Magyar Élet, 1941. május (3. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-01 / 98. szám

Csütörtök,^1941.m­ájus hó 1. iá A $31 A £ IL8T A miskolci lakásínség­­ ügye a törvényhatósági bizottság előtt Homrogdi Lichtenstein László főispán kegyele­­tes szavakkal emlékezett meg Teleki Pálról, indítványára bizalmáról biztosítja a város a kormányt, hódoló feliratot intéz a kormányzó­hoz és elismerését fejezi ki a honvédség iránt Megválasztotta az új tisztviselőket a törvényhatósági bizottság Miskolc, április 30 Miskolc város törvény­hat­ósági bizottsága szerdáin délután négy órai kezdettel ülést tartott. Az ülés iránt nagy érdeklődés mutatkozott meg már előzőleg, mert több váro­si tisztviselői állást ezen a köz­gyűlésen töltött be a város. ) Délután 4 órakor nyitotta meg­­ az ülést Homrogdi Lichtenstein László főispán, majd­ napirend előtt költői szavakkal parentálta el Teleki Pál grófot, a­­tragikusan el­húnyt magyar miniszterelnököt. Teleki Pál emlékezete Miskolc törvényhatóságában A főispán megemlékezése, ame­lyet a közgyűlés tagjai állva hall­gattak végig, a következőképpen hangzott: Tekintetes Törvényhatósági Bi­zottsági -- Április 3-án csaknem pótol­hatatlan súlyos csapás érte a ma­gyar közéletet Ezen a napon hunyt el tragikus körülmények között dr. széki gróf Teleki Pál m. kir. titkos tanácsos, miniszterelnök. Személyében a nagy magyart, az országépítő miniszterelnököt vesz­tettük el. Abban az időben távo­zott el hazánk nagy fia az örök­életbe, amikor munkálkodására a legnagyobb szükség lett volna. — Az ő politikai bölcsességével, szerezte vissza Erdélyt, ő hozta vissza Kárpátalját és gróf Teleki Pál volt az, aki szüntelenül hir­dette a nemzet összefogásának, egységének, egyetértésének, egyet­­akarásának és fegyelmez­ettségé­nek szükségességét. Mélységes megrendüléssel fogadta a váratlan gyászhírt az ország egész lakossá­ga. Egyik legutolsó országos szerep­lése különösen nekünk miskolciak­nak felejthetetlen, amikor is folyó év elején városunkat­­látogatásával megtisztelte és itt fejtette ki — kö­rünkben — országos programjá­nak igazságait, hazafias meggyő­ződéssel hirdetve nemzetünk hiva­tását a Dunamedencében. —Utolsó útjára az egész ország­nak őszinte részvéte kísérte, mely­ből kivette részét mindenki, aki magyarnak tartja magát. — Mély megilletődésse­l indítvá­nyozom, fejezze ki törvényhatósá­gunk közönsége is legmélyebb részvétét a nagy veszteség felett és néhai dr. gróf Teleki Pálnak her­vadhatatlan érdemeit örökítse meg mai ülésünkről felveendő jegyző­könyvében, a késő utaskor számá­ra is. — Legyen áldott az elhunyt magyar miniszterelnök emlékezet­te — Gyászunk jeléül közgyűlé­sünket 5 percre felfüggesztem. Bizalmáról biztosítja Miskolc az új kormányt Szünet után újból napirend előtt szólalt fel a főispán és javasolta, hogy a közgyűlés biztosítsa bizal­­máról az újonnan megalakuló kormányt. — A mindannyiunk őszinte fáj­dalmára elhalálozott gróf Teleki Pál utódául — mondatta a főispán — m. kir. miniszterelnökké, a Kormányzó Ur­af­őméltósága áp­rilis 3-án kelt legfelsőbb elhatáro­zásával Bárdossy László külügy­minisztert nevezte ki, aki egyúttal megbizatott a külügyminisztérium vezetésével is. Bárdossy László dr. előterjesztésére a m. kir. kor­mánynak eddigi tagjai­­kivétele nél­­kül helyükön maradtak és újból megbízást kaptak miniszteri tár­cáik ellátására, ami legfényesebb bizonyítéka annak, hogy a kor­mányzat politikai vonalvezetésé­ben tárgyi változás nem történt. A kormány feladata, úgy mondja a miniszterelnök, most elsősorban az, hogy tovább haladjon azon az útón, amelyet Magyarország el­hunyt miniszterelnöke, néhai gróf Teleki Pál jelölt ki, abban a szel­lemben, amely a nemzetnek, a nem­zet minden rétegének gyakorlati­lag keresztülviítt hagyományain alapszik. A kormány iránya és cél­­ki­tűzééei tehát általánosságban változást nem szenvedett.