Magyar Jövő, 1930. április-június (12. évfolyam, 74-145. szám)

1930-04-01 / 74. szám

2 Jött Goodwin-féle vizsgálóbizott­ság jelentése a csehek ellen dön­tött. Csakis Beszkid doktor párisi szereplése, a Vyx-féle jegyzék és a » Magyarországon időközben kitört­­ bolsevizmus játszották Ruthénföl­ «­det a csehek kezére. Ezen esemé­nyek hatása alatt mondotta ki ugyanis az Ungvári Központi Nem­zeti Tanács a csehekhez való csat­lakozást.­­ (Hiszen kevéssel ezelőtt Szabó Simon, a fenti tanács elnöke még erősen hangoztatta a ruthé­­neknek Magyarországhoz való tör­hetetlen ragaszkodását.) Gerando külön kiemeli azt a tényt, hogy a­ legelső cseh­ országos választásokon a­ választópolgárok sorra kibuktat­ták úgy a Beszkid, mint a Bras­­csajkó és a Valesin pártok embe­reit, vagyis azokat, akik egyes­­egyedül szavaztak Un­gváron­ íj­­ese­tiekhez való csatlakozás mellett. „1919. május 8-tól — írja He­ran­do — a prágai kormány rend­szeresen meghamisítja a ruthén­­ nemzet akaratát, úgy, ahogy az 1918. november 12-én Scranton­ban és 1919. május 8-án S­ngváron megnyilvánult és­ ezen tervszerű meghamisításnak az a célja, hogy feltétel­ nélküli területi birtoklássá alakítsa át azon feltételekhez kö­tött önkéntes csatlakozást, amely a mszinszkói cseh impérium jog­’ alapját képezi“. Gerando rámutat ezen hamisítás egyes állomásaira egészen az­ 1927. július 14-i, törvényig, amellyel vég­legesen eltemették a Ruthénföld autonómiáját. Majd felsorolja­­ azon tiltakozásokat, melyeket az óhazai és amerikai ruthének a Nép­szövetséghez­­benyújtottak. E petí­ciók közül a legutolsónak, az 1929. február 35-i ameri­kai-ruthén ulti­mátumnak szószerinti konklúziója a következő: „Csehszlovákia meg­sértette a békeszerződést és kötele­zettségeinek nem tett eleget. Ezzel lényegileg megsemmisítette azon szerződést, amely Ruszinszkót Csehországhoz köti. A­­nemzeti és nemzetközi jog szempontjából, ma már semmi olyan szerződés nem lé­tezik, amely Ruszinszkót Csehor­szághoz kötné. Következésképpen J­uszinszk­ónak jogában áll magát Csehszlovákiától függetleníteni. A következő fejezetben eleven, | szuggeszt­ív leírását adja a Ruthén- ,| földnek s az ott uralkodó hihetet- | len nyomornak és két, igen fontos | interv jut közöl. Az elsőt kiirtják | Istvánnal, a ruthén autonómista­­ földmivespárt vezérével csinálta,­­ aki megrázó szavakkal panaszko-­­­d­ott előtte a­ csehek jogfosztásairól,­­ a másikat pedig Petrogalli munka-­­ esi polgármesterrel, aki beismerte, és hogy a cseh kormányzat, mestersé- | gesen fejleszti Ruszinszkóban az­­ ukrainizmust és hogy a bolsevista­­ propaganda, szintén az ukrajnsz­­e­rens köpenyegébe burkolózik. ..Kü­ s­­önös és nyugtalanító — írja Ge- | rando — de még inkább nyugtala­­nító, mint­­különös, hogy akarva^ 1 vagy akaratlanul, egy nagy politi-­­ kai elgondolás, vagy talán egy sze- | rencsétlen véletlen folytán Moszk- | va és Prága'a'Ruthénföl­dön egy és | ugyanazon az úton haladnak." A harmadik fejezetben rendkí­­f­vül éles kritikáját olvassuk azon | módszereknek, amelyekkel Cseh- | országnak sikerült a kezét rátenni | a Ruthénföldre, így Gerando nem | ismeri el az amerikai ruthének hat- t tározatának jogosultságát. „Való-­­ ságos közjogi nonszensz, hogy egy európai ország sorsáról jogerősen dönthessenek az ebből az ország­ból szárma­zó am­erikai