Magyarság, 1941. július (22. évfolyam, 137-163. szám)
1941-07-03 / 139. szám
Csütörtök, 1941. július 3. SPORT Nem jönnek a németek az evezős versenyre ! A július 5—6-re tervezett Három Nemzet Evezős versenyén a németek nem vehetnek részt, úgyhogy csak a magyar és olasz csapat versenyez. A versenyt szombaton és vasárnap délután 5 órai kezdettel rendezi a MESZ. A magyarok így is Európa legjobb evezőseivel kerülnek szembe. A magyar csapat kedden délután edzést tartott, azonban még nem dőlt el, hogy a kormányos nélküli négyesben Győri, Mamusich és Inotay mellett ki lesz a negyedik. A nyolcasban a Pannónia-beli Marossy és Élő a BSzKRT-ból Sándor, Szabó, Zágoni és Sipos s a Hungáriából Molnár indítása biztos. Zágon vezérevezős mellett Zimonyi (Pannónia), vagy Molnár (Hungária) lesz a kormányos. A kormányos nélküli négyes, szombaton, a kormányos négyes nyolcas, — a Széchenyi emlékverseny keretében, — továbbá a visszavágó és kiegészítő számok vasárnap kerülnek lebonyolításra. A nyolcasban az európai hírű Livorno lesz a magyar csapat ellenfele. Négyesben olasz részről Mato Guzzi, a Hungária és Újpest, a kormányos négyesben az Újpest, Hungária és BSZKRT mellett olasz részről Varese indul. A két nemzet találkozóját nagy érdeklődés előzi meg. Ismert és ismeretlen fiatal atléták nagy küzdelme várható a szombati és vasárnapi országos ifjúsági versenyen Szombaton és vasárnap délután rendezi meg a Magyar Atlétikai Szövetség Magyarország 1941. évi ifjúsági atlétikai bajnokságát. A BBTE pályán küzdenek meg a bajnokságért a vidék és a főváros fiatal atlétái. Az atlétikai évadnak ez a legnagyobb ifjúsági sporteseménye s így természetesen nagy számban érkeztek be már eddig is nevezések az ország minden részéből. Ezideig nem érkezett meg még az FTC és a LASE nevezése. Pedig a BASE nevezése igen fontos volna, hiszen egy számot egész biztosan megnyerne: vitéz Csapó biztos jelöltje indulása esetén a súlydobó bajnokságnak. Az idén, leszámítva a gyengén sikerült KISOK versenyeket, nem igen volt ifjúsági mérkőzés, így az erőviszonyokról nem kaphatunk tiszta képet. Az edzők (Perricht, Farkas, Mr. Simpson stb.) véleménye alapján azonban a következőképen lehetne jóslásokba bocsátkozni: 100 és 200 méteren Csányi IV. bajnoksága feltétlenül biztos. Sőt ha jó formában van, esetleg 100 méteren is beállíthatja, vagy megjavíthatja az ifjúsági rekordot. A helyezésekért azután a következők közt alakul ki versengés: Sír II., Joó, Szántó (aki hátszéllel már 11:1-et is futott), Hegedűs, valamint a MAC futói: Szakács és Kárpáthy között. Rúdugrásban idáig 10 nevezés érkezett be. Esélyesnek Csupor, Füzessi és Prigly mondható. A 800 méter és az 1500 körülbelül azonos társaságból tevődik össze. 800 méteren Villási, Verőczy, Butka, Almási, Nádas, Orbán, Dvomiczki, Erős között alakul ki nagy küzdelem az elsőségért. Az 1500 méteren még Simora és Csepány csatlakozik hozzájuk (megjegyzendő , Dvorniczkinek, minthogy a 800 méter rövid számára, itt nagyobb esélye van). 3000 méteren ugyancsak az előbb említettek törhetnek élre. Súlydobásban Hamvay és Garamvölgyi mérkőzhetik egymással — feltéve, ha Csapó nem indul. Diszkoszban Garamvölgyi és Hamvay mellett még Gáspárt, Virágot és Ádámot kell megemlítenünk. Gerelyhajításban Polláknak, Füzessynek és Labancznak van esélye. A 110 m-es gáton Balázs, Horvát és Céh az eddig „márkázott” nevek, de vidékről is könnyen feltörhet valaki. Távolban Csányi IV., Horvát és Szántó biztat jó eredménnyel. Igen nagy volna a bajnoki esélye Mészárosnak, a MAC fiatal ugrójának, azonban sajnos, a szerdai napon lerándult, úgyhogy még indulása is kétséges. Az egyik legizgalmasabb számban, a 400 méteren Bánhalmi, Balás, Bakos és Hársfalvy biztat nagy hajrával. 