­­ Tisztelettel indítványozom, hogy városunk­­közönsége bizto­sítsa a kormányt és annak élén Bárdossy László dr. miniszterel­nököt legteljesebb bizalmáról és őszinte támogatásáról. Hódolat a kormányzónak és elismerés a honvédségnek dicsőséges szerepléséért A közgyűlés tagjainak állandó lelkesül­tsége mellett emlékezett meg Homrogdi Lichtenstein Lász­ló főispán honvédeink dicsőséges küzdelmei­ől, amellyel visszasze­rezték a Délvidéket. Amikor a megemlékezés során a Kormányzó nevét említette a főispán, a köz­gyűlés tagjai felállva helyükről hosszasan éltették a Kormányzót. — Nem mehetek el szó nélkkül amellett — mondotta a főispán —­hogy e helyről meg ne emlékez­zem azokról a közismert esemé­nyekről, melyet Jugoszlávia kor­mánya felidézett és amelynek kö­vetkeztében Magyarország Főmél­­tóságú Kormányzó Ura, a közel­múltban kiáltványt intézett a nem­zethez és mint legfelsőbb Hadúr parancsot adott honvédségünknek: Előre az ezeréves déli határokig! — E kiáltvány mely hangsú­lyozza a magyar igazságot, a ma­gyar é­lniakarást és testvéri össze­tartozást szólt nemcsupán hadse­regünknek, de a haza polgárainak egyaránt. A magyar honvédség megmutatta, hogy az a kéz, mely barátságot fogadott büntetni is tud és acélos keménységgel súlyt lő ott, ahol orvul támadnak ellene és testvéreit ártatlanul bántalmaz­zák. Honvédeink dicső fegyverei­nek köszönhetjük, hogy délvidéki véreink nagy részének igazi feltá­madást hozott az idei húsvét, azok­nak az elnyomottaknak, akik 22 éven keresztül sóvárogták a ma­gyar feltámadást, most újra haza­jöttek.­­ De szólott az nekünk is, kik idehaza maradtunk, akiknek azon az őrhelyen kell szolgálnunk a haza szent ügyét, ahová rendeltet­tünk. Nekünk éppen úgy kötelessé­günk áldozni a magyar igazságért ezekben a nehéz történelmet for­máló időkben és egységesen kell teljesítenünk hazánk és nemzetünk iránti kötelességeinket. — Most amidőn a haza föld egy újabb nagy darabja tért vissza az ősi hazához, bízó lélekkel kérjük a Gondviselést, áldja meg nemze­tünket, annak minden polgárát és minden katonáját egyaránt, de mindenek felett áldja és óvja bölcs kormányzónkat, vitéz nagy­bányád Horthy Miklóst, a jobb magyar jövendő legfőbb biztosíté­kát. Javaslom, méltóztassanak ez alkalomból hódoló felirattal for­dulni kormányzónkhoz és üdvö­zölni a m. kir. honvédség legfel­sőbb vezetőségét az eredményt biz­tosító nagy teljesítményeiért. Egyhangú volt minden választás A közgyűlésen ejtették meg a választásokat is a nyugdíjazás folytán megüresedett, illetőleg most szervezett városi állásokra. A fogalmazási állásokra a választás egyhangú volt. A törvényhatósági bizottság polgármesterhelyettes­nek Szlávy László dr. belügymi­niszteri segédtitkárt, II. osztályú­­aljegyzőnek Székely Árpá­d’ dr.-t, 111. osztályú aljegyzőnek Krizsek Pál dr.-t, I. osztályú fogalmazónak Raksányi Ernő dr.-t, II. osztályú fogalmazónak pedig Bíró László dr.-t választották meg. Iktató sza­vazás útján Szikszay Ferenc dr. és munkaközvetítő hivatali tiszt Trághy József lett. Ellenjelöltjeik­re egyetlen szavazat sem esett. A főispán köszönti az újonnan megválasztot­takat A megválasztott új tisztviselők­től az esküt Hanti Béla behelyette­sített főjegyző vette ki, majd Hom­­rogdi Lichtenstein László főispán üdvözölte a törvényhatóság nevé­ben a megválasztottakat. — Különösen melegen köszön­töm — mondotta — a polgármes­terhelyettes urat, és bízom benne, hogy előlegezett bizalmunk méltó férfit talált, aki minden erejével azon lesz, hogy a törvényhatóság javát szolgálja. Az újonnan megválasz­tott helyettes polgár­­mester beszéde A megválasztottak nevében Szlá­vy László dr. helyettes polgármes­ter köszönte meg a bizalmat. — Tudjuk, — mondotta — hogy ez a bizalom kötelez, hogy későbbi munkánkkal bebizonyítsuk, hogy nullák is vagyunk rá. Azt az es­küt, amit letettünk, betartjuk. Ajtónk minden, jogot kereső pol­gár előtt egyaránt nyitva lesz. Mindent elkövetünk, hogy mun­kánkat jól és pontosan teljesítsük. — Ebben a vérzivataros idők­ 3 A fogak egészségének forrása az ODOL. hu naponta egy kis ODOL-fogpépet használ, úgy ez már valóságos edite­kúra a fog részére. Az ODOS-fogpép fehéríti a fo­­gat, a dús hab behatol a szájüreg zugaiba és meg­akadályozza a káros fogkő képződést. Lehelete üde és kellemes lesz.

Next