Makó és Vidéke, 1947. november-december (2. évfolyam, 222-227. szám)
1947-11-09 / 222. szám
1947. november 9. MAKÓ és VIDÉKE Az új asszonytípus Kedves elvtársaim ! Kedves asszonytársaim ! Nem kell visszatérni az ősidőkbe, nem kell történelmi homályokon keresztültörni, nem kell nemesszívó és finom agyú tudósok kutatásainak eredményeit feltárnunk itt annak a hazugságnak a megdöntésére, amely azt hirdette, hogy a nő szellemileg és fizikailag alacsonyabbrendű a férfinél és ezért nem foglalhatja el a társadalomban azt a helyet, ahol a férfi áll. Ha a kapitalista termelési rend nem produkált volna elegendő bizonyítékot már a háború előtt arra nézve, hogy a nő értéke a termelésben nem kisebb, mint a férfi, akkor a háború ideje alatt eléggé bebizonyosodott, hogy a dolgozó nő munkaereje semmi tekintetben sem kisebb értékű a férimunkaerőknél. A háború rettenetes szörnyetege a férfiak millióit a lövészárkok szennyes sarába lökte. A gyárak munkásait, a hivatalok tisztviselőit, a földek szántóvetőit, a laboratóriumok vegyészeit, egyszóval mind, aki ép testű volt, gyilkolni küldött, az üres munkatermekben, az üres hivatalokban, az elhagyott földekre asszonyok kerültek. Lettek a hivataloknak és a robajos gépeknek agyonhajszolt munkásai és igavonó karma a szántóföldnek. A kapitalisták tollforgatói nem vették észre a változást. A dolgozó nő alakját nem látták, mert nem akarták meglátni, pedig a dolgozó nő nemcsak a gyárak és gépházak kohóinak tüzére vigyázott a háború alatt, hanem a családi tűzhely parazsára is neki kellett vigyáznia, hogy ki ne hunyjon. A háború alatt a nők nagy tömege a férfiak munkáján kívül elvégezte az asszonyi munkát is. Mégpedig milyen körülmények között ? A bére jelentékenyen kevesebb volt annál, mint amennyivel a férfiak ugyanolyan mennyiségű munkáját fizették. A fojtogató drágaság szörnyetegével kellett nap-nap után élet-halál harcot vívnia. Virradatkor munkába állni, éjjel főzni, foltozni, takarítani, mosni és a nap 24 óráját, még a nehéz álom néhány óráját is átremegni a távollevőért, kire a halál lesett. Valóban érdemes gondolkozni fölötte, hogy kik voltak a hősök . Azok a katonák, akik a lövészárkokban dideregve fáztak, avagy azok az asszonyok, akik idehaza harcoltak a mindennapi kenyérért, a maguk és családjuk életéért és az ország termelő erejének megmaradásáért. A háború számos tanúbizonysága mellett jelentőségében nem utolsó megtekinteni azt az ábrát, amely tanúbizonyságot tesz a nők fizikai és szellemi képességéről szembeállítva a férfiakéval, mert kitűnik, hogy a háború összetört egy nagy hazugságot, amely a múltban a nők alacsonyabbrendűségét hirdette- De vájjon ez változtatott-e a nők társadalmi helyzetén ? A hazugság összetört, de tudják- e ezt az asszonyok, a dolgozó nők tömegei, tudják-e elsősorban azok az asszonyok, akik munkájukkal, rástermettségükkel, az élettel való bátor szembeszállásukkal ezt a hazugságvárat összetörték. Nem elegendő az igazság útjának megmutatása, mert minden marad a régiben, ha az igazság útjára rá nem lépünk és azt végig nem járjuk. De sokan, nagyon sokan vannak, akik még mindig a homályban botorkálnak, akik az utat nem is látják és úttalan utakon tévelyegnek, mert fogva tartja őket az eső- MAGYAR KRÓNIKA Kettős kenyérárrendszert vezetett be a Gazdasági Főtanács. A búza ára emelkedett és így a kenyér árának isemelkednie kellene. Ez pedig keményen sújtaná azokat a kiskeresetű egyéneket és csalódokat, akik amúgy is nehéz küzdelmet vívnak a megélhetésért. Ezért bevezeti a kettős kenyérárrendszert és így mentesíti a magasabb kenyérár megfizetése alól azokat akik ezt megfizetni képtelenek lennének. Átlag azok mentesülnek a magasabb árak alól, akiknek havi 1500 forintnál kevesebb a jövedelmük (alkalmazottak, nyugdíjasok, OTI ellátottak, I., II. adókategóriába tartozó kiskereskedők, kisiparosok, stb.). Ezeken a kategóriákon kívül minden más fogyasztónak havonta 10 forintot kellfizetnie a kenyérjegyéért. Az állam jelentős