Makói Ujság, 1943. június (9. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-01 / 123. szám

i­s ÉLELMISZERJEGY HAMISÍTÓK BŰNHÖDÉSE OLASZORSZÁG-­­BAN Telefonjelentés, Róma: Az államvédelmi törvény­szék súlyos ítéletet hozott élelmi­szerjegyek hamisítói ellen Az élel­­miszerjegyhamisítók o­lyan hivatal­ban teljesítenek szolgálatot, amely a jegyek szétosztásával foglal­kozik, illetve olyan nyomdákban vannak alkalmazva, ahol az élelmi­­szerjegyeket nyomták. Az ítéletek­ 3—25 évi börtönre szóltak, az el­ítéltekre kiszabott pénzbüntetés pedig 3—25 ezer líra között mo­zog. RÖVIDEN MINDENRŐL Telefonj­elentés. A szolnoki törvényszék rögtön­ítélő tanácsa az elsötétítés ideje alatt elkövetett betöréses lopás mi­att halálra ítélte Lakatos Gyula 47 éves rákóczi­ ffalvi cigányt.­­ A ga­líciai ukránok közül eddig körülbe­lül 52 ezren jelentkeztek a bolseviz­­­mus elleni harcra.­­ Izmet Inönü, a török köztársaság elnöke hír sze­rint június 8-án Ankarában a nép­­pár közgyűlésének megnyitása al­kalmával nagy beszédet mond, amelyben Törökország mostani helyzetéről fog szólani. A beszédet feszült, érdeklődéssel várják, mert annak országszerte nagy jelentősé­get tulajdonítanak.­­ A magyar vidéki távbeszélő hálózatok 1943 évi kiadású betűrendes névsora megjelent s anak szétosztása, va­lamin árusítása megkezdődött, vi­déken az előfizetők a megelőző évi névsor beszolgál­aása ellenében ál­lomásuk után díjtalanul kapják a vidéki névsort­, mások 8 pengőért vásárolhatják meg.­­ A kormány rendeletet adott ki, amellyel az Országos Magyar Sajtókamara vá­lasztott önkormányzati­­ szerveinek, továbbá az Országos Sajtótanács elnökének, elnökhelyettesének­­és tagjainak megbízatását az Országos Magyar Sajtókamara szervezetének törvényhozási után ,leendő szabá­lyozásáig vagy legkésőbb 1943 de­cember 31-ig meghosszabbította. Bouisson dr. a marseillei francia milícia propagandafőnöke, szomba­ton merénylet áldozata lett. Ami­kor­­lakásából Laugier miliciapa­­rancsnok társaságában kilépett és kocsijában elhelyezkedett, szívlö­véssel halálra sebezték. Laugierre is rálőttek, de csak vállán sebesí­­tették meg könnyen. PARK MOZI Ma, kedden utoljára MAGYAR VÍGJÁTÉK Kölcsönkért férjek Irta: Szilágyi László, rendezte: Bánky Viktor, zene: Eisemann Mi­hály. Főszereplői: A három szép menyasszony: Simor Erzsi, Szondy Biri, Madaras Vil­ma. A kölcsönként férjek: Bilicsi, Pettyes, Juhász. A milliomos fiú: Szilassy László. Emma néni: Va­­szary Piri. Muci, a művésznő: Raf­­fay Blanka. Bevezetésül: Magyar Híradó. Műsorunkat csak 16 évnél időseb­bek tekinthetik meg! Az előadások hétköznap fél 6 és fél 8, vasárnap 2, 4, 6 és 8 órakor kezdődnek. MAKÓI ÚJSÁG Vállaljuk a magyar hősök útját! Minden eddigit felülmúlóan szép és lelkes volt az idén Makón a Hősök Napja Más évekbeli is szép, lélekemelő, mély és komoly érzéseket keltő, ter­mékeny ünnep volt Makón a Hősök Napja, de az idén mintha nyert vol­na ez az ünnep mélységben és tar­talomban egyaránt. Talán a hősök emlékművére felkerült friss nevek, talán az emlékmű lábánál feketén zokogó új hadiözvegyek és gyászba borult magyar anyák, talán a hatá­rainktól távol tomboló véres világ­­félború tette ezt, talán Makó ma­gára ébredt népe érezte meg a tör­ténelmi pillanatot, amikor úgy kell fogóznunk a hősökbe, mint végső roham előtt az Istenbe. Talán megérezte ez a nép is, mit jelente­nek egy kis nemzetnek ily nagy világrengés idején a hősök, a hősi hagyományok, a nemzet legfőbb er­kölcsi értékei. Mert, bizony a hősök vére az a cement, amelyen a nem­zetek léte és jövőjének fundamen­­sa megépül. Külsőségeiben és rendezésében is­ szép és tekintélytkeltő volt az idén a hivatalos ünnepély a Hősök