Magyar Élet, 1944. augusztus (6. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-01 / 172. szám

2 sótól keletre a bolsevistáknak át-­­me­retileg sikerült betörni a német állásokba. Hatalmas ellenlökéssel kivetettük őket. A Visztula arcvonalon folyó harcok is rendkívül nagy vesz­teségeket okoztak a szovjet csapatoknak. A hétfőre virradó­­éjjelen sike­rült, a bolsevistáknak öt hídfőt ké­pezni, de ezek közül­­négyet vasár­nap eltávolítottak, az­ ötödiket va­sárnap folyamán annyira összeszűkí­tették, hogy innen induló nagyobb hadművelet, már lehetetlenné vált- A déli szakaszon többek között telje­sen felmorzsolták azokat a szovjet erőket, amelyek Kroznoba benyo­multak. (MTI) Nem akarják nyilvánosságra hozni Olaszország megadási feltételeit Milánóból jelentik. Mint a meg­szállt Olaszországból jelentik, a ró­mai szövetséges megszálló hatósá­gok és a Bonomi kormány között az 19-re szeptember 3.án Olaszország­nak kiszabott megadási feltételek nyilvánosságra hozataláról szóló tárgyalások nem vezettek ered­ményre. Milanóban hangsúlyozzák, szövetséges részről nyilvánvalóan az az aggodalom áll fenn, hogy a megadási feltételek közzété­tele a megszállt olasz területe­ken élő lakosságnak a szövet­ségesek elleni ellenállását még jobban fokozni fogja. A Bonomi- kormány azonban sür­geti a megadási feltételek nyilvá­nosságra hozatalát, hogy a nép előtt utólagosan bizonyíthassa a megszállt Olaszország területéért nem őt terheli a felelősség. MTI. Törökország súlyos következm­éyeket maib­a rejtő döntések előtt él! Berlinből jelentik: Törökország nemzetgyűlése elé Berlinben nyu­galommal és higgadtsággal tekin­tenek, állapítja meg a külföldi tá­jékoztató szolgálat. Nem Németország, hanem Tö­rökország áll súlyos következ­ményeket magában rejtő dön­tés előtt. A Németországgal való kapcsola­tok megszakítását támaszpontok átengedése fogja követni az Angol­­amerikaiak részére. Az angolok és amerikaiak ré­szére adott támaszpontok ön- „ működően támaszpontokat jer­­entenek az oroszok számlára is. Ez a háború Törökországra nézve nem fejeződhe el: a* akkor, amikor Nem AauBés­ is a két f vgakosárz hatalom, vsímnmnt * Szovjetunió közötti háborús évekre, hanem va­lószínűleg .évtizedekre. ijK­SHI.:­­ A háború kimenetele még egyál­talán nem dűlt el, bármilyen váltó, zékony képet mutatnak is az arc­vonalak. Németország teljesítőké­pessége töretlen és még fokozó­dásra képes, ami a világot rövide­sen bámulatba fogja ejteni. (MTI) Hivatalos jelentés a vasárnapi berepülésekről A Magyar Távirati Ir­­sa jelenti: Július 30-án délelőtt dél felől kö­rülb­elül 300 ellenséges bombázógép erős vadászkísérettel berepült az or­szág légterébe. Balatoni gyülekezés után Budapestet és Dunántúl egy távolabbi területét bombáznák. bár­jelentések eddig nem érkeztek be. A Balaton felett saját és szövetség­­­ges vadászok egy támadóhullám­ot szétszórtak. A tüzérség hatásosan tüzelt a berepülés egész vonalán. Már eddig is sok ellenséges repülő­gép lelövését jelentették. A július 31-re virradó éjjel ellen­séges egyes gépek sok útvonalon minden irányból átrepülték az or­szág légterét. A légvédelmi tüzér­­ség helyenként tüzeit. Az átrepülés­­nek zavaró jellege volt. Légitámadás Délnémet­­ország ellen Berlinből jelentik. Hétfőn a ko­ra délutáni órákban nyugat­ felől ■ északamerikai terrorrepülők hatol­tak be