Magyarság, 1942. február (23. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-01 / 26. szám
.. ' ------— --- ------TOT: 1 p: 7 ^ ^ fi**- ^ ^ r|:f:.rfl XXIII. ÉVFOLYAM 26. (60 78.) S 2 AM BUDAPEST, 1942. FEBRUÁR 1. VASARNAP a mImKadotulajdonosmagyarsaq lapkiadó rt. U AH tmitewmm ______ felelős szerkesztő, ^ elnök-vezeriigazgató IIIa \ (m^I ^ ATTKAY fi. KALMANDA főszerkesztő és felelős kiadó, 1 ■ ” IPj \ Vy ' SHji h felelős szerkesztő: IFJ. VICTSOGI RUPPRECHT OLIVÉR DU V . MATTYASOVSZKY KÖPNÉL Német csapatok megvertek és visszavetettek egy több hadosztályból álló szovjet haderőt A japánok megszállták Szingapúr víztartályait Az angolok visszavonultak Szingapúr szigetére . Jövő hétre várják az általános támadást az erődítmény ellen Az USA bosszúból gazdasági háborút kezdett Argentínával ARA 24 FILLER is A történelem az élet mestere19 Irta: vitéz Rátz Jenő A mohácsi vész után Magyarország kész prédája volt minden hódító akaratnak és egyéni önös törekvésnek. Ezek a hatóerők hamarosan érvényesültek is. A török nagyhatalom lépésrőllépésre nyomult előre az ország szívébe a legnagyobb céltudatossággal. Evvel derékba törte a Kárpátok övezte egységes birodalmat, mely menthetetlenül három részre darabolódott. És amint a terület szétesett, úgy esett szét a Mátyás király haláláig oly lenyűgöző erővel ható egységes magyar politikai gondolat is. Közel kilencven esztendő kellett hozzá, hogy Erdélyben, ebben a magában véve kis földrajzi egységet jelentő földdarabon, a török nagyhatalomra támaszkodó politikai gondolat sok bukdácsolás és irányváltoztatás után Báthory István alatt félig-meddig rendes állapotokat tudott teremteni. Újabb ingadozások után végre Bethlen Gábor fejedelem, a kétségtelenül legügyesebb magyar diplomata veszélyességével, tapintatával ,hadvezéri és uraik®dói nagy erényeivel Erdély aranykorát teljesítette ki. Diplomáciai ügyessége, a harmincéves háborúban tanúsított következetessége és szerencsés kardja európai tényezővé tették a nagynehezen talpraállított Erdélyt, ügyes kereskedelmi érzéke jólétet és gazdagságot teremtett kis országában, tudásvágya az általános műveltség emelését eredményezte, személyes és önös érdekeinek tapintatos érvényesítése és, ha kellett, a közérdekkel szemben való háttérbe szorítása olyan erkölcsi fölényt biztosítottak neki, amely előtt ennek a nem éppen altruisztikusan érző és gondolkodó korszak embereinek, ha néha morogva is, de tisztelettel meg kellett hajolniok, örökségét a fösvénységéről és önzéséről ismert, dúsgazdag magyarorszáni főúr, I. Rákóczi György vette át .19 évig tartó uralma alatt ennek a gyönyörű örökségnek többé-kevésbbé jó sáfárja volt. A belső jólét megmaradt, a tartományok is tovább virágoztak. Erdély haderejének a súlyát is szerencsésen kamatoztatta. De kapzsisága sok belső ellenséget szerzett neki, dinasztikus, önös törekvései gyanússá tették a bécsi udvar előtt, mely a legitimitás elvének alapján sohasem mondott le arról, hogy Erdélyt valahogyan és valamikor a szent koronához visszacsatolja. Bár teli kincstárt és mérhetetlen magánvagyont, jó hadsereget, nyugodt jólétben élő országot hagyott hátra halálakor fiának ésutódjának, mégis ezt az örökséget megterhelte két súlyosan latba eső tétellel, melyek Erdélyt végzetes következetességgel a pusztulásba taszították. Az egyik tehertétel a török bizalom elvesztése volt. Fukarsága, mely a portához beküldendő adót hol megnyirbálta, hol beküldeni elmulasztotta és fiának már életében fejedelemmé választása volt az oka annak, hogy a török rossz szemmel kezdte figyelni az erdélyi