Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)

1921-01-13 / 9. szám

2 A MOVE és a szabadkőművesek. Egyik helyi laptársunk a tőle meg­szokott tendenciával arról írt tegnap, hogy politikai körökben az a hír járja, hogy a Move készséggel ki­ürítené a szabadkőművesek Podma­niczky­ utcai helyiségeit, amelyet május 14 én nem egész szabályosan lefog­lalt. Laptársunk siet hozzáfűzni, hogy Teleki Pál miniszterelnök minderről ugyan nem tud semmit,­­ de mert fő a tendencia, azt a hírt is jónak látja lanszírozni, hogy több külföldi szabadkőműves páholy barátságos után azt az óhaját fejezte ki a ma­gyar kormány előtt, hogy nem volna-e időszerű visszaállítani a szabadkő­műves páholyok akciószabadságát. A zsidó szabadkőműves páholyok nem­zetrontó munkájának kiegyezgetése le­het hő vágya egyes köröknek, de hogy ez a Move deferálásával végződjék, ahhoz már csakugyan fantázia kell s ezt mi is nehezen tudjuk elkép­zelni. Utalunk arra, hogy a magyar könyvpiacon Grátz Gusztáv szerkesz­tésében a napokban egy a bolseviz árusról írt tekintélyes munka hagyta el a magyar sajtót, s e munka mely­nek a szerkesztésében egy Matleko­vits Sándor, Berzeviczy Albert és gróf Andrássy Gyula segédkeztek, tényekként szögezi le, hogy a bol­­sevizmusban úgy Oroszországban, mint Bajor- és Magyarországon a zsidóságnak jutott a vezérszerep s mi jól tudjuk, hogy a destrukciónak a folyamatát nálunk kik indították meg defetista propagandájukkal; a galileisták, a zsidó szabadkőművesek, akik a keresztény nemzeti szellemet évtizedes szívós propagandájukban csak sárral és mocsokkal fecsken­dezték be. Hát az épülő új Magyar­­országon olyan időszerűek ezeknek a­­konstruktív, titkos társaságoknak a feltámasztása ? És könyörgünk, melyek azok a külföldi páholyok, amik a magyar testvérek akciószabad­ságát sürgetik? Talán bizony a né­met, az angol, a skót, az amerikai páholyok, amelyek keresztény erköl­csi és nemzeti alapon állnak , ame­lyek már a legutóbbi brüsszeli sza­badkőműves kongresszuson meg sem jelentek, tüntető távollétükkel meg­tagadva minden közösséget a francia zsidó szellemű Nagy Órienssel ? Hát a Nagy O­riens üzent ? Hát csak üzengessen s csak tesse, várja, amig újra feljő a horizontra nálunk Kelet csillaga . . . get az uzsora Míg. Braun Béla miskolczi kereskedő­segéd múlt év februárjában 12 gom­bolyag cérnát akart eladni csoma­gonként 50 koronájával. Az árdrá­gítót tegnap az uzsorabíróság 400 korona fő és 100 korona mellék­büntetésre ítélte.­­ Az ítélet jog­erős, Pfeffer Ede miskolczi keres­kedő mintegy 30 kiló talpbőrt uzsora áron akart forgalomba hozni. Mi­után árdrágítási kihágásokért Pfef­fert már többször megbüntették, újabb üzérkedéséért 10 000 korona fő és 1000 korona mellékbüntetést kapott az uzsorabíróságtól. A­­örvényszék uzsorabírósága szer­dán délelőtt tárgyalta Polnisch Fe­renc kőműves, Kondás Imre gépész, Pallai Jenő és Lengyel József mun­kások bűnügyét. A vádlottak do­hányt csempésztek a megszállott Felvidékre, honnan cukrot hoztak és azt itthon uzsoraáron hozták forga­lomba. A tárgyalást a kitűzött idő­ben akarta megnyitni dr. Perjéssy­­ Mihály kúriai bíró, azonban egy ta­nként megidézett rendőr hosszú ésedelmessége miatt jó ideig vár­ Ц АО V-A­st JÖVO Csütörtök, január 13. nia kellett a bíróságnak. A tárgya­lásvezető elnök szóvátette, hogy a tárgyalásokra megidézett rendőrök még soha pontosan nem jelentek meg. A bíróság a vádakat igazol­taknak találta és Pallait 400 korona pénzbüntetésre, Polnischt és Kon­dást 500—500 korona, Lengyelt pedig 100 korona pénzbüntetésre ítélte. A mellékbüntetéseket behajt­hatatlanoknak minősítette. Az ítélet jogerős. Miskolcz és a megye szegényei 500 csomagot kaptak Amerikától Az országos gyermekvédő liga szerdán értesítette a város vezetősé­gét, hogy