Magyar Jövő, 1930. április-június (12. évfolyam, 74-145. szám)
1930-04-01 / 74. szám
LOílsetéal kr* egy hónapra 2 Pengő 40 fillér. Egyes ssan. h*. 10 fillér. Postabefitetési lap: **24,054 szám, az előísmetel osztályhoz „L“, s hirdetési osztályhoz „H” jelzéssel. MISKOLC, 1930. ÁPRILIS 1. . FÜGGETLEN P O L I T I K A 1 NAPILAP JH3 KEDD Ezerkesszdség és kiadóhivatal Miskolc, Jenny acu nw. i* Telefonszámok: Felelős szerkesztő 6-46. Saerre aztóséfc s-fe, és 6-46. Kiadóhivatal 1-84. Levélcím: Miskolc 1 *s no*“ fm®B8WU&tBMBBSBE!&R!SSSB$£ 3BX&W&G2 minSg&t-é. XII. ÉVFOLYAM: 74 (1091) SZÁM Új utak, új magyarok Mindig úgy néztünk rájuk, mint akik a legtisztábban, a legősibb módon tudták megteremteni a szervezettségben élő, igazés örök értéket reveláló magyar emberideáit, de talán soha annyira a szívünkhöz nőttem, a vérünkből sarjadtan, soha annyira közel nem állottak még hozzánk ezek az árvalányhajas, tisztanézésű fiúk, mint most, amikor elnökük útmutatása nyománés beszédje szerint is megvilágosodott értelemmel nevelik magukat új utakon egy új Magyarország új magyarjaivá. Mert nem program, legalább is nem hétköznapi évten vett program a cserkésznőkének a jubiláris díszsen való megnyilatkozása , az apró-cseprő, mindennanivalókon túl való felismerést a megújhodó magyar élet új szükségleteinek -s e felismerés a mágnestű bizonyosságával mutatja az irányt amaz új utak felé, amelyek az ősi voltukban, is modern magyar életformákhoz s ez életformák mellett a magyarság lelki, területi és gazdasági birtokállományának visszaszerzéséhez, megtarthatásához vezetnek. Évszázados félrenevelés, a magyarság rendszeres kitúrása, elsorvasztása, a magyar energiaforrások céltudatos eldugaszolása elsinkófálása eredményezte, hogy a magyarság, amely pedig államalkotó készség, politikai előrelátás tekintetében a világ első nációja volt, utat tévesztett és világuralmi hivatottságáról elfelejtkezve a világkoldusává süllyedt. Attól a nemzedéktől, amely kenyere javát anagy hazugságok, nagy félrevezetések és félrenevelések korszakában ette meg, talán nem is lehetett jó lélekkel várni, hogy évtizedes beidegződésekkel máról-holnapra gyökeresen szakítson, ha tehát az Új Magyarország új magyarjait vártuk, elsősorban nem is gondolhattunk másra, mint arra a magyar fiatalságra, amely ime, ittvan, jelentkezett, elnökén, vezérén, szellemi vezetőjén keresztül megnyilatkozott s míg cserkészte a magyar puszták, magyar bozótok útjait, a tömérdek útvesztőben, híven programjához, célkitűzéséhez: résen volt és megtalálta azt az új utat, amelyen járva, „erkölcsilegjobbakká, cselekvőbbekké és kezdeményezőbbekké és kitartó küzdelemre kemény próbákon megedzettebbekké“ válhat a magyarság. Sára útnak végén a kerület elnöke meg is mutatta azt az egységet — faji és kulturális egységet —, mely megvolt még a turáni, lebédiai, etelközi síkságon, de amelyet feloldottak az idegen kultúrák és etnográfiai hatások kitermelte zavarok, de amelyet meg kell teremteni újra — éppen az ősi önmagunkhoz való visszatéréssel s a nemzeti homogenitás újból való megteremtésével. , Az élet törvénye, történelmi szükségszerűség — úgy látszik —, hogy forrjon, kavarogjon, cseppfolyóssá váljon ebben a megcsonkított középeurópai katlanban minden s az emésztő tűzben edzett acéllá váljék a magyarság. S történelmi szükségszerűség az is, hogy e trianoni tűzben már kicsapódott és elsőnek csapódott ki a legdrágább kristály : az új magyarok Tij-Magyarországának legbiztatóbb ígérete: a magyar cserkészfiatalság. Formális volt a