Magyar Élet, 1941. május (3. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-01 / 98. szám

2 A közellátási Vitéz Borbély Maczky Emil fő­ispán, a VII. hadtest országmoz­gósítási és közellátási kormány­biztosa tegnap, április 30-án­ dél­előtt értekezletet tartott, melyen Homrogdy Lichstentein László miskolci, Hedry Lőrinc dr. hevesi és Baross József dr. nógrádi főispán, Okolicsányi Imre hevesi és Horváth Sándor nógrádi alispán, Fekete Ber­talan dr. polgármester és Nagy Ernő dr. vármegyei főjegyző, mint a borsodi alispán törvényszerű he­lyettese jelentek meg. Gömör- Kishont vármegye főispánja és alispánja az értekezleten nem je­lenhettek meg, mivel ugyan­azon napon tartotta ünnepi köz­gyűlését a vármegye Rimaszombat­ban. Részt vett az értekezleten a had­­testparancsnokság részéről Nagy­bucskay Sándor vezérkari őrnagy kérdéseiről Az értekezleten behatóan letár­gyalták a hadtest közellátási pro­blémáit úgy polgári, mint katonai vonatkozásban. Az értekezleten megállapítást nyert, hogy a ter­­ménykészületek honvédségi igény­­bevétele so­kkal kedvezőbb ered­ményt mutat, mint az várható volt. Szőnyegre kerültek még ter­mészetesen a közellátás konkrét kérdései és aktuális feladatainak megoldása. Az értekezlet végeztével vitéz Borbély Maczky Emi­l főispán-kor­­má­nybiztos ebéden atta vendégül a megjelenteket, akiken kívül résztvettek még az ebéden vitéz Szötyory Nagy Gyula altábornagy, hadtestparancsnok,­­ vitéz Gsatáry József és Beleznay Győző táborno­kok, vitéz Kozma István vk ezre­des, a hadtest vezérkari főnöke, va­lamint az értekezlet előadói. IMI Közellátási értekezletet tartott vitéz Borbély Maczky Emil főispán , a hadtest katonai és polgári Leleplezte Lukács Géza arcképét Gömör vármegye Rimaszombat, április 30 Gömör és Kishont vármegye tör­vényhatósági bizottsága szerdán tar­totta évi rendes közgyűlését Soldos Béla főispán elnökletével, aki kegye­letes szavakkal emlékezett meg gróf Teleki Pál volt miniszterelnök és gróf Csáky István volt külügyminisz­­te elhunytéról. Ezután az ország újabb megnagyobbodásáról emléke­zett meg és ezzel kapcsolatban a köz­gyűlés elhatározta, hogy hódoló fel­iratban üdvözlik a Kormányzó urat. Elhatározták, hogy­ a Bárdossy-kor­m­ányt is üdvözlik s bizalmukról biz­tosítják. A közgyűlés keretében leplezték le a vármegye volt két főispánjának, Kubinyi Gézának és kövecselsi Lukács Gézának az arcképét. Ebből az alka­lomból az ünnepi közgyűlésen meg­jelent vitéz Lukács Béla ny. állam­titkár, vitéz Lukács Endre Borsod, vármegye alispánja és dr Lukács Géza miniszteri osztálytanácsos. A két család nevében vitéz Lukács Béla ny. államtitkár mondott köszö­netet a törvényhatósági bizottságnak az arcképek megfestéséért. (MTI) ­ —mMgNJiBHiw——— Felemelték az OTI-kötelezettség értékhatárét Budapest, április 30 A hivatalos lap csütörtöki szá­ma közli a szeszügyminiszter rende­letét, amely a betegségbiztosítási kötelezettség szempontjából meg­állapítod javadalmazás határát át­meneti hatállyal havi 400 pengő­ben, az öregségi, rokkantsági és özvegységi, valamint árvasági biz­tosítási kötelezettség szempontjá­ból megállapított javadalmazási határt ugyancsak átmenetileg havi 600 pengőre emeli fel­. A rendelet a kihirdetés napján lép életbe. MAGLAR ILET csi­tortáik, 1941 május hó 1- gól körök bevallják, hogy ennek az ember- és anyagveszteséggel járó utóvédnek igen kevés reménye van arra, hogy