400 méteres gáton ugyancsak Balás és Balog győzelme „esedékes”, valamint Sir II.-é, aki nemrégen kezdte meg edzését gátversenyre. Hármasugrásban Gyarmati, Horváth és Szarvady érhet el jó eredményt. Remélhetőleg az ifjúsági verseny kedvező időben és megfelelő rendezésben zajlik le, s így jó eredmények születnek majd az atlétikai évad legnagyobb ifjúsági sporteseményén. Július 3-án és 5-én délután fél 3 órakor ■ nyír ügetőversenyek AI IJJH AZ Akiknek nem tetszik a zsidómentes kolozsvári színház Válaszunk két kolozsvári lap megjegyzéseire Az a cikkünk, amelyben megírtuk, hogy az ország második legnagyobb színháza, a kolozsvári Nemzeti Színház lesz az első zsidómentes, tiszta keresztény színház a nagy színházak közül, nemcsak a kolozsvári, hanem az egész ország keresztény közönségénél élénk helyesléssel találkozott. A hozzánk eljuttatott megnyilatkozásokból megállapítható, milyen örömmel veszi tudomásul a magyarság, hogy amiért színházi vonatkozásban olyan régen harcolunk: a , fizikailag és szellemileg zsidómentes színházat Táray Ferenc igazgató ígérete szerint életrekelti. Természetes, hogy a cikk az érdekelt zsidóság körében az ellenkező hatást váltotta ki. A zsidók meglepődtek azon, hogy olyankor, amikor a harmadik zsidótörvény késlekedése új reményeket keltett bennük, akadt gerinces magyar színigazgató, aki nem vett fel se zsidót, se félzsidót és ezt nyíltan meg is mondta, a zsidó szellemiség kiirtását ígérte, sőt még azt is bátran hozzátette, hogy nem fél a zsidók bojkottjától sem. Az érdekelt zsidóság megdöbbenését megértjük. Nehéz azonban megértenünk két kolozsvári lap magatartását. Keresztény lapoktól azt vártuk, hogy örömmel veszik tudomásul és szívesen üdvözlik az igazgató elgondolásait. Sajnos e két lapnál, amely kereszténynek mondja magát, nem az történt. A Kolozsvári Esti Lap hosszasan foglalkozik cikkünkkel és Táray budapesti tárgyalásaival kapcsolatosan, egyebek közt ezt is megállapítja: „Legnagyobb meglepetésre olyan fejlemények következtek be, melyekre Erdély igazán nem számított“. Úgy látszik ez a nem várt fejlemény az lehetett, — t. i. cikkünknek ezt a részét idézi a lap —, mikor Turay megerősíti, hogy ellenállott minden befolyásnak, amely a zsidó színészek érdekében kísérletezett. Kifogásolja azt a megállapításunkat, hogy a kolozsvári sajtó egy része és a fővárosi zsidó sajtó szót emelt a zsidó színészek érdekében. Megemlíti, hogy a kérdést rajta kívül az Ellenzék tette szóvá, a két lap azonban nem a zsidó színészekért emelt szót. A megszállás alatt is dolgozó erdélyi színészeket említi. Ezt a kijelentést szívesen vesszük tudomásul, csak azt nem értjük, hogy mit ért akkor „meglepő fejlemények“ alatt s miért nem helyesli Táray programját. Nemcsak nem helyesli célkitűzéseit, hanem Tárayt meg is támadja. A cikk maliciózus hangja és Táray csipkedése arra enged következtetni, mintha egészen mást várt volna. Az Ellenzék című lap azt írja, cikkünkből kitűnik, hogy a kolozsvári színház lesz az ország első zsidómentes színháza, örömmel üdvözöljük ezt a tényt, — folytatja — illetve üdvözölnénk, ha így volna