Makói Ujság, 1943. június (9. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-01 / 123. szám
1943 június 1. A magyar ifjúságért. Az újabb korszaknak a magyar kormányok által felébresztett szociálpolitikai lelkiismeretéhez híven állam éstársadalom, egyházak és közületek egyre intenzívebben foglalkoznak a nemzet jövőjének biztosításával s egyre határozottabb formában teljesedik ki a költő által hangsúlyozott az az igazság, hogy ha a nemzet a fa, akkor az ifjúság ezen a fán a virág, amely egyúttal azt, is jelenti, hogy a faértékes gyümölcsöket is fog hozni. Legutóbb az Actio Catholica díszgyűlésén emelt szót Magyarország hercegprímása az ifjúság támogatása mellett és országos adakozásra hívta fel a katolikus társadalmat diákotthonok létesítése érdekében. A hercegprímás felhívásának és áldozatkészségének különös jelentőséget adott Kállay Miklós miniszterelnök, aki maga is megjelent a díszgyűlésen, ott felszólalt és beszédét azzal a kijelentéssel kezdte, hogya kormány a nagy idők lehetőségeit szem előtt, tartva minden erővel azon tesz, hogy az ifjúság nevelésének alapjait mielőbb megvesse. Hangsúlyozta ő is, hogy egy nemzet jövőjének legnagyobb biztosítéka az ifjúság és hogy az a nemzet, amely fiatalságában nem tűzött célt maga elé, válságos időkben igen nehéz körülmények közé juthat s nagyon megérezheti hiányát annak, amit elmulasztott. Hangsúlyozta a miniszterelnök is imételten, azt a minden tekintetben helyes felfogást, hogy úgy, amint egy nemzetnek katonai erejét egyszerű sorozással nem lehet megteremteni, amint egyszerűen gazdagodással nem lehet egy nemzetgazdasági életet megalapozni, éppen úgy más tekintetben is az egyének tisztára materiális előretörésével nemzetet fenntartani, nemzetet fejleszteni, nemzetet örökkévalóvá tenni nem lehet. Felhívta a miniszterelnök az ifjúságot arra, hogy igyekezzék előre törni, igyekezzék magát alkalmassá kiképezni arra, hogy az öregektől átvehesse a vezetést, átvehesse a nemzet irányítását, a szebb boldogabb jövő felé. Minden jel arra mutat, hogy a nemzet összes arra hívatott tényezői most már intézményesen kívánják biztosítaniazt a nagy célt, hogy a jövendő generáció külömb legyen annál, amelyik elmúlik, hogy a fiúk derekabbak legyenek apáiknál, mert hiszen ez az egyedüli biztosítéka egy nemzet előrehaladásának. Meg fognak nyílni tehát a diákotthonok, ahol az arra hívatott tehetséges fiatalság felkészülhet a jövő nagy feladatainak megoldására. A nemzet biztos kézzel meríthet abból a nagy népi rezervoárból, amely a maga friss, üde erejével mindig készen állott arra, hogy belőle az elernyedt vezető rétegek pótolhatók legyenek. Az a megmozdulás, amelyet a miniszterelnök a maga tekintélyének súlyával hathatósan alátámasztott,bizonyára nem fog megállni az első lépésnél s azok a diákotthonok, amelyek a gazdagok ezreseiből és szegények filléreiből fel fognak épülni, biztosítják a nemzet számára azt a vezető réteget, amelyre a jövőben szüksége lesz. De nemcsak ezt biztosítják. Lehetővé teszik a szegény tehetséges fiatalembereknek azt, hogy alulról, a mélyből a maguk friss szellemével felemelkedhessenek arra a polcra, amely tehetségüknél fogva megilleti őket. Megkezdődhetik tehát most már a szelekció az elemi iskolákban, ez foly MAKÓI ÚJSÁG tatódhatik a középiskolákban. Nem fogjuk többé ismerni a koldusdiák fogalmát, nem lesznek többé szegény és tehetséges fiatalemberek, akik hosszú téli estéken azért nem tudnak megbirkózni a föladott leckékkel, mert elégett az utolsó darab faggyúgyertyájuk. Lelkileg és testileg edzett, erős generációkat kell nevelnie annak a diákotthonnak, amelyről a hercegprímás beszélt s amelynek támogatását a kormány részéről a miniszterelnök is megígérte. Férfiakat kell kikovácsolni, megedzeni a tudomány és istenfélelem tüzében, olyan embereket, akik megállják a helyüket az élet minden zivatarában. Mindenféle HASZNÁLT TANKÖNYVET VÁSÁROL és a legmagasabb árat fizetiHORVÁTH könyvkereskedő. 3456 Az ifjúság lelki felkészültsége a nemzet szolgálatában. A Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület a református egyház tanácstermében pénteken este tartotta meg Gr. Teleki László dr. K.I.E. ügyvezető elnök és Pógyor István K.I.E. nemzeti titkár részvételével az ifjúság toborzását célzó nyilvános összejövetelét. Az összejövetelen megjelent a református lelkészeken, az ifjúsági egyesületek tagjain kívül városunk orvosainak, ügyvédjeinek, tisztviselőinek, tanárainak, tanítóinari református társadalma. Képviseltette magát a királyi tanfelügyelőség is. Az összejövetelt körének, Szirbik Sándor állami tanító K.I.E. elnök bibliaolvasása, imája, megnyitó szavai vezették be. Megnyitójában foglalkozott a mai ifjúság szétszórtságával, ami az egyházunk, nemzetünk jövő életének mindenben kielégítő fejlődését megakasztja. Felsorolta a vallásos ifjúság összetoborzásának