Mai Nap, 1991. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1991-12-03 / 283. szám

AUTÓPÁLYA (?) DE Szöveg: Fotó: Bálint Ibolya Weber Lajos Minden út Rómába vezet. Nálunk meg Budapestre. Nézzenek csak a térképre! Olyan sugaras közlekedési rendszert sikerült kiépítenünk, amely cáfolhatatlanul igazolja: ebben az országban Budapest a „központ". Azt sugallja, hogy ebben az országban csak kétirányú forgalom van: a fővárosiak „leutaznak" vidékre, a vidékiek meg „fel" Budapestre. Mintha az utóbbiak egymás közt nem is közlekednének. Vagy mintha szentírás volna, hogy a vidékiek csak keskeny, kanyargós, kátyús, úttalan utakon szállíthatják áruikat egyik városból a másikba. S mintha a dolog úgy működne, hogy ahol eddig nem volt nyomvonal, ott forgalmat sem kell feltételezni. Nos, a dolog egyáltalán nem így működik. S nem is úgy, mintha most megint valami főváros-vidék ellentét lángolt volna fel. Még akkor sem, ha az ügy maga tényleg a vidéknek fon­tosabb). Az utóbbi esztendőben már több mint 170 önkormányzat csatla­kozott a Déli Autópálya Kft.-be abból a tíz megyéből, amelyet érint a terve­zett nyomvonal., ők úgy tudják, kell az autópálya. Úgy tudják, ha már hozzáfog valaki, rögtön a pályát épít­se meg, ne autóutat üssön össze, amit úgyis kinőnek az ezredforduló után. Egyelőre,azonban csak a csa­tazajt hallani. Élesben vívja harcát a két tábor. Egyikben azok küzdenek, akik felismerték, hogy megérné a haj­dani déli kereskedelmi utat feltá­masztani hamvaiból, élükön a Co- Nexus Részvénytársasággal. A má­sikban tömörülnek az ezredfordulóig szóló (mellesleg nem ma készült) közlekedésfejlesztési koncepció paj­zsa mögé sorakozva azok, akik sze­rint erre az autópályára nincs szük­ség, sokkal fontosabb tovább építeni a bécsit, a balatonit, meg az M3-at, M5-öt. Élükön a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium illetékes szakhatóságával. Fejtörősdi A közúti közlekedési főosztály ál­lásfoglalása - különböző napilapok­ban publikálva - úgy hangzott a nyá­ron, hogy a Déli Autópálya terve hal­va született ötlet. Az önkormányza­tokkal megismertették a 2000-ig szóló fejlesztési elképzeléseket, amelyekben szó sincs autópályáról. Ennél jobban nem tudták visszatarta­ni őket attól, hogy csatlakozzanak a Déli Autópálya Kft.-hez - nyilatkozta például a Népszabadságnak Regős Szilveszter főosztályvezető. Figyel­meztetni akarunk mindenkit - mon­dotta hogy valószínűtlennek tart­juk: bárki is befektet 100 milliárd fo­rintnak megfelelő valutát olyan út építésébe, amely párhuzamosan fut­na a már meglévő vagy az elkövet­kező tíz évben épülő autópályákkal. Ha jelentkeznének a befektetők, min­denképpen megpróbálnánk más irányba terelni őket. Sajátságos álláspont, az már biz­tos. Törte is a fejét tíz megye, vajon miért csípi ennyire a szemét a közle­kedési tárcának a DAP? Vajon ott tényleg nem tudják, hogy a déli or­szágrészek gazdasága perceken be­lül összeomlik, nem hogy fejlődhet­ne, elsősorban az ellehetetlenült köz­lekedési viszonyok miatt? A tíz me­gyének meg az csípi a szemét, hogy a tárca szerint Magyarországon csak 20-40 százalékos állami közreműkö­déssel lehet autópályát építeni, azt is kizárólag a Budapest-Belgrád, Budapest-Trieszt, Budapest-Bécs nyomvonalon. Más autópályával kapcsolatban szóba sem jöhet kor­mánygarancia. Garancia nélkül pe­dig ugye, nem megy... Megy. Ezt határozottan állítja dr. László András, a Co-Nexus Rt. el­nök-vezérigazgatója. Én mindig is meg voltam győződve arról személy szerint, hogy lesz elég befektető - mondja. Ez az egyik dolog. A másik: folynak a tárgyalások, részben a kor­mányszervekkel, részben a potenci­ális befektetőkkel. Merthogy jelent­keztek szép számmal, külföldről, a szaktárca baljós előrejelzései ellené­re. Ugyanis az autópálya-építés „melléktermékeként" több mint két­ezer, különböző fajta vállalkozási le­hetőséget térképeztek föl. Ez jelent­heti mondjuk az autópálya mellett egy WC üzemeltetését, de jelenthet olyan hatalmas és komplex vállalko­zást is, mint az autópálya és a Duna találkozásának térségében egy új ki­kötő és egy nagyon komoly élelmiszer­feldolgozó ipari övezet kiépítése. Száznál több jelentkezővel tár­gyaltak, mióta az ütemtervnek meg­felelően elkészült a Déli Autópálya megvalósíthatósági tanulmánya. Tíz ország különböző befektetői közül mintegy hatvan potenciális partnert találtak, jelenleg öttel-hattal állnak kapcsolatban, akik közül nagy való­színűséggel kiválasztódik majd az „igazi” vagy az igaziak szervezője. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy észak­amerikai lesz az illető. Ami összeköt Én ma kézben érzem a projektet - teszi hozzá László úr, az üzletem­berek magabiztosságával. Úgy érzi, hogy nincs már vita a közlekedési kormányzat és a DAP kezdeménye­zői között. Természetesen nem álla­mi pénzeszközökből kívánják ezt az autópályát megépíteni, erre azok biz­tosan nem nyújtanának fedezetet. Ám a magyar gazdaság infrastruktu­rális fejlődéséhez a teljes magyar­­ autópálya-hálózat fejlesztése indo­kolt és szükséges, amelynek része és összekapcsolója a Déli Autópálya is. Álljunk csak meg itt egy szóra! Az ellenzők táborában szívesen han­goztatják, hogy ez az autópálya nem összeköt, hanem elválaszt. Elszige­tel egymástól településeket, elzárja a parasztot a földjétől és így tovább. László úrral - lapozgatva a megvaló­síthatósági tanulmányhoz készült térképszelvényeket - inkább ennek az ellenkezőjét látjuk. Az elnök-ve­zérigazgató ki is mondja: igyekszünk arra, hogy térségeket összekötve megoldjuk a különböző közlekedési formák, közút, vasút, légi és vízi út találkozását, ahol erre mód kínálko­zik, illetve szükség van. Ebben nagyon bízik például a Csongrád megyei Szatymaz polgár­­mestere, Szűcs László is. Lelki sze­meivel már látja a csomópontot, amelyben találkozik a tovább építen­dő M5-öS és a tervezett Déli Autópá­lya. Hatalmas bevásárlóközpont épül majd itt. Kamionparkoló. Vámudvar, hűtőház. Vendéglők, panziók, talán még szálloda is. Ólommentes ben­zint mérnek majd a tankállomáson. A környék híres őszibarackosaira ala­pozva lesz itt gyümölcsfeldolgozó, amelyből a DAP-on az áru néhány óra alatt eljut az olaszokhoz, egy nap alatt odaér akár a Baltikumba is. A csomópont nagy lehetőségeket kínál majd a környékbeli vállalkozóknak, megélhetést a ma még bizonytalan jövőjű kétkezi munkások hadának. Szóval a szatymaziak már arra számítanak, hogy árujuk a balti állam 16

Next