Magyar Élet, 1939. április (1. évfolyam, 35-58. szám)
1939-04-01 / 35. szám
2 csalódást hozott neki, mert semmi, vagy nagyon kevés megértést talált ezzel a kérdéssel szemben és az egész vitában inkább a zsidóság védelmének hangját hallotta kicsendülni, mint a hatalmas keresztény rétegek iránti köteles védelmet, amire pedig a nemzetnek mindenekfelett éppen ma nagy szüksége volna. "Mielőtt áttért ,a felszólalásokra és azok részleteire, röviden összefoglalva rámutatott a javaslat alapelveire, indokolásaival együtt. Idézett Bangha Bélának, Révész Imrének, majd Prohászka Ottokárnak a zsidókérdéssel kapcsolatos megnyilatkozásaiból, majd rámutatott arra, hogy a zsidóság a maga nagy tömegeivel nem akart és ha akart nem tudott beleolvadni a nagy nemzeti keresztény életbe. A magyar lelkiséget nemcsak hogy nem szívta magába, hanem ellenkezőleg a magyarság lelkének tisztaságát sok vonatkozásban veszélyeztette és egyenesen veszedelmes mértékben elszínezte. Elég elolvasnunk a magyar sajtó utolsó évtizedeinek köteteit, elég elmenni különböző magánszínházakba és megnézni a filmszínházakat és íájuk, hogy mit jelent a zsidó szellem beszüremlése a nemzeti életbe. Ebből a megállapításból indul ki a javaslat, ezen az alapvető gondolaton nyugszik minden rendelkezése teljes következetességgel egészen logikusan. " A miniszterelnök beszéde Az igazságügyminiszter beszéde után Teleki Pál miniszterelnök emelkedett szólásra: — Elsősorban is azt szeretném, hogy ne méltóztassanak ezt a törvényjavaslatot a zsidóságot diffamáló javaslatnak tekinteni. Megmondotta felsőházi bemutatkozó beszédében is, hogy itt semmiféle üldöztetés, semmiféle gyűlölet és ellenérzés nem vezette, legalább is engem nem vezetett, már az Imrédy-kabinet tagjai közül én voltam a legradikálisabb. Engem semmiféle idegen mentalitás nem vezetett. Tisztán magyar gondoskodás alapján állom ezt az álláspontot és állom nemcsak ma, hanem 20 évvel ezelőtt is álltam. A vallás csak egy jellege az egyénnek és ha az meg is változik, sok minden megmarad a gondolatvilágból. Szó volt arról, hogy a zsidóság a kovász szerepét játszó. Igen, de ha sok kovászt teszünk a kenyérbe, akkor az ehetetlen, ha keveset, akkor jó. Én a bizottságtól azt kérem, méltóztassanak úgy határozni, ahogy ki-ki jónak látja. Én nem vetem fel a bizalmi kérdést, mint ajánlották, mert ha bizalommal van valaki irántam, azt megköszönöm, de nem követelem. Én ismerem a felsőház tagjai nagy részének véleményét és megmondtam, hogy ami tőlem telik, keresztül viszem. Egyet nem kívántam keresztülvinni, az első szakaszt, különösen abban az értelemben, ahogyan a felsőház számos tagja megfogalmazta. Megmondtam nyíltan azt is, hogy amennyiben ezt a szakaszt más valaki olyan fogalmazásban előterjeszti, én magam megyek ellenzékbe. A miniszterelnök beszédét nagy tapssal és éljenzéssel fogadták. A felsőház egyesített bizottsága gróf Teleki Pál felszólalása után nagy többséggel elfogadta általánosságban a zsidó javaslatot részletes tárgyalás alapjául. MAGYAR ÉLET Szombat, 1939. április hó 1. Akiknek mindegy volt, hogy házastársuk zsidó-e vagy sem . . . Hivatkozás történt arra, hogy lehetetlen helyzetek állnak majd elő. Egyetért ezzel, de ennek nem a törvényhozó az oka, hanem az a házasságkötő keresztény jelöltinek teljesen mindegy volt, hogy váljon a házastársa zsidó e vagy sem, másodrendű kérdés volt eletében ,s házasságában is, gyermekeire vonatkozólag is, hogy kereszténynek nevelődnek-e. Nem