Magyar Élet, 1940. március (2. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-01 / 49. szám

2 lyen nemzetének érzése, gondolko­dása, jelleme bent foglaltatik. — Külföldön, mint legibátrabb államfőt, mint nemcsak országá­nak, de Európának is mint leglo­­vagiasabb férfiúját emlegetik és tisztelik. Hogy nekünk, magunk­nak mit jelent, azt nem kell han­gos szájjal mondani, érzi azt csen­desen mindannyiunk szíve. Ma este minden magyar ember azzal a nyugodt biztonsággal tér nyugo­vóra, hogy Horthy Miklós atyai keze őrködik felette és azzal a fo­hásszal, hogy Isten óvja és tartsa meg nekünk sokáig! A felsőházban Herczeg Ferenc méltatta a jubileum jelentőségét A felsőház csütörtökön délelőtt a Kormányzó Úr húsz éves ország­­lását megörökítő törvényjavaslatot tárgyalta. Széchenyi Bertalan gróf elnök megemlékezve a jubileum­ról, hangoztatta, hogy az évfordu­lón minden igaz magyar mélységes hálával, szeretettel és ragaszkodás­sal fordul Magyarország kormány­zója felé. A felsőház lelkesen éljenezte, ünnepelte a kormányzót,­­­­majd Herczeg Ferenc, aki a húsz éves országlást megörökítő javaslat előadója volt,mondotta el beszédét. Rámutatott arra, hogy a világháború után a győztes hatal­mak feldúlták és feldarabolták a magyar állam épületét. A régi mo­narchia l­evált gazdasági egységét apró, egymással civakodó vámte­rületre darabolták fel. Magyaror­szág vigasztalan rommezőnek lát­szott, de fokozatosan megerősöd­ve, újjáépülve európai állammá változott, a magyarság tekintélyre tett szert és jóbarátokat szerzett a nagyhatalmak között. A felsőház lelkesen ünnepelték a kormányzót. A javaslatot egy­hangúan elfogadták. XII. Pius pápa és a kül­földi uralkodók üdvözlete• XII. Pius pápa Horthy Miklós kormányzó húsz éves országosá­nak alkalmából igen meleghangú táviratot intézett Őfőméltóságá­­hoz. A Kormányzó Úr a csütörtöki nap folyamán fogadta Stosilov bol­gár rendkívüli követ és meghatal­mazott minisztert, aki III. Boris király őfelsége szerencsekívánati tolmácsola az évforduló alkalmá­ból és bejelentette, hogy a bolgár uralkodó a Szent Cirill és Method rend nagykeresztjét a tánccal, ado­mányozza a kormányzónak. A kormányzó fogadta Svetozár Rasics rendkívüli követ és megha­talmazott minisztert is, aki Pál ju­goszláv kormányz­óherceg jókíván­ságait fejezte ki a Főméltóságú Urnák kormányzóvá való választá­sának 20-ik évfordulója alkalmá­ból. A jugoszláv követ ez alkalom­mal átnyújtotta a Kormányzó Ur­nák a kormányzóherceg őfelsége által neki adományozott Kara­­gyorgye csillag nagykeresztjét. * A GyOSz 500.000 pengőt aján­lott fel egy, a Horthy Miklós kor­mányzó nevét viselő alapítvány számára. Ugyanilyen alapítvány céljaira a Nemzeti Bank 250.000 pengőt ajánlott fel. Az OTI Horthy emlékmű állítását h­atározta el. A Földhitel Intézet 300 kat.­holdat vitézi telkekre ajánlott fel a jubi­leum alkalmából. MAGYAR ÉLET Péntek, 1940. március hó 1. Horthy Miklós legfelsőbb közkegyelmi elhatározásai Budapest, február 29 A Budapesti Közlöny március el­sejei száma a következő legfelsőbb közkegyelmi elhatározásokat köz­li: A Mindenható kegyelmében im­már 20 esztendő telt el azóta, hogy a nemzet alkotmányos képviselete az ország kormányzójává válasz­tott. Ezen évforduló alkalmából a megbocsátás szellemét kívánom érvényesíteni a büntető törvény­­könyv ellen vétők szélső csoport­jaival­ szen­ben, abban a remény­ben, hogy a kegyelem hatása alatt ezután megtisztult lélekkel fognak résztvennii a közösség egyetemes érdekeit szolgáló munkás együtt­működésben. I. Kegyelmezési hajlandóságom ez­úttal is elsősorban azok felé for­dul, akik engem sértettek meg és ehhez képest kegyelemb­en részesí­tem azokat, akiket a polgári bün­tetőbíróság jogerős ítélettel a kor­mányzó megsértésének 1940. évi február hó első napja előtt elköve­tett vétsége