ráfizetéssel tudja csak biztosítani a nehéz körülmények között dolgozó rétegek számára a kenyérrel való ellátást a mai 80 forintos búzaár ellenére is az eddigi áron. A jobb körülmények között levőknek nem tudja ezt a kedvezményt nyújtani. Határforgalmi illeték. A külföldi utazások megszaporodtak, aminek az a kellemetlen oldala, hogy az ország deviza készletét erősen fogyasztja. A Gazdasági Főtanács kénytelen határforgalmi illetéket bevezetni. Minden külföldre utazó határforgalmi illeték címen a külföldön töltött első 10 napra napi 30 forintot, a következő 10 napra napi 60 forintot, minden további napra 100 forintot kell fizetni. A határforgalmi illeték fizetése alól csakis azt lehet mentesíteni, aki családi vagy kegyeleti okból vagy munkavállalás céljából utazik külföldre, — ha az illető valutát nem igényel. — A minisztertanács döntése véglegesíti a tervezetet. Vámkötelesek a forgalomba kerülő külföldi szeretet adományok. Sokan nem tudták, hogy a külföldről igen sok áru érkezik szeretet adományok címén, pedig tulajdonképen kereskedelmi célokra szolgáló áru küldeményeket tartalmaznak. Ezért a szeretet adomány címén külföldről érkező csomagokra kiterjesztik a vámkötelezettséget. Saját használatra szolgáló küldemények családtagonként és havonként 5 kg-ot ítélet, a hazugság. Még ma is, amikor a változások valóságos vihara száguld keresztül rajtunk, sokszor hallani a változatlanság igéit. Sajnos, a dolgozó nő legtöbbször a változások homályos árnyékában maradt. Fejlődése nem volt olyan gyorsütemű, mint a társadalom egészéé éspedig azért nem, mert kétszeresen rabszolga volt. Viselte, mint társa a férfi, a tulajdonviszonyokban eredő rabság láncait és ezeken a láncokon kívül rajta csörgött nemi voltának még nehezebb lánca. De ha a száz év előtti nőt — persze mindig egyazon társadalmi osztályból valót — a mai asszony mellé állítanánk, mégiscsak szembetűnő volna a különbség. Az új aszszonytípus kezd kialakulni, még csak homályos képét látjuk, de alatta már a jó talaj, amelyből már kinőhet. Ha valóban fölfedezhető a nők szellemi és fizikai alacsonyabbrendűnem haladhatnak meg (nyerskávé 1 kg., tea 20 deka, 200 drb cigaretta). A vám ruházati cikkeknél 40 %, fényűzési és pipere cikkeknél 80 %, egyébként más 50 %. Igazgatósági díjazás korlátozása. Olyan részvénytársaságnál, melyeknek részvényei 80 % ban az állam tulajdonai és azösszes szövetkezetekben az igazgatóság tagjainak havi díjazása, a 200 forintot, a felügyelő bizottság tagjainak díjazása a 100 forintot nem haladhatja meg. Magyar órák külföldön is ketyegnek. A Danuvia gyárüzem a felszabadulás után azonnal áttért a béketermelésre , az óragyártásra Roppant nagy előnye az óragyártásnak, hogy nem kell hozzá sok nyersanyag, ezért, foglalkoztak ezzel a svájciak és az egész világon híresek a svájci órák. Most már a magyar órák is híresek lettek, mert a Danuvia üzemben készült órákat Délamerika, India, Hollandia, sőt Svédország is keresi. Az órák láncrendszerben (futószallagszerűen) készülnek A munkaasztal mellett a munkások egymás mellett ülnek és egy doboz vándorol kézről kézre, amelyen a munkások a szerelés folyamatos sorrendje szerint elvégzik a munkájukat. Finom műszerekkel (elektromos tűzőgépekkel) a rugókat, apró tengelyeket és kerekeket a megfelelő helyre helyezik el. Az óra az asztal végén kész és az ellenőrző osztályba kerül. A legfinomabb műszerekkel és nagyítókkal ellenőrzik a munka minden részét. A munkások legtöbbje nő, akik igen finom és ügyes munkával rakják össze a 104 alkatrészből álló órát. Ennek az iparnak nagy jövője van, mert a magyar ipari munkás szorgalma és szakértelme minden nehézséget leküzd és így szerez hírnevet a külföldön is a magyar árunak. Hadifoglyok szállítása fütött vonatokon. A hadifoglyok szállítására a MÁV alkalmas szerelvényt készített, amely Foksánitól Debrecenig hozza a foglyokat. A vagonokban kályha van és fütött vonatokon utaznak a foglyok. A Szovjetunióból már fűtött kocsikon érkeznek