Ellenzék, 1912 (11. évfolyam, 1-150. szám)

1912-01-04 / 1. szám

Miskolcz, 1912. XI. évfolyam, 1. sz. Csütörtök, január 4. ELLENZÉK A MISKOLCZI FÜGGETLENSÉGI ÉS NEGYVENNYOLCAS PÁRT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Vidéken:Egész évre 12 K Fél évre . 6 K Negyed évre 3 K Egyes szám ára 8 fillér. — Kapható minden hirlapelárusitónál. Helyben: Egész évre . 10 K Fél évre . . 5 K Negyed évre 2­50 K Felelős szerkesztő : Szerkesztőség és kiadóhivatal: SASSY CSABA Laptulajdonos: SZELÉNYI LAJOS Széchenyi­ utca 36. SZELÉNYI ÉS TÁRSA nyomdája Az­­Ellenzék* megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Janus-arc. A közönség krónikása, az újságíró, az ő rohanó, ideges munkájában is meg­áll egy percre. Csak egy percre. Mert a másik perc már új és új feladatokat hoz s az újságírónak nem lehet a feladatokat észre nem venni, vagy közömbösen el­menni mellettük. — Ő az impressziók embere... A rövid pihenő alatt visszatekint a múltba és előrenéz a jövőbe. Számadást készít. Nem privát számadását készíti el. Ez várhat. A köznek készít kimutatást... Új év küszöbén állunk. Az elmúlt év politikai életünk szekerét nem vitte előre, sőt talán még hátrább állunk, mint annakelőtte. Állami függetlenségünk egyik korol­­láriuma, az önálló bank, 1911-ben temet­kezett sírjába. Nem kaptuk meg még csak a készfizetések felvételét se, melyhez pedig politikai integritásukat kötötték egyes hang­adó egyének. A választói jog kérdése se előbb, se hátrább nincs, mint 1905-ben, mikor Kristóffy József egy herosztratosi elhatá­rozással beledobta azt a magyar közéletbe. Azaz — annyiban mégis előbbre van, hogy ezzel is egygyel több az az ék, mely a magyar társadalmat oly szánalmasan szét­tagolja. Az 1911. év annalesében van fel­jegyezve a szerencsétlen katonajavaslatok felszínre dobása is. Közéletünk e rákfené­jét, a katonai kérdést már közel egy évtizede hordozza a magyar államtest magában s nem akad Operateur, ki egy biztos vágással azt onnan végleg kiirtsa. A katonai kérdéseknek köszönhetjük, hogy parlamentünk majdnem súlyos és szégyen­letes botrányok színhelye lett. Állami életünk most még sokkal vigasz­talanabb képet nyújt, mint egy évvel ezelőtt. Akkor még a nemzet sok olyan­ban hitt, reméli, miben hinni és remélni ma már naivságnak tartaná. Államszervezetünk súlyosan beteg. — Folytonos provizóriumokkal élünk egyik napról a másikra, tengetjük életünket, — nem tudva, holnap mire ébredünk, holnap, vagy egyáltalán felébredünk-e. Szerte a nagy világban őrületes harci készülődés. Csak egy szikra és az egész földteke lángba borul. A letűnt év nyarán már hallottuk a csineknek kacaját, a halálmadár vijjogását. Az utolsó órában elhárult a veszedelem, de holnap már új komplikációk állhat­nak elő. A keresztény és mohamedán világ egy távoli világrészben viv elkeseredett tusát s mi aggódó lélekkel figyeljük az ott lejátszódó drámát. Saját biztonságunkat, békénket féltjük. Mindenütt teljes bizonytalanság. Ször­nyű katasztrófáknak, vagy nagy, szent megbéküléseknek nézünk elébe. Vajha a sokat szenvedett magyar nép boldogulását hozná az új esztendő ! Csak­ a világhírű Kobras-cipő elegáns, kányelmes, tartás. Miskolczon Gephardt Jenőnél Széchenyi­ utca 14-ik szám Első Magyar Általános Biztositó Társaság palotájában. Telefonszám 499. Egy mezőkövesdi szélhámos. — Saját tudósítónktól— A sikkasztók és