Sajnos azonban nem így áll a dolog, mert igaz, hogy az új igazgató „erélyesen megtisztította“ a színházat eddigi zsidó, vagy félzsidó tagjaitól, de ugyanakkor felvett a tagok közé mást a „félig rendezett felekezetűek“ társadalmából. A lap hozzáfűzi, hogy ebből azonban nem csinál kázust, mert az igazgató ha majd rájön tévedésére, jóváteszi. Válaszunk erre az, hogy mi kázust csinálnánk belőle, ha valóban így lenne. De nincs így. A kolozsvári színészeket mi nem ismerjük. Azt viszont illetékes helyről tudjuk, és laptársunk is megerősíti, hogy onnan se vettek át zsidó származású színészt. Azzal az állításával kapcsolatban, hogy az igazgató a tagok közé felvett mást a „félig rendezett felekezetűek“ közül, érdeklődtünk illetékes helyen, ahol kijelentették, hogy mindenkit igazoltattak, tehát ilyenről nem lehet szó. A nyilvánosságra került általunk is közölt tagnévsor budapesti részét külön is ellenőriztük, s megállapítottuk hogy a szerződtetett tagok közé valóban innen se került egyetlen zsidó, vagy félzsidó sem. Változatlanul áll tehát az, amit cikkünkben megírtunk, jobb információ alapján, mint ahogy ezt kolozsvári laptársunk tette, őszintén meg kell azonban mondanunk, hogy kolozsvári viszonylatban találtunk egy szépséghibát abban a vonatkozásban, hogy hír szerint olyant se szerződtetnek, akinek hozzátartozója zsidó. Az egyik kolozsvári karmester felesége ugyanis csak 1907-ben keresztelkedett meg és éppen emiatt a színháznál működő leánya nem is kaphatott szerződést Az Ellenzék a továbbiakban azt is írja, nagyon lekötelezné a Magyarság cikkírója, ha megjelölné hol, mikor, milyen formában emelt szót a zsidó tagok érdekében. A budapesti zsidóság esti szócsöve idézte a lapnak azt a cikkét, amelyben a megszállás idején működő tagok szerződtetése érdekében emelt szót. Mivel nem említette, hogy keresztény színészekről van szó, annál inkább keltett gyanút, mert a fővárosi zsidó lap olyan cikkét támasztotta alá az idézettel, amely kétségtelenül a zsidó színészek érdekében íródott, így aztán valóban nem volt könnyű feltételezni, hogy a kolozsvári lap a zsidók érdekében is szót emel. Még kevésbé csodálkozhatik a lap ennek feltételezésén azok után, hogy amíg az egyik oldalán „Fajvédelem” címen írt cikkében tiltakozik az ellen, hogy zsidók érdekében emel szót, ugyanakkor másik oldalán színházi rovatában nyíltan kiállott búcsúfeltéptével kapcsolatosan egy zsidó színész mellett. A zsidó színészről magasztalással ír és a „legjobboldalibb felfogású körök tüntető tapsaival“ ruházza fel, méltatja a megszállás alatti érdemeit és panaszkodik amiatt, hogy az új igazgató őt nem szerződtette, pedig „szabályt erősítő kivételek mindenben vannak". A színház búcsúelőadásáról szóló cikkében pedig „kellőképpen nem is méltatható“ nagyságként ünnepli ugyanezt a zsidó színészt és ugyancsak dicséri azt a zsidó szubrettet, akit szintén nem szerződtettek a Nemzeti Színházhoz. Ne vegye zokon tőlünk az Ellenzék, nem mi cáfoltuk meg állításait, hanem saját maga. Cikkünkkel kapcsolatos írásában a továbbiakban ezt mondja a lap: ...... súlyos kifogásaink vannak a szerződtetésekkel és az új igazgató kolozsvári szereplésével szemben, aki nemcsak zsidókat igyekezett nagyon furcsa módon „kiirtani“, hanem negligálta általában azokat a férfiakat, akik eddig „ahogy lehet, szolgálták a magyar színművészetet. Ez a „negligálás“ se lehetett olyan általános, hiszen a régi színháznak