Miskolczi Estilap, 1916. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1916-03-02 / 50. szám

XXV. évfolyam Csütörtök, március 2. 50-ik (890.) szám. Miskolczi Estilap ágyas tzán ára 2 fillér. Hepteb­alic vasárnap is Ü­nnepnap kivételével mindennap délután 1 órakor.­­ Szerkesztőség és kiadó hivatal: Rozmaring-u 2. sz. , Szelényi és Társa könyvnyomdája. Telefon 62. szám. % POLITIKAI NAPILAP Kiadó laptulajdonos: SZELEKTI LAJOS. Előfizetési árak helyben 1 egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Vidékre 1 egész évre 12 korona, ♦♦ félévre 6 korona, negyedévre 3 korona. ♦♦ Bevonultak az öreg újoncok. Ismét egész sereg újonc vo­nult be a kaszárnyákba, de a kaszárnyák előtt nem szemlélhet­jük többé a régi, megszokott képet: az anyákat amint szorongó szívvel, könnyes szemmel kisé­rik fiaik lépését. Az anyák kö­zül, kik ezeket a friss katonákat­­ szülték, a legtöbben ott porlad­nak már abban a földben, mely-­­ nek szent érintetlenségét fogják­­ védeni az uj katonák, szürkülő , hajjal vagy kopaszon, de fiatal­­ szívvel és erős karral, hiszen­­ közülünk valók, magyarok. Anyák­­ helyett fiuk és leányok révedező tekintete kiséri őket, az apákat, akik már megették kenyerük ja­vát s akiket nagyobb fiaik már ott várnak Bukovinában, Lengyel­­országban, Albániában s a do­­berdói véres fensikon. — Öreg újoncok, vén fiuk, kik fölveszi­tek ma a csukaszürkét, vájjon érzitek-e, hogy veletek van a szivünk, ho­l a kaszárnyák előtt láthatatlan sorfalat áll a mi nagy­­nagy szeretetünk? Piros vér vagytok abból a dús forrásból, amely Magyaror­szág testéből folyik, része vagy­tok a szivünknek s bennetek ta­lálkozik össze a mindnyájunk égő szeretete. Féltő gonddal vi­gyázzuk minden lépésteket, ag­gódó szívvel lessük a gondolatai­tokat, öreg újoncok, vén fiuk, akik húsz e­sztendőt, húsz hosszú és nehéz esztendőt késtek, hogy a hazáért harcolhassatok. Most húsz éve még hajlékonyabb volt a derekatok, izmosabbak a kará­tok és fürgébb a lábatok, de telketekben még a régi láng, a régi tűz lobog. Ha végignéztek a városon, az életen és a ragyo­gáson : majdnem mind a ti mun­kátok itt, azé a húsz esztendőé, amely előtt ifjú energiával ma­gatokért és gyermekeitekért dol­goztatok. Most véreznetek s ta­lán meghalnotok kell e jól vég­zett munka után, most a pihenés helyett a lövőárok soha el nem képzelt zaja vár benneteket, mert a munkát, a ti hosszú és verej­­tékes munkátokat akarják meg­semmisíteni. Az igazság, amelyért küzdünk, még vért kíván, még életet kér s ti mentek most, hogy sárba ne tapossák az igazság zászlaját. Hiába minden, mennetek kell, de nehéz szívvel, kényes szem­mel engedünk­ utatokra, öreg újoncok. HAGY­IKOZGÓSZÍNHÁZ WEIDLICH-PALOTÁBAN Telefon 8-15. szám. Ma színre kerül : Alpesi mámor. Dráma a glecserek jégvilágából 8 felv. Tusika gyámja Vígjáték 2 felvonásban. És még több érdekfeszítő kép. Előadások kezdete d.u. 6 és este fél 9-kor HELYÁRAK : A városnak fizetendő vigalmi adóval: PáholyÜlés 1*65 K. Fentartott hely 1*10 K. Zsöllye —88 K. Támlásszék —.60 K. Zártszék —•44 K. Gyermekeknek 10 éven alul és katonák­nak őrmestertől lefelé páholyok kivételével felár Városi közgyűlés. — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, 1916 március 1. Miskolcz város törvényhatósági bi­­zottsága tegnap délután 3 órakor dr. Tarnay Gyula főispán elnöklete alatt rendes havi közgyűlést tartott, melyen a bizottsági ta­gok szép szám­ban jelentek meg. Dr. Tarnay Gyula főispán meg­nyitván a közgyűlést, felkérte az előadókat a tárgy­sor­ozat ismerte­tésére. Polgármesteri jelentés: Csontó Dezső tb. tanácsnok is­mertette a polgármester jelentését, amely az i­mai t hó közigazgatási eseményeiről számol be és közli a liszt- és g­bénaneműek rekvirálásá­­nak eredményét is. Foglyok a tavaszi munkához. Dr. Nagy Ferenc polgármester je­lentésének pótlásául előadta, hogy kormányrendelet folytán a törvény­­hatóságokban gazdasági munkabizott­ságok alakultak. Miután Miskolcz mezőgazdasága kicsiny, itt külön nem alakult bizottság, hanem Mis­kolcz a borsodmegyei bizottság kör­zetébe osztatott be. Közölte a pol­gármester, hogy gondja lesz a mis­kolczi gazdák érdekeire és ezeknek megóvására mindent