Mai Nap, 1991. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1991-12-03 / 283. szám

Filmrajongó fagyisok A főváros melletti Buda­örsnek ismét van mozija. A hír csak azok számára tűnik hétköznapinak, akik nem látták a filmszínház­nak hívott romhalmazt, amely máskülönben a leg­utóbbi időkig raktárként vagy éppen cipészmű­helyként működött. Két fia­tal, filmrajongó magán­­fagylaltos változtatott az áldatlan állapoton. Saját pénzükből helyreállították az épületet, korosztályok­nak és érdeklődési körök­nek megfelelő programo­kat szerveztek, s bár az igényesebb „rétegfilme­ket” eddig még nem hiá­nyolta különösebben a kö­zönség, a terveik között szerepel úgynevezett mű­vészfilmek vetítése is. A fagyisok célja nem a nyereség, hanem a kultu­rális élet felpezsdítése volt, de úgy tűnik, végül is nem fizetnek rá vállalko­zásukra. Az önkormány­zat a jelek szerint megadja a szükséges engedélye­ket, így a moziban előadá­sokat, koncerteket ren­dezhetnek majd. (czene) Burleszk és akrobatika a Katonában Amit Gothár alkotott: igazi színház A kezdet vége azon szín­darabok közül való, melyek abszolút színpadra íródtak. Igazi hatása csak előadva - jól előadva - érezhető. A szerző legtöbb darabja ilyen: az ír származású Sean O’Ca­sey soha nem könyvdrámá­kat, hanem ízig-vérig eleven, előadásra szánt darabokat írt. Mégis, ezek a lehető legna­gyobb kihívást jelenthetik egy színházi rendező számára. S a legnagyobb szabadságot. A pompás nyersanyag éppúgy szétpattanhat üresen, ahogy szolgálhat egy páratlan szín­házi este alapjául. Gothár Péter, aki a Katona József Színházban vendég­ként rendezte a darabot, hi­hetetlen jó érzékkel nyúlt O’Casey művéhez. Volt olyan merész, hogy a színházi gya­korlattól (sajnos) teljesen ide­gen, filmszerű előadást ren­dezzen. Gothár rendezésé­ben nevezhetnék a kezdet végét akár burleszknek is. Gothár az elmúlt szezonban, a Vígszínházban rendezett Koldusoperájával bizo­nyította, hogy eredeti módon képes filmes tudását a hazai, sokszor bizony megmereve­dett színpadi gyakorlatra adaptálni. Talán bizonyos tendenciát is felfedezhetünk mindebben, gondolok itt a Budapesti Ka­maraszínház egyik utóbbi be­mutatójára. A szintén filmren­dező Tolmár Tamás rendezte Színházcsináló is arról győ­zött meg, hogy a filmesek adott esetben vérfrissítést jelenthet­nek színházi életünkben. A kezdet vége egyébként valami új kezdetét - sőt, ha felidézzük a nemrég bemuta­tott Titkos elragadtatást, ak­kor folytatását - jelenti a Ka­tona életében. Azt, hogy a jól bejára­tott, sok éve nem­zetközi sikereket is maga mögött tudó színház stílusában elmozdult eddigi stílusától. S ezt jól teszi, mert ha egy társulat örökké biztosra megy, a biztos sikereket új­rázza folytonosan, akkor előbb-utóbb zsákutcába jut. A mostani pre­mier tehát minden ízében üdvözölhe­tő. Gothár olyasmit hozott létre, amit igazi szín­háznak nevezhetünk. Sze­replői­­ mindössze hárman vannak-nem csupán szöve­get mondanak, hanem játsza­nak, mozognak, ugrálnak, ha kell, szó szerint röpködnek a levegőben. Lázár Kati és Szacsvay László briliáns já­tékához méltó partner a fiatal Stohl András, aki akrobata­mutatványokkal is szolgál re­mek alakítása mellé. Karizs Tamás Az amerikaiak Petőfit látják Megérkezett annak az amerikai tudóscsoportnak a szakvéleménye, melyet Morvai Ferenc kért meg a Barguzinban talált csontmaradványok értékelé­sére. Tekintettel arra, hogy a