miatt három hónapot meg nem haladó tartamú szabad­ságvesztés büntetésre, vagy akár fő-, akár mellékbüntetésként pénz­­büntetésre ítélt, ha az utóbbit be­hajthatatlansága folytán szabad­ságvetésre kellene átváltoztatni. Úgyszintén azokat is, akik el­­len 1940. évi február első napja előtt elkövetett ilyen bűncselek­­mény miatt kell eljárást indítani, vagy folytatni — kivéve, ha a bíró­ság még nem jogerős ítélettel há­rom hónapot meghaladó szabad­ságvesztés büntetését állapította ■meg. II. Kegyelemben részesítem továb­bá azokat, akiket a polgári bünte­tőbíróság jogerős ítélettel izgatás miatt az 1921-ik évi III. tc. 6. 7. és 8. paragrafusaiban meghatározott vétség miatt — feltéve, hogy ez a cselekmény nem állam- és nem­zetellenes érzület célzatos megnyil­vánulása volt, hanem indulat ki­robbanásából fakadt. A választójog ellen elkövetett bűncselekmény miatt, valamint az országgyűlési választásokkal kap­csolatban politikai természetű in­dokból elkövetett egyéb vétség és kihágás miatt három hónapot meg nem haladó tartamú szabadság­­vesztés büntetésére, vagy akár fő­­akár mellék­büntetésként pénz­­büntetésre ítélte, b­ár az utóbbit be­hajthatatlansága folytán szabad­ságvesztésre kellene átváltoztatni. III. Kegyelemben részesítem azokat is, akiket a büntetőbíróság jogerős íté­lettel: 1. Jelen elhatározásom keltét meg­előzően e­lkövetett bármilyen vétség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt el­bírált kihágás miatt 15 napot meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetésére, vagy főbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbit be­hajthatatlansága folytán 15 napot meg nem haladó tartamú szabadság­vesztésre kellene átváltoztatni. 2. Jelen elhatározásom keltét leg­alább három évvel megelőzően elkö­vetet bármilyen vétség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt elbírált kihágás miatt egy hónapot meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetésre, vagy főbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbit behajthatatlansága folytán szabadságvesztés büntetésére kellene átváltoztatni. 3. Jelen elhatározásom keltét leg­alább 5 évvel megelőzően elkövetett bármilyen vétség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt elbírált kihágás miatt hat hónapot meg nem haladó tartamú fogház, vagy államfogház büntetésre ítélt — azzal a feltétellel azonban, hogy abban az esetben, ha a bíróság az elítéltet öt éven belül bűntett, vagy szándékos vétség miatt szabadságvesz­tésre újból, elítélné, rajta a jelen el­határozásomban feltételesen elenge­dett büntetését is végre kell hajtani. 4. Kegyelemből elengedem a sza­badságvesztés büntetés fele részét, azoknak, akiket a polgári büntetőbíró­ság jogerős ítélettel jelen elhatározá­som keltét legalább öt évvel meg­előzően elkövetett bármilyen bűncse­lekmény miatt az előző harmadik pontban megjelöltnél súlyosabb, de egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetésre ítélt. Kegyelemben részesítem végül azo­kat, akik ellen jelen elhatározásom keltét legalább három évvel meg­előzően elkövetett bármilyen vétség, miatt kellett eljárást indítani vagy folytatni — kivéve, ha a bíróság még nem jogerős ítélettel egy hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetést állapított meg. Nem szándékszom elzárkózni az­­elől, e kereteken túlmenően is külö­nös méltánylást érdemlő körülmények esetében a megbocsátás szellemét ki­vételes kegyelem útján érvényesítsem egyrészt olyanokkal szemben, akik a mostoha gazdasági viszonyok szülte nyomasztó anyagi helyzetükben, vagy a szenvedélyeknek akaraterőt meg­bénító hatása alatt az általános kegye­lem körén kívül vétettek a büntető­­törvény parancsai ellen, másrészt olyanokkal szemben is, akik lelki­­ismeretlen ámítók által félrevezetve az állam és a társadalom