Ellenzék, 1912 (11. évfolyam, 1-150. szám)
1912-01-04 / 1. szám
Miskolcz, 1912. XI. évfolyam, 1. sz. Csütörtök, január 4. ELLENZÉK A MISKOLCZI FÜGGETLENSÉGI ÉS NEGYVENNYOLCAS PÁRT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Vidéken:Egész évre 12 K Fél évre . 6 K Negyed évre 3 K Egyes szám ára 8 fillér. — Kapható minden hirlapelárusitónál. Helyben: Egész évre . 10 K Fél évre . . 5 K Negyed évre 250 K Felelős szerkesztő : Szerkesztőség és kiadóhivatal: SASSY CSABA Laptulajdonos: SZELÉNYI LAJOS Széchenyi utca 36. SZELÉNYI ÉS TÁRSA nyomdája AzEllenzék* megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Janus-arc. A közönség krónikása, az újságíró, az ő rohanó, ideges munkájában is megáll egy percre. Csak egy percre. Mert a másik perc már új és új feladatokat hoz s az újságírónak nem lehet a feladatokat észre nem venni, vagy közömbösen elmenni mellettük. — Ő az impressziók embere... A rövid pihenő alatt visszatekint a múltba és előrenéz a jövőbe. Számadást készít. Nem privát számadását készíti el. Ez várhat. A köznek készít kimutatást... Új év küszöbén állunk. Az elmúlt év politikai életünk szekerét nem vitte előre, sőt talán még hátrább állunk, mint annakelőtte. Állami függetlenségünk egyik korolláriuma, az önálló bank, 1911-ben temetkezett sírjába. Nem kaptuk meg még csak a készfizetések felvételét se, melyhez pedig politikai integritásukat kötötték egyes hangadó egyének. A választói jog kérdése se előbb, se hátrább nincs, mint 1905-ben, mikor Kristóffy József egy herosztratosi elhatározással beledobta azt a magyar közéletbe. Azaz — annyiban mégis előbbre van, hogy ezzel is egygyel több az az ék, mely a magyar társadalmat oly szánalmasan széttagolja. Az 1911. év annalesében van feljegyezve a szerencsétlen katonajavaslatok felszínre dobása is. Közéletünk e rákfenéjét, a katonai kérdést már közel egy évtizede hordozza a magyar államtest magában s nem akad Operateur, ki egy biztos vágással azt onnan végleg kiirtsa. A katonai kérdéseknek köszönhetjük, hogy parlamentünk majdnem súlyos és szégyenletes botrányok színhelye lett. Állami életünk most még sokkal vigasztalanabb képet nyújt, mint egy évvel ezelőtt. Akkor még a nemzet sok olyanban hitt, reméli, miben hinni és remélni ma már naivságnak tartaná. Államszervezetünk súlyosan beteg. — Folytonos provizóriumokkal élünk egyik napról a másikra, tengetjük életünket, — nem tudva, holnap mire ébredünk, holnap, vagy egyáltalán felébredünk-e. Szerte a nagy világban őrületes harci készülődés. Csak egy szikra és az egész földteke lángba borul. A letűnt év nyarán már hallottuk a csineknek kacaját, a halálmadár vijjogását. Az utolsó órában elhárult a veszedelem, de holnap már új komplikációk állhatnak elő. A keresztény és mohamedán világ egy távoli világrészben viv elkeseredett tusát s mi aggódó lélekkel figyeljük az ott lejátszódó drámát. Saját biztonságunkat, békénket féltjük. Mindenütt teljes bizonytalanság. Szörnyű katasztrófáknak, vagy nagy, szent megbéküléseknek nézünk elébe. Vajha a sokat szenvedett magyar nép boldogulását hozná az új esztendő ! Csak a világhírű Kobras-cipő elegáns, kányelmes, tartás. Miskolczon Gephardt Jenőnél Széchenyi utca 14-ik szám Első Magyar Általános Biztositó Társaság palotájában. Telefonszám 499. Egy mezőkövesdi szélhámos. — Saját tudósítónktól— A sikkasztók és