Délnémetországba. Rossz látási viszonyok között München és Augsburg városokra, dobtak bombákat. Német légvédelmi erők i­s hatásosan támadták az ellenséges kötelékeket. (MTI) Hatodikéig Szemben tart­hatók az Ü betűs gépkocsik A Magyar Távirati Iroda jelen­ti: A kereskedelem és közlekedést­­­­ügyi miniszter hozzájárult ahhoz, hogy az ü-betűs gépkocsik és mo­torkerékpárok augusztus 6-án éjjel 24 óráig forgalomban maradhat­nak. MAGYAR ÉLET Kedd, 1944. augusztus hó 1. Paper visszatért Marába Berlinből­ jelentik. Mint hétfőn a Wilhelmstrassén megállapították, Von Paper német­ nagykö­vet nyári tartózkodási helyéről visszaérke­zett Ankarába. Az­ elmúlt napok­ban t­­bb megbeszélést folytatott többek.­t között Szaradzsoglu török miniszterelnökkel. (MTI) A miskolci játévezetők értekezlete A miskolci játékvezetők testüle­te augusztus 2-án fél 7 órakor tartja évzáró összejövetelét az északi kerület hivatalos helyiségé­ben. Az összejövetelen néhány ar­ra érdemes játékvezetőnek kitün­tetéseket nyújtanak át. Ifnrencében egyöntöttek líimimm h­arcsiistöt Velencéből jelenítik. A Nemzetkö­zi Sajtó Tudósító jelenti: Velencé­ben a bombamerénylet által elpusz­tított Justiniian-palota romjain ti­zenhárom anarchistát agyonlőttek, közvetlenül azután, hogy a haditör­­vényszék golyó általi­a a halálra.-"ítélte őket. Az elítéltek nem állottak ugyan közvetlen kapcsolatban a merénylettel, de rájuk bizonyítot­ták, hogy szabotázsban és más po­litikai összeesküvésekben vettek részt. A Justinian-palotában volt fő a köztársasági ''nemzeti gárda velen­cei tagozatának székhelye. A me­rényletnek tíz halálos áldozata és 40 sebesültje volt. Vitéz Jaross Mór belügyminiszter védióü­ze­neti az amerikai magárakhoz a német rizsnó rifidkatuzma adásában Budapestről jelentik: Vitéz Ja­­ross Andor belügyminiszter a né­met rádió rövidhullámú adásában üzenetet intézett az Amerikában élő magyarsághoz. A belügyminiszter rádióüzenetét a magyar rádió székházában mon­­­­dotta mikrofonba, a­­ német adók. Budapestről vették át a hanglemez­re rögzített beszédet és ezt sugá­rozták világgá rövidhullámú adá­sukban. — Amerikai magyar testvérek! — kezdte beszédét a belügyminisz­ter. — Kemény és sorsdöntő idő­ket élünk s úgy érzem, ilyenkor, kötelességünk nekünk magyarok­nak, bármely világtájon is legyen, jelenlegi otthonunk, újból és újból egymáshoz szólni, hogy elsősorban önmagunk között alakítsunk ki be­csületes magyar törekvések értel­mében és örök magyar célok szel­lemében közvéleményt.­­ A világháború hihetetlen szí­vóssággal és elkeseredettséggel folyik az európai kontinensen. A kultur Európára törő bolsevista politika kikényszerítette az angol­szász hatalmak partraszállását a nyugati végeken és azóta példátlan, bőségben ömlik a vér, de különö­sen az angol-amerikai vér,, a no­r­­mandiai romvárosokban és gráná­tok felszaggatta lankákon. . . Moszkvában gúnyos örömmel könyvelik el ezt a vérveszteséget, mert a bolsevista világfor­radalom­nak feltétlenül szüksége van arra, hogy Londonban és Newyorkban egyaránt felvesse fejét az elégedet­lenség, előtérbe nyomuljon a fele­­lősségrevonás szelleme és diadalt üljön a mai rendszer pusztulása utáni vágy.