Miskolczi Estilap, 1916. szeptember (25. évfolyam, 200-223. szám)

1916-09-02 / 200. szám

e teit — most semmiféle lendületet nem tűrő szárazsággal — a követke­zőkben jelenthetem. Székelykocsárdig egyre üresebbé vál­tak a vasúti kocsik, azontúl pedig egyre bővebben, érkeztek a hírek, még­pe­dig élőszóval: a menekülők vonatain. Segesvárig tizenhét ilyen vonatot számláltunk meg. Az első hírek a korán indultak hírei még arról be­széltek, hogy a mi csapataink beha­toltak Romániába és eljutottak Azu­­gáig, amely jelentékeny ipari hely Brassó és Szinaia közt. A következő vonaton érkezett vasutasok már pozi­tívebb értesüléssel jöttek: a mi de­rék székely 82 eseink állást foglaltak a Tömösi-szorosban, Brassó alatt és föltartóztatják a románokat, akik a hadüzenet előtt fél órával már teljes erővel támadtak. Az utazás aztán egyre tarkább és izgalmasabb kalsidoskopot mutat Előgördül egy hosszú kocsisor, olda­lán stereotippé vált felirás: Mentett áruk. Aztán következnek a visszairá­nyított, Carmen Sylva-küldemények és a Merkur-áruk. Az előbbit a néme­tek, az utóbbit a magyarok osztrákok indították el Romániába, amely még a hadüzenet napján is nagy számmal kért, sürgetett és vett át ilyen vas­úti kocsikat, pedig a maga Ceres­­kocsisorát (ebben főképp gabonát és másfajta román árut kellett literál­nia) napok óta ügyesen visszatartotta már különböző fineszekkel. Az egyik vasúti állomáson lefelé igyekvő német műszaki tisztek nagy örömmel üdvö­zölnek három vadonatúj, hatalmas német mozdonyt, amelyet az utolsó órákban sikerült még föltartóztatni. Tövisen nagyon furcsa vonattal ta­lálkozunk : a teherkocsik már nem hoznak árut, csak embert, de a szép, kellemes nyári időben jókedvűen utaz­nak felfelé. Itt találkozunk Pázm­án Ferenccel, az ismert nevű énekes színészszel, aki elmondja: — Brassóból jövök, vendégszerep­lésen voltam Faragó Ödön színtársu­latánál. Tegnap még játszottunk­­ dél­után a Tatárjárást, este a Varázs­­keringőt. Egy órával később megin­dult az áradat fölfelé. Nézze, milyen mulatságosan festenek elől a színfa­lak a nappali világításban. Az egyik szuffitán ül a díszletmes­­ter, mellette két színpadi munkás és köztük egyik primadonna falatozza jóizűen a nyári szalámit. — Velünk utazik a predeáli állo­­másfőnök leánya, — folytatja Páz­­mán,­­ érdekes kalandja volt az édesapjának. A kipirult arcú fiatal leány néhány jellemző részletet beszél el. Apja este hétkor mondotta nekik, hogy Predeál­ról észrevétlenül menjenek át a ma­gyar oldalra, mert a kis és nagy alagutat is elállják a románok és kezdik megszállni. Egy-két órával később az állomás­főnököt, Ungár Oszkárt menekülés közben a lábán meglőtték. Szomorúbb hírek is érkeznek, amint egyre lejjebb halad a mi vo­natunk. Kiderül belőlük, hogy a ro­mánok ravaszul kiszámítva a hadü­zenet előtt kezdték elkövetni a gya­lázatosságok hosszú sorozatát. És ki­derül belőlük, hogy a magyar vas­utasok megint kitűnően megállották a helyüket, a legteljesebb elismerést követelhetik a maguk részére, mert a hivatali kötelesség-teljesítést na­gyon messzire meghaladó mértékben állták meg a helyüket mindenütt. Legnehezebb volt, a helyzetük épp Predeálban, amelynek vasúti állomása tudvalévően román területen van. Az oláhok ezt a helyet hivatalosan sem­leges területnek jelentették ki és mégis itt követték el a legoláhabb gonoszságaikat Sorra kapjuk a híre­ket: elfogtak, sőt, meggyilkoltak vas­úti tisztviselőket, közt­ük először Lő­rincz hivatalnokot A Marmarosch et Blanc nagy bu­karesti bank cég, amely