Magyarság, 1936. április (17. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-17 / 88. szám

14 ^ifU utilSSBSMQm 1938 április 17. péntek a­i MSÁE­ fia Többkiadás a légüres térben Megjegyzések a földmivelésügyi tárca egyes tételeihez Napokon át közölték a nyilvánossággal, hogy az egyes tárcák milyen mértékben nyer­nek az idén költségtárgyalási dotációt s ho­gyan kell fölhasználniok a nekik járó össze­geket. A költségvetés adatainak részletes megvitatása később kerül majd sorra, de a szétosztott füzetekből már most is tanulmá­nyozni lehet az egyes tárcák helyzetét. A földmű­velési tárca, számszerű adatai az idén haladást mutatnak. Sajnos, csak számsze­rűen. Tudvalevő, hogy éveken át Magyaror­szágon elhanyagolták a földmivelési tárcát s ezzel szemben az idetartozó kiadások vég­összege most 3,3 millió pengővel nagyobb a tavalyinál. Ez helyes, mert a rosszul dotált tárca ke­retében az elmúlt évek folyamán nehéz volt eleget tenni azoknak a követelményeknek, amelyeket az ország várakozása a földműve­lési tárcához fűz. Ennek ellenére azonban a soványabb régi költségvetésben is jutott tétel a mezőgazdasági haladás fontos szük­ségleteire, így például a kísérletügyi intéz­ményekre, az egyes korszerű termelési ágak fölkarolására. Néhány eredmény, amelyet a mezőgazdasági fejlődés a legutóbbi évek so­rán fölmutatott, már a dotációk növelésére is vissza volt vezethető. Így például most is beszámol a földmive­­lésügyi minisztérium arról, hogy az egységes búzatermelés ma már 2,2 millió holdra ter­jed ki. Az erre vonatkozó munkát azonban még a Bethlen-kormány kezdte el és fejlesz­tette ki a mai mértékig, s a mostani kor­mány voltaképp csak ezeknek a célirányos előmunkálatoknak a gyümölcseit tárhatja a nyilvánosság elé. Ugyancsak a Bethlen-kor­­m­ány fektette le, legalábbis az elvi alapjait, a gyümölcstermelés fejlesztésének, elültetve az országban egymillió gyümölcsfát. A mos­tani k­ormány ama megállapításának tehát, hogy folytatják a gyümölcstermelés tekinte­tében a vidékenként­ egységes kiváló fajták­nak nagy mennyiségben való termelését­, a valóságban alig kapjuk meg a bizonyítékát. Ugyan hol van most ilyen gyümölcstelepí­­tési mozgalom vagy akció az országban?". Hol igyekeznek erre a termelők figyelmét fölhívni s tevékenységüket milyen eszközök­kel igyekeznek alátámasztani? A mostani kormányjelentésben ennek semmi komoly nyoma nincs, pedig milyen fontos volna, ha ezen a téren legalább arra törekednének, hogy annyi gyümölcsöt ter­meljünk, hogy megszűnjék a külföldi alma behozatala! Osztrák és erdélyi alma kerül a magyar fogyasztás elé az idén is, azonkívül a már megszokott déligyümölcsökön kívül most tervezik a banán behozatalát. Pár évvel ezelőtt már évi 150 vagon banán is jött be az országba és bár most még csak öt vagon banánnal vezetik be ezt az importot, ennek az ára is 150.000 pengő, s valószínű, hogy az első óvatos kísérletet szélesebb körű ba­nánimport fogja majd követni. Minthogy 11 banánért mi szarvasmarhával fizetünk, elő­áll az a tragikomikus esztelenség, hogy a magyar föld hasznos terméke, a marhahús kilónként 70 fillérért megy ki s cserében egy haszontalan gyümölcsért, a banánért kilónként 500 fillért­ adunk, pedig a banán táplálóértéke annyira van a húsétól , mint Makó Jeruzsálemtől. A gyümölcstermelés fejlesztése tehát nem­csak az állami költségvetésben, hanem a gyakorlati gazdaságpolitika végrehajtásában is nagyon mostohán szerepel. Lássuk, mi van egy másik fontos