kivándorlók között rendezett szabálytalan sza­vazások, mikor ezek a kivándorlók már elvesztették eredeti nemzetisé-­­ güket." He még élesebben kritizál- | ja a szerző azon módszereket, ame-­ll­­yekkel a­ csehek később meghami- s kitolták az u. n. ruthén- „nemzeti | akarat­" becikkelyezett kifejezését | és legfőképpen azt, a szisztémát, | amellyel a ruthén («lakosság ellen- | állását, letörni ’igyekeznek. . Azután a nyelvkérdést, a mes- i­­lenségesen előidézett politikai vi- ■ «■áfyokat, osztályh­arcokat, és az­­ -Ugyancsak mesterségesen előidé- s­zett közgazdasági leromlást ismer­teti. „Ha valaki maga alatt vágja a’fát, — írja Gerando — rendsze­rint le szokott ugrani, mielőtt a fa letörne. Ugyanezt kell egy kor­mányról is feltételezni, mert ha az a kormány egy országrész népé­nek minden belső struktúráját ösz­­szetöri, akkor azt, kell hinnünk, hogy az illető kormány azt­­az or­szágrészt nem akarja megtartani". .Gerando oda konkludál, hogy az­­egész jelenlegi cseh politikának az ,a titkos célja, hogy Ruszinszkót Ukrajnának és így közvetve Szov­­­jet-Oroszországnak a kezére játsza, s ily módon megteremtse a kapcso­latot Csehszlovákia és Oroszország között. „Valószínűleg egy nagy té­vedést követtek el 1918-ban, mikor a cseheknek adták a Ruthén-tarto­­mányt, amely természetes átjáró Magyarország és Lengyelország között és ennélfogva a józan ész szerint ezen két állam­­valamelyiké­hez lett volna csatolandó. De most, hogy a csehek rátették a kezüket Ruszinszkóra, a legkevesebb, amit tőlük követelni lehet, az, hogy ne dobják­­oda készakarva és előre megfontolt szándékkal a legveszé­lyesebb, a legrettenetesebb és leg­fenyegetőbb agitációnak, a szovjet­­orosz irreden­t­ist­a­ propagandának. Európának nem kell orosz-cseh korridor és nem kell Nagy-U­kraj­­na, mert a‘bolsevista előnyomulás nem­ állana meg a­ Tiszánál, hanem Ruszinszkót választva kiinduló pontjául Nyugat és Dél felé, vagyis egyrészt Szlovenszkón és Szilézián át Németország felé, más­részt­ Jugoszlávián, Bulgárián és «unsrrfix»... Miskolc, március 31 (A M. J. tudósítása.) A Nemzeti Demokrata­ Párt miskolci szervezetének törvényhatósági frak­ciója és elnöki tanácsa vasárnap dél­után, ülést tartott, melyről, a párt ve­zetősége­­az alábbi közleményt­­adta ki : A Nemzeti Demokrata Párt törvény­hatósági frakciója és e­lmöki tanácsa vasárnap délután tartott, együttes ülé­sén, beh­atóan­ fog­lalkozott a villam­os­­kérd­éssel kapcsolatosan, előállott for­dulattá,d­­éa elhatározta, hogy a párt országos elnöke, Bródy Ernő dr. ország­­gyűlési képviselő útján kérdést intéz Scitovszky Béla belügy­miniszterhez, hogy helyesli-e a városnak a villamostársasággal kötendő tervbevett megállapodá­sát, amennyiben pedig nem he­lyesli, hajlandó-e odahatni, hogy­ Miskolc városa legsürgősebb adós­ságainak kifizetésére, addig is, amíg a tervbevett hosszúlejáratú amortizációs kölcsön nem folyósít­ható, átmeneti kölcsönt kapjon. A tényállás ugyanis a villa­moské­rdsés­­ben az, hogy ,a város vezetősége újab­ban azzal a tervvel, foglalkozik, hogy nyomaszt,ő adósságainak rendezése ér­dekében a vilamostársaságtó­l, illetve anyavállalatától, a tröszttől, esetileg a tröszt útján­ kölcsönt vesz fel , amennyiben a társaság ezt megadja, úgy hajlandó megelégedni évi 80.000 pengős, vagyis az Aramdij megállapító bizottság