eszközeit, módjait. Ezután gróf Teleki László tartotta meg nagy érdeklődés mellett előadását „Az ifjúság lelki felkészültsége a nemzetszolgálatában” címmel. Megállapította, hogy lelkileg, mennyire készületlenek vagyunk, ez a szomorú jelenség különösen az elmúlt években visszacsatolt országrészek emberein tapasztalható. Idézte Széchenyi gondolatát! — „kevés a gátravadó legény, pompa és lárma nélkül cselekedni tudó Osztály “ —Felsorakoztatta a felkészületlenség megnyilvánulásait. A legtöbben azt hiszik, untig elég a kötelesség lerovásához az, hogy valamely nemes célra pén- ■ züket, adományukat adják, de lel- s kileg s személyileg többet nem is törődnek az egésszel. Pedig az Istennek hálánkat azért, hogy a háború negyedik évében még mindig érintetlenek városaink és otthonaink, missziós többletmunkával róhatjuk le legjobban. Kerüljük mindazt, ami elválaszt egymástól, a vitás kérdéseket beszéljük meg keresztyéni türelemmel és magyar testvéri megértéssel, hogy teljesebb és eredményesebb legyen rálilvetett munkánk. A világgal s gyakran önmagukkal meghasonlott embereket lelki gondozás nélkül nem szabad hagyni, mert igy vesznek el a társadalom számára. Ugyanígy kellene venni s állandóan abban tartani a frontot járt, dúlt lelkű, csalódott katonákat, Rokkantakat is. Az ifjúság az egyházi szónoklatoktól nem szólamokat, hanem tiszta evangéliumot, üzenetet vár, mely eligazítja a torlódó problémák útvesztőjében. Minden problémák egyetlen megoldása pedig Krisztusnak lelkünkbe fogadása. Pógyor István nemzeti titkár a K. I. E. egyesületet mint kovászt állította be a vallásos ifjúság nevelésébe. Bármilyen kevés tagsággal működik egy egyesület, a tagok útján mégis meglátszik áldásos hatása az üzletben, műhelyben és az iskolák tantermeiben. Ez az egyesület a leghatározottabban felvette a küzdőfegyvert az Antikasztus, a sötét, pogány eszme ellen, amely igyekszik széles körben hirdetni azt a felfogást, hogy az Isten fián, Krisztuson kívül más megváltó is van a világon. Arra kérte a jelenvolt testvéreket, hogy a KIE-t ezért az áldásos munkájáért szeressék, támogassák. Ezzel a munkájával a KIE-en keresztül tu- Ahol esetleg partraszállnak! 3 u Lajdonképpen az egyházunk és a nemzetünk jövő életét alapozzuk meg. Az ifjúság helyes, céltudatos nevelésének legfontosabb kelléke a vallásosságra való nevelés, mert a jövő harcát csakis a Krisztust ismerő ifjúság nyerheti meg. A jelenlevők részéről több értékes hozzászólás után Szabó József elnöklelkész záró és köszönő szavaival és záróimájával az összejövetel véget ért. Sz. PALOTAI KISHÍREK. Példás jóindulat a marhabeszolgáltatásnál. Emlékezetes, hogy a Makói Újság egyik számában olyan cikk jelent meg a múltkoriban, amelyik azt követelte: ha áldozni kell a Haza oltárára, hát áldozzunk mindannyian! És most, a palotai marhabeszolgáltatásnál özv. Fránya Mátyásné Kriván Etelka önként vásárolt egy darab másodrendű vágómarhát a beszolgáltatásra, gondolva, ha Ő nem gazdálkodik is, — veszteség ide, veszteség oda — a köz javára Ő is áldoz! Ez pedig, nem tudjuk kellően hangoztatni, annyit jelent, mint az idők követelményét megérteni, az áldozatban önként részt venni és abból, ami van: minden nagyobb sírás, jajgatás nélkül adni. Franyó Mátyásné bérbe adta földjét, jószágot nem tart és mégis hozzájárul a közszolgálathoz. Nem nézi tétlenül a mások terhét, nem kíván kibúvót a maga részére, hanem ő is sorakozik. E sorakozáshoz pedig annyi hozzáfűzni valónk van még, hogy mindennandabandázás helyett tessék e jóindulatról példát venni és a köz javára, megnyugvására és magyar becsülettel cselekedni! Vagyis: szívvel, lélekkel Franyó Mátyásnál utánozni, példáját követni. Gyermekverseny június harmadikán. Amint hírlik és bizonyos forrásból értesülünk, június harmadikán, áldozócsütörtökön szép ünnepséget rendez Barabás Magda gyermekvédőnő az apróságok szereplésével. Gyermekversenyt rendez, éspedig a szülők javára, amikor is a legszebben ápolt és gondozott kicsikéket olyan jutalomban kívánja részesíteni, aminek minden anya csak örülni tud. Hogy ezek a jutalmak miből állnak, ez még titok legyen, de azt elárulhatjuk, hogy Barabás Magda, ez a népszerű és szeretettel telített lelkű védőnő minden áldozatot meghoz az ünnep sikeréért. A verseny bírálói öten lesznek, de úgy összeválogatva, hogy minden társadalmi osztály képviselve legyen. Tehát Barabás Magda már e téren is megtalálta a módot és alkalmat a válaszfalak lerombolására, csak tessék oda igazodni, hova a szociális érzés diktálja és az öszszeférhetőség legnemesebb elgondolása követeli. A verseny eredményéről megemlékezünk még és figyelemmel kísértjük, csak elő a Barabás Magda segítségére, hogy minél szebb, jobb és nagyobb legyen az ilyen nagy lelkű tisztviselőnők munkakedve. Asztalos P. K. Egy kissegéd felvétetik. Benák András kovácsmester, Szegedi u. 21. 3525