a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bankkal szoros összeköttetésben áll, n­agy összegű pénz­t­­ küldött, mint, rendesen, egyik tiszt­viselőjével. Az illetőt, akinek Veres Károly a neve, a románok még a hadüzenet előtt elfogták és körülbe­­­­lül 400.000 koronát vettek el tőle­­ Predeálon. Ugyanitt, történt, hogy Burg Kor­­­­nél határrendőr-kapitány autójára sor­­tüzet adtak a reguláris katonák és isten csudája volt, hogy a gépkocsi haláleset nélkül visszaroboghatott Brassóba. Kükü­llöszegen olyan vonat, robog be az állomásra, amely nem hoz vas­úti kocsit, csak mozdonyt. A két más­­képű vezető leugrik és — elkiáltja magát — itt halljuk először hiteles formában. — Brassót elfoglalták az oláhok, azaz átadtuk nekik. Este tizenegy órakor jött el az utolsó páncélos vonat. • Segesváron egy hivatalos személy mondja: — Három vármegye területét jár­nám be. Kaszárnyákban hetven-het­venötéves székelyek jelentkeznek ka­tonai szó­gálatra Mintha összebeszél­tek volna, az öregek is, igy jelent­keznek: „Csak tűzbe, nem hadimun­kára !“ Nem csoda, amikor ilyen hírek ér­keznek : Petrozsényt elfoglalták a ro­mánok. Egy bányászzászlóalj védte, amelyet fölkoncoltak. Héjasfalván három szép román moz­donyt látunk. Német gépész kiáltja le róla: — Na, dass wird schon nicht mehr in der wilden Wallachei kommen ! Ez az ötven új lokomotivból való amelyet a németek becsületesen le­szállítottak új orvtámadóinknak Itt találkozunk az első sebesült szállítmánynyal. Egy 82-es székely baka, a lábát robbanó golyó ron­csolta szét. Itt találkozunk Dobri János ka­lauzzal, aki Predeálra ment fel a gyorsvonattal tegnap csak a védő­jelzőig jutottak el, ott sortűzzel fo­gadták őket Nagynehezen, tolatva hozták visz­­sza a vonatot Királykőhöz. Pokhé János málházát meggyilkolták a predeáli állomáson, tizennyolc éves Lajos nevű fiát az alagút­­nál, huszonegy éves János fiát ugyanott lőtték le. Ugyanez a sors érte Kiss máv­ hivatalnokot is Lánczy máv­ tisztet, valamint a menyasszonyát, Tutsek Margit postai pénztárkezelőnőt, végül Erdélyi máv főlakatost. Jön Pokhé veje, Horváth La­jos vonatmúrházó, aki elmondja, hogy lelőtték Benkő kocsifékezőt és meggyilkolták Juhász állomási fölvigyázó-gyakornokot is. Lő­rincz vasúti tisztviselőt csak a kezén és arcán sebesítették meg . Az oláhok jeladása az volt, — beszélik a vasutasok, — hogy meg­gyújtottak Predeálon egy petróleum­­tartályt, amely kísérteties égéssel messzire megadta a jelet. * Az egész délnyugati székely vidé­ken nem történt olyan esemény, amely komoly izgalomra adna okot, két he­lyet kivéve: Gelencén legyilkolták a lakosokat, mert fejszével támad­­­tak a románokra, Predeálon pedig a­­ már említett orgyilkosságokat követ­­­­ték el a románok. Magában Brassóban , teljes csönd. Egy onnan érkezett ke­l­met a várostól nem messzire levő Botfalun kihallgattak mielőtt Sep­­siszentgyörgyre idsérték át és ettől az álruhás román tiszttől hallottuk­­ a következőket: — Mi igyekszünk a lehető legjob­ban bánni nemcsak a román lakos­sággal, hanem a hátramaradt magya­rokkal és szászokkal is. Hiszen jól tudjuk, hogy itt maradunk és nem engedjük, hogy a kozák példákat bárki is kövesse legszebb régi álmunk meg­valósulásának a színterein . . . S mint okom annak a tagadására, hogy kész plakátokat hoztunk magunkkal Bras­sóba. (Brasovnak nevezte) és ezeken publikáltuk, hogy a magánvagyonnak és az emberéletnek legcsekélyebb bán­­­tódása sem eshetik. A legszebb rend van Brassóban, várják a trónörököst, akinek a Zell-palotában, az erdélyi német