dolgokat. A másik tehertétel pedig a lengyel koronára való kacsintgatás volt, mely közvetlen halála előtt, IV. Ulászló lengyel király halála alkalmával olyan széleskörű diplomáciai hadjárat bevezetésére ösztökélte I. Rákóczi Györgyöt, hogy követeit Stockholma, Brandenburgba, Németalföldre, Moldvába, Havasalföldre, a zaporogi kozákokhoz és Lengyelország akkoriban még protestáns oligarcháihoz vezette el. A követségek visszatérte előtt azonban meghalt és fiában tovább lángolt a vágy a kérdés kedvező megoldására. II. Rákóczi György, az apja alapította Rákóczi dinasztia második tagja, harcokban edzett ,bátor katona, jó diplomáciai tehetséggel, sőt azt mondhatnók, ravaszsággal megáldott ember volt, aki jó fejedelemnek ígérkezett. Hűséges és meg-egyőződéses fia volt a református egyháznak, szerette a tudományokat és azoknak művelőit hathatósan támogatta. De apjának és korának gyermeke volt, örökölte az önzést, a túlhajtott dinasztikus érzést és apja fukarságát és kapzsiságát is. Szerette magát ,,absolutus fejedelemnek’ nevezni, de ezen nem szabad csodálkoznunk, hiszen abban a korban élt, amelynek főcélja a fejedelmi hatalom mindenhatóságának a kiépítése volt és amelynek végén született meg a büszke francia királyi szó: az állam én vagyok! Sokan egyedül csak őt okolják Erdélynek bekövetkezett pusztulásáért, a lengyel hadjárat megindításáért. De az igazság nem egészen így áll, ahogy azt Angyal Dávid a következő szavakkal szögezi le a milleniumi „A magyar nemzet története” című művében: „I. Rákóczi György már játszott a veszedelmes tűzzel és ez nem csekély dolog a politikában. Fia pedig folytatta ott, ahol atyja elhagyta, örökölte a szenvedélyes vágyat s tovább bonyolította a szálakat, melyeket atyja kezdett szőni. Nem akarjuk tagadni nagy hibáit, de azon általános nézettel szemben, hogy jól rendezett és jól védett örökségét oly könnyelműen szélnek eresztette, szükségesnek tartottuk utalni arra a tényre, hogy az állam szekere veszedelmes útra volt terelve már akkor, midőn a gyeplő I. Rákóczi György kezébe került”. Szükséges, hogy itt néhány pillantást vessünk azokra az erőkre, melyek Erdély akkori politikájára szükségképpen befolyással voltak és amelyeknek helyes értékelése és kiegyensúlyozása a fejedelem és tanácsosai legelőkelőbb kötelessége lett volna. Ezek: a bécsi udvar és a török császár, vagyis a szomszédos két nagyhatalom ereje érdeke és politikája, ezeken felül pedig a reformációnak az ellenreformációval való küzdelme, mely a harmincéves háborúban és annak ideológiájában tetőződött. Amint már az előbb jeleztük, a bécsi udvar Erdéllyel szemben a legitimitás elvén állt. Fejedelmeit kényszerűségből elismerte ugyan, de mindig a maga alattvalóinak szerette volna tudni. Magukban az erdélyiekben se hiányzott ez az érzés, amit nem egy történelmi okmányaik hangja és szava is bizonyít, még a legfüggetlenebb erdélyi fejedelmek korából is. I. Rákóczi György idejében a bécsi udvar még nem heverte ki a harmincéves háború vérveszteségeit, ereje gyenge volt, érdekei tetterejét elsősorban a Nyugat felé terelték, hatalmi vágya azonban északkelet felé, a lengyel korona felé is lekötötte figyelmét. Természetes volt tehát, ha a törökkel szemben került mindent, ami erőkifejtést, háborút jelenthetett volna. Ezért és mert a lengyel korona tekintetében vetélytársat látott a Rákócziakban, tartózkodott azoknak támogatásától és inkább csendesítőleg, mérséklően hatott tanácsaival I. Rákóczi György felé. A magabiztos erdélyi fejedelemcsak a gyengeségét látta, de nem volt következetes ennek megítélésében