feladatkörben, a ba­romfitenyésztés fejlesztése terén? A magyar baromfiállománynak mintegy 25 millió da­rabos tömege betegségek és túlértékesítés folytán alkalmasint nagyon megfogyatkozott az utóbbi években. Azonkívül igen sok az országban a degenerált baromfi, amely sem hús-, sem tojásprodukcióra nem alkalmas. E ténnyel szemben áll a földmivelési mi­nisztériumnak az az előirányzata, hogy az egész állattenyésztés fejlesztésére csekély összeget fordít, de ebből is kísérletügyi cé­lokra a baromfiállomány fejlesztésére mind­össze 12.000 pengő jut! Ellenben ugyan­akkor az automobilizmus által hanyatlásra ítélt lótenyésztés fejlesztésére 208.000 pen­gőt állítottak be. Nem mondjuk, hogy az utóbbi sok, de az előbbi egyenesen semmi. Arra nem hivatkozhatnak, hogy a baromfi­­tenyésztés javításának eddigi törekvéseiben hány százezer pengő csúszott el haszontala­nul, mert tessék helyesebb és jobb tenyész­tési, illetve fejlesztési programot kidolgozni és megvalósítani, mint az előző kormány tette. A termelés alapjait kellene mindenek­előtt megerősíteni az említett két fontos irányban, a gyümölcs- és a baromfi-produk­ció fokozásánál és javításánál. Az alapok azonban sorvadnak és lazulnak és így annál feltűnőbbnek és tendenciózusabbnak kell bé­lyegeznünk, hogy akkor, amidőn nincs mit a piacra hozni és nincs elegendő áru, amivel a külföldön dicsekedni lehet, a termelés megerősítése késik, ellenben a mezőgazda­­sági termények és termékek értékesítésének előmozdítására 5,3 millió pengőt irányoz­tak elő! Olyan eljárás ez, mintha hatalmas tetőt raknának föl egy házra,­­ amelynek még nincsenek meg az alapfalai!... Azért foglalkoztunk behatóan ezekkel a jelenségekkel, mert ez a pár adat mutatja, hogy mennyire nincs összhang, összeműkö­­dés és céltudatos evolúció a kormányzat gazdasági, társadalmi és politikai szervei közt. Heteken át tárgyalták a telepítési ter­veket, a magyarság szaporításának és meg­gyökereztetésének új lehetőségeit a föld ál­tal. Vártuk, hogy ennek a programnak a párhuzamával, előkészítésével és megalapo­zásával találkozni fogunk a kormány gazda­sági programjában. Hát bizony ilyen program nincs. A kiadások egyre nőnek, a közterhek szaporodnak, de a tervezett több bevétel, amire a kormány szert tesz, nem szolgálja azt a célt, hogy gyümölcsöző hasz­nok fakadjanak nyomukban. A bürokrácia sablonjai vannak az állami költségvetésbe szépen egymás mellé téve s evolúció csak annyiban mutatkozik ezen a téren, hogy melyik kiadási tételnek volt na­gyobb személyi protekciója, ötletszerű pro­pagandája és erélyesebb kapacitációja. Ezek­nek tanulsága alapján nem túlzás, ha meg­állapítjuk, hogy a kormány gazdasági tevé­kenysége légüres térben mozog s szoros kap­csolata sem a pillanatnyi szükségletekkel, sem a jövő perspektíváival nincsen elegendő. S. G. Mit akar az Ipari Központ? Megírtuk, hogy az „Ipari Központ“ létesí­tésének terve az érdekelt körökben nyugta­lanságot keltett, mert attól tartanak, hogy ez a szerv is egyik eszköze lesz a kormány omnipotenciájának. Félhivatalosan csütörtökön magyarázó nyilatkozat jelent meg, amely megnyugta­tásra van szánva. Eszerint teljesen távol áll akár a kormánytól, akár az iparügyi minisz­tertől az a szándék, hogy az ipari központ megalakításával a központi hatalom jogkö­rét az ipar terén növelje és az ipari autonó­miát csorbítsa. Egyedül az a törekvés vezeti az új szerv létesítésével a kormányt és az iparügyi minisztert, hogy egy céltudatos nemzeti iparpolitikának