törvényes rendjét veszélyeztető bűncselekménye­ket követtek el, ha életviszonyaiknak és az eset összes körülményeinek figyelembevételével alaposan remél­hető, hogy a kegyelem jótékony hatás­sal jövendő erkölcsi magaviseletükre. Az igazságügyminiszter előterjeszté­sére kegyelemből elengedem az el­­zárásos büntetésük végrehajtását azoknak az elítélteknek, akik a pol­gári büntetőbíróság, vagy a rendőri bíróság jelen elhatározásom keltét megelőzően elkövetett kihágás miatt jogerősen 5 napot meg nem haladó tartamú elzárásra ítélt, vagy főbünte­tésként csupán pénzbüntetésre ítélt ugyan, de ezt behajthatatlansága foly­tán öt napot meg nem haladó tartamú elzárásos büntetésre kellene átváltoz­tatni. Végül kegyelemből elengedem: a) Azokat a pénzbüntetéseket és bír­ságokat, melyeket az 1935 január hó első napja előtt elkövetett jövedéki kihágásért, illetőleg szabálytalanság­ért már jogerősen kiszabtak. b) Jövedéki kihágás miatt jogerősen megállapított szabadságvesztéses bün­tetésük fele részére végrehajtását azoknak, akik jelen elhatározásom kelte idején ezen büntetésüket töltik. Kelt Budapesten, 1940 február 28. Radoe.say s. k. Horthy s. k. 300.000 orosz támadja,80.000 finn védi a Viipuri arcvonalat A világ egyik l legborzalmasabb drámája folyik Viipuri körül Helsinki, február 29 Az oroszok a karéliai földszoroson újabb és újabb csapatokat vetnek harcba, de nem sikerült megtörni a finn ellenállást. A finnek minden tá­madást visszavernek s az oroszok sok embert és hadianyagot vesztettek. (MTI) Stockholm, február 29 A karéliai földszoros nyugati szár­nyán folyó heves harcok során tegnap befejeződött a finn haderő rendezett átcsoportosítása s ezzel lezárult a Vorosilov-offenzíva első fejezete. Két­ségtelen, a hadtörténelem egyik leg­véresebb drámája zajlott le: a szovjet sereg legalább százezer embert, négy­száz harckocsit és háromszáz nehéz bombavető repülőgépet vesztett. Mind­ennek ellenére Vorosilov újabb húsz hadosztállyal folytatja tovább roha­mait Viipuri ellen ... A jeges hullámokba veszett egy orosz had­osztály A fenyegetett város befagyott öblé­nek jegén újabb csapás érte a szán­talpas gépkocsikon vonuló oroszokat. A finnek felrobbantották a Viipuri öböl jegét és egy orosz hadosztály harcikocsikkal és egyéb járműveivel együtt nyomtalanul eltűnt a jeges hul­lámokban. Legújabb jelentések szerint már a Mannerheim-vonalba érkezett a kül­földi eredetű nagymennyiségű nehéz­tüzérségi anyag és a gránitfedezékeik­ből védekező finnek most már haté­konyabban védekezhetnek az orosz túlerővel szemben. A petsamoi szakaszon tegnap is rendkívül heves harcok dúltak, Tara­­silov minden erővel meg akarja szi­lárdítani az Északi sarkkörön túl fekvő állássat. Páris, február 29 A viipuri szakaszon a finnek ellen­állása ma sem tört meg. A szovjet, jól­lehet óriási túlerőt vetett harcba a karéliai földszoroson, jelenleg 300.000 főnyi haderőt vont össze. A Paris Soir haditudósítója szerint a szovjet venér­­a leningrádi körzetben 300.000 főnyi tartalék haderőt vont össze. Ezzel szemben a finnek a 80 kilométer hosszú védelmi vonalon csupán 80.000 embert állítottak védelemre, vagyis minden méternyi távolságra átlag egy finn katona esik. A petsamoi arcvona­lon a hadműveletek 25 fokos hideg­ben folynak tovább. A szovjet csapa­tok támadásának ereje ezen a szaka­szon lényegesen csökkent. A külföldi önkéntesek most már tömegesen ér­keznek Finnországba. (MTI) Ma érkezik Welles Berlinbe Berlin, február 29 (NST) Sumner Weles amerikai külügyi államtitkár pénteken dél­előtt 9 óra 30 perckor az Anthall­­pályaudvaron Berlinbe érkezik, ahol előreláthatóan két napot tölt. Berlini programját ugyan titok­ban tartják, kétségtelen azonban, hogy találkozni fog Hitler kancel­lárral, Ribbentrop külügyminisz­terrel és Göring vezértábornag­­gyal.

Next