álltal, eredetileg kointemipliált kisebb haszonrészesedéssel, továbbá a 60 fillére® világítási ás 30 filléres erő­átviteli egységárnak Miután­ a Nemzeti Demokrata­­Párt vezetősége azon­an­­állásponton van, hogy a várost­ haszonrészessedé­s címén jelentékenyen b­iargyabb összeg ille­ti meg évenkint 80.000 pengőnél és hogy a­z­­államdíjak a kontemplált áram­­díj­a­k m­ár alacsonyabban is megáll­apít­­hatók abban, az­ esetben, ha a város nem szorul a villamostársaság kölcsö­­njére, szükség­esnek látta ennnek a lé­pésnek m­e­gt­ételét annak a kérdésnek tisztázása céljából, ho­gy Miskolc vá­rosa nem kaph­atn­a-e más úton is köl­csönt, mely esetben­ a vil­lamoistársa­ság­­gal szemben százszázalé­ko­ sam­ é­rvénye­­sí­teni fendmia jogait, annál­ is inkább, mert a társaság a tröszttel való tervbe­vett fúziójának jóváhagyása az alapszerződés értelmében, a város­­alapszerződés értelmében a város­­addig megtagadhatja a fúzióhoz való hozzájárulását, amíg az ösz­­szes függő kérdések rendezve nin­csenek és nem jut hozzá jogos kö­veteléseihez. Mintáma az, össze® törvényhatósági pontok részéről az is felfogás alakult ki ebben a nagyfontosságú kérdésben, hogy a város közönsége­ csak kényszer­Albánián keresztül Görögország­­ felé nyomulna, előre, az ezen két út mentén elhelyezkedő sűrű szláv tö­megekre támaszkodva. Hát jól van, tartsák meg a csehek Ruszinszkót, de csak úgy, ha normális életfelté­teleket teremtenek ottan, ha beve­zetik mindazon politikai szabadsá­gokat, amelyeket 1919-ben meg­ígértek, ha a földeket a parasztság­nak juttatják, ha a munkanélküli­séget megszüntetik és ha szabad­ teret adnak a nemzeti akarat meg­nyilvánulásának az ország közigaz­gatásában. Jól van, tartsák meg a­ csehek Ruszinszkót, de akkor meg kell követelni tőlük, hogy vonják meg az ukrainizmust­ól és kommu­nizmustól azt a botrányos hivata­los támogatást, amelyet ezen irány­zatok mai napig is élveznek. Mert ha másképpen cselekednének, ak­­­kor Európának parancsoló köteles­sége volna, hogy felemelje szavát úgy azon nemzetek érdekében, amelyeknek sorsa felől ünnepé­lyesen kezeskedett,­ de méginkább a saját jól felfogott érdekében!" A könyv második része eredeti dokumentumokkal és adatokkal tá­maszt fia, alá az első részben mon­dottakat, a csehek iskolai-, társada­lom- és gazdaságpolitikáját,illető­leg. F. de Gerando rendkívül érde­kes munkája nagy hiányokat pó­tolt. .a. békeszerződések által terem­tett állapotokat bíráló irodalomban és éppen ezért bizonyára­­ nagy visszhangot fog kelteni Európa azon politikai köreiben, amelyek szívükön viselik Európa békéjét és jövőjét. A helyzetében megy bele ebbe a tranz­­­­akcióba,, mivel halaszt­hatat­­almul szü­k­­­­sége van kölcsönre, a Ne­mizseti De­mokrata Párt vezetősége haladéktala­nul tisztázni kívánja a kölcsön kér­dését. A párt vezetősége azon a néze­ten van, hogy Miskolc városa, dacára a nehéz viszonyoknak egy nagyobb kölcsön erejéig még minidig jó, így te­hát a péniszpiac bi­zal­matlansága csupán a múltbeli hibás és komoly ellenőrzés­­nélküli pénzügyi gazdálkodás miatt indokolt, amely gazdálkodási rendszer kiküszöbölése már folyamatban va­n, az új t­örvény­hatósági bizottság ugyanis teljes irányváltoztatást fog követelni a pénzügyi­­gazdálkodás terén. Éppen elztért­ a Nemzeti Demokrata Párt veze­tősége áthatva attól