Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)

1920-03-31 / 76. szám

2 Házb­ollitik, amelyen a közönség bizto­san veszít A színházért­­ a színház ellen — Egyszersmind válasz — Értsük meg egymást : nem a szőr­­szálhasogatás itt a cél és legfő­képpen ; nem az, hogy a színház annyira fontos, annyira közérdekű ügye a polémia és a szertelen kor­teskedés ingoványába ragadjon. — A helyzet, amelyet csak az nem látott már kezdettől tisztán, aki nem akart: a miniszter állásfoglalásává! — Komjáthyról van szó és másról nem — annyira világossá vált, hogy most már kénytelen tisztán látni mindenki. Komjáthy Jánosra — kifejtettük és meg nem támadhatóan fejtettük ki, hogy miért­­ nem bízható a miskolczi Nemzeti színház. És ha fel­sorakoztatott okainkat az illetékesek elfogultságból vagy bármi egyéb miatt elfogadni nem­ tudnák , ott van az el nem vethető akadály, a miniszter leirata A legbűnösebb hazárdjáték volna, ami készül, hazárdjáték Komjáthy és a város részéről, — a közönség bőrére. Komjáthy megteheti, ő — nem kockáztatván semmit — nem is veszíthet semmit. Ellenben , ha a város megválasztja Komjáthyt és elhatározásánál arra az alapra helyez­kedik, hogy hátha mégis megadja a miniszter az engedélyt : biztos, hogy ezen a „hátha mégis“ — ugyancsak nem szilárd — alapon nem tud majd a határozat megállni. És a határozat alatt rendülvén meg az alap : — A színház marad a levegő­ben... Ha ezt akarják és merik meg­kockáztatni, — tessék. A számadás­nál mindenesetre ott leszünk : ott teszünk a közönséggel, amely szín­házat akar és nem azt, hogy főbe kólintván az autonómia boldogabb végével, mire a méltságából fölocsú­­dik: a színház helyén — Palágyi Lajost találja... Meg kell fizetni a diktatúra alatt elmaradt tandíjat A kultuszminiszter rendelete (Saját tudósítónktól.) A proletár­diktatúra előcsaposa a Vörös Újság szerint a középiskolákban a tandíj­fizetés általában megszűnt A ren­deletekhez és a híresztelésekhez já­rutt még egyes, kommunizmus nép­­bolondító eszméinek behódolt taná­ról; agitációja s ennek az lett a következménye, hogy nem csak az úgy­nevezett proletárdiákok, de még a jobbmódú szülők gyermekei is megtagadták az 1918—1919 tanévi tandíjak harmadik és negyedik részletének lefizetését, ami — ter­mészetesen — az államkincstárt jelentékenyen megkárosította. A vallás és közoktatásügyi mi­nisztérium most rendeletben hívta fel dr. Mázy Engelbert tankerületi kft. főigazgatót, hogy haladéktala­nul gondoskodjék a múlt évben be nem fizetett tandíjak behajtásáról. Az eredményről április 1-ig jelen­tést kell tenni a kultuszminisztéri­umnak, valamint arról is, hogy a múlt évben hányan nem fizettek tandíjat és mulasztásaikat ez évben hányan pótolták? Ma Оу& SJOVО Szerda, a sárcso« 3? Kereges Mihályt kiadja a nemzetgyűlés a büntető hatóságnak Mentelmi jogát a bizottság felfüggesztette . Az új képviselő ellen megindul a bűnvádi eljárás (Saját tudósítónktól.) Ismeretes, hogy február végén a Magyar Jövő tudósította a közönséget arról a szenzációs feljelentésről, melyet a szirmabesenyői csendőrörs intézett a miskolczi kir. ügyészséghez Ke­rekes Mihály ny. főkalauz, az ónodi választókerület nemzetgyűlési kép­viselője ellen, aki a Sajóvámoson, február 7-én mondott kortesbeszéd­jében a legsúlyosabb osztály­ellenes izgatást követte el. Török Kálmán