konzulátus helyiségében ren­deznek be irodát, fölötte pedig Gold­finger fakereskedő lakásában meg­felelő lakosztályt. Kár, hogy a bras­sói Cellulose gyári önök tönkretették, — folytatta mosolyogva — mennyi papírt lehetne még készíteni a hat millióért vásárolt erdőkből Ez per­sze jó volna most a magyar lapok­nak, a mieinknek viszont van elég újságpapírjuk . A vasutasok közül, akik valóság­gal emberfeletti munkát végeztek két nap alatt, még csak a fogarasiakat érte baleset. MISKOLCZI ESTIL­AP 1916 szeptember 2. Értesítés. Értesítjük a t. közönséget,­­ hogy a juhhús árát folyó­­ hó 1-étől leszállítottuk és az Hunyadi utcai, Buzatéri és a Deák utcában levő kóserüz­­leteinkben a következő ára­kon kapható: Városi Közélelmezési Vállalat t kg. ereje 5 — K I „ hátulja 5 20 „ I „ kóser 5*10 „ SHE * * * — Dr. Elfer Aladár — egyetemi rendkívüli tanár. A hivatalos lap teg­napi száma közli, hogy a király dr. Eifer Aladár kolozsvári orvos egye­temi magántanárnak az egyetemi rend­kívüli tanári címet, adományozta. Dr. Eifer Aladár rendkívüli tanári­­kine­vezése Miskolczon is általános örömet kelt, mert­ a kiváló professzort aki középiskolai tanulmányait a miskolczi ref. főgimnáziumban végezte, váro­sunkban számosan ismerik. — A szinügyi bizotság ülése Miskolcz város szinügyi bizottsága holnap, szombaton délután 5 órakor a városháza kis tanácstermében ülést tart.. Tárgy: a színházi helyárak fel­emelése. — A polgáregylet közgyűlése. A miskolczi polgári egylet 1. évi szep­tember hó 3-án, vasárnap délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy­c­ím alapszabályok módosítása. A választmány kibővítése. — A nyári időszámítás nem ma­rad meg Ilire járt, hogy a német kormány kezdeményezésére a télre is megtartják az új időszámítást, mely a nyár folyamán kitűnően bevált. Tényleg voltak ez ügyben tanácsko­zások, ezek azonban az illetékes tényezők a télre nézve a régi idő­számítás mellett nyilatkoztak, így te­hát október elsején a régi időszámí­tás lép újra életbe. Az órákat azon­ban szeptember 30 án nem éjfélkor, hanem éjfél után 1 órakor fogják visszaigazítani. — Egy 14-ik életévét betöl­tött, 2—3 középiskolát végzett fiú könyvnyomdász tanulónak felvétetik a Szelényi-nyomdában. " Értesítjük a t. közönsé­get, hogy a Hunyadi­­utcai tejüzletünkben elsőrendű, magas táp­­erejű és zsírtartalmú hollandi árusítunk; kilogrammja 6 korona 50 fillér. Városi Közélelmezési Vállalat. Felmentési ügyben senkit sem bocsátanak a kerületi parancsnoks­á épületébe. A kassai honvédkarüte- parancs­nokság körlevele, -- H­­it tndenítónktól — . Miskolcz, szeptember 1. A kassai m. kir. honvéd kerületi parancsnokság a következő érte­sítést küldötte a városhoz. A felmentési kérvények elintézé­sének kisürgetése céljából mind több és több, különösen a földmives osz­tályhoz tartozó kérelmező jelenik meg a kerületi parancsnokságnál. Ezáltal eltekintve attól, hogy azzal tetemes költséget okoznak önmaguk­nak, a kerületi parancsnokság illető osztá­sának felesleges időveszteséget okoznak és a felmentési kérvények gyors elintézését hátráltatják. Tekintettel arra, hogy minden egyes felmentési javaslat és kérvény itt 48 órán belül elintézést nyer, merőben felesleges és céltalan a kérelmezőnek sokszor nagy távolságról történt ide utazása. Fentiekre való tekintettel elrendel­ték, hogy a mező és erdőgazdasági felmentések elintézését­­ sürgető ma­­gánfelek a kerületi parancsnokság épületébe be ne bocsáttassanak. Nyomatott SZEBÉNYI és TÁRSA könyv­ű mintájában Migkolczon, Rozmaring­­utca.

Next