Magyar Élet, 1939. november (1. évfolyam, 209-232. szám)

1939-11-03 / 209. szám

Péntek, 1939. november hó 3. MAGYAR ÉLET MEGHALT DARÁNYI KÁLMÁN Kedden az Országház kupola­­csarnokából temetik Darányi Kálmánt Dr. tetétleni és pusztaszentgyör­­gyi Darányi Kálmán nyugalmazott miniszterelnök, a képviselőház el­nöke, november elsején délután 4 óra 36 perckor hosszas szenvedés után agytrombózisban meghalt. Darányi Kálmán június végén kezdett betegeskedni és orvosai ta­nácsára június 15-én ment be a Vörös Kereszt győri-úti szanatóriu­mába. Herzog professzor vezetésé­vel orvosai mindent elkövettek, hogy megmentsék a nagybeteget, akinek ágyánál több ízben konzí­lium volt Herzog és Schmidt pro­fesszorok, Kleist frankfurti egyete­mi tanár, valamint kezelőorvosa, Szalontay Károly dr. bevonásával. Darányi Kálmánt özvegye, Sze­mere Márta, Szem­ere Huba cs. és királyi kamarás, volt országgyűlési képviselő leánya és három gyerme­ke, Márta Mária és Anna, testvérei és unokatestvérei, Darányi Béla egyetemi tanár, Hóman Bálint kul­tuszminiszter, Hóman Biri és Hó­man Irén, Darányi György földbir­tokos és Valkay Bertalan dr. keres­kedelmi minisztériumi osztályfő­nök gyászolják. Darányi Kálmánt az országgyű­lés a maga halottjának tekinti és előreláthatólag a parlament kupo­lacsarnokából fogják utolsó útjára kísérni. A temetés idejére vonatko­zólag később történik intézkedés. (MTI) érte s azóta eszméletlenül, élet-ha­lál közt lebegve feküdt betegágyán, a halál beálltának pillanatáig. A holttestet ideiglenesen a kór­ház ravatalozójában ravatalozták fel.­­.„ Betegsége és halála Darányi Kálmán hosszú idő óta küzdött cukorbajos tünetekkel és érelmeszesedéssel. Fegyelmezettsé­ge és kötelességtudása azonban nem engedte, hogy gyógykezelteté­sére kellő időt fordítson. Amikor a miniszterelnökségről leköszönt, szabadságot kért a képviselőháztól és Balatonfüredre vonult gyógyke­zeltetés céljából. Kúráját befejezve, ismét egész lélekkel vetette magát bele a munkába. A betegség ez év júniusának vé­gén támadta meg ismét szervezetét és orvosai tanácsára júliusban sza­natóriumba vonult. A pihenés és gyógykezeltetés azonban már elké­sett. Augusztusban trombózist kapott, ami féloldali bénulást idé­zett elő. A beteg súlyos állapotának híre mélységes részvétet keltett a ma­gyar politikai élet köreiben, de az egész magyar közvéleményben Magyarország kormányzója au­gusztus hónapban látogatást is kí­vánt tenni a betegnél, de a súlyos állapotára való tekintetettel az or­vosok tanácsára le kellett monda­nia erről a szándékáról. Darányi Kálmán a súlyos kime­netelű trombózis után a Vörös­ke­­reszt-kórház szanatóriumában fe­küdt, a múlt hónapban még tüdő­­gyulladáson is átment és sem az orvosi tudomány, sem a családta­gok gondos és szeretetteljes ápolá­sa segítséget nyújtani nem tudott. Október 26-án újabb trombózis Temetése Darányi Kálmánt, mint a képvi­selőház elnökét, az országgyűlés a maga halottjának tekinti. A teme­tés időpontjára és rendjére nézve végleges intézkedés még nem tör­tént, de előreláthatólag kedden dél­előtt fog megtörténni a nagyszabá­sú gyászszertartás, amelyen min­den valószínűség szerint Magyaror­szág kormányzója is részt vesz. A temetési szertartást Ravasz László