Foksárig. A télen heten kint egy vonatot lehet várni (átlag 1500 személy). Egész télen át tart a fogolyszállítás, persze tavasszal az idei nagyobb méretű szállítás indul meg jövő nyárra alighanem itthon is lesz minden fogoly. Elkészült a novemberi beruházási program. Az Országos Tervtanács legutóbbi ülésén több fontos határozatot hozott. Letárgyalta az év utolsó negyedére vonatkozó ipari termelési előirányzatot és a külkereskedelmi tervet is. Végül elfogadta az Országos Tervhivatal novemberi beruházási javaslatát. A tervtanács egyébként javaslatot tesz az Országos Tervhivatal és az Anyag- és Árhivatal munkájának az eddiginél megfelelőbb összeegyeztetésére. A novemberi beruházások végöszszeg 82 millió forint. A mezőgazdaság 25 millió forinttal, a bányászat és ipar 23 millió forinttal szerepel a programban. November hó folyamán közlekedési beruházásokra 21 millió forint, szociális és kulturális beruházásokra pedig 12 millió forint áll rendelkezésre. A mezőgazdasági beruházások keretében fokozzák a műtrágyagyártást, továbbá folytatják a bekötőutak építését. Az ipari beruházások során a nehézipariüzemek korszerűsítésére 12 millió forint, bányaiparunk fejlesztésére pedig 6 millió forint jut. A közlekedési beruházások keretében a vasutak helyreállítása novemberben mintegy 11 millió forintot vesz igénybe. Folytatják a dunai és tiszai közúti hidak építését és sor kerül egyes távbeszélőközpontok helyreállítására és kibővítésére- A szociális és kulturális célokra előirányzott 12 millió forintból kórházak, lakóházak, iskolák és tudományos intézetek újjáépítését, illetve -építését folytatják. Az év utolsó negyedére vonatkozó ipari termelési javaslat a legtöbb iparágban emelkedő irányzatot mutat. A vasérctermelés már meghaladja a havi átlagot és messze a havi átlagon felül mozog a bauxittermelés is. A kohászat terén is túlhaladták az előirányzott termelési adatokat. A vas- és fémipari termelés egyes ágazatai pontosan betartják a hároméves tervben megállapított előirányzatokat. Örvendetes jelenség, hogy a bőripar máris jelentős mértékben túlhaladta az előirányzatot. ségének ténye a férfivel szemben, ez annak a következménye, hogy a nőket századokon keresztül mesterségesen leszorították a harc és az érvényesülés területéről és a nőben megbénították a védekezés erőit. Ebből azonban nem következik az, hogy a nő nem képes azokra a magaslatokra lendülni, mint a férfi, csak körülményeit kell megváltoztatni. Csak a szabadságot kell megszereznie, hogy a benne rejlő képességek kifejlődhessenek. Ehhez az eszményi korszakhoz a szocializmus juttatja el a dolgozó nők felszabadítási harcát. A szocializmus táborában küzdők nemcsak a férfiakat akarják felszabadítani a rabszolgaság járma alól, hanem mindendenkit, az egész emberiséget. A szociáldemokraták nemcsak hogy nem ellenségei a családnak, hanem éppen ellenkezően, arra törekszenek, hogy a dolgozó népek családi élete boldog, békés és harmonikus családi élet legyen. A család a társadalom sejtje. Ha a sejtek betegek, elpusztul a test. A szociáldemokraták a társadalmat nem elpusztítani, hanem megmenteni akarják a pusztulás mostani állapotából. * A dolgozó asszonyok és anyák gyermekeik jövendőjének az érdekében és a magunk életének az érdekében nem szabad, hogy ellenséges indulattal vagy közömbös szemmel nézzék ezt a roppant harcot, amelyet a szociáldemokraták folytatnak a munkásosztály felszabadulásának megmaradásáért. A munkásasszonyok százezrei, milliói ha távolmaradnak ettől a harctól, az elnyomók és kizsákmányolok erejét növelik és megnehezítik férjeik és fiaik munkáját. Ha beállnak a szociáldemokraták táborába, hatalmas erejükkel megkönynyítik a harcot és közelebb juttatják e győzelemhez. N-né 3 A Szociáldemokrata Párt Rendező Gárdája mŰSOROS VaCSOra-estet rendez ma, vasárnap este 7 órai kezdettel ......................................................a párt helyiségében. — Utána tánc reggel 4 óráig. — Ezúton is meghívjuk vendégeinket. Vezetőség,