mindössze három keresztény tagját nem vették át, mert nem volt rájuk szükség. Nem tudjuk, kikről van szó. Lehet, hogy itt igazságtalanság történt, lehet, hogy indokolt volt ez az álláspont, mert valóban csak „ahogy lehet“ — módon szolgálták a színművészetet. Cikke végén az Ellenzék is megtámadja Táray Ferencet. Telefonon megkérdeztük a Kolozsvárott tartózkodó igazgatót, kíván-e válaszolni a támadásokra. Azt felelte: nem. Majd működésével akar választ adni a támadásokra. Mi itt, a fővárosban kissé messze vagyunk a kolozsvári dolgoktól s így a részleteket innen nem láthatjuk. Ezek azonban kevésbé érdekelnek bennünket, inkább az elvi szempontok, amely szerint Turay a mai közszellemnek megfelelő tiszta keresztény, zsidómentes színházat akar adni Kolozsvárnak. Mi régóta harcolunk a magyar színművészet megújhodásáért, s mint cikkünkben is megírtuk, kívánjuk, hogy a megújhodott színpad s így a kolozsvári is, legyen a tiszta magyar kultúra, az emelkedett szellem, a nemzeti gondolat s a keresztény erkölcs terjesztője, a diadalmas korszellemnek megfelelően hirdessen derűlátást, hirdesse a magyar múlt dicsőségét;• a népi közösségi gondolatot, egymásra utaltságunkat és a szociális igazságot. Egyszóval a nemes szórakoztatás mellett szolgálja a nemzeti megerősödés ügyét is. Turay azt válaszolta, hogy ezt a felfogást vallja maga is, és ilyen színházat akar. Mondják meg az említett kolozsvári lapok, mi kifogásuk lehet ez ellen? Mert ez a lényeg. Kétségtelen, hogy minden, fajtáját, hazáját szerető, igaz keresztény magyarnak örömmel kell üdvözölni az ilyen elhatározást. Nem vehetik rossz néven kolozsvári laptársaink, hogy fanyalgó és támadó cikkeik és az a megjegyzésük, hogy „olyan fejlemények következtek be, amelyekre Erdély igazán nem számított“ és „súlyos kifogásaink vannak az új igazgatóval szemben, aki nemcsak zsidókat igyekezett nagyon furcsa módon kiirtani“, nemkülönben a zsidó színészek magasztalása némi kétséget támasztanak az iránt, hogy álláspontjuk valóban intranzigens keresztény, igazán jobboldali és az új Európa szellemének megfelelő. Somody István — Ma fél 7 órakor: Beethoven VII. Károlyikert, vez.: Csilléry, közr.: Végh. HANGVERSENY SÉRTŐ KÁLMÁN EMLÉKÉRE Sértő Kálmán, a nem régen elhunyt költő emlékére július 5-én, szombaton délután 6 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében emlékhangverenyt rendeznek Szeleczky Zita, Juhász József és Pataky Jenő, a Nemzeti Színház tagjai, Dullien Klára, Hajdú Anna, Alapy Endre, Árkossyné Szabó Margit, Szeleczky Olga, Fiala Ferenc, Gellért Vilmos és még mások közreműködésével. Az Admiral mozi csütörtöktől megint egy kitűnő német filmet hoz műsorára, címe a Felszabadulás. A Turán mozi csütörtöktől a Judit című igen nagy sikerű fimet hozza műsorára. SZERZŐDTETÉSEK A NEMZETI SZÍNHÁZHOZ A Nemzeti Színház igazgatósága már folytatja a jövő idényre a szerződtetési tárgyalásokat. Az igazgatóság megkezdte a levelek kiküldését azoknak a színészeknek, akiket jövőre is tagjai sorában kíván látni. Még nem biztos, hogyan alakul a tagok névsora. Arra azonban már most felhívjuk az igazgatóság figyelmét, hogy a jövő évadban zsidó származású színészt ne szerepeltessen és e téren kövesse a kolozsvári Nemzeti Színház példáját. „Elveszett a feleségem” című kedves, vidám bécsi vígjátékot hozza e héten a Corvin filmszínház. Régen láttunk ilyen mulatságos filmet, melyben a főszerepeket a