Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)
1848-10-25 / 191. szám
Szerda A Marczius Tizenötödike politikai hírlap October—decemberi évnegyedre előfizethetni helyben egyedül a Kiadónál, 2 ft. 30 kr. postán mindennap borítékba küldve 3 frt. 30 kr. Egy hónapos előfizetést csak helyben egyedül a Kiadónál s a hónap első napjától számitva 1 forintjával fogadunk el. Hirdetések egy háromszor hasábozott sorért, vagy ennek helyéért 2 hr. pp. fizettetek. Pest October 25. Nem sok az újság, hanem azért nem kell gondolni, mintha már a világ aludni ment volna. Először is jó forrásból tudjuk, hogy a schwarzgelbek Munkácsot visszafoglalták, egy bataillon Hartman lengyel gyalogság minden ellentállás nélkül bement a várba. Munkács átalában véve nem tartatik katonai erősségnek, de ezen elfoglalás az embert véghetetlenül boszönthatja. Egy pár száz nemzetőrség megvédelmezhette volna, hisszük lesz is visgálódás, ha vallyán a kárt nem valakinek kötelesség mulasztása okozta. Simonies egy pár ezer emberrel Trencsén egyik éjszaki pontjánál valóságosan bejött,s Császa falut megszállotta. A földtérre tekintve, Simonies csapata még eddig a többi osztrák seregektől igen isolált hadoperatiónak tekinthetik, s hihetőleg célja az, hogy valahol egy erős pontot elfoglalva, onnan a vidéki tótságot félrevolutionálja. A honvédelmi bizottmány a kellő intézkedéseket megtette. Tehát ennek is állunk elébe ! A felső vidéki megyék népességei mindeddig a legbecsületesben viselték magukat, s hogy ezóta az osztrák reactiónak nem sikerült őket elcsábítani, bizony isten nem a Batthyány ministerium érdemln. . |10 | |)p |9[n(noie vito nőn b nőim A képviselők közül többen, kikből még az ujjabb események sem tudták a táblabiróságot kiszuszszantani, nagy éleményt találnak abban , ha neki állnak s diplomatizálnak, s az utóbbi kedves herczeg Windischgräcz féle manifestumot analisálgatják, ha valljon szól-e az Magyarországra vagy nem ? Az illyen ludákos beszédet illy unalmas időkben, mert a mai, midőn az ülés egy félóránál tovább nem tart, éppen a legalkalomszerűebbek. Nekünk az tetszik legjobban, hogy Ferdinand az új királyi biztost kedves Windischgräczinek nevezi. Köszönet neki érte, mert legalább népünk azonnal tudni fogja, minő fiú lehető herczegsége. Szoktatva vagyunk rá: kedves Báró Jellachich, kedves gróf Latour, kedves Lamberg, kedves Hurbán, kedves Urbán, kedves Milfait. Szóval mindazok, kik Telmüczi felségének kedves emberei, egyenkét elárulják a hazát, a szabadságot. Bezzeg nem kapnak illyen szerelmes leveleket, azok a haza leghivebb fiai. — Hallotta azt valaki, kedves Kossuth, kedves Nyári Pali, kedves Madarász Laczi, kedves Csernátoni, Kopogó, Pediglen, Nagy Gedeon. Denique jó magyar közmondás az, a miilyen a gazda, ollyan a cselédje. — Pest oct. 25. Nyilvános harcz és háborúban állunk. A harcz egy nyilvános shakk parti, mellyet mind a két fél jól lát, legfeljebb a titkos interjiók vannak elrejtve. , Az ellenség jól tudja, hol vannak a mi leggyengébb oldalaink, s midőn mi a közönséget egy pontra figyelmeztetjük, nem teszünk azzal úgy, mint a nagyidai czigányok, midőn elárulták, hogy puskaporuk kifogyott. Nekünk legféltettebb kincsünk Budapest, mert ennek elvesztése után a mi még történhetnék, csak utójátéka volna az ország elvesztése szomorú drámájának. A municipalisták ugyan nagyban szerelmesek az illyetén kitételekben. Pest nem Magyarország, de a történet mást bizonyít, Pest csak úgy Magyarország, mint Páris Francziaország, Varsó Lengyelország. Nekünk amink van , az mind Pesten van. A többi csak egy vezérlet, erős támaszték nélküli derék becsületes nép, de melly a főváros elvesztése után csak egy kétségbeesett harczot folytathatna az ellenséggel. Menjen valaki végig a Duna parton, s forduljon be a többi között a fegyvergyárba. És tegyük szívünkre kezünket, s mondjuk meg, mit tennénk, ha e gyárt elvesztenék, ha azon védelmi eszközök, mellyek onnan kikerülnek, ellenünk használandó támadó fegyverré változnának. Nézzük meg hadszertárainkat. Mit tennénk, ha ezeket tőlünk elvennék. Hol van Pesten kívül ilyesmi az országban ? Azért nekünk teljes erőnk megfeszítésére van szükségünk, hogy a fővárost veszély ne fenyegesse. Féltett kincsünk ez. Sőt egyedüli kincsünk. De azért ne gondolja senki sem, hogy mi ezalatt azt is akarnánk érteni, hogy Budapest jelenleg veszélyeztetve volna. Erről szó sincs. Az ellenség, ha folytonos győzelemmel haladna is előre, itt a város környékén erős hadunkat, s legalább százötvenezernyi felkelő népet találna áttörhetlen akadályul. Fegyvergyárunk erősen működik. A gőzgép felállítva, már többször megindíttatott. Még nincs készen egészen, de aki a rögtönözött sietséggel készült institutumot meg fogja nézni, bámulni fogja a roppant gyorsaságot, mellyel az felépitetett, felszereltetett. A pompás és nagyszerű gépek mind Manchesterből hozattak. Szem mérték szerént e pillanatban dolgozik ott vagy hat hétszáz ember. Földszinten van a gőzgép, melly hat egymás melletti katlanból kap erőt, továbbá a kovács és lakatos osztályok. Az első emeleten száz meg száz kezek ráspolyoznak, a második emeletben a puska ágyak készítőinek, s a felszerelőknek van hagyva. E pillanatban új csöveket még nem csinálnak, de ez nem hátramaradás, mert ha a gépek teljesen is felállítva volnának, még csövekre nincs szükség. Ott van a pár hét előtt feltalált 20 ezer darab cső, s ott vannak a temérdek reperálni való fegyverek. Azonban e hét végén már új csövek is fognak készülni. Az intézet teremtője Fair, e hazától a legkomolyabb hálát érdemli meg, s ha valaki, bizonyosan öt kell a győzelem után, mint nemzethez illik, gazdagon megjutalmazni. A ki túlzottnak hiszi beszédünket, szíveskedjék a gyárba kimenni, s mi saját tapasztalásunk után ígérhetjük, hogy a látogatók a gyárban egy órai tiszta hazafius örömet fognak érezni. 191. szám. Pest, October 25. 1848. Nem kell táblabiró politika. __ lige __ M HAICMS TIZENÖTÖDIK