elkövet, reméli, hogy ez a megyében nem is fog ne­hézségekbe ütközni. Úgy a tavaszi, mint a nyári mezőgazdasági munká­latokhoz szükséges munkaerők, fog­lyok kirendelése e bizottság hatás­körébe tetőzik, aki tehát egy két, esetleg több foglyot akar, ezirányú kérvényét adja be hozzá, kedvező elintézés céljából azt a megyei gaz­dasági munkabizottsághoz fogja to­vábbítani. Ami a szőlőmunkálatok­­hoz szükséges munkaerőket illeti, arra nézve akként kíván intézkedni, hogy a város 200 foglya közül ki választja azokat, akik értenek a sző­pműveléshez és ezeket fogja a szőlőbirtokosok között a jelentkezés sorrendjében szétosztani. A választók névjegyzéke. Bejelentette továbbá a polgármes­ter, hogy a kormány elrendelte az 1917. évi képviselőválasztási név­jegyzék kiigazítását, illetve össze­írását. A rendelet folytán szükséges intézkedéseket megtette; a február 24 én megtartott írás-olvasás vizs­gára mindössze 5 en jelentkeztek, akik valamennyien képesítettek. A központi választmány megalakította az összeíró küldöttségeket s az ös­- Szeírás március 15 éig meg fog tör­ténni. Gondja lesz arra s ez a köz­ponti választmány óhaja is, hogy miután a választók nagy tömege a harctéren teljesíti legszentebb haza­fias kötelességét, a névjegyzékből senki, aki katona, ki ne hagyassák. Közölte végül a polgármester, hogy a liszt- és kenyérjegyrendszer min­den fennakadás nélkül, zavartalanul bevált s mindent elkövet, hogy a város közönsége liszt nélkül ne ma­radjon. A közgyűlés a polgármester je­lentését egyhangúlag tudomásul vette. Tisztviselők háborús segélye. Nikkai József tanácsnok előteer­­jesztése után elhatározta a törvény­hatósági bizottság, hogy a nem szo­rosan közigazgatási teendőket végző városi alkalmazottak részére is fo­lyósítja a 25 százalékos háborús segélyt. A javadalmi hivatal működése­ A közgyűlés a javadalmi hivatal 1915. évi működéséről és ügyforgal­máról szóló tanácsi előterjesztést egyhangúlag elfogadta. A javadalmi hivatal 1915. évi forgalma 792,161 korona volt. Segélyek. A közgyűlés a Bolgár Vörös Ke­reszt Egylet céljaira 1000 koronát, a vas- és fémipariskola szegény tanulói részére létesített étkező cél­jaira 600 koronát adományozott. Tisztviselők kiküldetési díjai. A törvényhatósági bizottság a szer­vezeti szabályrendelet vonatkozó sza­kaszának módosításával elhatározta, hogy a városi tisztviselők és alkal­mazottak kiküldetési napidíjait az eddigi összeg kétszeresére felemeli. Apróbb ügyek. Musil Rudolf cs. és kir. katonai főállatorvos kérelmére kimondta a közgyűlés, hogy honosítása esetére a községi kötelékbe való felvételét kilátásba helyezi. Nyugdíj, tandijmentességi és fe­­lebbezési ügyek elintézésével a köz­­gyűlés véget ért. Elfogtál­ a szélhámos államitánőt. JUt hí­m szerepelt is m­indenütt Vakmerő csalásokat is lopásokat követett el. — Klastromi kiszolgálónő Volt. — Bevallotta az összes bűncselekményeket. — Saját tudósítónktól. — A „Miskolczi Estilap" több tudósí­tásban számolt be azokról a szél­hámosságokról, amelyeket Hirschfeld Irén álnév alatt követett el több vidéki városban, így Miskolczon is, egy áltsítónő. A szélhámos nőt az egri rendőrség megkeresésére orszá­gosan körözték s most, mint a kas­sai „Felsőmagyarország" ban olvas­suk, Kassán el is fogták. Elfogatá­­sáról a „Felsőmagyarország“ ezeket írja: Hat vármegye rendőrsége és csend­őrsége hónapokon át nyomozott egy vakmerően veszedelmes államitónő után, aki — ahol csak megfordult, mindenütt különféle csalásokat, lo­pásokat és szélhámosságokat köve­Miskolcz, 1916 március 1. tett el. A sovány, magas, rendsze­rint németül beszélő, cvikkeres hölgy okleveles tanítónőnek adta ki magát, hosszú, képtelen meséket adott be, elmondotta, hogy atyja iskolaigaz­gató volt. Déván, klastromban ne­velkedett, időközben lecsúszott és most az emberek jóindulatára van utalva. Kassán többen beugrottak a siró nőnek, protegálták, eljártak az ügyében, miglen ő ezen idő alatt lopott, csalt és széthámorkodott. Itt több tanitó kőtöl okmányokat csalt ki, majd könyöradományokat gyűj­tött, jótékonysági akcióban utazott és amikor már megszedte magát, ellépett. Kassáról Eperjesre tette át a székhelyét és ott folytatta azt.

Next