mulattatás mesterei Hans Moser, Theo Lingen, Paul Kemp és Oskar Sima játszák. — mondotta Haggenmacher Henrik azYOSZ új elnöke, a GYOSZ közgyűlésén Rajtunk kívül eső sajnálatos tévedés folytán csak ma számolhatunk be a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének kedd délután tartott rendes közgyűléséről. A közgyűlés legfontosabb tárgya a dr. Chorin Ferenc lemondása folytán megüresedett elnökség betöltése volt. A közgyűlés egyhangúlag Haggenmacher Henriket a Dreher—Haggenmacher Első Magyar Serfőzde ügyv. igazgatóját választotta elnökké, a lemondott alelnökök helyébe pedig Barcza Károlyt, az Alföldi Cukorgyár vezérigazgatóját, dr. Dischka Győzőt, a Magyar Posztógyár Rt. vezérigazgatóját, Láng Gusztávot, a Láng L. gépgyár alelnök-vezérigazgatóját és vitéz Zsilinszky Gábort, a Magyar Bauxitbánya Rt. vezérigazgatóját választották meg. Haggenmacher Henrik az ujjonan megválasztott elnökség nevében megköszönte a bizalmat és megemlékezett Chorin Ferenc tevékenységéről. Beszédében hangsúlyozta, hogy az iparnak nagy része van abban, hogy a honvédség anyagi felkészültsége megfelelő és korszerű. Ez elsősorban az iparfejlesztésnek tulajdonítható, melyet a trianoni Magyarország gazdaságpolitikája is szem előtt tartott. Rég elmúltak azok az idők, — mondotta — amidőn az iparosodás és a Magyarországot szükségszerűen domináló mezőgazdasági érdekek között ellentéteket lehetett konstruálni. A Gyáriparosok Szövetsége a maga részéről kötelességének tartja ápolni a megértést a mezőgazdaság törekvései iránt, amelyek érvényesülése végeredményben az iparra is alapvető fontosságú. Az ipar feladatairól beszélt ezután Haggenmacher Henrik, rámutatva arra, hogy főleg a nyersanyagkérdés és az árkérdés az ipar legfontosabb problémái ma. Az elnöki székfoglaló után Knob Sándor ügyv. igazgató terjesztette elő a szövetség jelentését, majd megválasztották az ügyv. igazgatóság új tagjait és betöltötték a megüresedett választmányi helyeket. in—intra-^ a—B— A Közélelmezési Hivatalnál kell kiigényelni a malmoknál tároló konvenciós gabonát A nagyobb gazdaságok a cselédkonvenciónak, valamint az időszaki munkások, az aratók és cséplőmunkások gabonajárandóságának megfelelő gabonát a malmokba szállítják be és ezeket a járandóságokat onnan szokták fent nevezettek részére kiutaltatni. A 24.000—1941. K. M. számú rendelet a malmokat bejelentésre kötelezi és egyúttal zár alá veszi a malmok birtokában lévő gabona- és lisztféléket. Most, amikor az aratási és cséplési munkálatok zavartalan és gyors elvégzése rendkívül fontos, a rendelet akként intézkedik, hogy a malmoknak bejelentésükben fel kell tüntetniök, hogy a bejelentett készlet kinek a tulajdona és a bejelentett és zár alá vett lisztet csak a magyar királyi közélelmezési hivatal útján, illetve utasításai szerint szabad forgalomba hozni. Ezúton hívja fel a közélelmezési hivatal az érdekelt gazdákat, hogy a cselédkonvencióra a malmoknál letétbe helyezett gabonájukat igényeljék ki a magyar királyi közélelmezési hivataltól. Annak megállapítása után, hogy a kiigénylés jogos, a hivatal a zár alól fel fogja oldani a gabonát. 9 UMMSATi JibiéEXETDÍ (Vines ellentét az iparosodás és a mezőgazdasági énükül kéziül toamnnztoti. Ma az m m. vidám mívészesi Karády Katalin, Zimonyi Márta, Keresztessy M., Feleky S., Náray T., Ajtay Andor, Toronyi Imre, Hajmássy M., Pethes S., Pataky M., stb. kezdete pont fél 8 órakor vége 9 órakor