ostorozta a hanyatló közerkölcsö­­ket, éppúgy uzsorára adott ki pénzt, mint... De nem akarok senkit megbán­tani, mert nagyon sokan teszik mosta­nában . . . — Térjünk talán vissza, arra, hogy te kártyázol. — Igen. Mint ahogy más fát vág, vagy üzleteket köt. — Szóval nem szenvedélyből. — Ellenkezőleg. A gondos üzletember higgadtságával és körültekintésével. -- Ne, erre kiváncsi vagyok. --- Szívesen elmondom az ügyvitel módszerét. Azt már tudod, milyen élére állított helyzetbe jutottam a tavaszon a feleségemmel szemben a bunda-ügyben. Nos, megígértem neki, hogy őszig össze­spórolok egy szilszkin-bundára valót. — A kártyából ? . . . —­ Persze! Talán az apai örökségem kamataira számítottam volna? Neki is láttam­ emberül s mert ismerem az em­beri gyarlóságot, a hazárdjáték sodrát, mint aff­gy a Szilszkin-Takarékpénztár Részvénytársaság ügyvezető igazgatójá­nak gondosságához illik, beszereztem egy wertheim-pénztárat, amely zsebben hordozható ugyan, de éppen úgy volt neki ellenőri másod­kulcsa, mint a fel­nőtt wertheim-szekrényeknek. A pénz­tárkazetta nálam volt ugyanis. A zse­bemben, de a kulcsot a bank őrizte, amely az ilyen takarékperselyek köl­csönadásával foglalkozik üzletszerüleg. — Ahá! Kezdeni érteni. — Szenvedélyesen gyűjtöttem a pénzt. Mellékfoglalkozást vállaltam, minden nélkülözhető holmimat eladogattam s amit nyertem kártyán, azon melegében belesülyesztettem a perselybe. Minden ötödik napon bementem a bankba, ki­ürítettük a perselyt és bár csak a má­jusi szivar- és feketekávépénzem volt az alaptőke, a múlt hó végén már — akár hiszed, akár sem — ezernégyszáz pengő volt a betétkönyvemben, amelyet a fe­hérnemű* szekrényben őriztem az ingek között. — És megvetted a szilszkin-bundát? — Dehogy, hiszen ha ezt tettem volna, nem is születik meg ez a furcsa történet. De az ördög azt akarta, hogy megszülessék. Ez az ördög az elmúlt el­sején azt a pokoli ötletet sugallta, hogy ne elégedjek meg a szilszkin-bundával. Ha ilyen rohamosan gyűlik a pénz a ta­karékban, miért ne fejleszthetném ki az üzemet­­Családiház Építő Részvénytár­sasággá? Ha fokozom a befektetést a játéknál, nagyon gyorsan együtt lehet az a tizenöt-tizenhatezer pengő, amiből már háztulajdonossá válhatik az ember a pesti perifériákon. Elhatároztam, hogy harcba viszem az elsejei fizetésemet.­­-­ És elvesztetted. — Igen. De honnan tudod? — TS mert te szemlátomást el vagy ke­seredve. — Meg is van rá az okom. Az ördög ugyanis, amikor az utolsó ötösöm is el­veszett, azzal az ötlettel jött, hogy tör­jem fel a perselyt, amelyben öt napi gyűjtésem rejtőzött. Kell benne lennie száz pengőnek, amivel visszanyerhetem fölível a pénzemet s a bankban uj per­selyt váltok azzal az ürüggyel, hogy a régit elvesztettem. — És csakugyan el is vesztetted a­­ tartalmát. —­ Ördögöd van. — Azt hitted, hogy erre csak neked van privilégiumod? De folytasd, mit tu­dott produkálni tovább az ördögöd? — Őszinte leszek, mert barátom vagy. Az én ördögöm azt tanácsolta, hogy — miután a feleségemmel sikerült elhitet­nem, hogy az állampénztárban nem volt aprópénz s emiatt a fizetést csak más­nap kapjuk meg — vegyem ki a szek­rényből a takarékkönyvet és vegyem föl a bankban a pénzt és azzal szálljak hadba. — És az is elveszett s a bundát dupla áron, havi részletre kellett megvásárol­nod a házibéke kedvéért. Úgy kell ne­ked, te kártyás. — Csak ne triumfálj! Egészen más történt. Délelőtt hazasurrantam a hiva­talomból. Ha az asszony elcsíp, majd füllentek valamit ... De ő nem volt ott­hon . . . Bement a belvárosba, jelentette a cseléd. Besurrantam a hálószobába, kinyitottam a szekrényt és biztos moz­­dulattal nyúltam a könyv szokott he­lyére. De az nem volt ott. Lázasan kezdtem kutatni. Kiszórtam a fehérne­műt a földre. Egész halom tornyosodon már a darabonként szétrázott holmiból és homlokomról ömlött a veritek, ami­kor a feleségem riadt kiáltása csapott felém. — Ki az? Jesszusom, betörők! — Betörők? Igen, — úgy látszik, be­törők jártak itt és már kereket is oldot­tak a takarékkönyvvel. — Te vagy az, Ferikém? Szegény kis­ uram. No ugyan alaposan sikerült az a tervem, hogy meglepjelek. Zavaromban szólni sem tudtam- Emil fia pedig hozzám simult és csupa gyön­gédség volt minden porcikája. — Szegény, ha kis uram­. Kedves, drága. Te hazajöttél, hogy elvidd a könyvet, kivedd a pénzt a bankból és megvásárold a szilszkinbundámat, amely már künn lóg a garderobban. — A szilszkinbunda? — kérdeztem kétségbeesve. — Igen. Meg akartalak vele lepni. J­e nem sikerült teljesen, noha kész megle­­petés, hogy milyen jól vásároltam. Pon­tosan kitelt a megtakarított pénzből ... Várj, mindjárt felveszem. Örömed lesz benne, olyan remekül áll ... Hát ezt ta­lálta ki az ördög. — És mikor történt ez? — Egy óra előtt. És most itt állok egyetlen fillér nélkül s ha te igazi barát vagy, ki is segítesz elsejéig 200 pengővel. — Téged? — tiltakozott a jóbarát.­­— Téged, aki elhagytad a negyvennyolcas lobogót ... Talán majd az a kedves fiú ... az a Schwartz. A férj lesújtva hallgatta a szemre­hányó szavakat. Szóval a felruházandó szegény gyermekek közé utalsz? ... De a Schwartztól nem lehet kérnem, mert ő csak játékosoknak ad kölcsönt. Én pe­dig ...­­— Te pedig? — Megfogadtam, hogy nem játszom többé, mert ha a játék rávitt, hogy ön­magamnál betörjek, akkor az mégsem rendes embereknek való. — Ez biztos, Férj? — Mint a szentírás. — Akkor gyerünk fel hozzám, mert nincsen nálam annyi pénzt ... És csak­ugyan jól áll a nagyságának az a bunda? — Sokkal­­jobban, mint én egy félóra elött . Elragadó egy bunda. Kárpótol azért, hogy megbukott miatta a Családi­ház Építő Részvénytársaságom­... ma 1929 január 1, kedd

Next