református püspök végzi, majd gróf Teleki Pál miniszterel­nök, gróf Széchenyi Bertalan, a felsőház elnöke és vitéz Bobory György, a képviselőház alelnöke mondanak búcsúztató beszédet. A holttestet a Darányi-család sírbolt­jában, Tasson helyezik örök nyu­galomra. A kormányzó és a miniszterelnök részvéttávirata Darányi Kálmán halálának híre a tegnap esti órákban terjedt el a fővárosban és szerte az országban s mindenütt legmélyebb részvétet keltett. A részvéttáviratok tömege érkezik az özvegyhez, akinek fáj­dalmában az egész magyar közvé­lemény osztozik. Elsőnek Magyarország kor­mányzója fejezte ki távirati úton részvétét. A kormányzó úr Őfőméltósága Darányi Kálmán elhúnyta alkal­mából özvegyéhez a következő részvéttáviratot intézte: Özvegy Darányi Kálmánná őnagyméltóságának. Mélyen meghatott férje elhúny­­tának híre. Bár súlyos betegsége előrevetette árnyékát a tragikus eseménynek, bekövetkezett elmúlása mégis igen fájdalmasan érint. Koporsójánál megemlékezve az országnak s nekem különböző ma­gas közjogi állásaiban tett nagyér­­tékü szolgálatairól, bensőséges mély részvétemet nyilvánítom Nagyméltóságodnak s gyászoló családjának. HORTHY. Gróf Teleki Pál m. kir. minisz­terelnök a következő részvéttávira­tot intézte Darányi Kálmánnéhoz: Darányi Kálmánná őnagyméltó­ságának, Budapest. Mind magam, mind a magyar ki­rályi kormány valamennyi tagja fájdalmas megrendüléssel fogadtuk a hírt, hogy pusztaszentgyörgyi és tetétleni dr. Darányi Kálmán ma­gyar királyi titkos tanácsos, a ma­gyar­­országgyűlés képviselőházá­nak elnöke, nyugalmazott magyar királyi miniszterelnök nemesen ér­ző magyar szíve megszűnt dobog­ni. A nemzet, amelyet gondolattal és tettekkel egész életében szolgált, hatalmas alkotó egyéniséget vesz­tett el benne, aki hosszú közéleti pályáján előbb mint főispán, majd miniszterelnökségi államtitkár, mint földmívelésü­gyi miniszter, majd miniszterelnök és végül mint a képviselőház elnöke a magyar faj ösztönös bölcsességével és az európai látókörű államférfi tuda­tos alkotó szellemével egész sor olyan reformot hívott életre, ame­lyek az ország politikai és gazdasá­gi életének hosszú időre irányt szabtak. Most, amikor a hazának e­gű fia, megtért a magyar földbe, amelyet olyan szenvedélyes rajon­gással szeretett, úgy érzem, mögöt­tem áll a magyar rög minden mun­kája és a térben megnövekedett, önbizalomban megerősödött haza minden polgára, hogy velem és a magyar királyi kormány tagjaival együtt őszinte mély részvéttel és a nagy veszteség felett érzett igaz fáj­dalommal osztozunk Nagyméltósá­­gú Asszonyom és szeretett gyerme­kei gyászában Mindig kegyelettel fogjuk megőrizni nemes egyénisé­gének emlékét. Gróf Teleki Pál. Táviratban fejezte ki mély rész­vétét gróf Széchenyi Bertalan, a felsőház elnöke, vitéz Bobory György, a képviselőház alelnöke, a kormány minden tagja, báró Vay László ,a Magyar Élet Pártjának el­nöke, s az ország minden testülete és intézménye, valamint magáno­sok ezrei Báró Vay László, a Magyar Élet Pártja országos elnöke a következő táviratot küldte: Darányi Kálmánná őnagyméltó­ságának Budapest. A Magyar Élet Pártja legna­gyobb megrendüléssel fejezi ki őszinte részvétét. Tudjuk, hogy pó­tolhatatlan Nagyméltóságodnak a