Makói Népujság, 1945. január (1. évfolyam, 1-8. szám)
1945-01-23 / 1. szám
t kell és súlyos helyzetéhez képest részt vehessen az ország politikai ügyeinek intézésében. Szükséges továbbá, hogy az új kormányzat szociális intézkedések bevezetésével törvényes védelemben részesítse a magyar munkásságot. Dióhéjban ezek és ezekhez hasonló problémák megvalósítása érdekében dolgoznak a magyar kommunisták a magyar közéletben. (K. 1.) Gyűjtést indítanak a szakszervezetek a salgótarjáni, ózdi és diósgyőri munkásság megsegítésére Az adományokat a volt Király-féle házban gyűjtik össze A hat év óta tartó, országokat dúló és embermilliókat pusztító háború következtében, nincsetlenné vált bányaipari és gyári munkásság megsegítésére összehívott szakszervezeti nagygyűlés a népi összetartás és megsegítés jegyében zajlott le vasárnap délelőtt 10 órakor a Munkásotthon nagytermében. A kitűzött időpontra zsúfolásig megtelt a terem a szakszervezetek lelkes női és férfi tagjaival, akiknek soraiban ott láttuk a város közületeinek, hivatalnokainak és testületeinek értelmiségét is igen nagy számban. A nagygyűlést Diós István elnök nyitotta meg s üdvözölte a megjelenteket, majd rövid ismertetést adott a szakszervezeti tagság jelentőségéről és a múlt társadalmi berendezkedésének hibáiról. A bérkérdés és a munkaidő rendezésének problémáira kitérve a hathatós további szervezkedésre hívta fel a földmunkás szaktársak figyelmét. Beszéde után az Ifjasmunkások vegyeskara az Internacionálét énekelte el. Szabó József szólott ezután a hallgatósághoz. Beszédében arra mutatott rá, hogy az ideiglenes kormány megválasztása után nagy lépésekkel halad a szabad, független és demokratikus Magyarország megteremtése felé. Néhány mondatban rávilágított a magyar népnek a tragikus világégésbe való besodródásának okaira és körülményeire, felemlítve Kassa bombázását, mint háborús okot, amelyet tulajdonképpen a németek rendeztek meg szovjet felségjelvényekkel átfestett német repülőgépekkel. A hatodik éves háború jelenlegi helyzetére térve hangsúlyozta, hogy azt az egyesült nemzetek egyedül is meg tudják nyerni győzelemmel, de a magyar nép becsülete és további fennmaradása érdekében igen fontos, hogy mi is beavatkozzunk a háborúba s majdan a béketárgyalásnál egyenlő félként ülhessünk le a tárgyalóasztalhoz. Ezután tért rá a gyűlés tulajdonképpeni tárgyára, ismertetve az ózdi, salgótarjáni, diósgyőri és csepeli bánya- és gyári munkásság szomorú sorsát és helyzetét. Elmondta, hogy az említett bánya- és gyári munkásság miként ragadott fegyvert a németekkel szemben, amikor ezek a bányát és a gyárakat meg akarták semmisíteni. Ez sikerült is nekik, de amíg munkahelyeiket védték, addig otthonaikat fosztották ki a visszavonuló német csapatok. A nincsetlenné vált gyári munkásság, amely hősies ellenállásával felbecsülhetetlen értéket mentett meg a magyar mezőgazdaságnak, minden elismerésünkön kívül sürgős megsegítésre vár. Erkölcsi és testvéri kötelességünk, hogy anyagi tehetségünkhöz mérten támogatásukra siessünk. A szakszervezetek vezetősége ezúton hívja fel a munkásságot, hogy a gyűjtésben, illetve az adakozásban testvéri együttérzéssel vegye ki a részét. Főleg természetbeni adományokra van szükség, amelyeket a volt Király-féle fakereskedés házában gyűjtenek össze. Wesseli József szólalt fel ezután s beszédében a nyugati országok munkásai demokratikus küzdelmeinek és elért eredményeinek ismertetésével kezdte, összehasonlítva a magyar munkásság évtizedes harcának kudarcaival. Itthon a dolgozó munkásság nem tudta kivívni jogait, mert az érdekeltek mindig