csalók leleményessége kifogyhatatlan. A bűnös utón való hirtelen meggazdagodás vágya ötletekkel termékenyíti meg a szélhámosokat. Egyik a tervezésben, másik a kivitelben, a harmadik a rejtőzködésben furfangos és a rendőrségnek ugyancsak ébernek kell lenni, hogy kézre kerítse a vagyon veszedelmes ellenségeit. A rendőrség a héten egy olyan szélhámost nyomozott ki, aki eredeti módon a tébolydában rejtőzködött el a nyomozó hatóságok elől. Csirmaz Gáspár gabonaügynök a csaló, aki Beer Salamon és társa budapesti gabonabizományos cégnek volt Mezőkövesden az ügynöke. Másfél esztendő óta ő vásárolta Borsodban, Hevesben és a környékén a cég számára a gabonát. Állandó összeköttetésben állott a hevesi nagybirtokosokkal és földmivelő gazdákkal, akiktől nagyban vásárolta a búzát, rozsot, zabot, amelyet vagyonszámra szállított Csirmaz Budapestre. Az elszámolás a fuvarlevelek alapján történt. Amikor a gabonát vonatra tették, Csirmaz felküldötte a fuvarleveleket a céghez, amely az azokon feltüntetett gabonamennyiséget postafordultával megküldötte mezőkövesdi ügynökének. Csirmaz mindig pontosan, mihelyst a pénzt megkapta, kifizette a gazdák és nagybirtokosok közt, soha nem volt panasz ellene, sőt nagy bizalommal bízták rá a termésüket. Az idén november közepén Molnár Alajos kisgazdától és a társaitól, akik valamennyien zarándi kisgazdák voltak, harmincezer koronát érő gabonát vett át Csirmaz. A termést zsákokban a vasúthoz szállította, a kisgazdákat pedig megnyugtatta: — A pénzt úgy mint rendesen, megkapják. A gazdák megnyugodtak és vártak. Két nappal később azonban szomorú meglepetés érte a gazdákat. Csirmaz feleségével együtt eltűnt Mezőkövesdről. Azon a napon, amikor a gabonát elküldötte, Budapestre utaztak. A gazdák rosszat sejtettek, táviratot küldöttek Beer Salamon és társa céghez és követelték a pénzüket. A válasz nagy konsternációt okozott: „Csirmaz harmincezer koronát felvett.“ Várták haza Csirmazt, de csak a felesége érkezett meg. Az asszony sírt, panaszkodott, szidta az urát: — Az a nyomorult megszökött, elhagyott. És Csirmaznak tényleg nyoma veszett. A zarándi kisgazdák sikkasztásért feljelentették Csirmazt, az ügy Budapestre került, ahol a rendőrség megindította a nyomozást. Amikor Borsodban Csirmaz szökésének híre terjedt, egyszerre megdagadt a bűnügy, egymásután jelentkeztek a károsultak és hamarosan kiderült, hogy Csirmaz az idén előre készült a csalásra és senkinek nem fizetett. Az egri törvényszék vizsgálóbírája átiratban értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy Csirmazt több egri, ludasi, hevesi és gyöngyösi gazda följelentette, akiket kétszázezer korona erejéig károsított meg. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses figyelmébe ajánlani a mai bor minden igényeinek megfelelő cserépkályha - raktáramat. Szabadalmazott gyorsmelegítő vasbetétek 30°/o fűtőanyag megtakarítással, melyek régi kályhákban is alkalmazhatók. WEISZ IGNÁC kályhásmester cserépkályha raktára ISKOLCZ Kazinczy u. 1., a Kepes-szálloda épületében. Telefonszám 500. Mindennemű kandallók, parcellán, fehér és színes takaréktűzhelyek, központi fűtőkészülékek, fayence falburkolatok minden színben és nagyságban felállítva megtekinthetők. Régi kálhák átrakása, javítása, valamint tisztítása, úgy helyben mint vidéken, gyorsan és pontosan eszközöltetik.