Magyarság, 1936. április (17. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-17 / 88. szám

14 ^ifU utilSSBSMQm 1938 április 17. péntek ai MSÁE fia Többkiadás a légüres térben Megjegyzések a földmivelésügyi tárca egyes tételeihez Napokon át közölték a nyilvánossággal, hogy az egyes tárcák milyen mértékben nyernek az idén költségtárgyalási dotációt s hogyan kell fölhasználniok a nekik járó összegeket. A költségvetés adatainak részletes megvitatása később kerül majd sorra, de a szétosztott füzetekből már most is tanulmányozni lehet az egyes tárcák helyzetét. A földművelési tárca, számszerű adatai az idén haladást mutatnak. Sajnos, csak számszerűen. Tudvalevő, hogy éveken át Magyarországon elhanyagolták a földmivelési tárcát s ezzel szemben az idetartozó kiadások végösszege most 3,3 millió pengővel nagyobb a tavalyinál. Ez helyes, mert a rosszul dotált tárca keretében az elmúlt évek folyamán nehéz volt eleget tenni azoknak a követelményeknek, amelyeket az ország várakozása a földművelési tárcához fűz. Ennek ellenére azonban a soványabb régi költségvetésben is jutott tétel a mezőgazdasági haladás fontos szükségleteire, így például a kísérletügyi intézményekre, az egyes korszerű termelési ágak fölkarolására. Néhány eredmény, amelyet a mezőgazdasági fejlődés a legutóbbi évek során fölmutatott, már a dotációk növelésére is vissza volt vezethető. Így például most is beszámol a földmivelésügyi minisztérium arról, hogy az egységes búzatermelés ma már 2,2 millió holdra terjed ki. Az erre vonatkozó munkát azonban még a Bethlen-kormány kezdte el és fejlesztette ki a mai mértékig, s a mostani kormány voltaképp csak ezeknek a célirányos előmunkálatoknak a gyümölcseit tárhatja a nyilvánosság elé. Ugyancsak a Bethlen-kormány fektette le, legalábbis az elvi alapjait, a gyümölcstermelés fejlesztésének, elültetve az országban egymillió gyümölcsfát. A mostani kormány ama megállapításának tehát, hogy folytatják a gyümölcstermelés tekintetében a vidékenként egységes kiváló fajtáknak nagy mennyiségben való termelését, a valóságban alig kapjuk meg a bizonyítékát. Ugyan hol van most ilyen gyümölcstelepítési mozgalom vagy akció az országban?". Hol igyekeznek erre a termelők figyelmét fölhívni s tevékenységüket milyen eszközökkel igyekeznek alátámasztani? A mostani kormányjelentésben ennek semmi komoly nyoma nincs, pedig milyen fontos volna, ha ezen a téren legalább arra törekednének, hogy annyi gyümölcsöt termeljünk, hogy megszűnjék a külföldi alma behozatala! Osztrák és erdélyi alma kerül a magyar fogyasztás elé az idén is, azonkívül a már megszokott déligyümölcsökön kívül most tervezik a banán behozatalát. Pár évvel ezelőtt már évi 150 vagon banán is jött be az országba és bár most még csak öt vagon banánnal vezetik be ezt az importot, ennek az ára is 150.000 pengő, s valószínű, hogy az első óvatos kísérletet szélesebb körű banánimport fogja majd követni. Minthogy 11 banánért mi szarvasmarhával fizetünk, előáll az a tragikomikus esztelenség, hogy a magyar föld hasznos terméke, a marhahús kilónként 70 fillérért megy ki s cserében egy haszontalan gyümölcsért, a banánért kilónként 500 fillért adunk, pedig a banán táplálóértéke annyira van a húsétól , mint Makó Jeruzsálemtől. A gyümölcstermelés fejlesztése tehát nemcsak az állami költségvetésben, hanem a gyakorlati gazdaságpolitika végrehajtásában is nagyon mostohán szerepel. Lássuk, mi van egy másik fontos feladatkörben, a