az érdekeltek és az állam hasznos együttműködését biztosítani hivatott állandó szervét alkossa meg. Az ipari központ tervezetéről, feladatairól és hatásköréről közölt részletek tehát idő előtti kombinációk. — (Változatlan az angol bankkamatláb.) Londonból jelentik: Az angol bank csütörtöki ülésén a bankkamatlábat változatlanul két százalékban állapították meg. — (A kereskedelmi miniszter rádióelőadást tart a nemzetközi vásárról.) Pénteken este 6 óra 55 perckor a budapesti Stúdió mind­két állomásáról Bornemisza Gáza iparügyi miniszter tart előadást „A magyar ipar és a nemzetközi vásár“ ebben. Előadásában a miniszter — a többek között — méltatja a nemzetközi vásárnak az üzletkötések elősegí­tése és az üzleti forgalom megteremtése kö­rül elért eredményeit, amelyek közül külö­nösen kiemeli a vásáron kötni szokott ex­port­eladások nagy fontosságát. A miniszter részletesen emlékezik majd meg a magyar ipar nagy fejlődéséről, a vásárnak a magyar divat­ötletek népszerűsítése és a kisipar ex­portszállításokra való nevelése körül kifej­tett tevékenységéről és megállapítja, hogy az ezévi májusi Budapesti Nemzetközi Vásár új bizonyíték lesz a magyar gazdasági élet tö­retlen vitalitása, minden fontos iparszükség­letre kiterjedő munkássága és általában a magyar élet teremtő ereje mellett.­­ (A Hangya részt vesz a gyümölcs- és zöldségértékesítésben.) Annak idején beszá­moltunk arról, hogy megalakult a Hangya országos központjában a gyümölcs-, zöldség­es terményértékesítő szövetkezet. Ez a mozgalom most rendezkedik be a vidéken és mint Békéscsabáról írják, az idén már részt fog venni az értékesítés nagyobb­­arányú lebonyolításában. Mindazok a ter­melők, akik az akcióba bekapcsolódnak, ér­tékesítési visszatérítést kapnak, ami azt je­lenti, hogy nemcsak az átvételi árat fizetik ki nekik, hanem az elérhető külön haszon­ból is megkapják a megfelelő arányrészt. A mozgalom a vidék egyes helyein gyű­jtőtele­­peket létesít, azonkívül a szállításra és a kül­földi elhelyezésre nézve részletes reformokat fog végrehajtani. A mozgalom vezetői elha­tározták, hogy a nagy külföldi felvevő pia­cokra szakértő megbízottakat küldenek ki, akiknek az lesz a feladata, hogy a piaci hely­zetről állandó tájékoztatást nyújtsanak a bel­földi termelőknek. „Ha a kormány keresztülerőszakolja a hegyközségi tervezetet, akkor ezen megbukik a NÉP, mert elsöpri a fel­háborodás" Éles támadások a tervezet ellen a mezőgazdasági kamara kecskeméti gyűlésén Kecskemétről jelentik. A hegyközségi tör­vénytervezetet hozzászólás céljából megküld­ték a gazdasági érdekképviseleteknek. Ez a tervezet nagy nyugtalanságot keltett az érde­keltek körében s ez a nyugtalanság éles meg­nyilatkozásokban robbant ki a Duna—Tisza­­közi Mezőgazdasági Kamara kecskeméti gyű­lésén. A homoki szőlővidékek képviselői nagy számban jelentek meg ezen a fontos gyűlésen és hat órán át rendkívül heves, kimerítő tárgyalás során vitatták meg a szőlőtermelésre veszélyesnek tartott terve­zetet. Guganovics Máté kelebiai szőlőbirtokos, az Osztrák-Magyar Bank volt felügyelője nyi­totta meg az ülést, mint a szakosztály elnöke. Szentjóby Staub Elemér, a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara elnöke szólalt fel ezután. Kijelentette, halálos veszedelem volna, ha a homoki szőlőterületek gazdasági érdek­képviselete nem hallatná szavát ebben a kér­désben. Gesztelyi Nagy László kamarai igazgató ismertette a törvénytervezettel kapcsolatosan a kamara álláspontját. Élesen