sajóvámosi jegyző, Rakacski István s. jegyző és mások is egybehangzóan elmondották a csendőrök előtt, hogy Kerekes Mi­hály február 7 én délután 5 óra tájban Sajóvámoson, nyilvános gyü­lekezeten, az összesereglett nép előtt a leglázítóbb kitételekkel súlyosbított beszédet mondotta. A feljelentés alapján a kir. ügyész­ség, mint szintén megírtuk, felirattal fordult hivatalos úton a Ház elnök­ségéhez, melyben kéri, hogy füg­gessze fel Kerekes Mihály mentelmi jogát és adja ki őt a nyomozó ha­tóságoknak. Később az ónodi vá­lasztópolgárság egy része meg is peticionálta Kerekes mandátumát. A petíció időrendben sorolta fel azokat az okokat, melyeknek alap­ján a választás megsemmisítését kérik s elmondta, hogy Kerekes nővérénél nagyszámú kommunista iratot foglaltak le, majd megemlí­tette, hogy Kerekes a megválasztása után hivsi tiszteletére korcsmai tánc­­mulatságot rendezett, melyen a je­lenlevők egyebek közt a „De sze­retnék, de szeretnék Kun Bélával beszélni“ kezdetű, nem épen ak­tuális dalocskát is elénekelték. A Ház a kir. ügyészség feliratát s a petíciót felülbírálás végett a mentelmi bizottságnak adta ki, amely tegnap délelőtt — budapesti tudó­sítónk jelentése szerint — javasolta a Háznak, hogy Kerekes mentelmi jogát függesszék fel s adják ki őt a büntető hatóságoknak. Ha a Ház hivatalosan is értesíti a miskolczi ügyészséget Kerekes immunitásának megszüntetéséről,­­ tüstént megindul ellene az eljárás s egyáltalán nem lehetetlen, hogy az újdonsült képviselő a honatyai piedesztálról hamarosan lekerül­t a vádlottak padjára. Nő az arany és ezüst igazi értékű? Hivatalos megállapítás a közönség tájékoztatására (Saját tudósítónktól.) A nemes fémekkel az utóbbi időben hallat­lanul vakmerő, minden képzeletet felülmúló uzsorát űztek. Lelketlen kufárok a kedvező konjunktúrát és a nép tudatlanságát és megszorult­­ságát kihasználva, potom áron vá­sároltak össze aranyat, ezüstöt . Nagyhangú reklámokkal csábították az eladókat és ami ellenértéket adtak, az a tényleges értéknek felét is alig érte el. A hatóságok közbelépésének ered­ménye, hogy a nyílt üzérkedés némi mértékben csökkent, titokban azon­ban, kávéházi lebujok és egyéb al­kalmas helyiségekben még mindig nem szűnt meg. A közönség tájé­koztatása céljából a következőkben közöljük a nemes fémek tényleges értékét : 14 karátos arany ékszer grammja 55 korona, a 18 karátosé 72 korona. Különböző ezüst tárgyak grammja 4 korona, ha ezüstálladék 75 szá­zalék. Egy darab ezüst 1 koronás 21 korona, 2 koronás 42 korona, régi 1 forintos 58 korona, 5 koronás 115 korona. Az arany 10 koronás darabja 300, a 20 koronásé 600 korona. „tó***!**>V4s*wi“* ~ “ ~ Megbékéltek a szabók,­­ rongyos a közönség Megegyezés 37 százalékos bérjavításban (Saját tudósítónktól) A szabómes­terek és segédek között kötött kol­lektív szerződés mintegy két héttel ezelőtt lejárt. Azóta éles bérharc fejlődött ki a munkaadók és mun­kások között, melynek során már munkabeszüntetésre került sor. A szabósegédek ragaszkodtak a 60 százalékos béremeléshez, amit a szabómesterek teljesíthetetlennek nyilvánítottak. A béremelésre vonatkozólag a szabómesterek a Sz­abói­párosok Or­szágos Szövetségének véleményét kérték. A hétfőn megérkezett átirat szerint a központi átvizsgáló bizott­ság 30 százalékos emelést enge­délyez, ami az eddigi 8 koronás átlag