baromfitenyésztés fejlesztése terén? A magyar baromfiállománynak mintegy 25 millió darabos tömege betegségek és túlértékesítés folytán alkalmasint nagyon megfogyatkozott az utóbbi években. Azonkívül igen sok az országban a degenerált baromfi, amely sem hús-, sem tojásprodukcióra nem alkalmas. E ténnyel szemben áll a földmivelési minisztériumnak az az előirányzata, hogy az egész állattenyésztés fejlesztésére csekély összeget fordít, de ebből is kísérletügyi célokra a baromfiállomány fejlesztésére mindössze 12.000 pengő jut! Ellenben ugyanakkor az automobilizmus által hanyatlásra ítélt lótenyésztés fejlesztésére 208.000 pengőt állítottak be. Nem mondjuk, hogy az utóbbi sok, de az előbbi egyenesen semmi. Arra nem hivatkozhatnak, hogy a baromfitenyésztés javításának eddigi törekvéseiben hány százezer pengő csúszott el haszontalanul, mert tessék helyesebb és jobb tenyésztési, illetve fejlesztési programot kidolgozni és megvalósítani, mint az előző kormány tette. A termelés alapjait kellene mindenekelőtt megerősíteni az említett két fontos irányban, a gyümölcs- és a baromfi-produkció fokozásánál és javításánál. Az alapok azonban sorvadnak és lazulnak és így annál feltűnőbbnek és tendenciózusabbnak kell bélyegeznünk, hogy akkor, amidőn nincs mit a piacra hozni és nincs elegendő áru, amivel a külföldön dicsekedni lehet, a termelés megerősítése késik, ellenben a mezőgazdasági termények és termékek értékesítésének előmozdítására 5,3 millió pengőt irányoztak elő! Olyan eljárás ez, mintha hatalmas tetőt raknának föl egy házra, amelynek még nincsenek meg az alapfalai!... Azért foglalkoztunk behatóan ezekkel a jelenségekkel, mert ez a pár adat mutatja, hogy mennyire nincs összhang, összeműködés és céltudatos evolúció a kormányzat gazdasági, társadalmi és politikai szervei közt. Heteken át tárgyalták a telepítési terveket, a magyarság szaporításának és meggyökereztetésének új lehetőségeit a föld által. Vártuk, hogy ennek a programnak a párhuzamával, előkészítésével és megalapozásával találkozni fogunk a kormány gazdasági programjában. Hát bizony ilyen program nincs. A kiadások egyre nőnek, a közterhek szaporodnak, de a tervezett több bevétel, amire a kormány szert tesz, nem szolgálja azt a célt, hogy gyümölcsöző hasznok fakadjanak nyomukban. A bürokrácia sablonjai vannak az állami költségvetésbe szépen egymás mellé téve s evolúció csak annyiban mutatkozik ezen a téren, hogy melyik kiadási tételnek volt nagyobb személyi protekciója, ötletszerű propagandája és erélyesebb kapacitációja. Ezeknek tanulsága alapján nem túlzás, ha megállapítjuk, hogy a kormány gazdasági tevékenysége légüres térben mozog s szoros kapcsolata sem a pillanatnyi szükségletekkel, sem a jövő perspektíváival nincsen elegendő. S. G. Mit akar az Ipari Központ? Megírtuk, hogy az „Ipari Központ“ létesítésének terve az érdekelt körökben nyugtalanságot keltett, mert attól tartanak, hogy ez a szerv is egyik eszköze lesz a kormány omnipotenciájának. Félhivatalosan csütörtökön magyarázó nyilatkozat jelent meg, amely megnyugtatásra van szánva. Eszerint teljesen távol áll akár a kormánytól, akár az iparügyi minisztertől az a szándék, hogy az ipari központ megalakításával a központi hatalom jogkörét az ipar terén növelje és az ipari autonómiát csorbítsa. Egyedül az a törekvés vezeti az új szerv létesítésével a kormányt és az iparügyi minisztert, hogy egy céltudatos nemzeti iparpolitikának az érdekeltek és az állam