szembe állították egymással őket. Most végre felszabadult a munkásság — mondotta — s kell, hogy megbecsülést vívjon ki magának, de vigyázni kell a jövőre: fegyelmezetten és becsületesen kell dolgoznia, hogy felépíthesse a népi Magyarországot. Az ózdi, salgótarjáni és diósgyőri gyári munkásság érdekében kérte a nagygyűlés hallgatóságát, hogy a nagyszabású gyűjtésben mindenki vegyen részt és anyagi tehetségéhez mérten adakozzék. Szabó János a rutinos szónok biztonságával kezdte jól felépített beszédét, amelyben elsőnek a szervezkedés szükségességéről szólott a földmunkásokhoz, miután ez a dolgozó réteg nincs kellőképpen megszervezve. A ország agrár állam lévén, a feudális uralom érdeke volt a földmunkásságot alacsony életszinten tartani s ezért nem tudta a mezőgazdasági munkásság szervezetét kiépíteni. Most azonban, a szovjet hadsereg bevonulása után felszabadult a munkásság, tehát álljon össze, tömörüljön szakszervezetbe érdekei megvédésére és céljai elérésére. A földkérdés megoldása régi vágya a mezőgazdasági munkásságnak, amelyet az előző kormányok a zsidó földek kiosztásával ígért levezetni — mondotta. — Ez a földreform is csak ígéret maradt, mert mindenki más kapott a zsidóktól elvett földekből, csak a proletáriátusnak nem jutott egy talpalatnyi sem. Befejezésül a már említett gyári munkásság részére indítandó gyűjtés érdekében szólt szívhezszólóan a gyűlés résztvevőihez. Diós István mondott záróbeszédet, amelyben közölte a hallgatósággal, hogy a földmunkások szakszervezetének hivatalos helyiségét a Hagymaház 34-es számú szobájába helyezte át. A gyűjtés megindulását lapunk közeli számában közöljük. A nagygyűlés lelkes hangulatban a Himnusz eléneklésével ért véget. Az orosz-magyar művészestről Szombaton este a Gazdasági Egyesület nagytermében rendezte meg a Demokratikus Ifjúság Szövetsége az első orosz-magyar művészestet, mely minden tekintetben teljes sikerrel zárult. „Ha a szellemi erők élnek, az életet ápolják, ha nem, akkor a büntetőtörvényeket ápolják. A mester tanuít erre, hogy a törvényt és a rendet a szellemi erők tartják össze.“ A kísérlet már a műsor összeállításában is komolynak bizonyult. Első kísérlet ez, mikor az ifjúság teljesen egyedül, irányítás nélkül állt ki. A műsort igények szabták meg, egészen irodalmi és zenekultúrái igények. Petőfi, Puskin, Kodály, Musszorszkij nevei a műsorban fejezik ki és a megvalósításban nem is teljesen, de szándékban azt a vágyat, ammely a művészet és a kultúra seeretetét igazolják. Az ifjúsága legcselekvőbb akkor volt, mikor annyira közel állt az irodalomhoz, hogy maga is alkotóvá vált. A „szépség meggyötörtjei" voltunk eddig, mert nyíltan nem lehettünk hitvallói, hiszen az igazsággal lett volna rokon. (Ezt pedig internálással büntették.) A németek mindazt, ami nem az ő hazugságukat igazolta, zúzdába dobták. És azt is, amit nem a „német faj" alkotott. Izgatottan dugtuk el a könyveket, melyeket Kolozsvári Borosa — ez a barbár zúzdafőnök — „őrlésre" ítélt. Mi szerettük az Embert, azért becsültük az anyagot, mely szolgálja és meg akartuk menteni mint testvérünket. A Demokratikus Ifjúsági Szövetség első kiállása két hét munkája volt. Fölkészült, határozott volt ez a kulturális mozdulat. Mintha régebben ezt akartuk volna. Ilyet. Ilyenfélét. A terem még több tiszteletjegy ambícióval egészen megtelt volna. Bója Ervin beszélt elsőnek a demokratikus ifjúsági mozgalomról. Utána Sinály Mária oroszul szavalt el egy verset, „A kovácsműhelyben" (Kuznicától), ahol kalapálják az uj kalapácsot, jobbat, erősebbet a réginél. A fiatalok és erősek kovácsműhelyében