Makó és Vidéke, 1947. november-december (2. évfolyam, 222-227. szám)

1947-11-09 / 222. szám

1947. november 9. MAKÓ és VIDÉKE Az új asszonytípus Kedves elvtársaim ! Kedves asszony­társaim ! Nem kell visszatérni az ősidőkbe, nem kell történelmi homá­lyokon keresztültörni, nem kell nemes­­szívó és finom agyú tudósok kutatá­sainak eredményeit feltárnunk itt an­nak a hazugságnak a megdöntésére, amely azt hirdette, hogy a nő szelle­mileg és fizikailag alacsonyabbrendű a férfinél és ezért nem foglalhatja el a társadalomban azt a helyet, ahol a férfi áll. Ha a kapitalista termelési rend nem produkált­ volna elegendő bizonyítékot már a háború előtt arra nézve, hogy a nő értéke a termelés­ben nem kisebb, mint a férfi, akkor a háború ideje alatt eléggé bebizo­nyosodott, hogy a dolgozó nő mun­kaereje semmi tekintetben sem ki­sebb értékű a férimunkaerőknél. A háború rettenetes szörnyetege a fér­fiak millióit a lövészárkok szennyes sarába lökte. A gyárak munkásait, a hivatalok tisztviselőit, a földek szántó­vetőit, a laboratóriumok vegyészeit, egyszóval mind, aki ép testű volt, gyilkolni küldött, az üres munkater­­mekben, az üres hivatalokban, az el­hagyott földekre asszonyok kerültek. Lettek a hivataloknak és a robajos gépeknek agyonhajszolt munkásai és igavonó karma a szántóföldnek. A kapitalisták tollforgatói nem vet­ték észre a változást. A dolgozó nő alakját nem látták, mert nem akarták meglátni, pedig a dolgozó nő nem­csak a gyárak és gépházak kohóinak tüzére vigyázott a háború alatt, ha­nem a családi tűzhely parazsára is neki kellett vigyáznia, hogy ki ne hunyjon. A háború alatt a nők nagy tömege a férfiak munkáján kívül el­végezte az asszonyi munkát is. Még­pedig milyen körülmények között ? A bére jelentékenyen kevesebb volt annál, mint amennyivel a férfiak ugyanolyan mennyiségű munkáját fi­zették. A fojtogató drágaság szörnye­tegével kellett nap-nap után élet-halál harcot vívnia. Virradatkor munkába állni, éjjel főzni, foltozni, takarítani, mosni és a nap 24 óráját, még a nehéz álom néhány óráját is átre­megni a távollevőért, kire a halál le­sett. Valóban érdemes gondolkozni fölötte, hogy kik voltak a hősök . Azok a katonák, akik a lövészárkok­ban dideregve fáztak, avagy azok az asszonyok, akik idehaza harcoltak a mindennapi kenyérért, a maguk és családjuk életéért és az ország ter­melő erejének megmaradásáért. A háború számos tanúbizonysága mellett jelentőségében nem utolsó megtekinteni azt az ábrát, amely ta­núbizonyságot tesz a nők fizikai és szellemi képességéről szembeállítva a férfiakéval, mert kitűnik, hogy a há­ború összetört egy nagy hazugságot, amely a múltban a nők alacsonyabb­­rendűségét hirdette- De vájjon ez változtatott-e a nők társadalmi hely­zetén ? A hazugság összetört, de tudják- e ezt az asszonyok, a dolgozó nők tömegei, tudják-e elsősorban azok az asszonyok, akik munkájukkal, rás­­termettségükkel, az élettel való bátor szembeszállásukkal ezt a hazugság­várat összetörték. Nem elegendő az igazság útjának megmutatása, mert minden marad a régiben, ha az igaz­ság útjára rá nem lépünk és azt vé­gig nem járjuk. De sokan, nagyon sokan vannak, akik még mindig a homályban botorkálnak, akik az utat nem is látják és úttalan utakon téve­­lyegnek, mert fogva tartja őket az eső- MAGYAR KRÓNIKA Kettős kenyérárrendszert vezetett be a Gazdasági Főtanács. A búza ára emelkedett és így a ke­nyér árának is­­emelkednie kellene. Ez pedig keményen sújtaná azokat a kiskeresetű egyéneket és csalódo­kat, akik amúgy is nehéz küzdelmet vívnak a megélhetésért. Ezért beve­zeti a kettős kenyérárrendszert és így mentesíti a magasabb kenyérár meg­fizetése alól azokat akik ezt megfi­zetni képtelenek lennének. Átlag azok mentesülnek a magasabb árak alól, akiknek havi 1500 forintnál ke­vesebb a jövedelmük (alkalmazottak, nyugdíjasok, OTI ellátottak, I., II. adókategóriába tartozó kiskereskedők, kisiparosok, stb.). Ezeken a kategó­riákon kívül minden más fogyasztó­nak havonta 10 forintot kell­­fizetnie a kenyérjegyéért. Az állam jelentős ráfizetéssel