csalók leleményessége ki­fogyhatatlan. A bűnös utón való hirtelen meg­gazdagodás vágya ötletekkel termékenyíti meg a szélhámosokat. Egyik a tervezésben, másik a kivitelben, a harmadik a rejtőzködésben fur­fangos és a rendőrségnek ugyancsak ébernek kell lenni, hogy kézre kerítse a vagyon vesze­delmes ellenségeit. A rendőrség a héten egy olyan szélhámost nyomozott ki, aki eredeti módon a tébolydában rejtőzködött el a nyo­mozó hatóságok elől. Csirmaz Gáspár gabonaügynök a csaló, aki Beer Salamon és társa budapesti gabonabizo­mányos cégnek volt Mezőkövesden az ügynöke. Másfél esztendő óta ő vásárolta Borsodban, Hevesben és a környékén a cég számára a gabonát. Állandó összeköttetésben állott a hevesi nagybirtokosokkal és földmivelő gazdákkal, akik­től nagyban vásárolta a búzát, rozsot, zabot, amelyet vagyon­számra szállított Csirmaz Buda­pestre. Az elszámolás a fuvarlevelek alapján tör­tént. Amikor a gabonát vonatra tették, Csirmaz felküldötte a fuvarleveleket a céghez, amely az azokon feltüntetett gabonamennyiséget posta­­fordultával megküldötte mezőkövesdi ügynö­kének. Csirmaz mindig pontosan, mihelyst a pénzt megkapta, kifizette a gazdák és nagybirtokosok közt, soha nem volt panasz ellene, sőt nagy bizalommal bízták rá a termésüket. Az idén november közepén Molnár Alajos kisgazdától és a társaitól, akik valamennyien zarándi kisgazdák voltak, harmincezer koronát érő gabonát vett át Csirmaz. A termést zsá­kokban a vasúthoz szállította, a kisgazdákat pedig megnyugtatta: — A pénzt úgy mint rendesen, megkapják. A gazdák megnyugodtak és vártak. Két nappal később azonban szomorú meg­lepetés érte a gazdákat. Csirmaz feleségével együtt eltűnt Mezőkövesdről. Azon a napon, amikor a gabonát elküldötte, Budapestre utaz­tak. A gazdák rosszat sejtettek, táviratot kül­döttek Beer Salamon és társa céghez és köve­telték a pénzüket. A válasz nagy konsternációt okozott: „Csirmaz harmincezer koronát felvett.“ Várták haza Csirmazt, de csak a felesége érkezett meg. Az asszony sírt, panaszkodott, szidta az urát: — Az a nyomorult megszökött, elhagyott. És Csirmaznak tényleg nyoma veszett. A zarándi kisgazdák sikkasztásért feljelen­tették Csirmazt, az ügy Budapestre került, ahol a rendőrség megindította a nyomozást. Amikor Borsodban Csirmaz szökésének híre terjedt, egyszerre megdagadt a bűnügy, egymásután jelentkeztek a károsultak és ha­marosan kiderült, hogy Csirmaz az idén előre készült a csalásra és senkinek nem fizetett. Az egri törvényszék vizsgálóbírája átirat­ban értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy Csirmazt több egri, ludasi, hevesi és gyön­gyösi gazda följelentette, akiket kétszázezer korona erejéig károsított meg. Van szerencsém a nagyérdemű kö­zönség becses figyelmébe ajánlani a mai bor minden igényeinek megfelelő cserépkályha - raktáramat. Szabadalmazott gyorsmelegítő vasbeté­tek 30°/o fűtőanyag megtakarítással, melyek régi kályhákban is alkalmazhatók. WEISZ IGNÁC kályhásmester cserépkályha raktára ISKOLCZ Kazinczy­ u. 1., a Kepes-szálloda épületében. Telefonszám 500. Mindennemű kandallók, parcellán, fehér és színes takaréktűzhelyek, központi fűtőkészülékek, fayence falbur­kolatok minden színben és nagyság­ban felállítva megtekinthetők.­­ Régi kálhák átrakása, javítása, valamint tisztítása, úgy helyben mint vidéken, gyorsan és pontosan eszközöltetik.

Next