vesztesége, de Nagy méltóságoddal együtt gyászol az egész nemzet, amely az egyik legnagyobb fiát, pártunk pedig erős oszlopát, legki­válóbb tagját veszítette el a meg­boldogultban. Emlékét örökké tar­tó kegyelettel őrizzük meg. Vay László, a Magyar Élet Pártjának országos elnöke. Darányi Kálmán életrajza Dr. Darányi Kálmán m. kir. tit­kos, tanácsos, a képviselőház el­nöke, országgyűlési képviselő, volt miniszterelnök és földmívelés­­ügyi miniszter 1886-ban született Budapesten. Néhai Darányi Béla földmívelésügyi államtitkár fia volt. Az egyetemi tanulmányok elvégzése után hosszabb külföldi út során bejárta Európa legnagyobb részét, gazdasági tanulmányokat folyta­tott. A háború idején mint tartalékos huszárfőhadnagy az orosz és ro­mán harctéren teljesített szolgála­tot. 1917. júliusában a király Zó­lyom vármegye főispánjává nevez­te ki és ebben az állásában érte a forradalom. 1920-ban Győr és Komárom vár­megye, valamint Győr város kor­mánybiztosa, majd főispánja lett és ebben a minőségében működött 1927- ig, amikor a magyaróvári ke­rület képviselőjévé választotta. 1928- ban államtitkár lett a mi­niszterelnökségen. Az 1932-ben megalakult Gömbös kormányban a földmívelésügyi tárcát vállalta. Gömbös Gyula halála után a kor­mányzó miniszterelnökké nevezte ki. Miniszterelnöksége idejére esik az első zsidótörvény megalkotása, és a milliárdos nemzeti beruházási Programm bejelentése. 1938. májusában lemondott a miniszterelnökségről, majd Korniss Gyula elnök lemondása után a kép­viselőház elnökévé választotta. Pá­lyája során gyakran fordult feléje az elismerés, számos kitüntetés tu­lajdonosa. A református egyházi életben is vezető szerepet játszott. Berlin részvéte Berlin, november 2­­ tatta a volt miniszterelnök halála A Führer Darányi Kálmán eli­­ felett érzett részvétét. Ribbentrop hangja alkalmából az özvegyhez­­ birodalmi külügyminiszter is rész­­táviratot intézett s kifejezésre jut-­­ vértáviratot intézett az özvegyhez. ... .......mi <r»n iiiiin ............................. Tegnap járt le a pályázati határ­idő a megüresedett vármegyei állásokra Miskolc, november 2 Csütörtökön délben járt le a pá­lyázati határidő a vármegyén meg­üresedett fogalmazói állásokra. A választást nagy érdeklődés előzi meg, bár valószínű, hogy az összes megüresedett állásokra a hivatalos jelöltek kerülnek, minthogy felé­jük fordul a vármegye bizalma is. A vármegyei főjegyzői állásra három pályázat érkezett: Nagy Ernő dr. behelyettesített vármegyei főjegyző, Koós Béla dr. és Glósz István dr. tb. főszolgabírók pályá­zata. A másodfőjegyzői állás pályá­zói: Glósz István dr., Végh­ László dr., és Leszkay Károly dr. tb. fő­szolgabírók. Aljegyzői, illetőleg szolgabírói állásra Kiss Ernő dr., Végh István dr. és Szathmáry Ki­rály Géza dr. tb. szolgabírák nyúj­tottak be pályázatot. Közigazgatási gyakornoki állásra Szabó Papp Zoltán dr., Bihary Gyula dr., Hu­­bay Pál dr., Szakonyi Károly dr. és Éles Géza dr. pályáztak. A választást a vármegyei tör­vényhatósági bizottság ejti meg, a választás napját azonban csak ké­sőbb tűzik ki. 3 OPEL képviselet és service továbbra is Széchenyi - utca 19 (Weidlich-udvar) Opel alkatrészek kizárólagos felsőmagyarországi lerakata Telefon 17-20

Next