a­­kétségtelen ténytől, hogy a villam­ostársasá­gtól, vagy az általa­­nyerendő kölcsön, el­tekintve a magas kamatoktól, azzal a ■súlyos hátránnyal i­s járna,, hogy a vá­ros jogos anyagi része­sedését és a fogya­sztóközönség jogos érdekeit hát­térbe vonna. kénytelen szorítani a meg­­állapodás megkötésével,­­ kísérletet kíván tenni a belügyminiszter fel­vilá­­go­sít­ására és ily módon, a szükséges kölcsön előteremtésére. Amennyiben, a párt vezetőségének ezen törekvései a s­­i­ker­telen maradnia, és­ a váró® i a volt tanács és a régi tö­rvényható­sági bizott­ság hibái és mulasztásai folytán elő­állott súlyos kényszerhelyzetben kény­­tel­en vo­lnia a vil­lamois megállapodással­ kapcsolatos kölcsönt felvenni és ily módon egy a gyufamomopóliumnál i­s rosszabb üzletet kötni, úgy a párt a­z­e­zem súlyos helyzetért, hibás és felelős miskolci faktorokon kívül kénytelen, le­sz az ódiumot a kormányra is ráhárí­­tatni, am­iről is inkább, mert a vidéki váro­sok szomorú pénzügyi helyzetéért nagy mértékben terheli felelősség a jel­en­legi kormányzatot is. Folglalkozott a párt vezetősége a­ villaimois igazgatósági tagság kérdésével is. E tekintetben a párt törvényható­­■sági frakciója már december havában olyan irányú indítványt­ tett, hogy a vilaimidi vöztársaság i igazgatóságába a vá­ros részéről műszakilag képzett és ke­reskedelmi üzemek vezetésében, járatos férfiú delegáltassék. A decemberi kis­­gyűlés a polgárm­ester indítványára idő­ előttinek mondta ezt az indítványt, most már azonban kétségtelenül aktuá­lissá vált. Éppen e­zért, elhatározta a pártvezetőség, hogy felhívja a polgár­­­mestert­, hogy a csütörtöki kisgyű­lés napirendjére, amelyen az igazgatósági tag delegálása, tárgyában a polgármes­­t­eri előterjesztés napirendre tűzetett,­­tűzze napirendre ezzel kapcsolatosan a törvényhatóságii frakció indítványát is, amely bizonyára elnézésből nem­ tűze­tett ki a kisgyű­lés napirendjére. Elhatározta végül a pártvezetőség, hogy az üzletti bérek kérdését beható tanulmány tárgyává teszi és a törvény­­hatósági frakció útján fogja ezirányú akcióját érvényre juttatni. A Nemzeti Demokrata Párt országos elnöke útján kérdést intéz a belügy­miniszterhez a vilamoskérdésben mOARJOV ti Kedd, 1930 április 1. Könyves Jenő 1905 25 1930 jubileumi esztendeje Üzlet csak a régi helyen Sötétkapu mellett Pannóniával szemben Értesítem Miskolc és vidéke nagyérdemű közönségét, hogy az 1930-ik évben jubilálom üzletem negyedszázados fennállását. Vásárló közönségem ezen 25 év alatt meg­győződött üzletem szolidságáról és pontos kiszolgálásá­ról. A mélyen tisztelt vásárló közönségem 25 éves tá­mogatását avval jutalmazom meg, hogy jubileumi évem minden hetében több cikket fogok rendkívül olcsón árusítani Második heti olcsó áraim: Francia selyemharisnya, csekély hibávalP 1.90 Francia selyemharisnya hibátlanP 2.40 Bemberg selyemharisnya GFB csekély hibával Erősszálú,. csíkos selyemnadrág csekély gyártási P 2.50 hibával Erősszál csíkos gyermeknadrág minden számban P 1.99 csekély hibávalP 1.79 Svájci kötött sapka­­* 130 Bőratánzat női kertyű­s Divat gyapjú női oroszka ,0 Férfi divatzoknik Férfi selyemszálú divatzokni lé­r Strapazokni Jer Rövid színes alsónadrág, 1.65 Kérem a n. é. közönséget, hogy olcsó áraimról személyesen győződjék meg Kö­nyves Jenő divatáruháza a Harisnyakirályhoz