Marczius Tizenötödike, 1849 (2-67. szám)

1849-06-30 / 62. szám

Szombat 62. szám. est, junius 30-kán 1849. E lap megjelenik minden nap­kelve, vasárnapot ki­véve. Előfizetés júliustól december végéig Budapesten,ház­hordással 5 fr., vidékre postán borítékban 6 fr. p. p. Hónapos előfizetés csak helyben, s a hónap első nap­jától kezdve­ fogadtatik el. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban (Országos Ku­­newalderház) és minden postahivatalnál. Hirdetések egy háromszor haláhozott sorért, vagy en­nek helyéért 2 kr. pp. Egyes szám ára 3 kr. pp. Miként Shakespeare királyos drámáiban egy­más után jőnek a követek, s kevesebb idő alatt pi­nt öt percz, tíz felől jőnek a catastrophalis hí­­rek, úgy vagyunk mi. Nem tudjuk, álmodunk-e, vagy ébren va­gyunk. Villámgyorsasággal halad minden Alig néhány napja, hogy tudva lön az olvasó előtt, miképen a muszka hatalmas erővel tört be az országba több pontokon. Jött a hir, hogy Galiczia felől ennyi és ennyi ezer sereg jött be. Még meg sem szoktuk az eszmét,már halljuk,hogy ezen sereg Eperjest elfoglalta. Tegnap előtt a muszkákat Kassán tudtuk. Tegnap a mieinket Miskolcznál hagytuk el. És ime, ma ugyanazon források, mellyekből előbb is meriténk híreinket, azt hitetik el velünk, hogy a muszkák Miskolczra is bejöttek, sőt hogy már onnan is két állomásnyival előbbre nyomultak volna. Vannak, kik még más dolgokat is mondanak s mi nem tehetjük, hogy ne adjunk hitelt. Állita­­tik tudniillik, hogy egy része a muszka seregnek a főtábortól elvált s Tokaj előtt termelt s ott a tiszai hidat elfoglalván, csapatait a vizentul kül­dözgeti. Adja isten, hogy sergeink a visszavonulásban minden közellevő erőt magokhoz vevén, az ellen­ség még hamarabb menjen vissza, mint a hogy előre nyomult. Faxit! A győri ütközetet illetőleg, állittatik. Az osztrák sereg a Duna bal partján a teen­dőket legnagyobb részben a posonyi s trencséni, s turóczi muszkákra bízván, éjjel átjött a Csaló­­közből, s Győr előtt levő sergeinket Kmeti és Pöltenberg divisióit megtámadá. A harcz makacsult folyt. A mieink oltalma­­zák a külvárosokat, később a belvárost, míg vég­re a nagy erőnek engedni kényletvén, Győrt az ellenség elfoglalá. Az ellenség vesztesége hasonló a kápolnaiig a helyzet ránk nézve kényelmesebb volt, minda­mellett van elég fájlalni való veszteségünk hol­takban és sebesültekben. Csata után hadosztályaink, mellyek elég jókor m­ég nem érkezhettek, végre egyesültek s Görgei a fővezérséget átvevőn, közös hiedelem jön, hogy más­nap az ellenség a kölcsönt vissza fogja kapni. Fest junius 30-k­ín. A tegnapi piacot csak úgy oda dobja a kö­zönségnek, hogy Győrnél csatát vesztettünk. Azt hogy erőnknek melly része vonult volt ott össze, vereségünk mekkora, veszteségünk mennyi, győzött sergeink hol állanak, mind­erről semmi. Még csak azt sem mondják vigasztalásul, hogy a visszavonulás legjobb rendben történt. Azt megtiltják, sőt a censura hóhérbárdjával biztosítják, hogy a hadi tudósításokat a lapok előre el ne árulják. De azt sem teszik meg, hogy miután az ese­mény lejárt, tudassák a közönséggel s nyugtassák meg a halálos aggodalmakat. Midőn a kormány csak úgy meztelenül min­den enyhítő clausula nélkül oda veti, hogy csatát vesztettünk, akkor tudhatjuk, hogy a clades a mórihoz fogott hasonlítni. Minden arezon ijedség. A kormány úgy látszik elvesztette fejét, elöl jár a rosz példával. Kicsiny hitüek, kik elvesztétek már bizalma­tokat a nemzet isteneihez. Kicsiny hitüek, kiknek eszetekbe nem jut, hogy néhány ezer muszka ellenében milliói álla­nak a nemzetnek. Kicsiny hitüek, kihagytátok számításotokból a lelkesedést, melly csak úgy csökkenhet, ha ti kik elül és fölül állótok, elvesztitek fejetöket. Avagy ha a só megszetlenül, mivel sózatik meg az? Mert azt ne mondjátok, hogy minapi közlönyi adatokban bátor felhívást intéztetek a nemzethez. Szavakban igaz , vagytok bátrak, erősek. Vagytok democraták, republicanusok , bajnoka­­a szent szabadságnak. De hol a tettek, minő intézkedéseket tudtok felmutatni egyebet ama két felhívásnál a Köz­lönyben ? Ámítottatok a felső megyék lelkesedésével. Avagy állott-e a szembe jövő ellenséggel szem­be rendezett Landsturm valahol ? Intézkedtetek-e, hogy álljon? "Mert igenis a megyei tisztségek közvetlen kö­telessége az, de a kormány kötelessége a megyei tisztségek által mindent végrehajtani? Hol van erőtök a sz­ó és virágos stylus fegy­verén kívül. Szól belőlem a fájdalom és harag keserűsége. De leküzdöm azt, mert tudom, hogy nem késő még segíteni. E nemzetben erő, akarat van. Fejtsétek ki, használjátok fel azt. Mindenek előtt legyetek férfiak. 7. Pest junius 29. A muszka interventio hazánk ügyeibe tény már, melly nem vitatkozás tárgya többé, hanem napfénynél bizonyosabb. A felső vidék tömeges felkelésben hullámzik. A lelkesedés roppant, s a szabadság istene nem engedendi azt eredménytelen maradni. Igaz ugyan, hogy nem kevéssé aggodalmas körülmény, hogy sergeink fő ereje Posony felé lé­vén elfoglalva, hamarjában teljes erőt velük szem­be állítnunk nem lehetett, s e miatt előnyomulá­suk mindeddig kellőleg akadályozva nem volt. Azonban mi a győzelmen kétkedni egy per­cz­ig sem tudunk. Hadseregünk van, minél keveset láttak még a századok, mellynek lelkesedéséhez, dicsőség szom­­jához még csak azt lehet hasonlitni, mellyel Na­póleont követték egykor hadai. Különbség a kettő közt az, hogy mieink nem csak dicsőségért, hanem a nemzet életéért, s nem csak látszólagos és tulajdonképen egy ember czéljainak alá­vetett, hanem valódi szabadságért küzdenek a zsarnokság ezereivel. Kérdésnek marad előttünk, valljon a muszka interventio okozandja-e a nyugateurópai nem­zeteknek is interventióját: mellettünk, átalában, hogy szabadságháborúnk fog-e európai háború­vá válni. A kormánynak a tegnapi Közlöny homlokán

Next