megmeneküljön. Attól tar­tanak, hogy a hajóraszállás nagy Németország lehetőséget lát az új görög kormánnyal való együttműködésre Berlin, április 30 Az új görög­­kormány megala­kítását­­ Berlinisén érdeklődéssel figyelik, de hivatalos és nem hi­vatalos körökben tartózkodnak még a véleménynyilvánítástól. A Wilhelmstrassen szerdán mind­össze annyit mondtak, hogy sem­mi tekintettel nem lesznek német részről a görög királyra, aki or­szágát és népét cserbenhagyta. Egy kérdésre felelve, német rész­Valószínűnek tartják, hogy az angol hadak minden nehéz felszerelési tárgya veszendőbe megy. (MTI- ről hozzáfűzték, hogy elméletileg meg van a lehetősége az új­­kor­­mánnya­l való együttműködésre, ez azonban nem jelent előlegezett ígéretet az új kormánnyal kapcso­latban, amelynek magatartását és tevékenységét még meg kell majd ismerni. Ha azonban az új kor­mány az Athénban nyilvánosság­ra hozott alapelv szerint fog eljár­ni, ez az együttműködés megvaló­sulása tényleg lehetséges. Svájci nyilatkozat a tengelyhatalmak bírálatára Több svájci lapban, nyilván il­letékes helyről származó közle­mény jelent meg, amely így szól: Az olasz sajtó fokozott mérték­ben bírálja a svájci­­lapo­k maga­tartását. Svájci kormányzati kö­rökben teljes mértékben figyelem­re méltatják ezeket a jelenségeket. Brücker, Svájc római követe és dr. Frölöch Svájc berlini követe ez idő szerint Bernben tartózkodik és megbesz­éléseket folytat a politikai osztályok főnökeivel. Svájcnak életérdeke fűződik ahhoz, hogy fenntartsa a jó kapcsolatokat a két szomszéd állammal. SZÜKSÉGES-E ALKOTMÁNY­­REFORM? Az utóbbi éveikben sokat be­szélnek az alkotmány­reform kér­déséről. És joggal beszélnek. Olyan nagy változások történtek szerte a világban, olyan újszerű államelmé­letek, társadalmi elgondolások merültek fel és valósultak meg, hogy ezek hatása elkerülhetetlen egy olyan országra, amely részt vesz Európa fejlődésében. A ma­gyar alkotmányt tehát korszerűvé kell tenni, anélkül, hogy ősi lé­nyegét érintenénk. A magyar alkotmányt szükség­szerűen már többször bővítették, kereteit kitágították, amit e kere­tek rugalmassága lehetővé tett. A magyar alkotmánynak az a célja, hogy a nemzeti akaratnak és kor­mányzásnak olyan kifejező eszkö­ze legyen, amely teljesen megfelel az idők mindenkori követelményé­nek. Ha tehát a magyar alkotmány már többször változáson ment át, miért mondjuk, hogy lényegében mégis ugyanazt az elvet jelenti? Azért mert megmaradt az a prin­cípium, hogy ami országunkban történik, az a nemzeti akarat egyetemes kifejezéseként történik. Amz alkotmányos gondolatnak min­den változáson keresztül megma­rad­­ az a magja, hogy a nemzet­fenntartó ré­tegek mindegyikének beleszólása van az ország sorsának irányításába, hogy megvan a lehe­tősége kívánságai és óhajai kifeje­zésére. Bárdossy László miniszterelnök legutóbb mondott nagy beszédé­ben helytelennek mondotta, hogy a­l­kormányreformró­l beszélünk, mert véleménye szerint nem alkot­­mányreformról van szó, mint in­kább annak a jogos kívánságnak a megvalósításáról, hogy „élő tör­ténelmi alkotmányunk rugalmas keretei között korunk eszményei­nek és a mai politikai és gazdasá­gi rend követelményeinek megfe­lelően alakítsuk át az állami aka­ratnyilvánítást és a megnyilvánult akarat megvalósításának módját.