Magyar Élet, 1940. április (2. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-02 / 73. szám

2 támára. Jugoszlávia egyrészt a fizetési módozatok megkönnyítését kívánja, másrészt megállapítja, hogy a szövetségesek dugáru ellenőrzése súlyos helyzetbe hozza az országot nyersanyag szükségletének beszerzése tekintetében. Mindkét részről megvan a hajlandóság a méltányos megoldásra. (MTI) Érdekes svéd kormánynyilatkozat a finneknek nyújtott svéd támogatásról Stockholm, április 1 Az országgyűlésen kormánynyilatkozatot olvastak fel, amely foglalkozik Svédországnak a finn—orosz viszályban játszott szerepével. Svédország az ellenségeskedések kitörésétől kezdve — mondja nyilatkozat — majd később az egész háború alatt állandóan tájékoztatta a finn kormányt arról, hogy milyen magatartást foglal el a Finnországba küldendő csapatok tekintetében. A finn kormányt a háború kitörésétől kezdve és annak egész tartama alatt tájékoztatták arról, hogy Svédország minden más módon teljes erejéből segítségére kíván lenni Finnországnak. Tény az, hogy a Finnországnak nyújtott svéd segítség nagyon jelentős volt. A svéd kormány kezdettől fogva kijelentette és írásban is kifejezésre juttatta azt a készségét, hogy hajlandó megkönnyíteni hadianyagok és önkénteseknek svéd területen való szállítását. Amikor azonban felmerülta kérdés, hogy a hadviselő államokból Svédország területén át csapatokat szállítsanak, a svéd kormány nyomban hangsúlyozta, nincs abbana helyzetben, hogy hozzájáruljon ehhez. Emellett a magatartása mellett változatlanul kitartott a háború végéig. A svédkormány gondosan ügyelt arra, hogy semmiféle nyomást se gyakoroljon a finn kormányra, de ugyanakkor a lehető leghathatósabb támogatásban is részesítette a finn kormányt. Az országgyűlésen felolvasott kormánynyilatkozat a továbbiakban megemlékezika svéd kormánynak a béke létrehozása körüli munkájáról. (MTI) Budapestre jön a jugoszláv földmívelésügyi miniszter Belgrád, április 1 A trianoni békeszerződés óta a magyar fővárosnak első ízben lesz alkalma szerdán fogadni egy jugoszláv miniszter hivatalos látogatását. Cubrilovics Branko jugoszláv földművelésügyi miniszter szakemberi minőségben érkezik Budapestre, hogy megtekintse a budapesti tenyészállatvásárt. A látogatásnak fontosságát azonban kiemeli az utazás iránt mindkét állam szakközegei részéről megnyilvánuló nagy érdeklődés is. Cubrilovics Branko miniszter a MTI belgrádi tudósítója előtt kijelentete, hogy néhány napot szándékszik Budapesten tölteni, itt alaposan meg akarja tekinteni a tenyészállatvásárt és tanulmányozza a magyar mezőgazdaságnak Jugoszláviát is érdeklő problémáit. Nemcsak az állatállomány, hanem a földművelés és főleg a magnemesítés kérdései is érdeklik, mindkettőben Magyarország igen szép eredményeket ért el és Jugoszlávia már eddig is sok esetben vette igénybe a magyar állatokat és a magyar nemesített magokat. Valószínű, hogy nagyobb vásárlást is fog eszközölni, ebből a célból nagyobb létszámú szakértői bizottsággal utazik Budapestre. A vásár után beutazza Magyarország egyes vidékeit. (MTI) Csalódást okozott Molotov beszéde Bukarestben Róma, április 1 (MTI) A Messaggero „Óriási meglepetés Bukarestben Molotov beszéde miatt“, vastagbetűs cím alatt bukaresti tudósítást közöl, amely szerint a szovjet külügyi népbiztos beszéde nem a legjobb benyomást keltette a román fővárosban. Molotov