­­ A felszabadítás gondolata így torzul el megmerevedő, kemény kegyetlen állasharccá, melyben egymásután morzsolódnak fel a be­vetett és eddig harcot alig kóstolt hadosztályok. Merő képzelődés azt hinni, hogy a francia nép felszabadítóként kö­szönti városai, falvai és lakossága elpusztítóit és ellenségnek tekinti azokat a német katonákat, akik ed­dig védték a terület lakosságát és értékeit. H­a tűzvész tombol, nem szokás a­­gyujtogatót pártolni és ellenségnek tekinteni a bátor tűz­oltót. — Nem megtévesztő híresztelés tehát, hogy sok helyen a lakosság agyon akarta ütni az elfogott an­gol vagy amerikai katonákat és csak német védőőrizet akadályozta meg halálukat. — A világháború mai tökéletes eldurvulásáért nem ők felelősek.e. akik tehetetlenségükben az Euró­pát védő haderőt úgy akarták le­győzni, hogy el akarják pusztítan a védtelen lakosságot, legna­gyobb­­részt asszonyok és gyermekek lak­ta városokat és falvakat. — így akarják összetörni a szá­razföldön, tengereken és levegő­ben harcoló katona férfiszívét. Akik hadi, stratégiai célpontok helyett rendszeresen pusztítanak kórházakat, templomokat, zárdá­kat és temetőket, é­s így kellett eljönnie ennek az időnek, amikor a technika hatai-­ más vívmányainak birtokában megindult London és Dél-Anglia­ ellen a távolból irányítható bom­bák sorozatos és folyamatos táma­dása. —­ Pedig itt csak visszaütésről van szó. A német hadvezetőség fi­­zet Hamburgért,­­Brémáért, Köln­ért, Berlinért, Stuttgartért és, a többi bombázott német városért. — Mi magyarok bizalommal, sorsunk tökéletes tisztánlátásával­ figyeljük a nagy birkózást, mely­ különféle arcvonalakon tombol. Vé­reink ott küzdenek a Kárpátok elő­­­­terében és Kelet-Lengyelország síkságán. — Angol és amerikai bombázó­ rajok ismételten támadták meg fő­városunkat, vidéki városainkat és az egyszerű falusi magyar otthono­­kat. Védtelen családok, asszonyok és gyermekek estek áldozatul a pusztító, kegyetlen angol-amerikai terrornak. — Pedig mi sehol egyetlen an­gol vagy amerikai katonával sem­ állottunk szemben. Egyetlen ma­gyar bomba sem hullott íffigol vagy amerikai földre. A hideg, ke­­gyetlen, emberi érzést tökéletesen elvető angolszááz hadviselés mind­erre nincs tekintettel. — Most már nekünk is van el­számolni valónk és visszaütni va­lónk! Délanglia felett­i­ürítő és pusztító repülőbombák fizetnek most magyarokért. Budapestért, Szolnokért, Miskolcért, Debre­cenért, Nagyváradért, Kolozs­­várért, így érezzük és így tudjuk. Nekünk is vannak néma halotta­,­ink, akik vádolnak, nem hagynak pihenni! ’ — A nagy célok mellett most már­­ értük is kell harcolnunk és győz­nünk, hogy érdemes legyen ezen a földön magyarokként élni a jövő­ben.­­— Bízzatok belőlünk ott a távol­ban, h­a őrei vagyunk az őseinktől örökölt hazának. Nem vagyunk­ sem­miféle megtévesztés áldozatai. Tisz­án él előttünk a magyar jelen és nyugodt szemmel nézünk a­ jövőbe. — Nem leszünk és nem­ lehetünk ellenségei Európának. Meg kell akadályoznunk, hogy idegen távoli érdek szabja meg életünk lehetősé­geit. Európa szolgasága a mi szol­­gaságunk is.. . Segítsetek nekünk­ azzal, hogy: hisztek nekünk és biztok becsületes harcunkban, mely a ti magyar jö­­vőjökért is folyik (MTI) •­­ •AS»-'»-«''*«f­otír&jcs#. Quisling norvég miniszterelnök beszédet mondott a nemzetgyűlés, előtt, amelyben az európai élethalál harc fontosságát hangsúlyozta. Ha Németország­ hősi, védelmi harca összeomlana...— mondotta — úgy Norvégia éppen úgy ki lenne szol­gáltatva a­ Szovjetnek, akár Len­gyelország. .(MTI).

Next