“ Helyes és tökéletes megfogalma­zása ez a kormány szándékainak és véleményünk szerint a nemzet túlnyomó többségének a tetszésé­vel találkozik. Nem látnánk semmi célját annak, hogy alkotmányun­kat olyan mértékben változtassuk meg, hogy annak ősi elemei ve­szendőbe menjenek a felismerhe­­tetlenekké váljanak. Miért ne ragaszkodjunk egy ősi intézménynek ahhoz­­a formá­jához, amely évszázadok esemé­nyeinek viharában bevált s ame­lyet országunk megpróbál­tatásos történelmének legkülönbözőbb kor­szakai sem tudtak eltörölni. Hiába volt a török megszállás, hiába ke­rült az ország nyugati része Habs­burg uralom alá, a nemzet, amint lélegzethez jutott, nagy kérdéseit a magyar alkotmány keretei között és annak segítségével igyekezett megoldani. Éppen az ilyen megpróbáltatá­­sos és változatos történelmű or­szágnak kell olyan vezető elv, amelyhez visszatérhet, amint a külső kényszerek megszűnése ezt a visszatérést lehetővé teszi. Hogy most alkotmányunkon változtatni akarunk, ez az elemi alkalmazko­dás egyszerű ténye. A rugalmas kereteket a­karjuk annyira tágíta­ni, hogy a magyar alkotmány se­gítségével minden kérdést sikeresen oldhassunk meg, legyen ez kül­politikai, belpolitikai vagy gaz­dasági. Anyák napja: május 4 Amerikában büszkén hirdetik, hogy az „Anyák napja“-nak gon­dolatát az Újvilág hívta életre. Az eszme valóban onnan való, de mégis egyidős azzal a keresztény­séggel, amely először emelte Isten oltárára az édesanyai ideált. Az Anyák napjának május ünnepe pár év alatt polgárjogot nyert Európában. Nem csoda, hiszen kétezeréves tradícióban, a krisztusi szeretet érzelmiságán lett élő való­sággá ez a gyönyörű ünnep, mely az új tavasz nyitó virágaival min­den év májusán odaborul a leg­kedvesebbhez. A Golgata keresztjénél roskadó Istenanyától a mi szenvedő Édes­anyánkig, Michelangelo Pietájától Petőfi legszebb verséig minden költészet s valóság legigazibb Mú­zsája az Édesanya. Legszebben fal­zán Prohászka Ottokár fejezte ki az Édesanya fogalmát, aki ezt írta be egyszer naplójegyzetébe, a „Sotiloquiá“-ba: — „Ma este meg­halt az Édesanyám... ez az első fájdalom életemben, amit nélküle siratok el“... Az Anyák napjának lelki jelen­tőségét ezek a szavak fejezik ki legjobban. Ezen az ünnepen min­denki, gyerek és felnőtt egyaránt — akinek megengedte az Isteni gondviselés, hogy odahullhat az élő, szerető Édesanyánk lába elé —, szívvel-lélekkel átélheti a nagy­­nagy örömöt, együtt örülni Édes­anyával... A május 4-ei ünnep is azért van, hogy minden Anya, szegény és gazdag, öreg és fiatal egyformán érezze meg a gyermeki szeretet melegségét: azt a csekélyke hálát, melyet egy kis ajándék jelképez minden Édesanyának önfeláldozó élete előtt. És legyen ez a nap kü­lönösen a Magyar Anyák ünnepe, a legtöbb szenvedést kiállott édes­anyáké. Azoké a kénytelen, szóf­ián őszhajú öregasszonyoké, akik a világháború és megszállás sú­lyos esztendeiben a vagy idők leg­nagyobb hőseiként viselték mar­tirumokat és azoké a fiatal anyáké, akik egy bizonytalan újvilág kü­szöbén dalolva ringatják sokezer kis magyar bölcsőjét. Adja Isten, hogy ezévi Anyák napján azok is vigasztalódjanak meg és ezek is teljenek meg az iga­­zabb, szebb magyar jövő remény­ségével. Adassék hála, béke és sze­retet minden Édesanyának. ■—«♦———— Csak elvétve van köl­tözködés május 1-én Miskolc, április 30 Május 1-én csak elvétve van köl­tözködés Miskolcon. Üres lakás alig volt a városban s a fuvarozási vállalkozók szerint az összes köl­tözködések száma nem sokkal ha­­ladjai meg a húszat.

Next