a gróf Széchenyi Lászlóné, Wanderbilt Gladys szeretethajóján érkezett csomagok közül mintegy 500 darab miskolczi és borsod megyei címekre szól. A csomagokért senki se menjen fel Budapestre, mert azo­kat postán kikézbesítik a címzettnek. A csomagok közül több a város címére szól, eredményeképen annak az akciónak, melyet a város Ame­rikában is megindított a szegény gyermekek érdekében. A csomago­kat a város megérkezésük után a szegény gyermekek között osztja szét. Másfélkilós lisztadag a vármegyében? Januárra 11 vagyon lisztet utalt ki a közélelmezési miniszter. A közélelmezési miniszter szerdán arról értesítette a vármegye alispán­ját, hogy a borsodmegyei ellátatla­nok részére január hóra 11 vagyon és 61 mázsa lisztet utalt ki. A lisz­tet az Áruforgalmi r­­t. miskolczi kirendeltsége osztja szét részint a putnoki, részint a borsod-miskolczi gőzmalomból. A januári tisztkontingensből a miskolczi járás 255 méter mázsát, a mezőkövesdi járás 210 méter mázsát, a mezőcsáti járás 205 méter mázsát, a sajószentpéteri járás 160 mázsát, az edelényi járás 117*95 mázsát, az ózdi járás pedig 165 méter mázsát kap. Nullás liszt oly kevés érkezett, hogy azt csak a miskolczi járás kapja meg. A közélelmezési miniszter kiutalta lisztkontingens oly csekély, hogy egy hónapig még másfél kilogram­mos fejadag mellett sem fedezi az ellátatlanok szükségletét. Értesülé­sünk szerint a vármegye alispánja lépéseket fog tenni a közélelmezési miniszternél a tisztkontingens fel­emelésére. Elfogták a szolnoki gyermekgyilkosokat, Budapest, jan. 12. A fővárosi rendőrség tegnap le­tartóztatta Kiss István törökszent­miklósi notórius tolvajt, aki beval­lotta, a vallatásnál, hogy részes a szolnoki gyermekgyilkosságban. A következő részleteket mondotta el: — Három nappal ezelőtt Buda­pesten megismerkedett egy Ferkó István nevű egyénnel, aki egy roko­nának látszó kis leánnyal és vele együtt elutazott Szolnokra. Csak a vonaton mondta meg Ferkó Kis Istvánnak, hogy a gyermeket el fogja tenni láb alól, a ruháját leszedi és abból a néhány koronából, amit ezért kap, élni fog addig, amíg nagyobb összeghez jutnak. Ötödikén, szerdán leszálltak a gyermekkel Szolnokon. Mikor a vonattól 5—600 lépésnyire lehettek, Ferkó rászólt Kis Istvánra, hogy hagyja őt a gyerekkel magára. Kis István — mint mondja — odébb ment és ekkor rémes sikoltozást hallott. Ferkó a leányka fejéhez csapta a revolvert és keresztül lőtte a gyermek fejét. Mikor a lövés el­­dörgül Kis Isván visszament a szántóföldre és ott látta vérbe fü­rödni a gyermeket. Mindketten le­vetkőztették a gyermeket, egy zsákba beletették, a ruhát összegöngyölték, hónuk alá vették. A zsákot a teher­pályaudvarra vitték, ahol az egyik szeneskocsiba helyezték el. Másnap, azaz csütörtökön délután került Kis István a csendőrök kezére. A rémes vallomás után nyomozni kezdett a rendőrség Ferkó István után. Megállapították, hogy Ferkó nem más, mint egy Ábrahám István nevű szolnoki csavargó, aki Buda­pesten tartózkodik. Megállapítoták azt is, hogy a rendőrség Ábrahámot vasárnap kézrekerítette és mivel valami betegsége volt, kórházba szállították. A rendőri nyomozást vezetők elmentek a rabkórházba, ahonnan a főkapitányságra­­ hozták Ferkó Istvánt, aki konokul tagad, de Kis István szemébe mondta a gyilkosság elkövetését. Ki fogják hallgatni Kis István feleségét is, aki szintén azt állítja, hogy Ferkó István azonos azzal az emberrel, aki férjével Szolnokra utazott. A meggyilkolt gyermek anyja ál­lítólag Stojkovics Károlyné, aki Óbudán lakik, a leánykát Micinek hívták. " Felrobbantották a dévényi milleniumi emléket. Prága, jan. 12. A Cseh Sajtóiroda jelenti: A dé­vényi milleniumi emléket ismeretlen tettesek felrobbantották. Az oszlop a Duna partjára zuhant le. Halsz Herman