hétfői párisi konferencia ülése Locheur megbeszéléseket fog folytatni az érdekeltekkel és szerdán újabb teljes ülés lesz . A csehek 200.000 hold kisajátított, de szét nem osztott föld kártérítését is az A-alapból szeretnék fedeztetni »■D» mű*» O›-m ---- A magyar-cseh ellentét lényege Ami a csehszlovák-magyar* ellentéteket illeti, ezekneka lényege a következő: 1 A hágai egyezményben Csehszlovákia kötelezettséget vállalt arra, hogy az wwn»umainrvjTififwwv*rrirTivif*ftiyiivvy;pr,t),WYTr‘B*iií^^ általa kisajátított 500.000 holdból 200.000 holdat felold és 300.000 hold után fog az A.-alap megfelelő kártérítést fizetni. Ami pedig e 300.000 holdon kívüli esetleges kisajátításokat , Páris, március 31. (Havas Ügynökség.) A keleti jóvátételi bizottság délután 5 óraikor a jóvátételi bizottság székházában Loucheur elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Magyarországot Bethlen, Jugoszláviát, Marinkovics, Romániát Titulescu és Csehországot Benes képviselte. Az utóbbi kevéssel az értekezlet előtt a délután folyamán érkezett Prágából Párisba. Loucheur az elnöki székből felhívta a bizottság tagjainak figyelmét arra, hogy a keleti jóvátételekre vonatkozó problémák lényegét már rendezték a hágai értekezleten. Hangoztatta annak a szükségét, hogy a függőben maradt kérdéseket a lehető legrövidebb időn belül szintén rendezzék. A keleti jóvátételi bizottság délutáni teljes ülése tisztán formaszerű volt és mindössze húsz percig tartott. Loucheur beszéde után az értekezlet elhatározta, hogy Loucheur megbeszéléseket fog folytatni az érdekelt hatalmak megbízottaival. Valószínű, hogy a bizottság szerdán tartja legközelebbi teljes ülését. A bizottság munkálatait eddig elsősorban az optánsprobléma hátráltatta. Az erre vonatkozó egyezmény megszövegezése okozta a legtöbb nehézséget, mégpedig cseh viszonylatban, illeti, ezek ügye továbbra a vegyes döntőbíróságok elé tartozik. Csehszlovákia most ezt a megegyezést meg akarja változtatni, mert azt akarja,hogy a zár alá vett egész 500 ezer holdját kisajátítsák és a kártérítést az egész 500.000 hold után az A- alap fizesse. A magyar álláspont ezzel szemben ragaszkodik a hágai megállapodás szigorú betartásához. A csehszlovák álláspont magyar részről három okból elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan azért, mivel : . 1. a kielégítési arány más lenne, ha az egész 500.000 hold után az A-alapból történnék a kielégítés; 2. ez bizonyos ösztökélést adna a cseh földhivatalnak arra, hogy a zár alá vett, de még a ki nem sajátított 200 ezer holdat is elvegye a magyar birtokosoktól, mert hiszen ebben az esetben a csehszlovák állam teljesen ingyen jutna ehhez a 200.000 holdhoz, végül 1 f 3.Csehszlovákia nem akarja elismerni a magyar állampolgároknak azt a jogát, hogy a jövőben esetleg meginduló kisajátításokat az egyes döntőbíróságok elé vihessék. Leányszöktetés miatt feljelentették Budapesten Solymossy Árpád bárót „Most már jobb sorsa lesz a húgomnak"* — gondolta a leány nővére • Budapest, március 31 (A M. J. tudósítása.) A budapesti főkapitányságon olyan érdekes bűnvádi nyomozás indult meg, amihez hasonló hosszú idők óta egyáltalán nem fordult elő. Egy Kőbányán lakó sörfőzőmester felesége, Cziczvarek Ferencné ,tett feljelentést a rendőrségen Solymossy Árpád báró hidvégardói földbirtokos ellen, lányszöktetés miatt. Az elszöktetett leány 17 éves, feltűnő szépségű és az egyik Kristóf-téri női divatszallón manekenje volt. Két év óta vőlegénye van a leánynak, akivel néhány nappal ezelőtt ismerkedett