hasznos együttműködését biztosítani hivatott állandó szervét alkossa meg. Az ipari központ tervezetéről, feladatairól és hatásköréről közölt részletek tehát idő előtti kombinációk. — (Változatlan az angol bankkamatláb.) Londonból jelentik: Az angol bank csütörtöki ülésén a bankkamatlábat változatlanul két százalékban állapították meg. — (A kereskedelmi miniszter rádióelőadást tart a nemzetközi vásárról.) Pénteken este 6 óra 55 perckor a budapesti Stúdió mindkét állomásáról Bornemisza Gáza iparügyi miniszter tart előadást „A magyar ipar és a nemzetközi vásár“ ebben. Előadásában a miniszter — a többek között — méltatja a nemzetközi vásárnak az üzletkötések elősegítése és az üzleti forgalom megteremtése körül elért eredményeit, amelyek közül különösen kiemeli a vásáron kötni szokott exporteladások nagy fontosságát. A miniszter részletesen emlékezik majd meg a magyar ipar nagy fejlődéséről, a vásárnak a magyar divatötletek népszerűsítése és a kisipar exportszállításokra való nevelése körül kifejtett tevékenységéről és megállapítja, hogy az ezévi májusi Budapesti Nemzetközi Vásár új bizonyíték lesz a magyar gazdasági élet töretlen vitalitása, minden fontos iparszükségletre kiterjedő munkássága és általában a magyar élet teremtő ereje mellett. (A Hangya részt vesz a gyümölcs- és zöldségértékesítésben.) Annak idején beszámoltunk arról, hogy megalakult a Hangya országos központjában a gyümölcs-, zöldséges terményértékesítő szövetkezet. Ez a mozgalom most rendezkedik be a vidéken és mint Békéscsabáról írják, az idén már részt fog venni az értékesítés nagyobbarányú lebonyolításában. Mindazok a termelők, akik az akcióba bekapcsolódnak, értékesítési visszatérítést kapnak, ami azt jelenti, hogy nemcsak az átvételi árat fizetik ki nekik, hanem az elérhető külön haszonból is megkapják a megfelelő arányrészt. A mozgalom a vidék egyes helyein gyűjtőtelepeket létesít, azonkívül a szállításra és a külföldi elhelyezésre nézve részletes reformokat fog végrehajtani. A mozgalom vezetői elhatározták, hogy a nagy külföldi felvevő piacokra szakértő megbízottakat küldenek ki, akiknek az lesz a feladata, hogy a piaci helyzetről állandó tájékoztatást nyújtsanak a belföldi termelőknek. „Ha a kormány keresztülerőszakolja a hegyközségi tervezetet, akkor ezen megbukik a NÉP, mert elsöpri a felháborodás" Éles támadások a tervezet ellen a mezőgazdasági kamara kecskeméti gyűlésén Kecskemétről jelentik. A hegyközségi törvénytervezetet hozzászólás céljából megküldték a gazdasági érdekképviseleteknek. Ez a tervezet nagy nyugtalanságot keltett az érdekeltek körében s ez a nyugtalanság éles megnyilatkozásokban robbant ki a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara kecskeméti gyűlésén. A homoki szőlővidékek képviselői nagy számban jelentek meg ezen a fontos gyűlésen és hat órán át rendkívül heves, kimerítő tárgyalás során vitatták meg a szőlőtermelésre veszélyesnek tartott tervezetet. Guganovics Máté kelebiai szőlőbirtokos, az Osztrák-Magyar Bank volt felügyelője nyitotta meg az ülést, mint a szakosztály elnöke. Szentjóby Staub Elemér, a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara elnöke szólalt fel ezután. Kijelentette, halálos veszedelem volna, ha a homoki szőlőterületek gazdasági érdekképviselete nem hallatná szavát ebben a kérdésben. Gesztelyi Nagy László kamarai igazgató ismertette a törvénytervezettel kapcsolatosan a kamara álláspontját. Élesen kifogásolta, hogy