Miskolczi Estilap, 1915. december (24. évfolyam, 277-298. szám)

1915-12-04 / 277. szám

2 . szenvedett, semmiképpen sem tehet­jük jóvá azáltal, ha újabb százötven­­kétszázezer emberünket lemészárol­­tatjuk, miután tétlenségünkkel, sok huzavonával, érdemetlenekben való bizakodással föláldoztuk a szerb had­sereget. Ellenben, ha csapatainkat eltávo­lítjuk Szalonikiból, minden­esetre elérjük azt, hogy egy semleges ál­lam, melyből azonban igen könnyen válhatik ellenségünk, nem fordul el­lenünk. Más részről bizonyos, hogy ebben az esetben Görögország és a központi hatalmak, valamint szövet­ségeseik között nem jön létre olyan megegyezés, amely együttes, jövő­beli katonai operációra vonatkozik, különösen ha olasz szövetségesünk albániai aspirációival nem kényszeríti harcra a görögöket. Minden­esetre azonban ennek a távozásnak is gyorsan kell törénnie, mert nem szabad megfeledkezni ar­ról, hogy amint hetekig tartott a csapatok kihajózása, ugyanúgy hete­kig fog tartani azoknak hajóraszál­­lítása is. Sok szomorú tapasztala­tunk a múltban megtanít bennünket arra, hogy kár egy embert is koc­káztatni ott, ahol már előre tudjuk, hogy gyengék vagyunk a feladat mega­dására. Útközben egészen Ujverbászig el­tudták kerülni a kalauzt. Ügyesen bujkáltak, mikor az a jegyeket vizs­gálta, de végül is rajtavesztettek.­ Behozták őket Újvidékre, innen ju­tottak vissza szüleikhez. Normális időkben is előfordult, hogy kis­fiukból kitört a kaland­vágy. Valamikor Robinzon ette ma­gát a gondolkozásukba s minden Robinsonnak akadt Péntekre. Annyi még az ismeretlen világrész, ami fölfedezésre vár s annyi a félbema­radt expedíció, hogy minden kezdő megtalálta a maga utódját. Kétség­­beesett szülök telegrafálták tele az országot s leginkább Fiume felől jött meg a jó hír. A kis globetrotte­rek akkorára agyonfáradtak, bántak már mindent, de legalább látták az Óperenciás tengert s mesének elég ennyi is. Tudósítónk beszélt a két buda­pesti gyerekkel, akik közül Márton is kisebbet mutat a koránál, ellen­ben Ferenc akkora csak, mint egy első elemista drága disznóhúsos esz­tendőben. — Hová akartatok menni? A nagyobbik szégyenlősen hall­gatott, a csapa temperamentum apró válaszolt. — A háborúba az oroszok ellen. — Honnan tudjátok, hogy háború van? Az iskolában mindenesetre esik róla szó, de azonkívül? — Olvasunk mi mindennap új­ságot. — Moziba nem jártok? — Nagyon ritkán, ha be lehet surrani. — Nem a mozi hozta meg a ked­veteket? — Nem. Az újság. — Hogy képzelitek el a háborút ? Fárasztó foglalkozás az, a puska pe­dig nehéz. Föl sem tudjátok emelni. A kis­fia lelkendezve kezdett ha­darni, ahogy csak fölhevült gyere­kek tudnak, lángoló elragadtatással, mit sem ismerve a lehetetlenből, hi­szen az elképzelés ereje mindenek fölött való. — Kértünk volna kis puskát, ami nem nehéz. Aztán neki az orosznak, piff, puff, amíg csak egy is van be­lőle. Benne volt már egészen. Vézna kis karja pillanatokig hadakozott a­ leve­gőben. — Arra nem gondoltok, hogy ott­hon szomorúságot okoztok? — De nagy lett volna az öröm, ha győzünk. — Ettetek az utón valamit? —• Sok német katona utazott, mi közéjük húzódtunk és ők adtak. — Tudtok németül? — ő tud! — mutatott Mártonra. — Elmondtátok a szándékotokat nekik? — Hogyne... Nagyon megdicsér­tek érte és helyeselték. — Tetszik ebből is látni, hogy nekünk volt igazunk. Szomorúan, szívbeli igaz bánattal mentek haza Budapestre, a cifra városba, amely nem tudja méltányolni hősi szándékukat. Pedig olyan szé­­ p népkonyha és a nap­közi gyermekotthon meg­nyitása. — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, december 3. Dr. Nagy Ferenc polgármester meghívására tegnap délután egybe­gyűltek Miskolcz város társadalmi jótékonyságának vezető hölgyei, hogy megbeszéljék a napközi gyermek­­otthonok és a népkonyha megnyi­tása iránt teendő szükséges lépé­seket. Dr. Nagy Ferenc polgármester megnyitotta az értekezletet, vissza­pillantást vetett a napközi otthonok és népkonyha múlt esztendei műkö­désére. Konstatálja, hogy a kérdés rendezése kissé elkésett, de a mai súlyos helyzet oly sokféle munkát igényel, hogy előbb nem kerülhetett rá a sor. Különösen a leány napközi otthont dicsérte meg a polgármes­ter, itt — úgymond — úgy teszi, mint lelki nevelésben részesültek a leánykák és végtelen lelki megnyug­vással látták az otthon működését. A fia otthonnak az volt a főhibája, hogy nem felelt meg a helyiség. Ez­zel kapcsolatosan vezették a nép­konyhát is. Ezt nem helyesli a pol­gármester, fontosnak tartja a gyer­mekotthon és a népkonyha különvá­lasztását. E jótékonysági intézmé­nyek részére a szükséges pénzt a városi tanács fogja rendelkezésre bocsájtani, de azért szükséges, hogy a társadalom is segítségére siessen e fontos ügynek. — Igaz, hogy később kezdjük meg — folytatta a polgármester — az idei működést, de az is bizonyos, hogy tavasszal tovább kell majd nyitva tartani ezeket a helyiségeket. Mint tudják, a törvényhatósági bi­zottság 10.000 koronát szavazott meg ingyen tejre s igy a gyermekek reggel tejet kaphatnának.