Magyar Élet, 1940. június (2. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-01 / 122. szám

Szombat, 1940. június hó 1. MAGYAR ÉLET G­róf Teleki Pál miniszterelnök nyilatkozott az ország helyzetéről: Nincs ok különleges izgalmakra, de izgalmat kelteni és fűteni vétkes dolog is Budapest, május 31 Teleki Pál gróf miniszterelnök péntek délelőtt már a képviselőház ülésének megnyitása előtt a parla­mentbe érkezett, ahol a folyosón köréje sereglettek a sajtó képvise­lői és szóvátették az ország köz­véleményében felmerült egyes je­lenségeket, így elsősorban azt, hogy a háború hatásaként időn­­ként nyugtalanság, sőt egyes réte­gekben izgalom is tapasztalható. E kérdések szóvátételére válaszol­va Teleki Pál gróf a sajtó képvi­selői előtt a következő nyilatkoza­tokat tette: Pár napig gyengélkedtem és már újra izgalmak keletkeztek. Pedig egyrészt igazán nincs semmi ok különleges izgalmakra, más­részt olyan időket él Európa és ve­le mi is, hogy izgalmat kelteni és fűteni vétkes dolog. Izgalomra semmi ok nincs. A szénánk rend­ben van, a nemzetnek meg lehet az az öntudata, hogy húsz év alatt a semmiből nagyon sokat épített újra. Sikerült Magyarország tekin­télyét növelni. — Elismert részünk volt abban, hogy német és olasz barátainkat erőnkhöz mérten segítettük a bal­káni és dunai béke eddig való meg­őrzésében és fen­tartásában önfe­gyelmünk és rá­galmunk által. Az természetes, hogy amikor ilyen óriási háború rázza meg Eu­rópát, minden ország kivétel nél­kül aggódva figyel és elővigyázati rendszabályokat is tesz. — Hogy mi nem lehetünk az egyedüliek, akik ilyen rendszabá­lyokat nem foganatosítanak, ezt — mint megnyugvással látom­­ — a külföld is mindenütt megértette, itthon is megértették és tökéletesen méltányolják a hazafias kötelezett­ségeket. A kormány és a hadveze­tőség pedig gondoskodik, hogy az aratás és az egyéb mezőgazdasági­­munkák rendben és idejében foly­­tattassanak le­ volna vagy lenne egy hosszú évekig tartó háborút, akár mint nem részt­vevőnek, vagy semlegesnek is, gaz­daságilag kibírnia. Ez különösen áll reánk, akik éppen csak, hogy újra felépítettük országunkat a húsz év előtti nyomorúságból és legutóbb minden erőfeszítésünket befektettük hadseregünk felszere­lésébe. Hosszú háború a felépítés munkáját, amelyet nemcsak foly­tatni, de gazdasági és szociális té­ren egyaránt erős lendülettel kell és lehetne is fejleszteni, akadályoz­ta, lasította és kitolta volna. — Ma az a meggyőződésem, hogy Európa államai nem néznek az elé, hogy hosszú esztendőikig há­borús készültséget tartsanak fenn. A háború nem lesz hosszú . Ami hazánk és népünk jövő­jét és belső helyzetünket illeti, egy nagy aggodalmat látok most fosz­­lóban. Az egész világ a múlt hó­napig a háború hosszú, sőt igen hosszú, évekre terjedő időtarta­mára számított, az 1914—18-as há­ború tanulságai szerint. A néme­teknek talán sokakat — barátot, ellenséget — meglepő biztos és nagy győzelmei sokkal valószínűb­bé tették azt, hogy a háború nem lesz olyan hosszú, sőt talán vára­kozáson felül rövid időtartamú lesz. Azért mondom, hogy egy nagy aggodalom van ezzel zászlóban, mer­t minden kis nemzetnek, illet­ve országnak nagyon nehéz lett Rövidesen felszabadulnak jövedelmeink . És így ránk is hamarabb ránk virrad a polgári munkának áldásos szaka, amelyben gyorsüte­mű, erőteljes gazdasági munkát kell végeznünk és végezhetünk is és amelyben e munka által és min­den szükséges intézkedéssel a tár­sadalmi szociális állapotokat meg­javíthatjuk és végleg kiemelhetjük népünket abból a nehéz sorsból, amelyben eddig volt és van. Ma már az átmenet­ga­zdasági és terv­­gazdasági problémákkal foglalko­zunk, ezeket készítjük elő, ezeknek intézményeit szervezzük.­­ Most már komollyá válik az a remény, hogy rövidesen felszaba­dulnak jövedelmeink a szociális és nemzetépítési feladatok fejleszté­sére. Ebbe a munkába kell most a nemzetet beszervezni. Amint a nemzet a hadsereget gyors ütem­ben a Darányi Kálmán barátom által győri beszédében előrelátott és provideált időknek egynegyed-­ része alatt fel tudta állítani és sze­relni, éppúgy meg vagyok győ­ződve, h­ogy a békemunkát, amely bőségesebb termelést, gazdagodá­sunkat és ezzel az egész magyar nép, de különösen a dolgozók ez­reinek jólétét emelni fogja, ilyen gyors tempóban meg fogja tudni csinálni. Ugyanennek a tempónak polgári térre való áthelyezéséről van tehát szó és azoknak az esz­közöknek, amelyek eddig az egyik célt szo­gálták, a másikra való be­állításáról.