órabérek helyett 11 koronás órabért jelent. A 30 százalékos béremelést a szabóiparosok elvben elfogadták — mint kiinduló pontját a munkaadók és munkások között megújítandó tárgyalásnak. Ez alapon a szabó segédek is hajlandónak mutatkoztak a tárgyalások felvételére. Tegnap délelőtt a mesterek és segédek 3-3 tagú küldöttsége hivatalában felkereste dr. Kozslik Istvánt, a városi iparügyosztály veze­tőjét, ki kezdettől fogva a leg­nagyobb megértéssel és méltányos­sággal igyekezett a bérharcot el­simítani. A tárgyaláson 37 és fél százalék bér­emelésben egyeztek meg a szabóiparosok. Hogy azonban a közönség újabb anyagi megterhelésén enyhítsenek, a szabósegédek ezentúl két órával többet dolgoznak. Ily módon két heti harc után helyreállott a béke a szabóiparban. A fix fzetésű társadalmi osztályt közömbösen érinti az újabb ár­emelés, hisz Istenem, a ru­nakészít­­tetésről már oly régen leszoktunk... Segítséget a rendőrség tisztikarának is! Részvétlenség a rendőrség ér­dekében megindult mozgalom­mal szemben (Saját tudósítónktól.) Napokkal ezelőtt részletesen beszámoltunk arról az akcióról, melyet a mis­kolczi államrendőrség felsegítése érdekében dr. Gedeon Aladár ke­rületi kormánybiztos, valamint Balló Rudolf kerületi főkapitány és dr. Tódor Árpád vezető rendőrtanácsos megkezdték. A különböző társadalmi rétegek képviselőiből összehívott értekezlet elhatározta, hogy minden foglalkozási ág saját keretén belül ajánl fel egy bizonyos összeget a rendőrség céljára. Egyes testületek már bejelentet­ték hozzájárulási összegüket. Az eddigi eredmény a lehető legcse­kélyebb. Itt az április elseje, a rendőrlegénységet és tisztviselői kart újból fizetni kell. A rendőrőrsze­­mélyzet mint ismeretes rendkívüli segélyt kap, a tisztviselők ellenben 450—509 koronáért végzik felelő­­­ségteljes, fárasztó munkájukat. Min­denüket eladták már, hogy egzisz­tenciájukat fenntarthassák. Az egyik 14 éve szolgálatot teljesítő rendőr­­kapitány havonta 520 korona fize­tést élvez, Illenék, hogy a reászorult rendőr­­tisztviselők is kapjanak már némi segélyt, mielőtt szolgálatképtelen­séget jelentenének. A megindított társadalmi akció­nak eredményesnek kell lennie, ezt követeli minden polgár, kereskedő, egyesület és vállalat érdeke. A köz­rend és közbiztonság fentartói, vé­delmezői áldozatot követelnek most a várostól, hogy a békét, nyugal­mat, személy- és vagyonbiztonságot mint ezideig,­­ a jövőben is pél­dásan megóvják. Cseh színház Kassán (Saját tudósítónktól.) A csehek erőszakos politikájának és az általuk megszállott magyar területek mes­terséges elszlávosítására irányuló törekvéseiknek legbeszédesebb bi­zonysága az, hogy egy olyan városban is, mint Kassán, a­mely­nek lakossága több, mint kilencven százalékában fajmagyar — még a szinházban is cseh színészeket léptet föl s a magyar művészeket el akarja távolítani Kassáról. Erre vonatkozólag a Kassai Újság március 17 iki számában a követ­kezőket olvassuk: A Faragó társulat áprilisban Eperjesen és Iglón játszik. A bratiszlavai kormány intézkedé­sére április 4 étől 18-áig a kassai színházban cseh színtársulat fog működni A kéthetes szünet alatt Faragó Ödön magyar társulata,­­ Eperjesen és Iglón egyszerre ját­szik. AZ ÚJ NEMZEDÉK keresztény politikai napilap kapható minden elárusítónál. Ára 80 fillér. ÁPRILIS 11. SAJTÓNAP

Next