meg Solymossy Árpád báró. A leánynak a nővére egy borsodi gróffal áll ismeretségben és ebből az ismeretségből — a leány családja szerint — nemsokára házasság lesz. Itt, a nővérnél történt megismerkedés, melynek során a bárónak annyira megtetszett a leány, hogy udvarolni kezdett neki. A leányt egyszer-kétszer el is vitte kiállításra, más nyilvános helyekre, amikről maneken odahaza beszámolt édesanyjának. Az ismeretség miatt szemrehányásokban is részesült a leány, aki már-már hajlott is a jó szóra s csütörtökön abban állapodtak meg vőlegényével, hogy másnap telefonon beszélnek egymással. Amikor azután pénteken a vőlegény felhívta a divatszalont, a tulajdonosnő azt válaszolta, hogy a leány nem jött be, sőt a leány nővére felhívta telefonon és közölte vele, hogy a kis maneken lányt többé ne várják, nem lesz többé próbakisasszony. A tulajdonosnő sajnálkozását fejezte ki efelett, mert szerette a 17 esztendős csinos szőke leányt. A nővére azonban ezt felelte neki: Ne tessék sajnálni, mert most már jobb sorsa lesz... Így aztán a leány édesanyja is ■értesült a történtekről – megtették a feljelentést. Az eddigiek szerint Solymossy Árpád báró hidvégardói birtokára vitte a leányt, a leányszöktetéssel kapcsolatos nyomozás azonban eddig még nem járt sikerrel. A leány édesanyja kijelentette, hogy az ügyet szigorúan veszi és szárdon kéri a bárótól a történteket. Ragaszkodik ahoz, hogy a báró az elkövetett hibát oly módon tegye jóvá, hogy az elszöktetett 17 esztendős leányt feleségül veszi. A feltűnést keltő leányszöktetési ügyben mindenesetre a nyomozás lesz hivatva eldönteni Solymossy Árpád báró szerepét, mert az is könnyen lehetséges, hogy a fiatal leány minden preszszió nélkül, önkéntes elhatározásából utazott vidékre. A német nemzeti párt kezében van az új kormány sorsa Berlin, március 31 .4. birodalmi elnök vasárnap Brüning birodiallam gyűlési képviselőt,,birodalmi kancellárrá kinevezte. A birodalmi élmük a birodalmi kambcellár általi javasolt minisztereket megerősítette áldásukban. Az újkormány sorsa a német- nemzeti párt kezében van. Ha legalább is 30 németnemzeti párti képviselő nem szavaz a kormány mellett, úgy a 36 szavazása biztosnak látszik. (Politikai körökben egyébként kétjágit eleminek tartják, ahoigy ha a Banining-kormány nem kap többséget a birodalmi ígyűlésben, vagy pedig, ha a parlament miégiszavazza a szociáldemokrata éskomimraistarészről, várható bizalmatlansági indítványt, azonnal ,bekövetkezik a birodalmi gyűlés feloszlatása. A döntő szavazás szerdán, este vagy csütörtök délután lesz. ( Az angol alsóház ismét leszavazta „véletlenségből“ a MacDonald-kormányt London, március 31 Az alsóház hétfői ülésén a napirendi vita folyamán a kormány vereséget szenvedett. A miniszterelnöknek a vita éjjel 11 órakor való befejezésére vonatkozó javaslatát ugyanis 183 szavazattal 179 ellenében elvetették. Az alsóház ezután az ellenzék napirendi indítványát 185 szavazattal 175 ellenében elutasította. A kormány vereségét pusztán meglepetésszerű véletlennek tulajdonítják és hangoztatják, hogy az esetnek nem lesznek politikai következményei, legfeljebb a kormány munkarendjében mutatkozik majd némi eltolódás. A háromhavi lekötésű betétek után félszázalékkal csökkentették a bankok a kamatot , Budapest, március 34 A Nemzeti Bank hivatalos váltóleszámítolási kamatlábának 6 és fél százalékról 6 százalékra történt leszállítása, kapcsán a budapesti pénzintézetek elhatározták, hogy a folyószámlahiteleknél a ráta leszállítását az egész vonalon teljes