­­ Az állam a maga kötelességét úgy, mint a hadsereg felszerelésé­vel, ezen a téren is meg fogja ten­ni De itt már polgári munkában nagy szerep vár az állam mellett a társadalomra is, amit minden tár­sadalmi egyesületben hangoztatok, hangsúlyozok, mint legutóbb a Ke­resztény Nemzeti Liga gyűlésén is, azért hogy ébresszek. Csodaszép gyermekruhák, BjSSSK’ Ss 'ÍSHSí: dök nagy választékban, olcsón ^arsán^Mmréné^ Erzsébet-tér 2. | A Messaggero Olaszország maga­­tartásának hatásáról Róma, május 31 (MTI) A Messaggero berlini je­lentése szerint felelős német kö­rökben elismerik, hogy a német hadsereg belgiumi és északfrancia­országi sikeréhez nagymértékben hozzájárul az a körülmény, hogy Anglia és Franciaország erői Olaszország magatartása következ­tében nagymértékben szét vannak forgácsolva. Franciaország állan­dóan több hadosztályt kénytelen készenlétben tartani az Alpokban Tuniszban és Szíriában, Anglia pe­dig Egyiptomban, Szudánban és Palesztinában. Úgy számítják, hogy a szövetségeseknek az Alpok­ban és a Földközi tenger övezeté­ben körülbelül 300.000 katonájuk van lekötve, amihez jelentős légi és tengeri erők is járulnak. Lipót belga király - „hadifogoly“ Berlin, május 31 A belga király helyzetéről való itteni felfogást fejtegette ma a kül­ügyminisztérium képviselője a külföldi újságírók előtt. Kijelen­tette, hogy Lipót király, mint a belga haderő főparancsnoka tette amely le a fegyvert és így hadifogolynak kell tekinteni. Ez azonban nem érinti azt a jogi helyzetét, mint királyt megilleti. A fogságba esett király termé­szetesen nem írhat alá törvénye­ket. Hogy a belga kormány ezek­­u­tán miképpen rendezi a magá­t.­ ----——WMI — Északi fényben harcolnak Narvikért A Havas-iroda tudósítója jelenti Stockholmból: Harminc óra hosz­­szat tartó heves harcok után Nar­vik a szövetségesek kezére került. A norvég csapatok lengyel és ka­nadai hegyi vadászok támogatásá­val kis halászhajók fedélzetén be­nyomultak Narvik kikötőjébe. A németek ellenállást tanúsítottak a városban, de a szövetségesek vesz­tesége igen csekély volt. A harc keddről szerdára virradó éjszaka is tartott s ekkor északi fény mellett folytak a küzdelmek. Szerdán délben az egész várost megtisztították a németektől, akik a strausesi alagútba menekültek. Ez az alagút annak a 14 alagútnak egyike, amely a svéd ércbányák felé vezető vasútvonal mentén fek­szik. Az angol hadihajók bombáz­ták az alagutat, amelyet a néme­tek megerősítettek. (MTI) á­ gi helyzetét, az a német illetékes köröket nem érdekli. A belga királyi család, illetőleg a gyerekek sorsáról mindeddig nem érkeztek megbízható értesülések. Ötezer fiatalember tünte­tett Belgrádban a szovjet megbízott érkezésénél Belgrád, május 31 (Bud. Tud) Lavrentiev szófiai szovjet követ a jugoszláv-orosz ke­reskedelmi szerződés és hajózási egyezmény ratifikációs okmányai­nak kicserélése céljából, Kirov kö­­vetségi titkár és Borozov, a Tass­­iroda tudósítója kíséretében pén­tek reggel 6 óra 45 perckor Bel­grádiba érkezett. Az állomáson a jugoszláv külügyminisztérium két magasrangú tisztviselője üdvözöl­ték. A szovjet követ Belgrádiba való megérkezését felelőtlen egyének tüntetésre használták fel. Már jó­val a megérkezés előtt röpcédulá­kat osztogattak, amelyeken felhív­ták a lakosságot, hogy jelenjen meg a pálya­udvaron a követ üd­vözlésére. Mintegy ötezer fiatal­ember — részben munkások — gyűlt össze a pályaudvar körül. A rendőrség hamarosan megtisztí­totta az utcákat a tüntetőktől, fegyverhasználatra azonban nem került sor. Németország frankti­öröknek tekinti az angol polgárőröket Berlin, május 31 A Deutsche Allgemeine Zeitung fölveti a kérdést, hogy az Angliá­ban az ejtőernyősök ellen alakult polgárőrségek nem tekintendők-e frankti­öröknek. Németország eb­ben a kérdésben is szigorúan a nemzetközi joghoz ragaszkodik — írja a lap és megfontolás tárgyává teszi, hogy a felfegyverzett polgá­ri lakossággal szemben milyen ma­gatartást tanúsítson. Anélkül, hogy a hivatalos német felfogás elé akar­nánk vágni, a magunk részéről csak franktk­öröknek tekinthetjük ezeket az alakulatokat. Tapolcán az Ilana-szálló étterme és grillje megnyílt! Ma áe mmrian «rájkIAm n ^ 11 ^ A " Ma és minden délután és este a fővárosi Tánc minden este —— BOROS rajkók kombinált zenekara hangversenyez Tánc minden este

Next