Szob­ránál. A leventék mind zenekaruk­kal, mint díszszázadukkal jól szerepeltek, a koszorúk elhelyezé­sekor elhangzott jelmondatok pedig mind a legkomolyabb hazafiságot s a legmélyebb hősi kultuszt zen­gették.. Az ünnepi hangulatnak Szabó József református lelkész adott kifejezést lendületes, forrón átérzett ünepi beszédében. Nem behegedt sebeket felszaggat­ni, nem a könnyek árját megindí­tani, nem a még nagyon is frissen fájó érzéseket még fájóbbá tenni­­ kívánom az emlékezésnek ez ünne­pi percében, kezdte beszédét Szabó­­ József lelkész. A mai idők, amikor újból egy rettentő háború tombol s annak megpróbáltatásait hordo­z­zuk, mást parancsolnak. Sokkal in­kább felteszem azt a kérdést, hogy miérti ez a nap, amelyen emlékezni összegyűltünk, a hősök napja s mi­ért, hősök azok,kikről emlékezünk? Beszéde további során kifejtette, hogy ki hős? Hősnek lenni nem egyet jelent azzal, hogy bátornak lenni, vagy vakmerőnek, merésznek lenni, amikor egyéni célok elérése, di­csőség vágyának kielégítése sarkal­ja és llendíti tettekre az elhatáro­zást és akaratot, hanem hősnek lenni ennél sokkal többet jelent. Hős az, vonta le fejtegetéseinek következményeit a szónok, aki egy szent eszménynek, egy nagy érték­nek szolgálatára teszi fel életét egészen a halál kockázatáig. Hősök azok, akikről most emlé­kezünk, mert­ ki volna hős, ha nem azok, akik a legnagyobb földi ér­téknek és legszentebb földi ese­ménynek, a hazának szolgálatára ajánlották fel életüket és hullatták el drága magyar vérüket. Hősök őt! Nem azért, mintha ál­dozatunk nyomán a győzelem nap­ja ragyogott volna fel, hiszen az elmúlt világháború, mint­ annyi sok harcunk ezeréves történelmünk fo­lyamán, szörnyű leverettetést ho­zott reánk, melynek több mint két évtizeden keresztül ettük keserű kenyerét és hordoztuk koldus ron­­gyaitt, hanem azért, mert, hogy itt ezen a földön még zenghet a drága magyar szó, hogy magyarul érezhe­tünk, magyarul gondolkozhatunk, hogy a magyar élet fája meghoz­hatja gyönyörű virágait, azt nekik, az ő áldozatuknak, az ő hősi halá­luknak köszönhetjük. Hazánk szent építmé­nyének bol­tozatát magyar hősök áldozata tartja. Egy régi és új világháborúnak s ezer esztendős történelmünk min­den harcának előttünk hatalmas regimentben felvonuló dicső hősei azt kérdezik tőlünk ez ünnepi perc­ben: ilyen hősies életre elszánt, se-ö­reg veszi körül emlékük körét? Feleljünk a hősök kérdésére, mondta befejezésül Szabó József lelkész, egy néma,, de annál törhe­tetlenebb fogadalomtétellel, azzal, hogy méltók leszünk hozzájuk. Nyomdokaikba lépünk. Vállaljuk a magyar hősök útját. Inkább aka­runk élni megalázottan, mint ma­gyar örökségünk eltékozlása árán dicsőségben és gazdagságban, in­kább járunk koldusrongyokban magyarul, mint dicsőségtől övezet­ien, idegenül. Vá­llaljuk a­ hősies ma­gyar életet, a hazáért­ való szolgá­lat és áldozat hősies életét, ha kell egészen a halál kockázatáig! Az emlékezésnek hervadt virágai mellé ezt a fogadalomtételt tegyük, le­ em­lékszobruk talapzatára. A beszéd mély hatást tett az ün­neplő közönségre, amit a végén fel­hangzott éljenzés és taps is kife­jezett. Az ünnepély katonás, magyaros jellegét, különösen erőteljes, szép vonásokkal húzta alá a díszelvonu­lás, amelyben a pálma a csendőrök szivet-lelket gyönyörködtető, pom­pás mozdulatait és feszes díszme­netét illeti. Méltón sorakozott azonban a sorban utánuk az ifjú­ság, amelyről itt is meglátszott, hogy méltó a nagy történelmi idők­re s azokra a hősökre, akiknek tisz­ti­le­tére az ünnepélyt tartották. HŐSÖK NAPJA PÜSPÖKLELÉN Egyszerű kertek között, de benső­ségesen ünnepelte Püspökfele köz­ség hazafias közönsége, az idén is a Hősök napját. Az ünnepség előtt 