a törvényre és a törvényhozóra kell tehát következtetni, hanem arra, aki ezeket a mulasztásokat elkövette. Ar miniszter ezután rámutatott arra, hogy a javaslat a tűzharcosoktól nem tagadja meg a kivételt, elrelzetőleg a kitüntetett tűzharcosok javára a keresztény kontingensből vesz el valamit. Nem ismerheti el jogosultnak azt a szemrehányást, hogy a javaslat a vér miszticizmusát hozza be. Tasnádi Nagy András beszéde utánTeleki Pál miniszterelnök szólalt fel. Ma dönt a francia államtanács a katonai és pénzügyi intézkedésekről Paris, március 31 Azokat a katonai és pénzügyi természetű intézkedéseket, amelyekről a szerdai minisztertanács időszűke miatt nem határozhatott, az államtanács hozza meg szombaton. Az államtanács később a külügyi helyzettel foglalkozik, számbavéve Daladier miniszterelnök beszédének és a Camberlain miniszterelnök alsóházi nyilatkozatának külföldi visszhangját. Az államtanács másfelől hangsúlyozni fogja azokat a gazdasági kapcsolatokat, amelyek Franciaországot a középeurópai nemzetekhez, főképpen Romániához, Jugoszláviához és Lengyelországhoz fűzik. Daladier e kapcsolatok megjavítására gondol, mivel ezek politikai szempontból igen fontosak. Amerika helyesli az angol lépést London, március 31 A Reuter-iroda washingtoni távirata szerint washingtoni mértékadó körök meleg helyesléssel fogadták a Lengyelországnak adott biztosítékokat. Tisztában vannak ugyan azzal, hogy ez némi kockázattal jár, de Roosevelt elnöknek régóta az a politikája, hogy a béke érdekében vállalni kell a kockázatot. „Anglia és Franciaország minden eszközzel támogatja Lengyelországot,ha függetlenségét veszély fenyegetné..." Chamberlain nagy beszédet mondott az angol alsóházban London, március 31 Az alsóházban pénteken Chamberlain miniszterelnök, akitől Greenwood, a munkáspárti ellenzék helyettes vezére már a délelőtt folyamán felvilágosítást kért az európai helyzetről, délután ígérte a tájékoztatást és ezeket olvasta fel: A kormány nem kapta meg az állítólag Lengyelország ellen irányuló támadásról szóló híresztelés hivatalos megerősítését. Az angol kormány általános politikája a következő: — Állandóan pártoljuk az ellentétek elintézését az érdekelt nemzetek közötti szabad tárgyalás útján, csak ezt tekintjük természetes és helyes eljárásnak, ellentétek felmerülése esetén Meggyőzdésünk szerint nincs olyan kérdés, amelyet ne lehetne békés úton megoldani és nem látjuk indokoltnak, hogy erőszak, vagy erőszakos fenyegetés helyettesítse a tárgyalásokat. Amint a Ház bizonyára tudja, bizonyos tanácskozások folynak más kormányokkal. Hogy addig is, amíg ezek a tanácskozások véget nem érnek, teljes szabatossággal szögezzem le az angol kormány álláspontját, ezennel bejelentem a Háznak, hogy ezen időszak alatt, tudniillik a tanácskozások folyamata alatt olyan cselekmény esetén, amely világosan fenyegetné a lengyel függetlenséget és amellyel szemben a lengyel kormány létérdekének tekintené a nemzeti haderejével való ellenállást, az angol kormány kötelezve érezné magát, hogy haladéktalanul minden hatalmában álló eszközzel segítsen. Az angol kormány ilyen irányú biztosítékot nyújt a lengyel kormánynak és hozzáteszem, a francia kormány felhatalmazott annak világos kijelentésére, hogy Franciaország álláspontja ebben az ügyben ugyanaz, mint az angol kormányé. Greenwood: A Ház bizonyára felismeri a miniszterelnök nyilatkozatából előálló lehetőségeket, kérdem a miniszterelnök urat, hogy várjon