mértékben érvényesítik és emellett a budapesti tőzsdén jegyzett értékpapírok alapján folyósított lombard kölcsönök feltételei tekintetében az elmúlt évben életbe léptetett kedvezményt továbbra is változatlanul érvényben hagyják. A bankok a háromhavi lekötésű betétek kamatlábát fél százalékkal leszállítják, a le nem kötött betétek kamatlába terén a rátaleszállítást a folyószámla forgalomban egyáltalán nem érvényesítik, míg a le nem kötött betétek azon kategóriájában, amely eddig negyedszázalékkal kisebb kamatozásban részesült, a leszállítás negyed százalékot fog kitenni. Laputk mai száma 8 oldalra 10 fillér. Vörös összeeskvés a Ruthénföldön (F. de Geraudo: Le Complot Rouge en Ruthénie) című könyve. A napokban jelent meg a párisi Jouve timiekiadásában F. de Gerando „Le Complot Rouge en Ruthénie“ (Vörös összeesküvés a Ruthénföldön) című munkája. A Paris környéki békék által teremtett állapotokat az utóbbi évek folyamán egyre élesebb kritikai szemmel kezdi vizsgálat tárgyává tenni az európai sajtó- és könyvirodalom. A békekötések folytán felvetődött problémák közül talán egyik se bír olyan abszolút, fontossággal az európai egyensúly és béke szempontjából, mint a ruthénkérdés. És éppen ezzel a problémával foglalkoztak mostanáig a legkevesebbet, úgyhogy nemcsak az európai, de a magyarországi közvélemény is a legveszedelmiebb tájékozatlanság állapotában él a ruthénkérdés nemzetközi fontosságát illetőleg. Kevesen tudják azt, hogy midőn a csehek a párisi békekonferenciától nemcsak a magyar Felvidéket és a Ruthénföldet követelték maguknak, hanem még a Kelet-Galicia feletti mandátumot is, ezzel megalapozták azt a cseh-orosz korridor-politikát, amelynek végső célja az európai szlávságnak cseh hegemónia alatt való megszervezése volna. Ez a terv akkor csak részlegesen sikerült, amennyiben Kelet-Galíciát Lengyelország kapta meg; ezzel szemben a cseh államférfiak sohasem mondtak le ennek a tervnek teljes, százszázalékos megvalósításáról. Ennek a cseh „Drang nach Osten“ politikának természetszerűleg a Ruthénföld az Achillesz-sarka. Ezen,a kis földterületen ütközik össze a csehek pánszláv imperializmusa azoknak az államoknak (Lengyelország, Magyarország, Románia) a törekvéseivel, amelyek a pánszláv és pánbolsevista veszedelem ellen egy védgátat szeretnénekfelállítani. Ezért igen örvendetes, hogy éppen Nyugat-Európában, a francia könyvpiacon jelent meg az első öszszefoglaló és szakszerű tanulmány erről a ruthén problémáról, amelynek helyes megoldása Magyarországra nézve is életkérdés. A könyv szerzője F. de Geramdo éveken át volt a Matin és több nagy francia és svájcilap állandó kelet-európai és balkáni tudósítója, aki ebben a minőségében tíz év óta állandóan Kelet-Európa országait járja, úgy, hogy ma ő a francia sajtó legelismertebb keleti specialistája, kiváltképpen azon kérdésekben, amelyek a bolsevista veszedelemmel és az orosz imperializmussal összefüggésben, állanak. A ruthén kérdés is ilyen általános és egész Európát érdeklő magasabb szempontból tanulmányozta. Könyvének bevezetését múlt év augusztusában a Journal da Geneve közölte, amiről annak idején a magyar sajtó is részletesen beszámolt. A bevezetés után a Ruthénföld múltját, ismerteti a szerző. Az 1918-as eseményekkel kapcsolatban kiemeli, hogy a ruthénség hangulata a csehek mellett akkor nem volt sem egységesnek, sem komolynak mondható, úgy, hogy a csehek kénytelenek voltak külső segítséghez fordulni: az amerikai ruthénséghez. Azonban ez sem volt elég, mert hiszen a Wilson által kikül-s