a tervezet szerint a földművelésügyi és pénzügyminiszter közösen határoz a tervezet szerint a szőlészeti és borászati kérdésekben. Lehetetlennek tartja, hogy a kizárólag őstermelői kérdésbe a pénzügyminiszter is beleszóljon. A javaslattervezetet a közigazgatásban járatlan ember készíthette, mert nem tudta, hogy Kecskemétnek és Szegednek tízezer katasztrális holdon felül van a szőlőterülete. .A tervezet korlátozni akarja a bortermelést azon a címen, hogy borkrízis fenyeget. Pedig a szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztése továbbra is éreztethetné a mezőgazdaságra áldásos hatását. Szabó Iván, a Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermelők Egyesületének elnöke, majd Adsonyi-Papp Gedeon szólalt fel igen élesen a javaslat ellen. Utóbbi a tervezetet egyenesen nemzetellenesnek mondotta. Pataky Ferenc élesen kifogásolta a tervezetnek azt az intézkedését, hogy a hegyközségi tanács titkárait miniszteri jelölés alapján válasszák meg. Dömötör Lajos kecskeméti helyettes polgármester szerint nem lehet erőszakolni a csemegeszőlőültetést, mert ez a közelmúlt tanúsága szerint csak divatcikk a külföldön és nem számíthat állandóan biztos piacra. Kovács Ferenc állami gyümölcsészeti szaktanácsadó is a tervezet ellen szólalt fel. Kovács Jenő hódmezővásárhelyi gazda arról beszélt, hogy az ottani városháza kapuját télen állandóan rendőrök őrizték, mert attól féltek, hogy a munkanélküliek megostromolják a városházát. A város környékén gabonatermeléssel foglalkoznak, ezért olyan nagymértékű a munkanélküliség, amilyennel szőlővidékeken nem találkoznak, mert a szőlő sokkal több munkaalkalmat ad. Éppen ezért érthetetlennek találja a kormány intézkedését, amely korlátozni akarja a szőlőtelepítéseket. Kiss Endre kecskeméti polgármester is a telepítési korlátozások ellen szólalt fel. A kormánynak az a kötelessége, hogy a szőlő és gyümölcs számára a külföldön piacot teremtsen. Iunyadi-Vas Gergely, Szeged NEP-képviselője is támadta a tervezetet. Guganovics Máté elnök bírálta ezután igen élesen a tervezet egyes rendelkezéseit. Végül kijelentette, hogy ha a szakértők és az érdekeltek véleménye ellenére a kormány mégis keresztülerőszakolja a nagyközségi törvényjavaslattervezetet, akkor ezen megbukik a NÉP, mert elsöpri az óriási felháborodás. Még számos felszólaló kritizálta igen éles hangon a tervezetet. Szentjóby-Staub Elemér és Guganovics Máté heves vita közben összetűztek. Éles szóváltás után Guganovics Máté felállt az elnöki székből és azzal a kijelentéssel, hogy lemond elnöki tisztjéről, azonnal elhagyta a termet. A gyűlés még jegyzőkönyvbe foglalta az elhangzott felszólalásokat s ezek alapján megküldi a kamara ellenző véleményét a kormánynak. A gyűlés rendkívül izgatott hangulatban ért véget. — (Miért nem fizet osztalékot a Kreditanstalt?) Bécsből jelentik: Az osztrák bankok általában jó üzletévre tekintenek vissza és május elején fogják zárószámadásukat közzétenni. 