az imént felolvasott nyilatkozata első lépésnek tekintendő-e a támadás elriasztására, vagy a visszatartást célzó politika fejlesztése felé és ha igen, haladéktalanul erélyes és tevékeny lépéseket tesz-e a kormány, hogy más hatalmakat is az ehhez való csatlakozásra bírja, beleértve a szovjet köztársaságot a többi nagy- és kishatalmakkal együtt. Chamberlain: Nyilatkozatom csak a megkezdett, ideiglenes időszakra vonatkozik. Az angol kormány tanácskozásokban áll különböző egyéb hatalmakkal, beleértve a szovjet kormányt is. Lord Halifax külügyminiszter ma délelőtt fogadta a szovjet nagykövetet, akivel nagyon kimerítő megbeszélést folytatott. Aziránt nincs kétségem, hogy a szovjet kormány teljes mértékben megérti azokat az elveket, amelyeknek alapján cselekszünk. Amint a Ház tudja, a jövő héten Beck ezredes lengyel külügyminiszter látogatását várjuk (Lelkes éljenzés a Ház minden oldalán), akivel tanácskozni fogunk különböző egyéb rendszabályokról, amelyeket azért foganatosítunk, hogy az együttműködés lehető legnagyobb mértékét halmozzuk fel, ama erőfeszítések érdekében, amelyek célja egyszersmind véget vetni az esetleges támadásoknak, ami a támadás észszerűbb és rendezettebb korszakával váltandó fel. Cranborne, aki Eden volt külügyminiszter államtitkára volt, szólt közbe most. A miniszterelnök nagyfontosságú nyilatkozatot mondott, amelyet a Ház összes pártjai megelégedéssel fogadtak. Javasolom, hogy halassza el a Ház a nyilatkozat vitáját a jövő hétre, miután nagyon kétséges, hogy addig újabb események merülnének fel, a jelen kényes körülmények között a vita többet árthat, mint használhat. A Ház az ülést elnapolta. Chamberlain - Lloyd Georg-tanácskozás London, március 31 Chamberlain miniszterelnök az alsóház ülése után magához kérette a parlament miniszterelnöki szobájába Lloyd Georg-ot, akivel hosszasan tanácskozott a nemzetközi helyzetről. A miniszterelnök ezután Chequersbe utazott, ahol a hétvégi szünetet tölti. Berlin: Mire való volt ez a nyilatkozat? Berlin, március 31 Német Távirati Iroda: Chamberlain miniszterelnök pénteki alsóházi kijelentésével kapcsolatban a következőket jegyzik meg: Némiképpen érthetetlen, hogy a brit miniszterelnök hirtelen szükségesnek tartotta ezt a nyilatkozatát, amely egyébként tárgyilag semmi újat nem tartalmaz, hiszen az egész világ tudja, hogy Anglia és Franciaország szövetségi rendszerük alapján hosszú évek óta kötelesek Lengyelországnak rendszerük alapján fegyveres támadás esetén segítséget nyújtani. A brit kormány e nyilatkozata nevetséges kísérletnek tekinthető arra, hogy nyugtalanságot hintsen és bizalmatlanságot keltsen a népekben Németország ellen. Chamberlain ellentétben saját kijelentésével, amely szerint a legcsekélyebb gyanú sem forog fenn fegyveres támadásra Németország részéről, szükségét érzi annak, hogy továbbra is vezesse az angol sajtó által követett vonalat. Ezen nem változtat az a kijelentés sem, hogy Lengyelország fennmaradása tekintetében ezidőszerint semmi ok sincs aggodalomra. Mire való tehát ez a nyilatkozat? Az egész akciónak olyan színezete van, mintha Anglia el szeretné hitetni a kis népekkel, hogy kész a cselekvésre. A legutóbbi hónapok folyamán a demokráciák túlságosan is abba a gyanúba keveredtek, hogy már csak beszédeket tartanak és tiltakoznak. Az ilyen plátói kijelentésekkel nem lehet megzavarni Németország céltudatos építő munkáját Középeurópában. Ezt a kísérletet csak nevetségesnek lehet mondani.