tengerentúliak szerint az ügy következő lépése a Petőfi család Buda­pesti sírjának kihantolása, s belőle csontminták vétele lenne, szakvéleményükkel az engedély megadására illetékes fővárosi önkormányzat he­lyettes polgármesteréhez, Marschall Miklóshoz fordultak. A következőkben részleteket közlünk e szakvéleményből, melynek kiindulópontja szerint a Barguzinban talált csontok Petőfi Sándor földi maradványai. Expedíció keretében a Clevelandi Természettudo­mányi Múzeum két munkatár­sa, Clyde Simpson és Bruce Latimer tárták fel a csontvázat. Csatlakozva az ők és Kiszely István antropológus megállapí­tásaihoz, feltárt csontváz és Petőfi Sándor között egyértel­mű azonosságot állapítottunk meg. Ezen azonosság ismér­vei a következők: 1. A csontvázon végzett mérések - termetre, nemre és az életkorra vonatkozó megállapítások - megfelel­nek azoknak, amelyek rész­ben a Petőfi Sándorénak tar­tott ruhából következnek, részben azoknak, amelyeket a Petőfi testalkatára vonatko­zó írások tartalmaznak. 2. A hiányzó térdkalács megfelel azon testtartási (já­rási) leírásoknak, amelyeket Petőfi Sándorról ismerünk. 3. A csontváz méretei és sajátosságai azt a balkezes­séget bizonyítják, amely Pe­tőfi Sándor sajátja volt. 4. Az erősen előrefelé álló, bal felső szemfog azonosít­ható részben a daguerrotypi­­ával, részben pedig Petőfi Sándor kortársainak a leírá­sával. Ezen ismérvek egyértelmű bizonyító ereje ellenére sem mondható ki a kizárólagos azonosítás a legújabb pontos és megcáfolhatatlan azonosí­tási módszerek elvégzése nélkül. Petőfi Sándor földi marad­ványainak azonosítása a ma­gyar történelem és a magyar emberek számára nagy jelen­tőséggel bír, ezért minden olyan kutatási módszert alkal­mazni kell, amely megcáfol­hatatlan hitelességhez juttat­hat. Jelenleg a DNS-analízis az egyetlen olyan tudo­mányos módszer, amely le­hetővé teszi történeti korok­ból származó csontvázak egyértelmű azonosítását. Ezt a módszert igazságügyi pato­­lógusok és igazságügyi szak­emberek olyan esetekben al­kalmazzák, amikor a lágyré­szek már nem állnak a szak­emberek rendelkezésére. A DNS-módszer arra is alkal­mas, hogy teljes biztonsággal meghatározhassuk az embe­ri csontvázmaradványok ne­mét. Ahhoz, hogy Petőfi Sán­dor csontvázmaradványait egyértelműen identifikálhas­suk, szükségünk van Petőfi Sándor rokonainak - elsősor­ban édesanyjának és fiútest­véreinek - csontvázmaradvá­nyaiból származó mintára. Ezen minta nélkül egyértelmű azonosítás nem lehetséges, és a csontanyag örökre elve­szettnek tekinthető, csakúgy, mint a magyar kultúrtörténet számára igen fontos bizo­nyítás lehetősége is. Az önök segítsége nélkül mindannyiunk eddigi kutatá­sainak nincsen jelentősége, és az csak fölösleges időtöl­tésnek bizonyul. Amerikai kutatókból álló küldöttség érkezik december 7-én Budapestre, hogy Petőfi hozzátartozói exhumálásá­nak szükségességét kifejt­se... A küldöttség tagjai: Mark A. Stoneking Ph. D. antropológusprofesszor, a Pennsylvania Állami Egye­tem Embertani Tanszékének vezetője, Debby Fischer M. S. igazságügyi szakértő, a Fegyveres Erők Patológiai In­tézete, James T. McMah­on, Ph. D. clevelandi klinikai ala­pítvány patológiai osztálya elektron-mikroszkópiai labo­ratóriumának vezetője, Ste­ven I. Reger Ph. D. Clevelan­di Klinikai Alapítvány rehabili­tációs osztályának vezetője. Pestre jönnek . Örökre elveszhet a bizonyíték 1991. december 3., kedd 15

Next