tudja csak biztosítani a nehéz körülmények között dolgozó rétegek számára a kenyérrel való el­látást a mai 80 forintos búzaár elle­nére is az eddigi áron. A jobb kö­rülmények között levőknek nem tudja ezt a kedvezményt nyújtani. Határforgalmi illeték. A külföldi utazások megszaporod­tak, aminek az a kellemetlen oldala, hogy az ország deviza készletét erő­sen fogyasztja. A Gazdasági Főta­nács kénytelen határforgalmi illetéket bevezetni. Minden külföldre utazó határforgalmi illeték címen a külföl­dön töltött első 10 napra napi 30 forintot, a következő 10 napra napi 60 forintot, minden további napra 100 forintot kell fizetni. A határfor­galmi illeték fizetése alól csakis azt lehet mentesíteni, aki családi vagy kegyeleti okból vagy munkavállalás céljából utazik külföldre, — ha az illető valutát nem igényel. — A mi­nisztertanács döntése véglegesíti a tervezetet. Vámkötelesek a forga­lomba kerülő külföldi szeretet adományok. Sokan nem tudták, hogy a kül­földről igen sok áru érkezik szeretet adományok címén, pedig tulajdon­képen kereskedelmi célokra szolgáló áru küldeményeket tartalmaznak.­­ Ezért a szeretet adomány címén kül­földről érkező csomagokra kiterjesz­tik a vámkötelezettséget. Saját hasz­nálatra szolgáló küldemények csa­ládtagonként és havonként 5 kg-ot ítélet, a hazugság. Még ma is, amikor a változások valóságos vihara szá­guld keresztül rajtunk, sokszor hallani a változatlanság igéit. Sajnos, a dol­gozó nő legtöbbször a változások homályos árnyékában maradt. Fejlő­dése nem volt olyan gyorsütemű, mint a társadalom egészéé éspedig azért nem, mert kétszeresen rabszolga volt. Viselte, mint társa a férfi, a tulajdon­­viszonyokban eredő rabság láncait és ezeken a láncokon kívül rajta csör­gött nemi voltának még nehezebb lánca. De ha a száz év előtti nőt — persze mindig egyazon társadalmi osztályból valót — a mai asszony mellé állítanánk, mégiscsak szembe­tűnő volna a különbség. Az új asz­­szonytípus kezd kialakulni, még csak homályos képét látjuk, de alatta már a jó talaj, amelyből már kinőhet. Ha valóban fölfedezhető a nők szellemi és fizikai alacsonyabbrendű­nem haladhatnak meg (nyerskávé 1 kg., tea 20 deka, 200 drb cigaretta).­­ A vám ruházati cikkeknél 40 %, fény­űzési és pipere cikkeknél 80 %, egyébként más 50 %. Igazgatósági díjazás korlátozása. Olyan részvénytársaságnál, melyek­nek részvényei 80 % ban az állam tulajdonai és az­­összes szövetkeze­tekben az igazgatóság tagjainak havi díjazása, a 200 forintot, a felügyelő bizottság tagjainak díjazása a 100 forintot nem haladhatja meg. Magyar órák külföldön is ketyegnek. A Danuvia gyárüzem a felszaba­dulás után azonnal áttért a béketer­melésre , az óragyártásra­ Roppant nagy előnye az óragyártásnak, hogy nem kell hozzá sok nyersanyag, ezért, foglalkoztak ezzel a svájciak és az egész világon híresek a svájci órák. Most már a magyar órák is híresek lettek, mert a Danuvia üzem­ben készült órákat Délamerika, In­dia, Hollandia, sőt Svédország is ke­resi. Az órák láncrendszerben (futó­­szallagszerűen) készülnek­ A munka­asztal mellett a munkások egymás mellett ülnek és egy doboz vándo­rol kézről kézre, amelyen a munká­sok a szerelés folyamatos sorrendje szerint elvégzik a munkájukat. Fi­nom műszerekkel (elektromos tűző­gépekkel) a rugókat, apró tengelye­ket és kerekeket a megfelelő helyre helyezik el. Az óra az asztal végén kész és az ellenőrző osztályba kerül. A legfinomabb műszerekkel és na­gyítókkal ellenőrzik a munka minden részét.