kifogásolta, hogy a tervezet szerint a földművelésügyi­ és pénzügyminiszter közösen határoz a tervezet szerint a szőlészeti és borászati kérdésekben. Lehetetlennek tartja, hogy a kizárólag őster­melői kérdésbe a pénzügyminiszter is bele­szóljon. A javaslattervezetet a közigazgatás­ban járatlan ember készíthette, mert nem tudta, hogy Kecskemétnek és Szegednek tíz­ezer katasztrális holdon felül van a szőlő­­területe. .A tervezet korlátozni akarja a bor­termelést azon a címen, hogy borkrízis fenye­get. Pedig a szőlő- és gyümölcstermelés fej­lesztése továbbra is éreztethetné a mező­­gazdaságra áldásos hatását. Szabó Iván, a Kecskeméti Szőlő- és Gyü­mölcstermelők Egyesületének elnöke, majd Adsonyi-Papp Gedeon szólalt fel igen élesen a javaslat ellen. Utóbbi a tervezetet egyene­sen nemzetellenesnek mondotta. Pataky Fe­renc élesen kifogásolta a tervezetnek azt az intézkedését, hogy a hegyközségi tanács titkárait miniszteri jelölés alapján válasszák meg. Dömötör Lajos kecskeméti helyettes polgármester szerint nem lehet erőszakolni a csemegeszőlőültetést, mert ez a közelmúlt tanúsága szerint csak divatcikk a külföldön és nem számíthat állandóan biztos piacra. Kovács Ferenc állami gyümölcsészeti szak­­tanácsadó is a tervezet ellen szólalt fel. Kovács Jenő hódmezővásárhelyi gazda arról beszélt, hogy az ottani városháza ka­puját télen állandóan rendőrök őrizték, mert attól féltek, hogy a munkanélküliek meg­ostromolják a városházát. A város környé­kén gabonatermeléssel foglalkoznak, ezért olyan nagymértékű a munkanélküliség, ami­lyennel szőlővidékeken nem találkoznak, mert a szőlő sokkal több munkaalkalmat ad. Éppen ezért érthetetlennek találja a kor­mány intézkedését, amely korlátozni akarja a szőlőtelepítéseket. Kiss Endre kecskeméti polgármester is a telepítési korlátozások ellen szólalt fel. A kormánynak az a kötelessége, hogy a szőlő és gyümölcs számára a külföldön piacot teremtsen. Iunyadi-Vas Gergely, Szeged NEP-képviselője is támadta a tervezetet. Guganovics Máté elnök bírálta ezután igen élesen a tervezet egyes rendelkezéseit. Végül kijelentette, hogy ha a szakértők és az ér­dekeltek véleménye ellenére a kormány mégis keresztül­erőszakolja a nagyközségi törvényjavaslattervezetet, akkor ezen meg­bukik a NÉP, mert elsöpri az óriási fel­háborodás. Még számos felszólaló kritizálta igen éles hangon a tervezetet. Szentjóby-Staub Ele­mér és Guganovics Máté heves vita közben összetűztek. Éles szóváltás után Guganovics Máté felállt az elnöki székből és azzal a ki­jelentéssel, hogy lemond elnöki tisztjéről, azonnal elhagyta a termet. A gyűlés még jegyzőkönyvbe foglalta az elhangzott felszó­lalásokat s ezek alapján megküldi a kamara ellenző véleményét a kormánynak. A gyűlés rendkívül izgatott hangulatban ért véget. — (Miért nem fizet osztalékot a Kredit­anstalt?) Bécsből jelentik: Az osztrák ban­kok általában jó üzletévre tekintenek vissza és május elején fogják zárószámadásukat közzétenni. 1934-el szemben figyelemre méltó volt a tavalyi üzleti fellendülés, annál fel­tűnőbb, hogy a Kreditanstalt nem fog oszta­lékot fizetni.­­ (Gazdasági együttműködésről tárgyal­nak a kisántánt-államok kamarái.) Buka­restből jelentik: A legutóbbi gazdasági kis­­ántánt konferencián elhatározták, hogy a kisántánt-államok gazdasági kamaráinak ve­zetői értekezletet tartanak, amelyen a gazda­sági együttműködés problémáit vitatják meg. A konferenciát májusra hívták egybe, azon­ban a pontos idő és a konferencia helye még nincsen meghatározva.