szavai román felfogás szerint azt bizonyítják, hogyha Moszkva egy nap a tettek mezejére akar lépni Romániával szemben, akkor a besszarábiai kérdés mellett a Butyenko ügyet is ürügyül használja fel erre. Az olasz tudósító szerint a besszarábiai kérdésben a románok nem ismernek vitát és ezt a területet végérvényesen románnak tekintik. A Tevere Magyarországról Róma, április 1 A Tevere „A magyar ipar fejlődése“ címen hosszú tudósítást közöl, melyben megállapítja, hogy Budapest életén a háború mit sem változtatott, sőt a magyar főváros mintha még élénkebb volna, mint az elmúlt évben. Magyarország kizárólag mezőgazdasági ország, a valóság ezzel szemben az, hogy Magyarország fejlett iparral is rendelkezik, amely a háború óta erő- MAGYAR ÉLET Kedd, 1940. évi április idő 2. teljes fellendülésben van. A hivatalos statisztikai adatok szerint Magyarországon 1928-ban 3530 gyári üzem működött, 2518-at még a háború -előtt alapítottak, a többi új alapítás. Az iparosítás igen nagy segítségére volt Magyarországnak a nagy gazdasági válságban. (MTI) Olaszország felemeli a németországi szénbehozatal arányát Róma, április 1 A Popolo di Roma az Olaszországba irányuló német szénszállítmányokkal foglalkozva, azt írja, hogy tekintve Németország szinte kimeríthetetlen szénkészletét, semmi akadálya sincs annak, hogy az Olaszországba irányuló szénkivitelt évi 8 millió tonnáról 12 millió tonnásra emeljék fel. (MTI) NEW YORK: Az egyetem földrengést jelző készüléke hétfőn délután Newyorktól mintegy 12 ezer kilométernyi távolságban erős földrengést jelzett, amely a Fülöp-szigetek irányában lehetett. , STOCKHOLM: A szén és tűzifa árát Stockholmban a mai naptól kezdődően 30, illetőleg 40 százalékkal felemelték. (MTI) Artfort/WWWVWWVWVVWWWVVWWVVWWV« Hirdessen a Magyar Életben Teleki miniszterelnök a magyar-jugoszláv jóviszonyról Belgrád, április Teleki Pál gróf miniszterelnök Triesztből Budapestre utazásban átutazott Ljubljanán. Az állomáson az újságírók vártáka miniszterelnököt, aki azonban semmiféle politikai nyilatkozatot nem akart adni olaszországi útjáról. Arra a kérdésre, mi a véleménye a magyarjugoszláv viszony alakulásáról, így válaszolt: — Magyarország Jugoszláviával jó és baráti viszonyt tart fenn. A mi barátságunk reális tényeken alapszik. Meg vagyok róla győződve, hogy kapcsolataink még javulni fognak, minthogy közös érdekeinek vannak, a béke fenntartása és a háborún kívül való maradás terén. (MTI) -----wmmmmmmmmmmmmmm Gróf Csáky István előadása a közigazgatási továbbképző tanfolyamon A kormány megbízásából a belügyminiszter által rendezett VI. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyami ünnepélyes megnyitása hétfőn délelőtt 11 órakor ment végbe a belügyminisztérium díszterme-Az első előadást gróf Csáky István mondotta el . — Hahozzám, — mondotta — mint a magyar külügyek jelenlegi felelős vezetőjéhez intézett arra a kérdésre kellene felelnem: miben látom én a külpolitikai gondolkodás alapjait és kifejlesztését, a következőképpen gondolnám a kérdést megválaszolni, felsősorban is semmiféle filozófiai spekulatív rendszerben. A külpolitikai gondolkodásnak éppen úgy, mint magának a külpolitikának, s a valóság talaján kell felépülnie, a mindenkori reális élet ezernyi adottságaihoz kell igazodnia, az adottságok eredőjeként kell megjelennie. Ha nem így van, akkor lehet, hogy színes, tetszetős