belekalapálják az „ujba“ kedvük és fiatal erejük tüzét, mely ellenálló lesz az időben. Az egész mozgalmat fejezte ki ez a vers. Kár, hogy csak az oroszok és a tolmácsok értették meg. De így is éreztük belőle a tüzet, a ritmusból az építő láz hajlékony szenvedélyét. Petőfi: XIX. század költői című verset Tokaji Géza mondta el. Ez a vers, melyet a középiskolai könyvek is közölnek. Nem jelölik meg azonban, hogy mit ért Petőfi azon, hogy ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet, ahol a jognak asztalán mind egyaránt foglal helyet. (Ez még pótolható.) A szavaló tisztán, világosan, kevés patétiával, szabatosan, az értelmet kihangsúlyozó modorban mondta el a verset. Kuruckori hegedűműveket játszott Kiss Ernő, melyet Bója Éva kísért zongorán. Egy technikai biccenettől eltekintve, jól játszották. Szőnyi Zoltán Ady : „Hadak útján" című versét szavalta el, pusztító, valóban „népítéletszerű" hangon. Dr. Diósszilágyi Sámuel novellája következett. „Az aszszonyból" tragikus erőkkel világít bele a céljahullott lélek romboló erejébe. A magyar negatívumban nem tud megmozdulni. Inkább lerontja magát. „Mi ment végbe a lelkükben azon az estén, ki tudná megmondani?" — kérdezi az író. Azon az estén meggyűlölték a világot és keserű undorral köpték le. Nem a miénk, nincs közünk hozzá. Össze kell hát törni, de először mutassuk meg az életnek, hogy erősebbek vagyunk nála, mert megvetjük. Tóth Jolán József Attila: „Mondd, mit érlel annak sorsa" című versét adta elő. A legművészibb szavalat ez volt, habár a vers hangtónusa nem felelt meg a hangjának. Ezután Varga András, egy szálfányi parasztgyerek énekelte Kodály Verbunkját, aztán „Az hol én elmegyek" népdalt, majd Erkel bordalát. Tehetséges fiú. Tanulnia kellene, mert nagyon jó hanganyaggal művelhetné tovább a tehetségét. Az orosz részben Puskin, „Anyegin Eugén“-ből Tatjána levelét Bója Éva szavalta el. Jól fogta föl a világirodalom legszebb szerelmeslevelét. Szenvedő, tűnődő, érzelmes hangja a végén egészen szerelmes áradozásba hajlott. Tatjánában van valami zárkózott magatéltés is, amitől valóban az írás, a szerelmes levélírás szabadítja föl és teszi áradóvá. Ügyesen oldotta meg ezt a nagy szerepet. Utána Bója Ervin zongorajátéka következett. Ha az estből a művészetet akarnék összeadni, egyedül elég volna ez a játék. Musszorszkij , Gopak és Rodhmoninov Ciszmol) prelűdöt játszotta. Nekünk aGopak tetszett jobban. Musszorszkij áttört minden formán, mert más rendért küzdött. A költő és a közvetítő is a fáradt egyedüllétből teremtette meg személytelen vágyait a közösség és a szép felé. Szűcs Klári már a föllépésével tapsra ragadtatta a közönséget. Lermotov „Tőr“-jét adta elő meleg, érzelmes hangján. Az orosz katonák a „sok sok robot" miatt nem tudtak eljönni. A végén pótolták lemezzel. Nekraszov: „Gyermekek sírása a gyárban" c. költeményét mondta el Rozsnyai Juci. Végül a DISz énekkar az Internacionálét énekelte el, legelőször nyilvános előadáson. (g. i.) MAKÓI NÉPÚJSÁG 1945 január 23 HÍREK — Fakitermelés a Ludvárban. A malmok üzemi fával való ellátására a város tüzifaosztálya a Ludvárban fakitermelést indít meg. A kitermelésre a városháza 9. számú szobájában lehet jelentkezni. — E héten szünetel a fakurát. Tekintettel arra, hogy az időjárás a fakitermelésre kedvezőtlenre fordult s igy a város vezetősége fát beszállítani nem tud, ezért úgy határozott, hogy e hét végéig fakurás nem lesz. LAKATOS kölcsönkönyvtár, könyvkereskedés, Iritz üveges mellett. Magas áron vesz szépirodalmi könyveket, bélyeget, bélyeggyüjteményt. 2 Halál a hitlerista banditákra