­­ Két gyermekotthon, két tejkiosztó és egy népkonyha felállításáról van szó. Ezek már hétfőn megkezdhetnék működésüket. Ezután a polgármester arra kérte a hölgyeket, hogy segítsenek a siker NAGY A MOZGÓSZÍNHÁZ WEIDLICH-PALOTÁBAN Ma színre kerül: A tartsa dom­ul Szenzációs bűnügyi detektív dráma 4 felvonásban. Vígjáték 1 felvonásban. És még több érdekfeszítő kép.­­ Előadások kezdete d.u. 6 és este fél 9-kor HELYÁRAK: A városnak fizetendő vigalmi adóval: Páholyülés 1*65 K. Fen­tartott hely 1*10 K. Zsöllye —*88 K. Támlásszék —.66 K. Zártaiék —•44 K. Gyermekeknek 10 éven alul és katonák* nak őrmestertől lefelé páholyok kivételével felár Két kis fiú elindult a háborúba — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, december 3. Két pesti gyerek megható kaland­ját írja le az „Újvidéki Hírlap“ leg­utóbbi száma. Két kis­fiút hoztak be tegnap az állomásról a rendőrök. Az egyik M. Márton cipészmester fia, a másik H. Ferenc, egy kazánkovácsé. Buda­pesten jártak a Váci­ úti elemi iskola hatodik osztályába, még nincsenek tizenkét évesek. Szerdán megszöktek hazulról, föllopózkodtak a keleti pá­lyaudvar egy személyvonatára , el­indultak a háborúba. Pénz nélkül, csak úgy, mint a mesében. MISKOLCZI ESTILAP­ pen volt az kigondolva, hogy túltett volna minden mesén, a kacsalábon forgó várak elevendtek meg, király­fiak szálltak viadalba. Mészáros Győző , vizsgázott fogtechnikus modernül fölszerelt, asep­­tikus műterme Miskolczon, Csabai kapu 2. szám alatt (mindszenti templom mellett) van. Platina- és aranykoronák, aranyhidak, csap fogak, kaucsuk és aranylemezes fogsorok, valamint arany-, ezüst- és cementtönések, s jótállás mellett, mérsékelt áron készülnek. 4 ■ Foghúzás és szaktanács teljesen in­­­­gyen. Fogjavítások saját laborató­­­­riumomban 3 óra alatt elkészülnek 1915 december 4 elérésében, vegyék ki részüket a tár­sadalmi úton megindítandó mozga­lomból. Nagy Ferenc dr., polgár­­mester felhívást küld a pénzintéze­tekhez és a vagyonos polgárokhoz s ebben felkéri őket a nemes cél tá­mogatására. — Indítványozza, hogy minden otthon és a népkonyha ré­szére külön bizottságot alakítsanak. Az egyes bizottságok elnöknőivé a következő hölgyeket kérte fel: A leánygyermekotthon bizottság elnök­nőjéül Lossonczy Gizellát, a fiú­otthon bizottság elnöknőjül Lehóczky Sándornét és Pazár Istvánnét, a nép­konyha bizottság elnöknőjül dr. Hercz Ödönnét és Juracskó Bélánét. Felvétetik két S­ífutó fiú Groszman Jolyónál. A katonák karácsonya. — Saját tudósítónktól. — Miskolci, december 3. A katonák karácsonya akció bi­zottság dr. Tarnay Gyula főispán elnökletével tegnapelőtt délután ülést tartott a további teendők megbeszé­lésére. A bizottság átvette az elkészült­­ és az újévi gratulációk megváltá­sára is szolgáló 10 koronás jegye­ket, azután megállapították a tudni­valókat. Tudnivalók a katonák karácsonyi ajándékának gyűjtésére vállalkozók részére. Az elárusításra átvett jegytömbök szelvényei pontosan megőrzendők a a leszámolásnál a pénztárnoknak át­­adandók. A leszámolás 1915 dec. hó 15-én déli 12 óráig Horváth Árpád bizottsági pénztáros urnái­n található naponta délelőtt 9 órától 1 óráig a Miskolczi Takarékpénztár hivatalá­ban, Széchenyi­ utca 38. sz. I. em.) annál is inkább eszközlendő, mivel az ezen határidőig le nem számolt jegyek eladottnak tekintetnek. A tőszelvénytől elválasztott jegyek már eladottaknak tekintetnek , azok újból el nem adhatók. A tízkoronás jegyek tömbszelvé­nyeire kérjük az adakozók neveit feljegyezni, a hírlapi közlés végett. Felülfizetések hírlapi nyugtázás végett a bizottsági pénzzám­okhoz küldendők be. A gyűjtők neveit hirlapilag kö­zölni fogjuk. Borsodvármegye és Miskolcz thjt. város közönségének együttes bi­zottsága. A tiz koronás adományokat a bi­zottság hírlapilag nyugtázza. Dr. Tarnay Gyula meleghangú fel­hívást bocsátott ki a kereskedőkhöz, kávésokhoz, vendéglősökhöz, szállo­dásokhoz stb. A felhívás szövege a következő:

Next