és Daróczi véd- és dacszövetsége. Cégalapítás csempészetre. Weisz Hermann kassai kereskedő és Darócsi József kassai hivatalnok múlt év novemberében Miskolczon négy lovat vásároltak, hogy a meg­szállott Felvidékre átcsempésszék. Da­rócsinak csak két lóra volt kiviteli engedélye, ezért felutazott Buda­­pestre hogy még két lóra szerezzen szállítási igazolványt. Közben Weisz Hermann a lovakat Tornyosnémetibe hajtotta, ahol a csendőrség feltar­tóztatta és őrizetbe vette. Másnap érkezett meg Hidasnémetibe szállí­tási engedély nélkül Barcsi József is, akit a pályaudvarparancsnokság ugyancsak őrizetbe vett. A vizsgálat során kiderült, hogy a kassai ke­reskedő és hivatalnok állandóan csempészettel foglalkoztak. csempészek bűnügyét tegnap tárgyalta a miskolczi törvényszék uzsorabirósága dr. Perjéssy Mihály kúriai biró elnöklésével. Az első­rendű vádlott, Weisz Hermann a legravaszabb körmönfontsággal vé­dekezett, úgyszintén Barócsi is. Foly­tonosan ellentmondásokba kevered­­tek és ahol lehetett, konokul tagad­­tak. A kihallgatott tanúk, Manusics István százados és Frincsán János tiszthelyettes igazolták, hogy a vád­lottak át akarták csempészni a lova­kat a demarkáción. A két ló kiszál­lítására felmutatott engedély is gya­nús, amennyiben más célra állították ki, mint amire Baróczi kérte. A tárgyalás során megállapította a bíróság, hogy Barócsi azért kérte a két lóra a kiszállítási engedélyt, hogy bútorait Kassáról Budapestre szállít­hassa A perbeszédek során dr. Horkay Ferenc kir. ügyész az államérdek súlyos megsértését látta a bűncse­lekményben, amelyet a hatóságok erélyes ellenőrzése meghiúsított. A tények igazolták, hogy a két vádlott szövetkezése lecsempészésre irányult. Barócsi magyar ember létére — akit a csehek állásából elbocsájtottak — meg akarta zsarolni és lopni a ma­gyar államot, amiért kétszeres bün­tetést érdemel. Weisz Hermant, — aki magyarul is alig tud — ebből a szempontból nem lehet csodálni, őt más nézőpontok vezették. A leg­szigorúbb törvényes büntetést kérte mindkét vádlottra és miután a bot­büntetést üzletközvetítőknél lehet csak alkalmazni, kérte ennek kisza­bását mellékbüntetésként, miután a két csempész Magyarország rovására a csehek részére akart közvetíteni. A vádlottak védői azt vitatták, hogy a bűncselekmény nincs bebi­zonyítva. A bíróság mindkét vád­­lottat 3-3 hónapi fogházra és 1000 1000 korona pénzbüntetésre ítélte. A várható ág képviselője és a vé­dők semmiségi panaszt jelentettek be. Elítéltül az arai templom­­­aba. Vakmerő alávalósággal fosztották ki 1919. tavaszán az urai római katholikus templomot. A betörők éjjel felfeszítették a templom ajtaját és mintegy 400 000 korona értékű aranykelyhet és más kelyszeteket loptak a templomból. Az antik mű­remek számba menő kelyhet ezután darabokra törték, hogy mint arany­törmeléket értékesíthessék.­­ Az ózdi csendőrségnek rövid nyomozás után sikerült a három templomrab­lót, Mihalik Pál, Parez József és Molnár Géza ózdi suhancokat el­fogni. A fiatal bűnösök ekkor bevallották, hogy az ózdi gyártelep­ről többször loptak nagyobb mennyi­ségű rezet, sőt még a telefon­készü­léket is elemelték. A lopott tárgyak nagy részét Lenk Adolf budapesti zsibárusnál értékesítették. A tolvajok felett tegnap ítélkezett Maurer László táblabíró büntető­tanácsa. A bíróság enyhítő körül­ménynek vette a vádlottak fiatal­korát és bünteti­en előéletét és a két főbűnöst Mihalik Pált és Parez Jó­zsefet másfél évi börtönre, Molnár Gézát és Lenk Adolfot pedig orgaz­daság miatt 7 hónapi, illetőleg 1 hónapi börtönre ítélte. — Győry György,kir. ügyész súlyosbításért felebbezett. „­­Magyarországot, a nemzetek mártírját, csodálatra méltó politikai érettsége emeli ki a habsburgi monarchia népei közül. Saint-Bené Taillandier.

Next