1934-el szemben figyelemre méltó volt a tavalyi üzleti fellendülés, annál feltűnőbb, hogy a Kreditanstalt nem fog osztalékot fizetni. (Gazdasági együttműködésről tárgyalnak a kisántánt-államok kamarái.) Bukarestből jelentik: A legutóbbi gazdasági kisántánt konferencián elhatározták, hogy a kisántánt-államok gazdasági kamaráinak vezetői értekezletet tartanak, amelyen a gazdasági együttműködés problémáit vitatják meg. A konferenciát májusra hívták egybe, azonban a pontos idő és a konferencia helye még nincsen meghatározva. (Túlzottak voltak a heves megyei fagykár-hírek.) Egerből jelenti tudósítónk: A megye és főként a gyöngyösi járás egyes községeiben a végleges megállapítás szerint 10—15 százalékos fagykár mutatkozik a gyümölcsösökben. A heves megyei katasztrofális fagykárról szóló hírek tehát erősen túlzottak voltak. (Olcsóbb villanyáramot kérnek a kereskedők.) A Fővárosi Kereskedők Egyesülete Dán Leó elnöklésével ülést tartott, amelyen a világítási villanyáram árának leszállítását kérték és tiltakoztak a villamos viteldíjának felemelése ellen. (Tovább javult a pengő Prágában.) Prágából jelentik: A valutapiacon a magyar pengő árfolyama további egy koronával szilárdult és ezzel a pengő árfolyama meghaladta az öt koronát. A német márka két és fél koronával szilárdult meg, ezzel szemben a lej és a francia frank lanyhult. (Négyszáz lej a bánsági búza mázsája.) Temesvárról jelentik: A bánsági gabonapiacon a búza, a tengeri és a korpa irányzata emelkedő. A bánsági búza ára ismét elérte a négyszáz leit. Torontáli búza négyszáztíz lei, tengeri kétszáznyolcvanöt lei mázsánként. (A római egyezmény gyakorlati értékéről) figyelemreméltó cikket írt Koós Mihály, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója a Gazdasági Világ új számában. Temesváry Imre dr., Szurday Róbert és Domány Gyula dr. aktuális problémákról írtak cikkeket. (Állatkereskedelmi monopóliumot terveznek Csehországban.) Prágából jelentik: Cseh agrárkörökben mozgalom indult meg az iránt, hogy a kormány a monopólium jogával felruházott gabonatársaság hatáskörét az állatkereskedelemre is kiterjessze. Szilárd a tőzsde i értéktőzsdén csütörtökön is szilárd volt az irányzat. Eleinte főként a bányaértékek iránt volt érdeklődés, ami később más értékkategóriákra is kiterjedt. A legtöbb részvény árnyeresége tehát inkább csak névleges. A szokásos zárlat előtti nyereségbiztosító eladások a napi nyereség egy részét fel is emésztették. — A fixpiacon egyenetlenül alakult az irányzat. Nemzeti Bank Előző zárlat 173.— Előfordult kötések 173 Zárlat 172.5 Első Bp. Malom— 18.5—19 18.6 Hungária malom 25.25 25.5 25.5 Bauxit 163.— 163—165 163— Aszfalt— 112.1 Kőszén 402— 404.75—409 407— Nagybátonyi 39—_ 39— Salgó 34.6 35—35.4 35.25 Urikányi 76.6 78—79 78.6 Globus 23— . .23— Fegyver 73—_ 73— Ganz 22.6 22.7—23.1 23.1 Rima 73.6 73.8—74.5 74.4 Ofa 23.25 23.1—23.2 23.1 Nasici 82.75 82.5—83.5 83— Duna-Száva— _ 17.5 Nova 20.8 20.8—21 20.9 Tröszt 85.8 85.2—86 85.9 Délcukor 75— 75.75 75.75 Magyar Cukor 171.5 171.3—172.25172.— Georgia 35.3 35.8—36 35.8 Stummer 107— 106—106.5 106— Izzó 189— 190—191 190— Dreher-Haggenm. 177 177— Gschwindt 770— 775 775.— Goldberger 71— 71 71 — Pamutipar 67.75— 67.5 Szegedi kender 40.5— 40.5 Műtrágya 37.8 37 37— Gumi 69.5 69.75—71.4 71.2 Vasúti forgalmi 21.2 21.3—21.6 21.5 1917. évi ptjegy— 0.03 0.03 1935. évi ptjegy 100— top 100— I—V. hadikölcsön 0.09— 0.09 VI—VII. hadik. 0.07— 0.07 11—VII. hadik. 0.07— 0.07 VIII. hadikölcsön— 0.07 0.07 1910. évi főv. 4% 223.5 224.5 224— 1911. évi főv. 4.%— 41—41.5 41 — 1914. évi főv. 4.5%335— 333—334.5 334— 1927. évi főv. 6% 79.5 79.5—79.625 79.5 II. kiadás Most jelent meg A SZÉPÍTŐSEBÉSZETRŐL Lehetőségeit, problémák, megoldások Irta: Dr. Ehrenfeld Hugó szépítősebész Mindenkit érdeklő téma, mert a szépítő műtétek áldásos lelki és szociális eredményei egyéni boldogságunkat elősegítik. Ára P 2.60 Kapható a Magyarság könyvosztályában, Eskü ut 6.