­­ (Túlzottak voltak a heves megyei fagy­kár-hírek.) Egerből jelenti tudósítónk: A megye és főként a gyöngyösi járás egyes községeiben a végleges megállapítás szerint 10—15 százalékos fagykár mutatkozik a gyü­mölcsösökben. A heves megyei katasztrofális fagykárról szóló hírek tehát erősen túlzottak voltak.­­ (Olcsóbb villanyáramot kérnek a ke­reskedők.) A Fővárosi Kereskedők Egyesü­lete Dán Leó elnöklésével ülést tartott, ame­lyen a világítási villanyáram árának leszállí­tását kérték és tiltakoztak a villamos vitel­díjának felemelése ellen.­­ (Tovább javult a pengő Prágában.) Prágából jelentik: A valutapiacon a magyar pengő árfolyama további egy koronával szilárdult és ezzel a pengő árfolyama meg­haladta az öt koronát. A német márka két és fél koronával szilárdult meg, ezzel szemben a lej és a francia frank lanyhult.­­ (Négyszáz lej a bánsági búza mázsája.) Temesvárról jelentik: A bánsági gabona­piacon a búza, a tengeri és a korpa irány­zata emelkedő. A bánsági búza ára ismét elérte a négyszáz leit. Torontáli búza négy­­száztíz lei, tengeri kétszáznyolcvanöt lei má­zsánként.­­ (A római egyezmény gyakorlati értékéről) figyelemreméltó cikket írt Koós Mihály, az Or­szágos Mezőgazdasági Kamara igazgatója a Gazdasági Világ új számában. Temesváry Imre dr., Szurday Róbert és Domány Gyula dr. ak­tuális problémákról írtak cikkeket.­­ (Állatkereskedelmi monopóliumot ter­veznek Csehországban.) Prágából jelentik: Cseh agrárkörökben mozgalom indult meg az iránt, hogy a kormány a monopólium jogával felruházott gabonatársaság hatás­körét az állatkereskedelemre is kiterjessze. Szilárd a tőzsde­ ­i értéktőzsdén csütörtökön is szilárd volt az irányzat. Eleinte főként a bányaértékek iránt volt érdeklődés, ami később más értékkategó­riákra is kiterjedt. A legtöbb részvény árnyere­sége tehát inkább csak névleges. A szokásos zár­lat előtti nyereségbiztosító eladások a napi nye­reség egy részét fel is emésztették. — A fixpiacon egyenetlenül alakult az irányzat. Nemzeti Bank Előző zárlat 173.— Előfordult kötések 173 Zárlat 172.5 Első Bp. Malom— 18.5—19 18.6 Hungária malom 25.25 25.5 25.5 Bauxit 163.— 163—165 163— Aszfalt— 1­12.1 Kőszén 402— 404.75—409 407— Nagybátonyi 39—_ 39— Salgó 34.6 35—35.4 35.25 Urikányi 76.6 78—79 78.6 Globus 23— . .­­23— Fegyver 73—_ 73— Ganz 22.6 22.7—23.1 23.1 Rima 73.6 73.8—74.5 74.4 Ofa 23.25 23.1—23.2 23.1 Nasici 82.75 82.5—83.5 83— Duna-Száva— _ 17.5 Nova 20.8 20.8—21 20.9 Tröszt 85.8 85.2—86 85.9 Délcukor 75— 75.75 75.75 Magyar Cukor 171.5 171.3—172.25172.— Georgia 35.3 35.8—36 35.8 Stummer 107— 106—106.5 106— Izzó 189— 190—191 190— Dreher-Haggenm. 177 177— Gschwindt 770— 775 775.— Goldberger 71— 71 71 — Pamutipar 67.75— 67.5 Szegedi kender 40.5— 40.5 Műtrágya 37.8 37 37— Gumi 69.5 69.75—71.4 71.2 Vasúti forgalmi 21.2 21.3—21.6 21.5 1917. évi ptjegy— 0.03 0.03 1935. évi ptjegy 100— top 100— I—V. hadikölcsön 0.09— 0.09 VI—VII. hadik. 0.07— 0.07 11—VII. hadik. 0.07— 0.07 VIII. hadikölcsön— 0.07 0.07 1910. évi főv. 4% 223.5 224.5 224— 1911. évi főv. 4.%— 41—41.5 41 — 1914. évi főv. 4.5%335— 333—334.5 334— 1927. évi főv. 6% 79.5 79.5—79.625 79.5 II. kiadás Most jelent meg A SZÉPÍTŐSEBÉSZETRŐL Lehetőségeit, problémák, megoldások Irta: Dr. Ehrenfeld Hugó szépítősebész Mindenkit érdeklő téma, mert a szépítő mű­tétek áldásos lelki és szociális eredményei egyéni boldogságunkat elősegítik. Ára P 2.60 Kapható a Magyarság könyvosztályában, Eskü­ ut 6.

Next