Miskolcon Telefon: 260 Pannóniával szemben, a régi helyen I & £*■@ 1 s 5 nCO j» * Se o aj Meg­valósu­lt az osztrák milícia Bécs, március 31 résztvevőivel, hogy az osztrák mi­lícia­ terve lassan kint a megvalósu­lás stádiumába jut. A milíciát, amelynek felállítását a salzburgi keresztényszocialista­ pártszervezet kezdeményezte, belátható időn be­lül megteremtik. A keresztényszocialista párt salzburgi csoportjának vasárnapi pártkongresszusán érdekes beje­lentés történt. Salzburg keresz­tényszocialista tartomány főnöke, Rehrl dr., közölte a kongresszus Az Iparkamara fe­­rjesztésben tiltakozik a telefondíjszavás felemelése ellen Miskolc, március 31 A telefonbeszélgetési díjak fel­emelésének ügyében a miskolci Ke­reskedelmi és Iparkamara hétfőn délután érdekeltségi értekezletet tartott. Az értekezleten behatóan foglalkoztak ,a­ kérdéssel és megál­lapították, hogy itt nem a díjak csökkentéséről van szó, hanem ép­pen annak ellenkezőjéről, a fel­emelésről. Az értekezletet Fodor Dezső ke­reskedelmi tanácsos, a Kamara el­nöke nyitotta meg, aki bejelentet­te, hogy az új díjszabástervezet sú­lyos terheket ró az érdekeltekre. Utána Wittich Andor főtitkár be­jelentette, hogy pár nap múlva a minisztériumban értekezlet lesz, amelyen bejelentik az értekezlet­ határozatait. Utána Gortvai Zsig­­mond dr. segédtitkár ismertette a tervezetet, amelyet már vasárnapi számunkban ismertettünk. A ter­vezet szerint Vasgyár és Hejőcsa­­ba községekkel való beszélgetések­ért nem 12, hanem 24 fillért kelle­ne fizetni. Az előadó ezután ki­mutatta, hogy Miskolcon a hat hét­köznapon reggel 8 órától este 6 óráig 77 ezer beszélgetést folytat­nak, amely szerint egy előfizetőre 9, de ha a 6 órán túli beszélgetése­ket is számítjuk, legalább 10 be­szélgetés jut naponta. A tervezet szerint az eddigi 12 pengő helyett 41 pengőt kellene fizetni. Az első felszólaló Weidlich Pál volt, aki javasolta, hogy olyan ér­telmű felterjesztést tegyenek, hogy az egy beszélgetés díja ne legyen több a fülérnél. Engel István a ha­vi beszélgetés maximumát 600-ban állapítaná meg. Stein Samu sze­rint addig szó sem lehet a beszél­­getésenkénti díjszabás bevezetésé­ről, amíg nincs automata központ. Szilágyi Miklós javasolja, hogy de­­gresszíven, azaz úgy állapítsák meg az új díjtételeket, hogy aki többet beszél, az arányosan nagyob­bodó kedvezményt kapjon. Győri Zsigmond a miskolci postapalota mielőbbi felépítését tartja szüksé­gesnek. Sipos Géza hozzájárul En­gel István javaslatához, hogy a legridegebben utasítsa­ vissza a Ka­mara a tervezetet. Kolarits Ferenc szerint csak abban az esetben lehet tárgyalás alá venni a tervezetet, ha már meglesz az automata­ köz­pont. Végül Fodor Dezső elnök össze­foglalta a felszólalásokat, amely szerint a Kamara olyan értelmű felterjesztést küld a kereskedelmi minisztériumhoz, hogy a 8 pengős alapot magasnak tartják, ehelyett csak 4-5 pengőst tartanak ke­­resztülvihetőnek. Az egyes beszél­getések árát nem lehet 4 fillérnél magasabb árban megállapítani Ezenkívül százalékos engedménye­ket kell adni a­ telefonelőfizet­ők­­nek, ha havi 10 beszélgetésnél töb­bet beszélnek. Mindezekről azon­ban csak abban az esetben lehet szó, ha már Miskolcon is lesz auto­mata-központ. Miután a jelenlévők hozzájárul­tak az elnök előterjesztéséhez, a értekezlet véget ért.

Next