elméletek, gyönyörű konstrukciók állíthatók fel, amelyek azonban a rideg valóság első fuvallatára mint szappanbuborékok szétpattannak. Nézetem szerint kettőre van szükség. Először is a külügyi igazgatásra vonatkozó pozitív ismeretek nagy sokaságára. Kisssé részletesebben szeretnék kitérni a másik kérdésre s itteni feladatomat tulajdonképpen ebben látom, nevezetesen a külügyi igazgatásra vonatkozó pozitív ismeretekre alapított külpolitikai gondolkodás és a külpolitikai tájékozódás megvilágítására. A tengerekkel bíró államokról: Németországról, Olaszországról, Angliáról, Franciaországról, Oroszországról stb. mondják, — joggal — hogy „világrészekben“ gondolkodnak. Azoknak az államoknak viszont, amelyek tengerrel nem rendelkeznek, így Magyarországnak is, legalább „európai szemhatárral“ kellondolkodniok. Ez ,különben gróf Teleki Pál miniszterelnök úrnak, az egyetemi tanárnak, mint a politikai földrajz kiváló művelőjének, évtizedes tanítása. Hogyan lehet eljutni az Európában való gondolkodáshoz? Az európai államok geográfiai adottságainak, politikai szerkezetének, történetének, nemzetiségi aspirációnak gondos és állandó tanulmányozásával. A baráti államok ismeretét külön is hangsúlyoznom kell. Külön kell megemlékeznem a szomszéd államokról. A szomszéd államokká: a mindennapi élet ezer szála köti össze hazánkat. Itt már részletes ismeretre van szükség. Első helyen áll a nyelvismeret, amely minden felvilágosítás megszerzését lehetővé teszi. Nemcsak a minisztériumok, de csaknem kivétel nélkül minden közhatóság foglalkozik olyan ügyekkel, amelyek a külföldet érintik. Az ügyintézés csakis a külföldi viszonyok legalább is bizonyos fokú ismeretében lehet jó és célszerű. Tovább megyek: csakis a külföldi viszonyok ismeretében lehetséges egyáltalán. Az ilyen ügyek elintézésénél tehát minden közhatóságnak figyelemmel kell lennie a külügyi szempontokra. Tagadhatatlan, hogy e téren hatóságaink nem mindig rendelkezhetnek kellő tájékozottsággal. Csáky István gróf külügyminiszter bevezető előadását nagy tapssal és tetszéssel fogadták. Tapolca fürdő igazgatósága vállalatba adta a fürdőpalota kisebb részletmunkáit Miskolc, április Tapolca Fürdő R. T. Igazgatósága hétfőn délután Miskolc város polgármesterének elnöklése mellett ülést tartott, melyen az Igazgatóság tagjain kívül Bánilaky Géza a budapesti Gellért gyógyfürdő ny. igazgatója is megjelent az Igazgatóság felkérésére, hogy a felmerülő szakkérdésekben felvilágosítást adjon. Az eddig vállalatba ki nem adott munkálatokra vonatkozólag az Igazgatóság akként határozott, hogy a villanyszerelési munkát vitéz Sallay Arisztidnek adta oda 3894,17 P összegben. Az üvegkupola munkálatait Márkus budapesti cégnek ítélte oda. Az üvegtáblák nem gittelve, hanem speciális vas-profilokkal lesznek beerősítve. Ennek az összege 11.300 P-t tesz ki. Az üvegtetők lakatos munkáit Nyíri Bélának 1455 P, az épület lakatos munkáit pedig Demeter Ernőnek adta ki 5381 P összegért. Az elnörölő polgármester felkérésére Bányaky Géza ny. igazgató bemutatta a fürdő kupolacsarnokának vázlatos rajzát és a legnagyobb szakértelemmel ismertette annak leendő kivitelét, amelyért az Igazgatóság őszinte elismerését nyilvánította. Tárgyalta végül az Igazgatóság a hirdetési jog bérbeadását és elhatározta, hogy a Magyar Hirdető Irodának adja oda, az 1940. 1941. és 1942. évekre, évenként 5000 bér fejében.