sem, amikor a hullámok kezdtek feje fölé tornyosulni. A török birodalom Ázsiában volt erősen lekötve. I. Rákóczi György idejében még belső zavarokkal is küzdött és ezért volt elnéző vele és cselekedeteivel szemben. De még akkor is, amikor Köprüki Ahmedben tetterős, következetes és céltudatos nagyvezér került a török ügyek élére, éppen nagyratörő terveinek a végrehajtása közepette nem akarta erejét szétforgácsolni arra, hogy Erdély felé is érvényesítse akaratát és megelégedem mérséklő ,egyszer-egyszer szigorúbb intelmekkel, tanácsokkal, néha fenyegetésekkel. A fejedelem és tanácsosai itt is csak a tehetetlenséget és gyengeséget vélték látni és nem vették észre, hogy gyűlnek a vészfellegek dél felől, melyek végveszedelemmel fenyegetik országukat. II. Rákóczi György ifjúsága a nagy vallásháborúk korára esik. Őt is megfogta a fanatizmus, mely a protestáns fejedelmeket a katolikus Habsburgok ellen egymás után, majd egymás szövetségében harcba vezette. Fanatizmusában nem vette észre, hogy hatalmi érdekelt katolikus fejedelmeket is a protestánsok mellé állítottak a harmincéves háborúban, de különösen azt nem érezte meg helyesen, hogy a vallási fanatizmus lángja kialvóban volt és éppen uralomra jutása elrendelésére hamvadt el véglegesen a westhaleni békekötés idejében. Ő megmara végig abban a lázálomban, hogy a prestáns vallás érdekében eszközlendő feyveres vitákban közös alapra, egységes felekvésre, egyetlen szövetségben lehet adl újra és újra is egyesíteni a protestáls hatalmakat. Tanácsosai osztoztak ebte a rövidlátásban vagy szólni nem mert, ha tisztábban láttak is fejedelmük. A korona utáni vágy, azordent háttérbe szorító családi politika szemüvegén keresztül így látta a világ jobsát H. Rákóczy György. Nem hatott eá semmi. Sem bécsi intelem, sem töröli fenyegetőzés, sem országa közvéleménye nely gyengébben, vagy erősebben meg nyitatkozott, de még családja tagjaink hangja sem. Erre nézve idézem újra már említett történetíró véleményét: «Lehetetlen volt megcáfolni az okokat, melyekkel Szelepcsényi az udvar nevében ironyítgatta a fejedelem előtt vállalata ve Igaz, hogy az erdélyi tanácsa helyeselték a svéd szövetségekető e votumokból, hogy azt is tudnának, sőt szeretnének Az egyházak szószékeiről különböző osztályainál, de különiikus mágnások körében elé nyilatkozott a közvélemény e hadakozás ellen. A fejedelem és napa ellenezték a vállala nyara föl-föltolultak lelkében és aggodalmak és az övéinek kis hatással volt. De csak pillan !; kéhez nem fért ború, a pillái a hízelgők szava, egy fényes olykor a borital hamar elűz : könnyű bárányfelhőit... Az i bor mámora szédítette. És rofelé !...” Eélyességét. .. votumai de kiérezik máskép beszélni... cosság kisen a katohangosan könnyelmű feje, anyja !... Bizo-i kétségek tígulata reálnyira. Leigt öröme, a fertartás sok a gond lány és ki- Int a fény Egy másik történetírónk ugyanezekről a dolgokról: király követei 1656 december kötötték tehát Rákóczival szerződést, melynek ötödikében a lengyel birodalom Svédig így ír Károly svéd pán meg- I szövetségútja érteltország, Er A cselekvés időszaka következik ránk! — mondotta a miniszterelnök Hogyan dolgoznak a honvéd filmriporterek a szovjet from n Barátosi Balogh Benedek ktzel az ázsiai testvérnépeinkre Zsidó tanoncok árasztják el az ipari pályákat Nyilatkozik a menyasszony, a volt és az orvos a házasság előtti orvosi víz. Egy német diploma szörnyű kalandjai a TV börtönéből Berlini e lenyalatról a Der Hitter beszédének teljes szövegét forgott ti akadályok miatt szerdai számunkban közöljük