­­ A munkások legtöbbje nő, akik igen finom és ügyes munkával rakják össze a 104 alkatrészből álló órát. Ennek az iparnak nagy jövője van, mert a magyar ipari munkás szorgalma és szakértelme minden nehézséget leküzd és így szerez hír­nevet a külföldön is a magyar árunak. Hadifoglyok szállítása fütött vonatokon. A hadifoglyok szállítására a MÁV alkalmas szerelvényt készített, amely Foksánitól Debrecenig hozza a fog­lyokat. A vagonokban kályha van és fütött vonatokon utaznak a foglyok. A Szovjetunióból már fűtött kocsikon érkeznek Foksárig. A télen heten kint egy vonatot lehet várni (átlag 1500 személy). Egész télen át tart a fogoly­szállítás, persze tavasszal az idei nagyobb méretű szállítás indul meg jövő nyárra alighanem itthon is lesz minden fogoly. Elkészült a novemberi beruházási program. Az Országos Tervtanács legutóbbi ülésén több fontos határozatot ho­zott. Letárgyalta az év utolsó negye­dére vonatkozó ipari termelési elő­irányzatot és a külkereskedelmi ter­vet is. Végül elfogadta az Országos Tervhivatal novemberi beruházási ja­vaslatát. A tervtanács egyébként ja­vaslatot tesz az Országos Tervhiva­tal és az Anyag- és Árhivatal mun­kájának az eddiginél megfelelőbb összeegyeztetésére. A novemberi beruházások végösz­­szeg 82 millió forint. A mezőgazda­ság 25 millió forinttal, a bányászat és ipar 23 millió forinttal szerepel a programban. November hó folyamán közlekedési beruházásokra 21 millió forint, szociális és kulturális beruhá­zásokra pedig 12 millió forint áll rendelkezésre. A mezőgazdasági beruházások ke­retében fokozzák a műtrágyagyártást, továbbá folytatják a bekötőutak épí­tését. Az ipari beruházások során a nehézipari­­üzemek korszerűsítésére 12 millió forint, bányaiparunk fej­lesztésére pedig 6 millió forint jut. A közlekedési beruházások kere­tében a vasutak helyre­állítása no­vemberben mintegy 11 millió forin­tot vesz igénybe. Folytatják a dunai és tiszai közúti hidak építését és sor kerül egyes távbeszélőközpontok hely­reállítására és kibővítésére- A szo­ciális és kulturális célokra előirány­zott 12 millió forintból kórházak, la­kóházak, iskolák és tudományos in­tézetek újjáépítését, illetve -építését folytatják. Az év utolsó negyedére vonatkozó ipari termelési javaslat a legtöbb iparágban emelkedő irányzatot mu­tat. A vasérctermelés már megha­ladja a havi átlagot és messze a havi átlagon felül mozog a bauxit­­termelés is. A kohászat terén is túl­haladták az előirányzott termelési adatokat. A vas- és fémipari terme­lés egyes ágazatai pontosan betart­ják a hároméves tervben megállapí­tott előirányzatokat. Örvendetes jelenség, hogy a bőr­ipar már­is jelentős mértékben túl­haladta az előirányzatot. ségének ténye a férfivel szemben, ez annak a következménye, hogy a nő­ket századokon keresztül mestersége­sen leszorították a harc és az érvé­nyesülés területéről és a nőben meg­bénították a védekezés erőit. Ebből azonban nem következik az, hogy a nő nem képes azokra a magaslatokra lendülni, mint a férfi, csak körülmé­nyeit kell megváltoztatni. Csak a sza­badságot kell megszereznie, hogy a benne rejlő képességek kifejlődhesse­nek. Ehhez az eszményi korszakhoz a szocializmus juttatja el a dolgozó nők felszabadítási harcát. A szocializ­mus táborában küzdők nemcsak a férfiakat akarják felszabadítani a rab­szolgaság járma alól, hanem minden­­denkit, az egész emberiséget. A szo­ciáldemokraták nemcsak hogy nem ellenségei a családnak, hanem éppen ellenkezően, arra törekszenek, hogy a dolgozó népek családi élete boldog, békés és harmonikus családi élet le­gyen. A család a társadalom sejtje. Ha a sejtek betegek, elpusztul a test. A szociáldemokraták a társadalmat nem elpusztítani, hanem megmenteni akar­ják a pusztulás mostani állapotából. * A dolgozó asszonyok és anyák gyermekeik jövendőjének az érdeké­ben és a magunk életének az érde­kében nem szabad, hogy ellenséges indulattal vagy közömbös szemmel nézzék ezt a roppant harcot, amelyet a szociáldemokraták folytatnak a munkásosztály felszabadulásának megmaradásáért. A munkásasszonyok százezrei, milliói ha távolmaradnak ettől a harctól, az elnyomók és ki­zsákmányolok erejét növelik és meg­nehezítik férjeik és fiaik munkáját. Ha beállnak a szociáldemokraták tá­borába, hatalmas erejükkel megköny­­nyítik a harcot és közelebb juttatják e győzelemhez. N-né 3 A Szociáldemokrata Párt Rendező Gárdája mŰSOROS VaCSOra-estet rendez ma, vasárnap este 7 órai kezdettel­­ ......................................................­a párt helyiségében. — Utána tánc reggel 4 óráig. — Ezúton is meghívjuk vendégeinket. Vezetőség,

Next