10 órakor a piactéren tábori mise volt a teret teljesen betöltő közön­ség, valamint a testületek, egyesü­letek, vitézek, hadirokkantak frontharcosok, leventék csoportos részvételével. Az ünnepélyen a helybeli fúvószenekar működött közre. Az ünnepség 11 órakor kezdődött a Hiszekegy lejátszásával. Iskolás­­gyermekek szavalatai és énekszá­ma után Kardos Illés plébános mondott ünnepi beszédet tábori lel­­készi egyenruhában. — Mit kérnek tőlünk hőseink, kiknek szellemét ma idézzük?" — mondotta többek között. — Szerete­ted hálát és hűséget! Majd hangoz­tatta, hogy az a nézet, amely saját erején kívül elsősorban. Istenben bízik, bármilyen megpróbáltatás is érje, nem veszhet el, a­z örökké él ! A nagyhatású beszéd után a Hő­sök Emlékművére helyezték koszo­rúikat a község elöljárósága, a vi­tézek, Kalász-leánykör, leventeleá­nyok és fiúk egyesületük nevében. A Himnusz hangjai után a leven­­tecsapat díszelvonulásával­ ért vé­get a lélekemelő ünnepség. A. K. Elítélték az ambrózfalvi tyúkólak rémét Éveken át élt tyúkászatból három jómadár Még 1940—41-ben­­ egymásután futottak be a feljelentések a csend­őrséghez, hogy Nagyma­­­láton és Ambrózfalván fosztogatják a tyúk­ólakat, de ha terményt találtak a tolvajok, azt se hagyták ott. Gercsák János nagymajláthi téglagyárostól például csöves ten­gerit loptak és tyúkokat is több a­lkalom­nál, özvegy Hankó Já­­nosné ambrózfalvi lakos asszonytól szintén csöves tengeri tűnt el, de a tyúkjai is fogyatkoztak. Bie­r­a­c­z­k­a Jánosnétól, idős Hrabovszki Jánostól és V­ra­n­­k­ó Jánostól, aki különben kisbíró Ambrózfalván, tyúkokat loptak el az akkor még ismeretlen tolvajok. A csendőrségnek hosszú és fárad­ságos munkájába került, míg végre­ kiderítette, hogy szabályszerű tol­vajbanda, valóságos tyúkos­­szö­­vetkezet fosztogatta Ambróziaivá és környéke baromfi­óljait és Tram­­bárjait. A banda feje Priszta­­vok Pál 22 éves ambrózfalvi föld­műves legény volt. Két hasonló ko­rú társát most nem lehetett fele­lősségre vonni, mert kimentek a frontra, így ma csak Prisztavok Pál felett ítélkezett a makói járás­bíróság. Prisztavok mindent töre­delmesen bevallott s azt­ is meg­mondta, hogy a lopott holmik, tyúkok értékesítéséből befolyó pénzt korcsmára, szórakozásra köl­tötte, no meg­ selyemingekre, finom ruhákra, mert ,,írtó szereti a finom életet". A bíróság a két éven át üzletsze­rűen folytatott tolvajlásért 4 hóna­pi fogházbüntetésre ítélte. Priszta­vok az ítéletben megnyugodott, mi­re a tárgyaló­teremből egyenesen a bíróság fogházába kísérték. 1943 június 1. MEGHALT A KOMMUNISTA KÍNA ELNÖKE Telefonjelentés: Amszterdam (NTI): A csunkingi köztársaság elnöke, Lin Shen szív­­szélhűdés következtében meghalt. Az elnöki tisztet a Kuomitang ta kommunista Kína szovjetje­ felha­­hatalmazása alapján egyelőre Csan­­kan­nek gyakorolja. ROBBANÓ TÖLTŐTOLL SZER­BIÁBAN Zágráb: A zágrábi Nove Vreme jelentése szerint a Knaguj­evác kö­zelében lévő ószerbiai Lapovo köz­ségben az elmúlt napokban egy 12 éves gyermek az utcán töltőtollat talált. Felvette s nézegetni kezdte. A töltőtoll a gyermek kezében fel­robbant s leszakította a gyerek jobbkezének két ujját, balkezének pedig három ujját. Azt állítják, hogy robbanó angol és amerikai töltőtollról van szó. GYILKOSSÁG A K­ANTIN­BAN Marosvásárhely: A város közelé­ben­­lévő Medgyesfa­lván a gőztég­lagyár kantinjában összeszólalko­zott Fü­löp Albert 30 éves maros­­kereszttúri lakos Mikló István 34 éves lakta mokkát, a Hangya szö­vetkezet alkalmazottjával s azt a veszekedés hevében egy késsel úgy megszúrta, hogy azonnal meghalt. Mivel a bűncselekmény az elsöté­títés ideje alatt törént, valószínű­leg statáriális bíróság tárgyalja, az, ügyét.

Next