Mérleg, 1985 (21. évfolyam, 1-4. szám)

1985 / 1. szám

előfizetési nehézségek esetén forduljanak közvetlenül szerkesztőségünk­höz. E SZÁMUNKBAN P.Josef Rudin SJ posztumusz tanulmányában a pszichoterapeuta szemszögéből a mai ember félelmeiről és alapvető bizakodásáról értekezik. Rudin céloz arra, hogy a félelmet manipulálni lehet az emberekben. „Pró és kontra” rovatunkban megvitatjuk Jean Delumeau francia történész „A bűn és a félelem” című nagy port felvert művét, amelynek az az alaptétele, hogy a nyugati kereszténység gondo­latvilágát évszázadokon keresztül a bűn és a félelem hatotta át az izgalom és a remény helyett. A félelem és a létbizonytalanság ellen sok ember­társunk az alkoholban keres bátorítást. Kiváló emberek, értelmiségiek, papok lettek már alkoholisták. Egyikük, az egy évvel ezelőtt elhunyt P.Aimé Lucien Duval SJ, neves francia sanzonénekes elmondja, hogy miként lett a szesz rabja és hogyan gyógyult ki alkoholizmusából. Az elvonókúrán kívül lényeges szerepet játszott ebben egy terápiás közösség is, amely az Anonim Alkoholisták módszerét követte (vö. Mérleg, 1982/1.39-42.1.). Az Anonim Alkoholisták mozgalma pontosan fél évszázaddal ezelőtt alakult meg Amerikában, ma 10 országban 58.000 kis csoportban eredményesen gondoz több mint egy millió alkoholistát. Az idén van annak 200 éve, hogy megszületett Alessandro Manzoni olasz író és költő, aki megtérése után is felvilágosultan tett tanúságot a történelemben munkálkodó gondviselésről. A Manzoniról szóló tanul­mányt Karl Kom német publicista írta. A jövő miatti aggodalmak tartanak vissza sok asszonyt a gyermekáldás vállalásától, bár örömmel állapítjuk meg a gyermekvállalási kedv némi növekedését népünkben. Milyen elvi alapon működhetnének együtt a római katolikus egyház tanítását szigorúan követők másokkal a magzatölési láz megfékezésében? Erre a kérdésre válaszol az észak-amerikai viszonyokat szem előtt tartva P.Joseph F. Donceel SJ, New York-i filozófiaprofesszor etikatörténeti tanulmányában. Ezzel és P.Bruno Schüller SJ, münsteri morálteológia­­professzornak az erkölcsi normák megalapozásáról szóló tanulmányával fokozottabban elkezdünk foglalkozni az etikai kérdésekkel, mert ezek állnak ma az emberek érdeklődésének a középpontjában. Elég csak a bioetika időszerű problémáira utalni. Az etika ma a küllönböző filozó­fiák, mint pl. az analitikus irány és a metafizika, a természettudományok és a filozófia illetőleg a vallás, a marxizmus és a kereszténység, a fiatal és az idős nemzedék, az egyházon belüli irányzatok közötti viták és eszmecserék fő területe. E kérdésekre a dialógus szellemében következő számainkban ismételten visszatérünk. (B. J.) 2

Next